Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
KiutiUjsxg A 1944. JAKIT Aft 1. Buzahímiiun - Mezőgazdasági Banknál Wesselényi Miklós-u. 8. — Telefon: 11-62, 11-63. Tűrni, IcilarlaHii, dolffozni!... u \ Mióta ember él a földön: a tavasz, a nyár, az ősz a munkáé. Vadászat, vadászterületek kiszélesítése, a nyáj legeltetése, a ház, a kunyhó megjavítása, állatok ápolása, a föld megművelése, küzdelem az elemekkel, a környező világgal, küzdelem a létért. Dé télen elpihentette a munkaszerszámokat az ember, a tűzhely köré ült asszonyával, gyermekeivel és megbeszélték, meghányták- velették a jövő év, a következő tavasz cse- lekednivalóit a házban és a ház körül, a földeken, a munkában, amelyből és amelyért él az ember. Megbeszélték, hogy ezt, vagy amazt jobban is leheteti volna Csinálni, melyik fegyver már nem vált be a vadászainál, valami újat kellene kitalálni, mely biztosabb védelmet nyújt, nagyobb a hatása a vadak ellen, olyan íjjal, lándzsát, nyilat, melyet nagyobb távolságra el lehet hajlítani, mint amelyeket eddig használtak. Megbeszélték a tél békéjében azt is, hogyan és miképpen lehetne állat és ember ellen védekezni, hogy megállják helyüket a nagy küzdelemben, a következő év csatáiban, melyben még erősebbeknek kell lenniök, mint eddig- A tél békéjében a háborúra gondoltákA természet ölével összekapcsolva él az ember a természet erői ellen való, állandó hadakozásban. Talán éppen ezért volt az. hogy minden nép képzeletében a túlvilágot a béke fogalmával kapcsolta össze- Mert itt a földön nem volt soha béke, Az ember kunyhója körül éhes és mohó állatok leselkedtek mindig, ehiberek jöltek más tájakról és vidékekről, hogy csellel, ravaszsággal és erőszakkal eCvigyék a gabonát a csűrökből, elvegyék a ruházatot, a szerszámokat, tárgyakat, öt magát pedig rabszolgasorba vessék, hogy ezenlul ne önönmagának dolgozzák, hanem a másiknak, a győztesnek, annak a földjét művelje ineggörbedt háltál, miközben a győztes önelégülten mosolyogva csupán számba- veszi az aratás eredményét. Az emberiség gondolkodói mindnyájan föltették a kérdést: mi a (létezés célja, az ember a boldogságra született, képes arra egyáltalában, hogy boldog lehessen? .Sokan ugv feleltek, tiogy az ember a lélek békéjében, benső kiegyensúlyozottságában, a szerénységben és a lemondásban keil, hogy a boldogságot keresse. De az ember lelke hajtóerőkkel lelitett, kereső, kutató ösztönnel, akaraterővel, hatalmas honvággyal a jobhulás, a tökéletesedés félé, fejlődni akarással, reménységgel. Ha lemondana ezekről az ösztönökről, a szerénységbe és problcmanélkiiliségbe temetkezve, nem a halálos unalom lenne-e úrrá mindenen Ha megtanul Jél gyorsírni.' A gyorsírás és gépírás Ma létkérdés; ex nem vitás. Megtanítja könnyen, játszva Jávor Géza iskolája: Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 45. szám. - Telefon: 17-77.1 Díjtalan állásközvetítés I és mindenkin, a fejlődés igyekvését nem a megállás állandósága váltaná-e fel? Pazar színjáték az ember története,, mindent újra elkezdeni, még akkor is, ha valami rosszul sikerült, a vágy beteljesedéséért megfeszített erővel, kitartással és buzgalommal harcolni, kiállni és küzdeni minden jóért és szépért, unii az életnek értelmet kölcsönöz. A szeretet és a gyűlölet tüze egyformán forrósitja ál az ember lelkét- Az élőt megszűnik