Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-27 / 21. szám

1944. JANUÁR 27. 3 KéieteUjsxg A délerdélyi szászok is megérzik a román nemzetiségi politikát Tízmillió lej sarcot róttak ki egy bánsági sváb küzsógre - Nagyszebenben egymás után sajátítják ki a szász patricius-családok ősi házait Kolozsvár, január 26. A bécsi döntés óta a Romániában maradt Délerdély hermetiku­san elszigetelődött Délerdélytől s az ottani életről csak nagyon ritkán érkezik hozzánk híradás. A „Keleti Újság“ karácsonyi szá­mában alkalmunk volt néhány komor és vi­gasztalan színfoltot adni a délerdélyi ma­gyarság mai életéről. Most arra nyílik al­kalom, hogy néhány adatot sorakoztassunk fel a délerdélyi szászok és a bánsági néme­tek mai helyzetéről. Ezt az alkalmat azért érdemes és érdekes kiaknáznunk, mert nemcsak a lélerdélyi magyarsággal szem­ben tanúsított bánásmód, hanem épp a szá­szokra és a svábokra alkalmazott rendsza­bályok vetnek rendkívül éles és jellemző fényt Románia „kisebbségi politikájára“. A németek is megérzik a román nemzetiségi politika súlyát Egy délerdélyi német kereskedő utazott keresztül Kolozsváron s néhány őrás itteni tartózkodása alatt alkalmunk volt néhány szót váltani vele. Mindabból, amit elbeszélt, néhány jellegzetes részletet ragadhatunk ki annak érzékeltetésére, hogy mind a déler­délyi magyarok, mind a velük együtt élő' németek egyaránt megérzik a mai román nemzetiségi politika súlyát. Átadjuk tehát most a szót a Délerdélyből érkezett német kereskedőnek: — A napokban beutaztam Délerdély és a Bánság németlakta területeit s alkalmam volt érdekes megállapításokat tennem arról a bánásmódról, amelyben a román politika részesíti a magyar és német népcsoport tagjait. A román politika megnyilatkozásait legjellegzetesebben az erdélyi szászok szék­helyén: Nagyszebenben figyelhettem meg. Ismeretes, hogy a Kolozsváron alapított ro­mán egyetem Nagyszebenbe tette át szék­helyét s ott mint a „kolozsvári román tudo­mányegyetem“ folytatja munkáját. Az egye­tem oda költöztetésével a várost valósággal elözönlötték az egyetem tanárai, tisztviselői és hallgatói. Az egyetem tudományos mun­káját azonnal igen erőteljes rornánositó mozgalommal toldották meg. Az egyetem szellemi vezérkarának tervszerű rornánositó akciója elsősorban és lényegében gazdasági téren mozog. Itt van a mozgalom egyik első vívmánya. A nagyszebeni Hohe Rinnén még a történelmi Magyarország idején nagy­szabású szász kulturális intézmények léte­sültek. A Nagyszebenbe költözött „kolozs­vári román egyetem“ legelőször a nagyér- téktt berendezkedéseket vette el a maga céljaira. Kisajátítják a szász patrícius családok házait — Nagyszeben utcáinak külső képe Is ‘ gyökeresen megváltozott az utolsó években. Az egyébként csendes utcákon ma német szót alig-alig lehet hallani. A várost el­özönlő rengeteg román intellektuel és ka­tonatiszt fesztelen hangossága uralkodik. A régi szebeni patricius-családok súlyosan és érzékenyen megérezték az idők változá­sát. A románok ©egész sereg régi, tősgyö­keres nagyszebeni szász család házát sajá­tították ki. Jellemző, hogy az ingatlankisa- játitások rendjén kizárólag német és ma­gyar házakat, telkeket vettek igénybe. Ez nemcsak magára Szebenre áll, hanem a környékre is. így a Nagyszeben közelében fekvő Nappendorf községben ötszáz szász gazdálkodótól körülbelül 300 katasztrális hold földet sajátítottak ki s ezzel az egész falut igen komoly gazdasági válságba, a tönk szélére sodorták. Ez annál sérelmesebb, mert a románlakta falvakban egészen más a kisajátítás rendje. Ha románoktól kell valamit kisajátítani, igen magas összegű kártalanítást fizetnek. A nem román vidé­keken a kisajátítást majdnem minden kár­talanítás nélkül, vagy ellenszolgáltatás nél­kül hajtják végre. Az ilyen kisajátítások miatt a délerdélyi szászok anyagi kára az utóbbi időkben többszáz millió lejre emel­kedett. Tízmillió lej sarcot vetettek ki Ujbánát község lakosaira — A bánsági németek és svábok helyzete sem rózsásabb. Resicán például az ottani sváboktól huszonhat lakóházat vettek el, hogy helyükre ipari épületeket emeljenek. Temesváron egészen egyedülálló és meg­döbbentő esetet közöltek velem ismerőseim. Elmondották, hogy Ujbánát község túlnyo­mó részben sváb