Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-26 / 20. szám

1944. JANUÁR 26. 5 KuetiUjsiíg Kérdés magunkhoz és Európa nyilvánosságához Memen/o... Csupán huszonhat esztendővel ezelőtt írták azt a regényt, amely most újból a kezembe akadt és amelyik arról szól, hogy a fiatal, alig huszonnégyéves me­nyecske, aki egyébként egy hadbavonult orvos párhónapos felesége, arra hatá­rozza el magát, hogy az éppen szabad­ságra hazatérő férjének „mindent“ be­vall . •. Elhatározását természetesen a szokásos lelki küzdelem előzi meg, amilyent ha­sonló témájú elbeszélésekből már jól is­merünk: mert hiszen Péter jó és mindig egyformán kedves és figyelmes volt hozzá, mindennel elhalmozta s aki őt szivéből szerette. Nehéz egy ilyen em­bernek fájdalmat okozni. Satöbbi, sa­többi. Ám lelki szeme előtt megjelenik ekkor Walter szálas alakja és erőt merit belőle a „nagy“ jelenetre. Már nem emlékszem a regény hőseire. Elfelejtettem azt is, hogyan fogadta a lesújtó hirt a fiatal orvos és arra sem emlékszem, hogy mi történt Walter és az orvos felesége közt azután, de nem is fontos. Fontos az kedves olvasóim, ha meg­figyelték, hogy a regény éppen vagy vé­letlenül huszonhat esztendővel ezelőtt Íródott. Hősnője egy másik világégés, az első világháború számtalan hasonló ba­jában „szenvedő“ és megirt hősnőinek szalongarniturájából került ki. Huszonhat évvel ezelőtt...! És ma, huszonhat évvel később, egy második világháború bombasuj+ottan félig rombadőlt világa, Istennek hála, nem ismeri ama kor hősnőjét. Sem regényeiben, sem a mindennap keserves valóságában. Ma nincsenek várakozásban, testben és lélekben elgyötörtén elbukó midinet­tek. De vannak asszonyok, akik odaállot- tak, ahova legszentebb kötelességük, a hazaszeretet állította őket. A harcoló katonák munkahelyei ma nem állanak elhagyatottan. Nincsenek szalonokban gyülekező „vigasztalást“ kereső nők, ma mindenki megtalálta lelkében azt az őr­helyet, ahonnan nyugodtan tekinthet a harcból visszatérő férjük felé; a családi tűzhely szivet, lelket betöltő melegének szent őrhelyét, ahol tudatosan, egy eljö­vendő siebb jövő reményében vár és ha kell, küzd a bizonyos holnapért, mely egyszer majd mégis felragyog . .. ... Ma vannak a magyar jövendő felett aggódva őrködő anyák és bátor szivü asszonyok! ÁGOPCSA GERGELY — Április 1-1 g lehet a honvéd-hadapród­iskolákba való felvételt kérelmezni. Buda­pestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: A m. kir. honvéd-hadapródiskolákba az 1944, 1945. tanévnek első évfolyamába való pá­lyázat céljából kiadott tájékoztató hirdet­mény megjelent a Budapesti, a Honvédségi és a Kárpátaljai Közlönyben. Pályázati hir­detmény a postaköltség beküldése ellenében bármely hadapród iskolánál igényelhető. A folyamodvány beterjesztési határideje 1944 április 1. — Vitéz Boga Alajos dr. felsőházi tag az Erdélyi Pártban hirdetett előadását tech­nikai okok miatt kivételesen nem szerdán, hanem csütörtökön (január 27-én) este 7 órakor tartja meg. — Tudományos szakülést tart január 27-én az EME orvostudományi szakosztá­lya. Az Erdélyi Muzeum Egyesü et orvos- tudományi szakosztálya január 27-én, csü­törtökön délután 8 órakor az Uj Klinika (Mikó-u. 4.) előadótermében tudományos szakülést tart. Uléselnök: vitéz Berde Ká­roly dr. Előadások: Márkos György dr (All. gyermekmenhely) 5. Allergiás reactio-e a tubercuMn reactio ? (Válasz egy kriti­kára) és Mester Zoltán dr. (106-os tábor, kórház): A harctéri töréskezeiesról 14 hó­nap tapasztalatai alapján. Az érdeklődő or­vosokat és orvostanhallgatókat az elnökség tiszte'ettel meghívja. — Január 28-án előadást tart az Emke zenei népfőiskolája. Az EMKE zenei népfő­iskolája legközelebbi előadását január 28-án délután 6 órakor tartja a Mátyás király Diákház zenetermében. Előadó Bárdos La­jos, az Országos Zeneművészeti Főiskcáa tanára lesz, Bárdos Lajos „Egyházi zenénk uj utakon“ címmel tart e'öadást. A díjta­lan előadásra a terem korlátozott