Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

KnznUJSXG

A

1944. JANUÁR 30.

ékÁímy Új (MAAÁá/XÁsÁjCu kÉiXÜlöfZ^

[/zéjt> v&ttwi/

BUZAHŐTVENY t

Akik tisztán isszák

Felületes borivók szerint kétféle borivó van. Az egyik szódával fogyasztja, a másik tisztán.

Ăm, aki mélyebben szokott a pohár fenekére nézni, az tudja, hogy a borivók fajtáinak száma pontosan annyi, ameny- nyi csillag van az égen. Nincs is fajta• A borivó ember nem sorolható típusokba, a borivó az megannyi egyéniség.

Komoly és nagy dolog a borivászat, nem szabad hebehurgyán kezelni, könyvtárat lehetne teleirni róla s a kérdésnek csak egy parányát tárgyaljuk itt, amikor arra próbálunk valamennyire elfogadható feleletei adni, hogy miért isszák tisztán, akik tisztán isszák.

Millió oka van.

Az egyenes ember szűkszavú és elvi álláspontot szögez le, amikor csak annyit mond, ha borát szódázni akarják:

— Soha!

Es poharának száját erélyesen takarja le a tenyerével.

Körülményes tatik-tetik ember ugyanezt körülírva nyilvánítja:

— Szódavasszer nem igényeltetik.

Nemzetgazdasági alapon áll, aki ekként indokol:

— A szódával spóroljunk.

A bor védelmében:

•— Nem rontjuk el.

A házigazda védelmében:

— A szóda pénzbe kerül.

Oldalvágás a szódakartel felé:

A szólásokat nem gazdagítjuk

A házigazda bosszantására:

— Vizet otthon is ihatok.

Egészségi okok:

— A szóda feleslegesen terheli a vesét

— Jaj, nem kérek, én a szódától csuklóm.

— A szódától könnyezik a szemem.

Borszakértő:

— Ehhez a borhoz, speciei, nem való szóda.

Klubgőg:

— Csak viskit iszom szódával.

A negyedik tized.ben hallottam:

— Nem kívánja a testöm.

Felsőtanyán:

— A szóda birizgálja a záromat.

Az undor megnyilvánulása:

—- A víztől én kuruttyolok.

— Vízben csak mosakodni szoktam.

— Szódát csak nagymosáshoz használunk.

A vagylagos vendég:

— Nézze, atyus, vagy vizet iszunk, vagy bort!

Van, aki azt mondja:

— Csak por-alakban!

Akiket eltiltottak:

— Tiltja az orvosom.

—• Tiltják a szüleim.

Hogyan kérdi az operabarát:

— Trisztán, vagy I-szolda?

A kérdés germanizmussal:

— Mit. oder ohne?

A felelet: val-vel.

— Szódát? — kérdi a házigazda és már csörditi is.

Rémült hang a válasz:

— Némnemnemü! — de már késő lévén, kétségbeesett ábrázattál néz körül: Jaj, most mit csináljak vele ???

Reggelig folytathatnánk. Millió oka van, millió indok, csak egyben közös a milliós tábor: szódával soha, semmi körülmények között. Inkább a vérpadKISS JÓZSEF

JEL

LTTPUi

KÖNYVEK

# 0

Szántó György:

Szántó György uj regénye a mai élet színpadáról való izgalmas és mozgalmas körkép. Alakjai a társadalom különböző rétegeihez tartoznak, a legalsótól a felsőig- Egymástól látszólag rettenetes távolságban élő emberek, sorsok találkoznak Szántó György ujl regényében. A pesti alvilág és a nagyvilág szintere váltakozik benne. A régi Lóversenytér környékén éli az alvilág a maga piszkos, biinös életét és a Naphegy, a városligeti villanegyed lakói is élik a maguk életét, amit a kívülálló csupán szépségnek, derűnek lát, de amiben a szenvedés és a bűn éppen olyan gyakori, mint az ágyrajárók szomorú táborában. Története bűnügyi nyomozással kezdődik, amely egy kültelki gyilkosság teltesét keresi. Mindaz, ami a tett mögött van, visszapergetett film módjára alakul ki, amelyben egy j nemes, önzetlenül végrehajtott cselekedet 1 szálai keverednek az emberi ziillöttség sötét | indulataival. A piszokban élő, de tisztaságra, jóságra vágyó, törekvő fiatal leány ötszáz pengő segítséget kap egy fiatal embertől, aki semmit se akar, csak segíteni. Evvel megindul az izgalmas drámai történet, a mai életnek igazi haláltánca, aminek kisérő zenéje a második világháború fegyverropogása, sziréna- bugása. Találkozik ebben a regényben a szépÖtszáz pengő