küzdelem nélkül, elcsenevészesedik, elszürkül, a küzdelem nem a békés boldogságért Van, hanem a rendeltetés betöltéséért. A természetben mindenült küzdelmet látunk, akaratot, tervet- A küzdelem ősi és örök, az erős éd, a gyönge megalázkodva elpusztul és ezt — igazságtalanságnak farija. Élőlény nem vonhatja ki magát a nagy törvény alól. A háború a legborzalmasabb küzdelem. így lesz mindig, hogy borzalmak és halálos megpróbáltatások kell szakadjanak a földre, másképpen nem lehelne ellentéteket elsimítani, eltolódásokat kiegyenlíteni, csuk gyilkoló fegyverrel? 3. Az első világháború négy évig lartott, a második ötödik éve tart. Ugyanazokért a problémákért. Az angolszász hírverés azt állilja, hogy a mostani német államforma ellen harcolnak, de az első világháborúban nem a mostani rezsim küzdött, hanem a császári Németország. Területek, lehetőségek kellettek a németeknek, a világ egyik legszorgalmasabb népének, mert összeszorulva, hatalmas és egészséges népszaporulatul item tudta önmagát eltartani, táplálni s hazájában az emberi élet feltételleit nem találta meg- Tragikus és drámai sorsszerűség volt abban, hogy amikor a gyarmatosító törekvések kezdőién angolok, franciák, spanyolok, belgák, hollandusok mindnyájan könnyűszerrel gyarmatokhoz jutottak, a németek kcsön, csupán a tizenkilencedik század végén kezdték áfri- í kai gyarmati munkájukat, addig szélesően, | kisállamokba darabolva, egymás eWen* harcot- J tak. Afrikai gyarmataikat, szívós szorgalom- 1 mai, páratlan rátermettséggél munkálták és J szervezték meg és itt kezdődött az első étim- I tét az angol kereskedő, uralkodnivágyő ■> embertípus és a német munkás, földműves, ] iparos között- Az angol kereskedőnek, vál- ■ talkozónak tutszorgaimas, tulszivós, tutszerény J volt a német. Az angol könnyűszerrel jutóit J világuralomhoz, piacokhoz, ' hatalmas vagyonukhoz, a német fiatalos hévvel fogott a termelő munkához, Az árut a német olcsóbban adla. Az első világháború elveszett a németek részére. Elvesztek a gyarmatok is. De nem veszett el a német szorgalom és munka, amely a leglehetetlenebb körülmények között is falpraállt és ujult erővel indította meg a küzdelmet a gyarmatokért, a nagyobb kenyérért, a nagyobb földért. 4. Az uj Németország Ukrajnát jelölte még a , gyarmatosító törekvések célpontjául és azáltal a keleteürópai kisállamok legőszintébb rokonszenvével találkozott. Á finnek, az északi államok^ de a magyar és a román nép is hatalmas szláv tenger gyűrűjébe ékelve, a mohó pánszláv törekvéseknek kiszolgáltatva reménytelen jövő előtt állnának abban az esetben, ha Európa megszervezésének feladata a szlávságra jutna. Ez á felismerés vezette a magyarságot akkor, amikor mai helyét megválasztotta. Hozzájön még az, hogy a magyar lélekszám kicsi, nép- szaporulata a primitiv szláv népekéhez csekély. A sztálini állambolsevizmus olyan hatalmas, olyan kegyetlen és kérlelhetetlen haderő felett rendelkezik, hogy nem csupán Keleteuröpa kísnépeít, hanem különösen számbeli fölényénél fogva Európát is komoly veszedelemmel fenyegeti. 