befogadó- képessége miatt meghívókat bocsájtan ki. A meghívók az Emke központjánál (Ma- gyar-u. 1. sz.) az érdeklődök rendelkezé­sére állanak. A bukaresti sajtó ismét egyesülési ünne­pet ült: a román főváros lapjai most emlé­keztek meg a fejedelemségek egyesülésének évfordulójáról. Ez a januári „zecse máj“ is­mét árra volt jó alkalom, hogy a román közvélemény irányításában oly fontos sze­repet játszó bukaresti lapok Magyarország és a bécsi döntőbírósági Ítélet ellen tüntes­senek és izgassanak. Vakok és süketek nem vagyunk, tehát ez­úttal sem kerüli el figyelmünket annak lé­nyege, ami meghúzódik a bukaresti sajtó „ünnepi“ izgatásai mögött. Nem vagyunk sem vakok, sem süketek s ezért most is józanul nézünk farkasszemet annak lényegével, ami a bukaresti sajtó „ünnepi“ megnyilatkozásaiban megbújik. Nem vagyunk sem vakok, sem süketek s ezért látjuk és halljuk, hogy Bukarest ün­nepeinek mi adja meg a tulajdonképeni ér­telmet: a nyilt és elszánt izgatás ellenünk. Tegnapi számunk tudósításában egész diszes csokrot kötöttünk a bukaresti vezető lapok magyarellenes kirohanásaiból. Most köteles­ségünknek érézzük kissé közelebbről meg­vizsgálni azt a gyülölethullámot, ame’y a bukaresti lapok hasábjairól felénk csap. Mindenekelőtt azt kell nyomatékosan le­szögeznünk, hogy a bukaresti sajtóban s általában a romániai román közvélemény megnyilatkozásaiban megmutatkozó maga­tartás homlogegyenest ellenkezik a miénk­től.' A magyar nép politikai magatartása az egész világ előtt közismert. Ez a politika már egy negyed évszázada kitűzte cé’jait s ez a politika lépésről-lépésre, mindig bé­kés eszközökkel, fegyver nélkül érte el ered­ményeit. Magyarország lojálisán megtar­totta a trianoni békeparancs gyilkos rendel­kezéseit s ha a magyar poMtika tett is lé­péseket ennek az ostoba szerződésnek meg­változtatására, e lépések cSak akkor követ­keztek be, amikor a trianoni szerződésben mesterségesen megteremtett délkeleteurópai helyzet pozdorjává zúzódott a történelem igazságosztó keze alatt. Magyarország ma is lojálisán és becsületesen igazodik ahhoz a rendhez, amelyet az 1940 augusztus 30-án meghozott bécsi döntőbíróság hozott s bár ez a nemzetközi aktus ezúttal is csak Ro­mániának előnyét szolgálta, a magyar po­litika 1940 ősze óta egyetlen szóval, egyet­len betűvel és egyetlen gesztussal sem vé­tett a Bécsben vállalt kötelezettség ellen. Nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy ebben a kérdésben nincs véleménykülönbség magyar és magyar között: a nagy európai elv szolgálatában a magyar politika újra meghozta a részletkérdésben meghozandó áldozatot. Sem vakok, sem süketek nem vagyunk s Így látjuk és halljuk, hogy ezt a nyiltan és becsületesen lojális magyar magatartást mi­képen honorálja a bukaresti hírverés. Még ha akamók, akkor sem tudnók meg nem történtté tenni azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel Bukarest napről-napra, őráról- őrára tudtunkra és az egész világnak tud­tára adja a maga különvéleményét az er­délyi kérdésben. Azt is nyomatékosan és ha­tározottan meg ke’l állapítanunk, hogy ezt a kérdőt nem mi hurcoltuk ki a világpolitika fórumának nem mindig makulátlanul tiszta porondjára s ma sem ml vagyunk azok, akik az elvakult és esztelen hírverés min­den eszközének raffinált kiaknázásával tüz- csóvaként lobogtatjuk Keleteurópa ege alatt. Mi már nem kérdezzük, hogy Európa mai nagy harcában mennyire okos és célszerű, mennyire ildomos és tisztességes az az egy­oldalú harc, amelyet Bukarest nem is min­dig a „felé’őtlen elemek" vonalán vezet. Magyar részről már számtalan esetben tör­tént utalás arra, hogy mindaz, amit a bu­karesti román hírverés ebben a kérdésben szünet nélkül, konok kitartással tett és tesz, megcsúfolása minden politikai raison-nak, arcul csapása minden nemzetközi Ildomosság- nak, fonákja mindannak, ami okosnak és célszerűnek nevezhető. A méltóságteljes, józan és megfontolt magyar állásfoglalások e