Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-05 / 3. szám

1914. JANUÁR 5. 5 11 iß KutnUjsKG AGYAR. OMÄL Hkdessélek ! •. • — Rákóczy Imre dr. miniszteri osztályfő­nök kitüntetése. A Magyar Távirati Iroda jeleaţi: A Kormányzó Vr a miniszterelnök előterjesztésére láuci és rákóci Rákóczy Im­re dr. miniszterelnökségi miniszteri osztály­főnöknek, a legfelsőbb honvédelmi tanács vezértitkára állandó helyettesének, sok éven át kifejtett értékes munkássága elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta. Fontos értesítés: a Zenélő malom olyan tömegeket vonz a Corvinba, hogy 6-án, csütörtökön és 9-én, vasárnap, nemcsak délelőtt 11-kor, hanem déli 1 órakor is vetíti a Co rvin. — Kinevezés. A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Az iparügyi miniszter az iparügyi munkaügy fogalmazási, műszaki és orvosi személyzetének létszámába Biró Tibor dr. kolozsvári lakost munkaügyi titkárrá nevez­te ki. —■ ELJEGYZÉS- Muzsi Erzsébet áll tanítónő és dr. Kovács László kir. tör­vényszéki aljegyző karácsonykor tartot­ták Désen eljegyzésüket. — A kolozsvári Német Tudományos Inté­zet hírei. A Német Tudományos Intézet tu­domására hozza hallgatóinak, hogy az I. félév tanfolyamai december 22-én befejeződ­tek, de január 15-én megkezdődik a IL félév. Tanf olyamok nyílnak kezdők és haladók szá­mára; azonkívül gyakorló és irodalmi kur­zusok. Beiratkozni hétköznapokon, minden­nap délután 4—7-íg az intézet Jókai-utca 2. sz. I. emeleti helyiségeiben lehet. Beiratási dij egy félévre 10 pengő. A tanfolyamok ja­nuár 15-től május 31-ig tartanak. A tanfo­lyam Iránt érdeklődőknek szívesen rendelke­zésére áll az intézet vezetősége. — HÁZASSÁG. Balogh Pál szakipar isk. tanár Marosvásárhely és Voith Er­zsébet szaktanácsadónő Szamosujvár há­zasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. TÉLI SPORT Csegexy — A kolozsvári rendőrkapitányság hírei. Bányai Jenő Krizbai-utca 77. sz. a’att lakó mészáros feljelentést tett a rendőrségen is­meretlen tettes ellen, aki a Szentegyház-utca és Bethlen-utca sarkán szekeréről ellopott egy borjucombot és egyéb nyershust, 120 pengő értékben. — Nathanson Róza bejelen­tette a rendőrkap'tányság bűnügyi osztályán, hogy ismeretlen tettes betölt Pol'ák Jakab Malom-utca 10. szám alatt lévő ócskaruha- kereskedésébe és onnan ellopott egy szürke férfi télikabátot 700 pengő értékben. — Fuchs Imréné Deák Ferenc-utca 34. sz. alatt lévő lakásából ismeretlen tettesek eHoptak 1500 pengő értékű ágyneműt és ruhaneműt. — Rázmán András kolozsvári mérnököt a mentők koponyaalapi töréssel a sebészeti klinikára szállították. — Továbbra Is meg lehet szerezni az első világháborúra vonatkozó bolgár hadi emlék­érmet. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az 1915—18. évi világháborúra vonatkozó bol­gár hadi emlékérmet az 1944. évben tovább­ra is még lehet szerezni. A jogosultaknak — mint eddig — háborús emlékérem iránti igénylésüket a budapesti bulgár királyi ka­tonai attasé titkári hivatalában kell benyúj­tások (Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 115.) — Hirdessétek a magyarságról, hogy e fajtának életereje a mai súlyos körülmé­nyek közepette sem tört meg, s ámbár kemény megpróbáltatások közt élünk, mé­gis acélosodik, dolgozik és ép it a magyar. Épit egykori nagysága romjain egy uj, embertársait szerető és megbecsülő s min­den dolgos magyarnak boldogulást bizto­sító szociális Magyarországot. És ezzel együtt uj értékeket alkot az egész embe­riség számára. Ez igazolja minden magyar jogát — bárhol éljen is e földkerekségen — az élethez és a