többségű lakosságára 10 millió lej sarcot vetettek ki a hatóságok. Ennek indokolására a román hatóságok azt hozták fel, hogy a községben Ismeretlen tettesek megöltek egy csendőrt és a tette­seket nem sikerült kinyomozni. A sarc be­hajtását a napokban már meg is kezdték. Kiderült azonban, hogy ez a hatósági in­tézkedés nélkülöz minden jogi alapot, mert sarcot a katonai hatóságok csak ellenséges területen vethetnek Id a nemzetközi jog rendelkezései szerint. Úgy látszik azonban, hogy a román hatóságok a Bánságot máris ellenséges területnek nyilvánították sváb és magyar lakosaival együtt. Ez az Intézkedés egyébként csak növelte a bánsági magya­rok és svábok elkeseredését és kétségbeesé­sét. — Jellemző a román nemzetiségi politi­kára az a rendszer is, amely megszabja az ingatlanforgalmat. Van egy kormányrende­let, amelynek értelmében román ingatlant más nemzetiségű nem vásárolhat. Emiatt a délerdélyi szászok csak akkor szerezhetnek uj ingatlant, ha az eladó Is szász. Az ingat­lanok adás-vételi szerződéseit azonban a ro­már katonai hatóságoknak kell jóváhagy- niok. Azok pedig rengeteg akadályt gördí­tenek az ilyen szerződések elbírálása elé. A románok egyébként az irányított gazdasági rendszert teljesen a rornánositó politika szol­gálatába állították. Egy beszédes példa: A nem román üzleti tőkék emelését a leg­több esetben azzal utasítják ei az illetékes Minden Időben, de főként veszély idején remikulvül fontos, hog? az óvóhelyen Ugyan­úgy ismerjük ki magunkat, mint lakásunk­ban. Az óvóhelyen otthon kell lennünk, hogy a veszély alatt ne hosszadalmas, időrabló módon kérésük az önmentést, hanem jól keil tudnunk a sötétben is, hogy hol van a fej­Róma, jan. 26. (Búd. Tud.) A legközelebbi napokban Ismét több jelentősebb tárgyalás­ra kerül sor azoknak ügyében, akiket a Ju­lius 2E 1 és az azt követő eseményekben való részvétellel vádoltak. Kedden már meg­kezdődött Scorza volt fasiszta pártfötitkár pere. Az a vád ellene, hogy július 25-én tét­len maradt, sőt szándékosságot vetnek sze­mére. A tárgyalás Észak-Olaszországban fo­román hatóságok, hogy a tőkeemelést csak úgy engedélyezhetik, ha az illető kereske­delmi társaságba román tőkét is beenged­nek. Akikre nem vonatkozik a kivételezés — Az alábbi rendelkezés is bizonyltja, — mondotta a délerdélyi szász kereskedő, ■— hogy Romániában milyen nagy a különbség a román és a nem román nemzetiségű állam­polgár között. A román vezérkar nemrégi­ben rendeletet adott ki arról, hogy azokat a románokat, akiknek öt, vagy több gyer­mekük van, felmentik a katonai szolgálat alól. Magyarokra és németekre ez a kivé­telezés nem vonatkozik. — Mindezek a tények, — fejezte be érde­kes tájékoztatását a délerdélyi szász ke­reskedő — élénken bizonyítják, hogy a so­kat hangoztatott romanizálás éle tulajdon­képen nem Is a zsidóság ellen irányul, amint azt hivatalos román helyek oly sok­szor hangoztatják, hanem inkább a más nemzetiségű romániai népcsoportok ellen. Különösképen pedig a bennszülött magyar, valamint a szász és a sváb lakosság élet­lehetőségeinek alapjait teszi tönkre az a bánásmód, amelyet ma Romániában, helye­sebben Délerdélyben a nemzetiségekre alkal­maznak. sze, az ásó, vagy a csákány, stb. vagyis az óvóhely felszerelési cikkei. Mindenkor ismer­nünk kell az óvóhelyről kivezető vészkijára­tokat, hogy esetleg szegényebb világítás mellett és nagy Izgalomban is meg tudjuk azokat találni. Semmi esetre sem akadá­lyozza csomag, vagy láda a vészkijáratot. lyik. Itt lesz Volpi gróf és Cini szenátor ellen is az eljárás. Volpi gróf jelenleg római lakásán betegen fekszik. A vád szerint tá­mogatta Bottal összeesküvő lapját és tete­mes segélyt nyújtott az államcsínyhez. Cini szenátort politikai árulónak minősiti a vád­irat, sünit azzal követett el, hogy néhány nappal július 25-e előtt ok nélkül kilépett a kormányból. A VÍEÁG TÜKRE Az egyik semleges nemzet szolgáltában álló hajónak legénysége abból az alkalom­ból, hogy hajójuk felkereste a marokkói partokon Casablanca és Saffi kikötőjét, igen érdekesen nyilatkozott az angol-amerikai csapatok által megszállt északafrikai terü­letek helyzetéről. A legénység kijelentette, hogy nemcsak ebben a két kikötőben, ha­nem Francia-Marokkó egész területén nagy hiány van élelmiszerekben és a létfontos­ságú közszükségleti cikkek is egyre fogy­nak. Az élelmiszerrel való ellátás teljesség­gel elégtelen s ez a körülmény általános elkeseredésre vezetett s ez viszont kifeje­zésre jut a megszálló hatóságok és a lakos­ság közötti számos összetűzésben. Noha az Északafrikát érintő semleges hajók legény­ségének szigorúan meg van tiltva a partra­szállás, a hajók legénysége minden egyes ut alkalmával gyakran találkozhatik francia hivatalnokokkal és kikötői munkásokkal, mert ezek a fedélzetre jönnek, hogy veszély­telenül kiönthessék mérgüket az angol­amerikai hatóságok ellen. A franciák sze­rint gyógyszer egyáltalában nem kapható, ugyanez áll fenn a ruházati cikkekre Is. Marokkóban lakonikus szavakkal állapítják meg: „az amerikaiak arra akarnak minket kényszeríteni, hogy mezítelenül nem járhat­ván, egyenruhákat kérjünk, hogy aztán az olasz frontra küldhessenek minket." A ma­rokkói frank gyorsan elértéktelenedett. 10 franknak az értéke legfeljebb 10 fillért ér, azonban ez is csak nominális érték, mert az üzletek teljesen üresek.-* Cyrill Garbett dr. yorki érsek a brit hír­szolgálat jelentése szerint az amerikai episz- kopális egyház püspökének meghívására husvétkor az Ésaakamerikai Egyesült Álla­mokba utazik látogatóba. * Az isztambuli lapokban a város kiürítésé­ről megjelent hírekkel szemben illetékesek hangoztatják, nincs szó a rendkívüli város­ki ürítésről. A közlekedésügyi miniszter sze­rint azokat a munkanélkülieket, akik vidék­ről özönlöttek Isztanbulba és ott a közleke­dést és az élelmezést megnehezítik, vissza­küldik arra a lakóhelyre, ahonnan Isztan­bulba jöttek. *­Zágrábban a hatóságok elreendelték, hogy a villanyárammal való takarékoskodás cél­jából a mozik ezentúl naponta csak egy elő­adást tarthatnak délután 5 órakor. Vasár­nap több előadás is tartható. * Roosevelt elnökkei való megbeszélés után Miss Perkins, az USA munkaügyi minisz­tere annak a reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió újra tagságot fog vál­lalni a „Nemzetközi Munkahivatalban".-* A „British Medical Journal“ című angol orvosi szaklap megállapitása szerint a sze­gényebb angol néposztályokban tapasztalt gyermekhalandóság a legnagyobb a civili­zált népek sorában. Majdnem akasztófára került a lopott sonkáért Kolozsvár, január 26. 1943. Junius iá. után Kun Pál Csepel-utca 5 szám alatt lakó kolozsvári telepőr panaszt tett a rendőrsé­gen, hogy éjnek Idején ismeretlen tettes kulccsal bezárt lakásából ellopott egy kerék­párt, 40 kilogram morzsolt tengerit, 20 kilo­gram tengeri lisztet, továbbá egy pár csizmát, meg egy sonkát is. A rendőri nyo­mozás hamarosan eredménnyel járt, ameny- nylben a közeli Albu Pál közeli füszerkeres- kedőnél ráakadtak a kerékpárra. Albu vallomása szernit a kerékpárt 50 pengő kölcsön ellenében Komán János hagyta nála zálogban. A rendőrség ennek alapján letartóztatta Komán Jánost. Komán a betöréses lopást beismerte, de a kerékpáron kivül lopott hol­mikról már nem tudott számot adni, mert közben elkótyavetyélte Tagadta azonban, hogy a betörést a légoltalmi elsötétítés ideje alatt követte volna el. Minthogy a vizsgá­lat erre vonatkozólag megfelelő bizonyíté­kot nem talált, Komán János ügyét rög- tönitélő bíróság helyett rendes bíróság elé utalta a királyi ügyészség. A betöréses lopás ügyét Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök tárgyalta, mint büntető egyesbiró. Karda Csaba dr. királyi ügyész vádbeszéde után a büntető- bíró Komán Jánost, — akit hasonló bűn­cselekményért már a múltban Is elitéit a kolozsvári törvényszék — két esztendei fegyházbüntetésre Ítélte, mint visszaeső bűnöst. Az Ítélet jogerős. EGYETEM-MOZGÓ :l KALOTASZEGI MADONNA Irta: Széfeddin Sefket bey Főszereplők: Adorján Éva, Sárdy János, Pet­rovich Szvetiszláv, Vízvári Ma­riska, Makláry Zoltán, Rajnay Elli, Czoppán Flóri, Tompa Pufi, Benes Ilona Sallay Kornélia Előadások: 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap két rendkívüli előadás: D. e. 11-kor és d. u. negyed 2-ker. Jegyelővétel az összes előadásokra. I Az óvóhelyen sötétben is Jól keli luíini tájékozódni ! Kedden megkezdték Scorza perének tárgyalását Rövidesen sor kerül Yolpi gróf és Cini szenátor perére is

Next

/
Thumbnails
Contents