kérdésben minden esetben falrahányt bor­Dohnám/i Ernő és kv Ede szonáta-estje Kolozsvár, jan. 25. Magyár zenei életünk legkiválóbb képviselői: Dolmány! Ernő és Zathureczky Ede nyújtottak egységes képet hétfő esti kolozsvári hangversenyükön a zene legkiválóbb alkotóiról: Mozartról, Brahmsról és Beethovenről, S bár a zehe egybekapcsolta kettőjüket a közönséggel el­bűvölő áradatával, hogy csak Időnként tu­datosíthattuk Dohnányi egy-egy felejthetet- .en mordente-ját, kis trilláját, szinte a kép­zelet világából idevarázsolt csodálatos puha blllentésü dallamvezetését, vagy Zathureczky E-hurjának magas fekvésein való szárnyaló tisztaságát, mégis külön kell szólanunk mindkettőjükről. Dohnányi Mozartja Brams- ja és Beethovenje külön-külön a látomás erejével hatott. Nagyvonalú mindent átfogó felépítéséhez — amely a renaissance-meste­__ A Belvárosi Református Lelkész! Hi­vatal közli, hogy szerdán délután 5 órakor a Farkas-utcai 21. szám alatti tanácsterem­ben bibliamagyarázatot tart Csutak Csaba s. lelkész. Alapige: Máté 5 :14—16. — A nagybányai rendőrség hirei. Tudó­sítónk jelenti: A rendőrség letartóztatta Gyallai Vince bányamunkást, aki a Csatáry vendéglőben egy óvatlan pillanatban ellopta a fogasról egy kereskedő kabátját. A lopott kabátot eladta s a pénzt elkártyázta. A rendőrség a feljelentés alapján hamarosan kézrekeritette a tettest. — Jakab Zoltán feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki az egyik szállodában bő­röndjéből, mialatt ö az étteremben szórako­zott, 1600 pengőt ellopott. — A nagybányai rendőrségnek sikerült lefülelni Szilágyi Mária veszedelmes szélhámoshöt, aki udvar- lókat kerített, azokat korcsmákban leitatta s pénzükkel megszökött, legutóbb, amikor egyik „hódolójától“ közel ezer pengőt akart e1 emelni, tettenérték. — Ismét munkába léptek a kerékpártolvajok. Ezúttal Som­kutyán László kerékpárját lopták el egy üzlet elöl, mig gazdája az üzletben vásá­rolt. rek hatalmas méretű kompozícióira emlé­keztetett — hiven kapcsolódott, különösen a Mozart- és a Beethoven-szonátákban, Zathureczky nemes stilusu művészetével. A Brahms-szonátában Zathureczky mindent magával ragadó szenvedélyes játéka Dohná- nyi emelkedett pathoszu tragikus előadás­módjával szemben különös, megejtő ízzel fű­szerezte a darabot. Mozart Andantéja mint egy kérdés lebegett a hangversenyterem légkörében. A Beethoven-szonáta fináléja vidám, fiatal és friss volt. E menőben arra gondoltunk, hogy talán túl nagy terhet rótt ez a három szonáta a telt ház közönségére s valószínűleg ezért hiányzott az ünneplést és köszönetét jelentő tapsokból az a valami, aminek ott kellett volna lennie. m. b. a. — A kolozsvári Népművelést Bizottság Falugondozó Munkaközösségének híradása, örömmel tudatjuk a Kolozsváron élő unitá­rius vallásu falusi leányokkal és legények­kel, hogy számukra is a vallásos összejöve- te'ek megkezdődtek. Az összejövetelek min­den csütörtökön este %8 órai kezdettel a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet helyiségében, Kossuth Lajos-u. 14. szám alatt, hátul az udvaron vannak. Kéfjük a munkaadókat, hogy unitárius vallásu alkalmazottjaikat küldjék el a fentjelzett időben erre az ösz- szejövetelre. Az összejöveteleket Adorjáni Károly III. éves unitárius teológus vezeti, aki a leányok és legények összejövetelen való megjelenését Írásban igazolja. Népmű­velési felügyelettel megbízott tanár. — Február elején bont zászlót Szatmá- ron a Katolikus Akció. Szatmárról jelentik: A Katolikus Akció Szatmárvármegye terü­letén már több mint egy éve szervezkedik. Pakocs Károly püspöki, helynök fáradhatat­lan munkásságának már mutatkozik ered­ménye, amennyiben az előkészítő munka befejeződött és az Actio Catolica február elején ünnepélyesen zászlót bont Szatmá- ron és megkezdi munkáját. sónak bizonyultak. Bukarest napról-napra, óráról-órára bizonyltja, hogy a nagy euró­pai veszedelem gyehennatüzében egy hamis és megcáfolt mithoszra alapított politikai vágyálom pecsenyécskéjét sütögeti, semmit nem törődve az átfogóbb, magasabb és egye­temesebb európai érdekekkel. Tudomoásul vesszük. Végre szembenézünk a tényleges helyzettel. Amíg Magyarország és a magyar politika a maga sebeinek és a testébe fúródott tüskéknek teljes tudatában, nagy önfegyelemmeel és mértéktartással igazodik az európai rend által megkövetelt magatartás erkölcsi és gyakorlati elveihez, Bukarest nem is mindenben „fele’őtlen" hír­verése csak a maga sajátosan öncélú útjai­nak kanyargós szerpentinjeit járja. S miután ez a helyzet nem változott s remény sincs arra, hogy változzék, végre Is fel kell vetni egy érdembevágő kérdést a bukaresti hírverés magatartásáról. Hang­súlyoznunk kell: ez a kérdés már nem Bu­karestnek szól. Elsősorban magunk lelkiis­meretének tartozunk, ha négy esztendei méltóságteljes hallgatás, szakadatlan önfe­gyelmezés és mértéktartás után megkér­dezzük: csak minket, magyarokat kötelez a nemzetközi ildomosság és a vállalt kötele­zettség? Meg kell kérdeznünk önmagunk­tól: nem adunk-e újra alkalmat arra, hogy a tisztesség és becsület törvényeinek lojális megtartását nem érti-e félre a világ közvé­leménye és ami a legfontosabb: nem ma­gyarázzák-e bukaresti hírverés irányitól a magyar magtartást a gyengeség jelének? De nemcsak a magunk lelkiismeretét kell megkérdeznünk ebben a kérdésben. Az a vita, amelynek tüzét a bukaresti hírverés napról-napra mind magasabbra szítja, nem csupán magyar, vagy román magánügy, hanem jő negyedszázada európai ügy s Így abban minden megnyilatkozás az európai aeropág nyilvánossága elé tartozik. E szé­lesebb és felelősebb nyilvánosság szine előtt is fel kell tennünk a kérdést: a megadott kérdésben csak az egyik felet kötelezi az adott szó, a kötelesség és az Ildomosság ■ amíg az egyik fél kinos gonddal és lelkiis­merettel igazodik egy nemzetközi megál­lapodás betűihez, a másik félnek minden szava, minden gesztusa nyilt és megfontolt izgatás e megállapodás ellen? A magyarság ebben a kérdésben ismert és tudja kötelességét. Hü marad továbbra is ahhoz a magyar és európai úthoz, amelyen eddig járt s amint a múltban mindig meg­tartotta a becsület és tisztesség minden tör­vényét, nem tér el attól, bármily rossz és oktalan példával is ágál előtte a mindig külön utakon, mindig rejtelmes ösvényeken kujltorgó szomszéd. — Uzsoraper keletkezett a hiányosan mért tiizáfa miatt. A kolozsvári Fecske-utca 18. szám alatt lakó Sustyó Tiboraé tavaly no­vemberben tűzifát vett Kallós Béla Kemény János-ut 41. szám alatti fatelepéről. A vevő kevésnek találta a leszállított tűzifát és ezért utánia mérte. A 10 mázsaként elkül­dött fa mindössze 630 kilógramnak bizo­nyult. A vevő emiatt uzsorabirósághoz for­dult, sőt a fát szekerenként 15 pengőért el­szállító fuvarosok ellen Is panaszt tett, mert házáig legfeljebb 9 pengő volt a megszabott fuvardíj. A tárgyaláson meg nem jelent Kallós Béla ügyét elkülönítette az egyes uzsombiró, a Vlnczi Ferenc fuvarost viszont 200 pengő, a vele együtt fuvarozó Gombos Sándor kocsist pedig 150 pengő pénzbünte­tésre Ítélte jogerősen. TÉLI SPORT Csegezy — Az elrejtett buza elkobzásával és 1100 pengő pénzbüntetéssel sújtott az uzsorablró egy kolozsvári cséplőgépészt és vevőit. Becker Ferenc Mussolini-ut 6. szám alatt lakó kolozsvári cséplögépész Bedecs község­ben csépelt az elmúlt nyáron. A cséplés fe­jében kapott gabonából Becher öt és fél mázsa búzát nem jelentett be. Az elrejtett gabonát később özvegy Sajtis Gábomé többszáz pengőt érő széna ellenében megyá- sárolta, majd saját malmán megőrölve, részben Báes Demeternek adta tovább, 40 pengős mázsánként! árban. Az ügyet tár­gyaló uzsora egyesbiró árdrágító visszaélés vétségében mondotta ki mindhármukat bű­nösnek és ezért Becker Ferencet 500, özvegy Sajtis Józsefnét és Bács Demetert 300—300 pengő pénzbüntetésre s az elrejtett buza el­kobzására Ítélte. Büntetésük jogerős. (

Next

/
Thumbnails
Contents