jövőhöz. Ifj. nagybányai Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter mondotta ezeket a szavakat a Délamerikában élő ma­gyarokhoz intézett ujesztendei rádiószóza- tábanl A rádió hatalmas erejű hullámai messze vitték Kormányzó Urunk fiának üzenetét. Ezek a szavak minden bizonnyal megzenget­ték az Óceán túlsó partjain élő magyarok szivében azt a hurt, amely annál érzéke­nyebb, annál fogékonyabb a magyar sorsról valló szóra, mentői messzebb, mentői távo­labb van az ezeréves magyar földön a maga jussát harcoló magyar élettől. Mert különös akusztikája van a magyar szívnek! A hazát., a magyar élet egyetlen méltó otthonát csak akkor érzi, akkor látja, akkor hallja legigazabban, ha messze van tőle. Az édesanya is akkor hiányzik legfáj­dalmasabban, ha nincs a közelünkben. Csak akkor tudjuk, hogy mi az édesanya az em­beri életben, ha a sors elver mellőle s a gyermek és a szülő közé odaékelödik a „megszépítő messzesség“. Hátha még a vég­zet vastörvényei olyan nagy távolságot ik­tatnak a magyar és az ő hazája közé, mint amilyen áthidalhatatlan, legyőzhetetlen I messzeségben van ma Magyarországtól Dél- amerika. Idegen világ az, idegen föld. Ide­gen ég tárul fölötte, idegen csillagok ra­gyogják be az idegen söt.étségü éjszakát s a hazavezetö ut nemcsak hosszú, hanem ma járhatatlan is. mert az az ut ma még a halál és pusztulás útja. Nem földrajzi mértékegységekben, kilométerekben és mért­Bmlapcst, január 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Hivatalos Lap január 5-én, szerdán megjelent száma kormányrendeletet közöl a gazdasági munkavállalók gabonajárandó- ságáuak kiadásáról és a munkafegyelem biztosításáról. A tende'.et szerint a gazda­sági cselédek kenyérgabona járandóságét — ideértve kukoricajárandóságát is — teljes egészében természetben ki kell adni. A Cse­léd háztartásához tartozó csa’ádtagok vi­szont finomliszt- és kenyérjegyet nem kap­hatnak. Az arató- és cséplömunkásoknak az arató- és csép’őrészt szintén teljes egé­szében természetben ki kell adni. A cseléd háztartásához tartozó családtagok viszont finomliszt- és kenyérjegyet nem kaphatnak. Az arató- és cséplömunkások az arató- és cséplörészt szintén teljes egészében termé­szetben kikapják, de csak akkor, ha a gaz­daságban előforduló egyéb munka elvégzé­sét is vállalták, és azt a hivatalosan meg­állapított munkabérek mellett teljesítették. A munkás, aki csak az aratást és a csóp- lést akarja vállalni, de a napszámos és egyéb munkákat nem, az az arató- és cséplörész természetbeni kiszolgáltatását földekben vannak messze a magyar föld­től, a hazától Délamerika magyarjai, hanem abban a tudatban, hogy az idegen föld, az az idegen ég csak szállást ad nékik, csak otthonuk nem lehet, mert az otthon ma elérhetetlen nagy távolságban van az Óceán túlsó partján s a haza valósága győzelme­sen gyönyörű álommá színesedik. Csak magyar érti és érzi, mit jelent távol élni a hazátőL Csak magyar érti meg azt a ^sóvárgást, ami a hazától messze vetődött magyar szivét epeszti. Ez a nagy távolság szükséges ahhoz, hogy igazán szeretni, be­csülni tudja a magyar azt a rögöt, amely neki az életet, az első lélegzetvételt, az első gügyögést és az első falat kenyeret adta. Csak a magyar érzi át, ha hazulról levél jön, csomag érkezik, ha üzenetet hoznak, hogy a levélben, a csomagban, az üzenetben titok rejtőzködik s ez a titok ott bujkál a levél szavaiban, a csomag tartalmában, az üzenet mondataiban. Az a különös, körül nem irható iz és zamat, ami a „hazai“ minden morzsáját az Úrvacsora kenyerének és borának misztikumával teliti. És ma, amikor minden fülre, minden szívre, minden elmére az éteren keresztül- kasul száguldó rádióhullámok bábeli kavar­gásában gyakran megcsendül a magyar szó is, a hazától messzeszakadt magyar szivében milyen fortissimóval zendül meg az a rej­telmes húr, amely csak az otthon, csak a szülőföld, csak a haza hullámhosszára fo­gékony! Az éter szabad vadászmező. Bárki igénybeveheti a maga rejtett szándékainak szolgálatában, magyarul is. Igénybe is ve­szik. Azok is, akik ma ellenségként állnak szemközt a magyarraL Tájékoztatnak, érvel­nek, de csak a hangzás magyar, a hang nem. Azt akarják, hogy a magyar felejtse el magyarságát s fogadja el idegen, ellensé­ges érdekek tetszetősnek látszó, de épp oly hazug és gálád érvelését. A magyar szív rejtelmes húrja azonban méntől távolabb van a szülőföldtől, annál érzékenyebb a hazai hullámhosszra. S ha azon szól hozzá a távoli otthon, érzi a „ha­zai" Ismerős ízét, zamatét, azt a rejtelmes, titokzatos aromát a vüág túlsó feléből kill­sem igényelheti. Az egész Idényre leszerző­dött sommások egy korábbi közeüótásügyl miniszteri rendelet értelmében a munkában eltöltött minden hónapra 25 kilogram lisz­tet kapnak. Ezenfelül a kenyérgabona ke-, resményükböl az egész idényre természet­ben tiz métermázsa jár nekik. Ha a mun­kabér a tíz métermázsát meghaladja, a többletet a munkaadó készpénzben köteles kif1zef.nl. Kimondja a rendelet azt is, hogy a munkabér fejében kapott természetbeni járandóság után a munkavállalót a közellá­tás céljára beszolgáltatást kötelezettség nem terheli. A kormány a mult évben megje'ent Ten- delete értelmében a hivatalosan megá Lapí­tott mezőgazdasági munkabérek az 1944. évre változatlanok maradnak. Az árak leg­utóbb történt szabályozásakor ugyanis a munkabéreket általánosan felemelték. A gabonabér kiszolgá'tatásának szabályozá­sán kívül a rendelet biztosítja, hogy a ter­melés sgámárn a szükséges munkaerő ren­delkezésre álljon. Elve. hogy akár szabad munkavállalás, akár honvédelmi munka- kötelezettség alapján minden cseléd és mun­kás köteles a termelőmunkában továbbra Az ELSŐ MAGYAR ALTALANOS BIZTOSÍTÓ TARSASAG erdély- '•észi alisrazgatósáera ezúton is tudatig érdekelt t. feleivel, hogy az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaságtól átvett sorsolással kap­csolatos életbiztosításoknak 1944. január 3-án közjegyző : 'oyli' ben megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betiiesoportos kötvények sorsol latiak ki: E.Q.T. A.R.E. B.S.C. S.K.S. I.Z.H. ! ■ilMiMWlBWWW— Ilim Bl—I Ml mici I IMI WJ lining— —BZB— Minden gazdasági cseléd és munkás köteles a temtsfemunkáksn továbbra is résztvenni Rendelet a gazdaság! munkavállalók ga'’onaiárand£ságának kiadásáról és a munkafegyelem biztosításáról dött szóban, amelyet semmi a világon nem' tud hatályta anitaui.-— Hirdessétek! ... — üzenete ifj. nagybá­nyai Horthy Mik’ős hangjával a távoli, el­hagyott, gyönyörű, drága otthon s a nagy messzeség nem gyengíti, de felfokozza a hazulról küldött üzenet hangerejét. S ez a hazulról küldött üzenet — parancs. Nem kételkedünk abban: minden hazájától messze élő magyar hirdetni fogja a mai ma­gyar élet legnagyobb igazságát: a töretlen hitet, a töretlen akaratot és a töretlen re­ménységet. Meg kell azonban hallanunk a messzesza­kadt magyarokhoz szóló parancsot nekünk Is, akik itthon élünk. Még inkább, mint ott túl, az öceán túlsó partján. Mert a dolog természetében rejlik, hogy mi, akik itthon vagyunk, az anyaföld melegének fizikai kö­zelségében, a megszokás hatalma révén fo­gadunk el minden áldást, minden jót s a megszokott otthon biztonságában, a napi munka áradásában magától értetődőnek fogjuk fel, hogy mindaz, ami a hazát je­lenti, osztályrészünk lehet. Holott a parancs nekünk is sző’! Az er­délyi magyar szív két évtizedes számldve- tettség, huszonkét évi idegen földön való vegetálás, idegen érdek és Idegen erkölcs óceánjának túlsó partjáról való hazatérés után épp úgy rezonál az elhangzott pa­rancsra, mint aki távol él a hazai fő dtől. Épp azért, mert magunk is távol éltünk, történelmi számkivetettségben s ismerjük a messzeség törvényeinek minden nosztalgiád fájdalmát. S mi hirdetni fogjuk, mert hirdetni akar­juk, hogy minden gyáva és aljas suttogás, minden alattomos fenekedés, minden taj­tékzó gyűlölet közepette Is a ml Igazságunk él és éltet. Hitünk töret'en, akaratunkon nincs csorba és reménységünk benne dobog szivünk lüktetésében. Ezt hirdetjük, mert ezt hirdetni köteles­ségünk. Magyarságunk olyan tényező, amely a maga eszményeivel, a maga hitével, remény­ségeivel, a maga tiszta és mocsoktalan er­kölcsével magyar módra alkotja meg a ma­gyar és a ve’e együtt élő népek boldog ott­honát: a szociális igazság Magyarországát. Ezt hirdetjük, mert az életünk értelme, célja és cselekvési alapja. S aki ebben nincs velünk, az ellenünk van. Még akkor is, ha azt áll tja csalárd kenetességgel, hogy tarsolyában rejti a vi­lágmegváltás olajágát. Ezt hirdetjük. Itthon, ahol a legnagyobb küldetése van a tiszta magyar beszédnek és az érdek Shylock-karmától mentes dolgozó magyar kéznek... FINTA ZOLTÁN is résztvenni. A gazdasági cselédek az úgy­nevezett „szó'ltásnak" csak akkor mond­hatnak fel, ha legkésőbb 30 nap alatt iga­zolják, hogy ugyanilyen minőségben más­hová elszegődtek. Az elengedett gazdasági cseléd Is köteles azonos munkakörben újra elszegődni és szolgálatot teljesíteni. A ren­delet a munkafegyelem biztosítására szi­gorú intézkedéseket tartalmaz. Azt a gaz­dasági cselédet, illetve dohánykertészt, aki eiszegődési kötelezettségét megszegi, hon­védelmi munka elmen rendelik ki gazda­sági munkálatok kötelező elvégzésére. Eset­leg internálják és mint internáltat katonai vezetés alatt álló munkatáborban szólítják munkára. Nemcsak cselédek és dohányker­tészek, de minden más gazdasági munka­vállaló is köteles leszerződni. A leszerződte határideje az idén február 15. Aki eddig az Időpontig önként le nem szerződött, feb­ruár 20-ig a községi elöljáróságnál köteles jelentkezni, hogy munkahe'yét hivatalosan jelöljék ki. Az ilyen munkás tehát elesik attól, hogy maga válassza meg, hol kíván a jövő munknlafcnybcn dolgozni, mert a munkára való hatósági és katonai kirende­léseknek a kormány a jövőben még foko­zottabb mértékben kíván érvényt szerezni. Természetesen igénybe veszik azt Is, aki nem jelentkezett, de jelentkezési kötelessé­gének elmu'asztásáért még meg is büntetik. Azokat, akik vonakodnak munkába állanl, internálják és katonai vezetés alatt álló munkatáborba utaljál». — Állami birtokon helyezik cl a támasz nélkül álló török gyermekeket. Isztanbulböl jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az uj tör­vény értelmében a 6—16 év közti ínséges, vagy gondozás nélkül maradt gyermekeket állami birtokokon helyezik el, i letöleg al­kalmazzák. A kormány erre a célra egymil­lió török font hitelt engedé yezett. — A Brassó, Fognras és ,,zeben megyék­ből érkezett menekülteket és mindazokat, akik ezekből a vármegyékből származnak, felkérjük, vegyenek részt a menekült ügy­gyei kapcsolatos fontos értekezleten, ame­lyet 1944 január 7-én (pénteken) délután 6 órakor tartunk az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának helyiségében (Farkas-utca 7., I. emelet).

Next

/
Thumbnails
Contents