5. A két vlágháboru közötti időben az egész világ szabadságravágyó népeinek bőséges alkalmuk volt kiábrándulni az angol világ- szervezés erkölcseiből. Ha azt mondjuk, hogy önzők és pénzsövárok, úgy keveset mondtunk. A világtörténelem legnagyobb igazságtalansága lenne, ha a domin iumok e háború befejeztével sem szerezhetnék vissza függetlenségüket és az angol pénzvilág továbbra is megtartaná nemzetközi súlyát, kihasználhatna kénye-kedve szerint, dolgozo embermilliókat. Amit a német véderő és az egész nép az elmúlt években végbevitt, az egyedülálló a történelemben, de számunkra, magyarok számára különös tanulságokat is jelent. A minőség harcát, a minőség fölényét jelenti a mennyiség felett. A közösségi élet olyan csodálatos' eredményeket hozhat létre, melyék megóvják őt a mennyiségi erők minden erőszakos aknamunkája ellen. Az egyén alá kel], hogy rendelje magát minden vonatkozásban a közösségi gondolat szent eszményeinek, egyedül a közösség kebelében élvez védelmet és o'- talmat. szélyt, amely fényeget és arra kényszerít, hogy a megpróbáltatásoknak helytálljunk, erős. elszánt akarattal munkáljuk a jövő ügyét. Hatalmas az áldozat, mely az egész huszadi századi magyar nemzedékekre, hárult, de mindent pótolni lehet, minden mulasztást helyre lehet hozni. A létért való küzdelemből sem az egyén, sém a társadalom ki nem vonhatja magát, nincs élőlény küzdelem és magasabbra való törekvés nélkül. mert az ilyen nem is lenne élet, csupán vérszegény létezés, mégis, el kell érkeznie1 egy magasabbrendü nyugalmi állapotnak, egy igazságos, becsületes békének, amelyben az ember felismeri, hogy az emberi nagyság nem a civódásban, az állandó viasko1 Ne hevérfesse pénzét! Fektesse az alanynál bizfpsabb feiizakötvénybe! •Jegyezzen a SZÖVETSÉG szövetkezeti központnál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. A háború mégy tovább és azt folytatni is kell és Németország folytatja is. Különleges, háborús törvényszerűségek lettek úrrá I az európai hadviselő társadalmakban A búzából kiválik az ócsu. Kemény való Ságok teszik próbára az éurópai embert. Európának nem szabad elveszítenie ezt a háborút, mert akkor nincs több élet, nincs jövő, nincs feltámadás. A magyar életben, minden, ami nagyságot, emelkedettséget hozott, az az erkölcs, a család, a rend öléből jött. A háború elváltoztatott minket is, de a megkezdett útról nem tudott eltéríteni. Megmutatta a vedásban és vérpocsékolásban van, hanem az építésben, az egymás szolgálatában, megsegítésében és megbecsülésében. A minőségi magyarság elhivatottságában való rendíthetetlen hittel nézünk az ujesz- tendő küszöbén az elénk tornyosuló hatalmas feladatok és kemény megpróbáltatások elé. Későbbi magyar nemzedékek boldog, gondtalan, mosolygó ujesztendőit készítjük elé, ha most erősek vagyunk és összeszori- tott foggal tudunk tűrni, cselekedni, dolgozni, kitartani a végső erőfeszítéssel, ebben az újévben, amely egyre növekvő nehézségekkel és boldogság megszokott illúziói nélkül áll előttünk. MIHÄLYFI JENŐ SZABÓJEHŐ R. T. divatáruház ▼ Kolozsvár, Wesseléstyl-y. 6. Telefon: 24-79. NAGY LAJOS hirdetési irodája KOLOZSVÁR, HORTHY MIKLOS-UT 42. SZÁM. TELEFON SZÁM; 24-52. fe'vesz bármilyen hirdetést az ország összes napilapjai és szaksajtója részére a legjutányosabb feltételek mellett. , BUDAPESTI KAZLÖNY hivatalos lapba közgyűlési meghívók, mérlegek, biróségi végzések, árverési hirdetmények, idézések megje'entetését határidőre vállalja. / Díjmentesen szolgál hirdetési tervezettel. Magyar Hirdető' Iroda Rt. Kirendeltsége, mint Kolozsvár város hirdetési jogának kezelője. I