ség és tisztaság az indulatok és érzések legszélesebb skálájával, benne remeg a mai élet utat kereső nyugtalansága, utatvesztett kétségbeesése. Hatalmas körképe a mai éltetnek, falu és' város, palota és tömegkvártély, fiatalság tapogatózó keresése és az öregek mindenből kiábrándult bölcsesége a szálai ennek a történetnek. Végül egy váratlan és szerencsés fordulat aztán meghozza az erkölcsi igazság megnyugtató győzelmét.

Szántó György, aki utolsó nagy regényében, a „Hajdutánc"-ban Bocskay Istvánnak és korának színes, nagyszabású történelmi .freskóját festette meg, most a mának regényét irta meg, ennek a forrongó, nyugtalan, szépséget és jóságot kereső, tisztaságra, szép, uj célokra vágyó, de ma még vakon tapogatózó emberiségnek szenvedései, drámai ételét, útját.

Az igazi regénynek egyik fontos tulajdonsága az érdekesség. Szántó György uj nagy regénye, az „ötszáz pengő“ nemcsak vmint kitűnő lélekrajz, mint pompás miliőfestés nyeri meg az olvasó legőszihtébb elismerését. Érdekesen izgalmas történet, amit az olvasó alig tud kezéből letenni.

Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Woifner) kiadásában jelent meg.

Gyulai Ferenc tűr. Hét feté-szakkünyye

A színes fényképezés kézikönyve. Az utolsó években szakemberek és fényképészek figyelme egyre jobban és határozottabban irányul a színes fényképezés felé. A színes fényképezés ma már megvan. Éppúgy forradalmat jelent a fényképezés történetében és gyakorlatában, mint másfél évtizeddel ezelőtt a mozifilm sorsában a hangos film megalkotása. Sajnos, a világháború nehézségei megakadályozták, hogy a színes fényképezés mindnyájunk közkincse legyen s éppen olyan elérhető legyen mindenkinek, mint a fehér-fekete képet adó film, vagy fényképlemez. A háborús nehézségek miatt csak néhány szakember és amatőr engedheti meg magának a színes fényképezés fényűzését, nemcsak az anyag ritka és költséges volta miatt, hanem azért is, mert a ma forgalombahozott szines filmanyag keze'ése és előhívása csak arra berendezett laboratóriumokban lehetséges. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak — egyelőre. Tudnunk kell, hogy egyrészt a németországi Agfa és az amerikai Kodak müvek már most birtokában vannak annak titkának, hogy ne csak szines filmet készíthessen az amatőr.

hanem otthon másolhassa és tetszés szerint nagyíthassa a szines filmnegativról a színes pozitiveket, akárcsak ma a fehér-fekete eljárással. S ezek a találmányok nem csak abban jelentik a fényképezés forradalmát, hogy a szines fényképezés mindenki által elérhető és megszerezhető örömet jelent, hanem elsősorban ott, hogy egészen uj, ma még nem is álmodott tökéletességű fényképezőgépek gyártását követeli meg. Tudnunk keli, hogy a színes filmre való felvétel egészen más törvényszerűségekhez igazodik, mint a ma már általánosan elterjedt fehérfekete képet szolgáltató felvételi anyagoké. Azt is tudnunk kell, hogy az Agfa és a Kodak szinesfilmanyaga más elvek szerint készült s ez a különbség is módosítja a ma rendelkezésre álló szines filmanyagok felvételi és kidolgozási módját. Azt is tudnunk kell, hogy a szines fényképezés nem oly könyü, mint a mai fehér-fekete fényképezés, de a látszólag felmerülő nehézségeket játszva le lehet győzni, ha ismerjük a szines film felépítésének szerkezetét s azokat a feltételeket, amelyek mellett a rendkívül kénves újfajta filmanyag kifogástalan képet

Jegyezzünk búzakötvinyt

SZÖVETSÉG

Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz.

ad s annak színei híven adják vissza a felvétel tárgyának természetes színeit és színárnyalatait. Itt ad felbecsülhetetlen értékű útbaigazításokat szakfényképésznek, amatőrnek Gyulai Ferenc dr. uj könyve: ,,A szines fényképezés gyakorlata“. Ismerteti a fényképezés és a szines fényképezés történetét, részletes tájékoztatót ad a színes kép keletkezésének elméleti és gyakorlati feltételeiről és részletesen vázolja azokat a tulajdonságokat, amelyek a ma szines filmet gyártó világcégek készítményeit jellemzik. Pontos útbaigazítást ad a szines fényképezésnél számbavehető gépekről, a felvétel külön tudományának titkairól. Felsorolja azokat a tudnivalókat, amelyek birtokában az amatőr kifogástalan szépségű szines felvételeket készíthet. Sajnos, nincs helyünk e szép és vonzzó „tudományt“ ismertető alapos szakmunka minden fejezetének felsorolására s csak igy határozhatjuk meg Gyulát dr. könyvének lényegét: aki szines fényképet akar készíteni, annak okvetlenül át kell tanulmányoznia ezt az úttörő jellegű szakmunkát, mert anélkül sem természetes, sem mesterséges világítás nélkül nem tud kifogástalan szines képet készíteni. A szines film pedig ma még nehezen megszerezhető, komoly érték, amellyel nem lehet oly bőkezűen kísérletezni, mint a hétköznapi normál-filmekkel.

Az akt fényképezés vrüvészete. Gyulai Ferenc dr. ebben a szép kiállítású füzetben a művészi aktfényképezés elméleti és gyakorlati ismereteit sűríti össze. A füzet — harc a pornográfia ellen. Arra vezeti rá olvasóját, miképp lehet a meztelen emberi testet úgy fényképezni, hogy a kép a művészi szép céljait szolgálja és ne ébresszen a nézőben szennyes, alacsony indulatokat. S valóban: a pompás füzet minden lapja bizonyltja, hogy a szerző nemes szándéka mind művészi, mind erkölcsi szempontból tiszta s a közölt fel vételek eredetiségükkel, szépségükkel, tiszta művészi hatásukkal a leg- Igazabb művészi célokat szolgálják.

MOZI-MŰSOROK

ÁRPÁD filmszínház-: Férjet keresek. Főszerepben: Turay, Bilicsí, Vaszary, Rózsahegyi, 2 Pethes. Vasárnap %12-kor.

CORVIN: Szerelem a vérpadig. (Beatrice Cenci.) Fősz.: Carola Höhn és a legjobb olasz színészek. Szünet előtt Magyar és Európa világhiradó. Vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor és déli 1 órakor Is matiné.

EGYETEM: Kalotaszegi MaA<ana. Főszereplők: Adorján Éva, Sárdy János, Petrovich Szvetiszláv, Vizváry Mariska, Mak- láry Zoltán, Rajnay Elli, Czoppán Flőri, Tompa Pufi, Benes Ilona, Sallay Kornélia.) Vasárnap 2 rendkívüli előadás: d. e. 11-kor és d. u. 1^2-kor.

ERDÉLY-mozgó: Behajtani tilos. Fősz.:

Simor Erzsébet, Bilicsy Tivadar, Kiss Manyi, Latabár Kálmán, Vaszary Piri, Makláry Zoltán. Előadások kezdete 3, 5, 7.

MÁTYÁS mozgó: Párduckisasszony. Fősz.: Marguerite Viby, Ake Söderblam. Magyar és Ufa világhiradó. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor.

RÁKÓCZI filmszinház: Keresztuton. Fősz.: Tolnay Klári, Ajtay Andor, Petényi, Som- lay. Vasárnap 30-án d. e. 11 órakor matiné.

Jő ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK