Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-26 / 20. szám
S se e r ă a 1944m f a n u ă r 26 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 20. SZÁM. KIADJA A LAPKIADóRÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A pápa akkor sem hagyja el Rómát, ....................................................................................... . mi uium ....■■■ mn mim—i «mmirii ír "iin—irr...................... ha az „örök város“ hadszíntérré válik  német hadvezetőség fiszteletbentartja Róma nyilt város jellegét Mannstein német vezértábornagy támadásra indította csapatait a keleti arcvonal déli szárnyán A német és bolgár légierő meghiúsította a Szófia elleni hétfői támadást London és Washington , ho§g nem. ismerik el az uj bolíviai kormányt AZ ANGOL SAJTÓ HANGJA A SZOVJET IRÁNYÁRÁN néhány nap óta a legnagyobb mértékben megváltozott — Írja a „Basler Nachrichten“ londoni tudósítója. Egészen Január 17-ig az angol lapok figyelemreméltó engedékenységet tanúsítottak Oroszország iránt, sót egyrésze valóságos megalázkodásig ment. A „Pravda“ ismert vádja és a lengyeleknek adott szovjet válasz azonban a jelek szerint valóságos hideg zuhany gyanánt hatott s ugyiatszut hogy az eddigi „engedékenység! korszak“ a vége felé közeledik. A „New Statesman-' cimü angol folyóirat legutóbbi cikkében a szovjettel kapcsolatos angolszász politikáról minden további nélkül a kővetkezőket állapítja meg: Azonnal irányt kell változtatnunk, mert ha továbbra is úgy járunk el, mint eddig, a részünkre sokkal fontosabb amerikai barátságot tesszük kockára. Az „Observer“ két héttel ezelőtt, még a moszkvai jegyzéket megelőző napokban közölte a Curson-vonalra vonatkozó szovjet követeléseket, most a következőket Írja: ,3a megengedjük Keletlengyelország bol- sevizáiását és egy kommunista lengyel kormány megalakítását, akkor a moszkvai és a teheráni nyilatkozat értéktelen papírrá válik. Az „Observer“ cikke a továbbiakban Edent is élesen támadja szovjetbarát politikája miatt. Rendkívül érdekes ugyancsak az „Obser- ver"-nek egy későbbi cikke. Ebben azt az értesülését közli, hogy a lengyel kérlésben adott legutóbbi szovjet válasz éles hangja, talán nem Molotovnak és nem is Sztálinnak tulajdonítható. Molotov előbb egy enyhébb hangú jegyzéket fogalmazott meg, ezt azonban a vörös hadsereg magasállásu tisztjeinek és a titkos rendőrség vezetőinek kiván ságára meg kellett változtatnia. Ezek ■ körök kényszeritették arra Molotovot, hogy á londoni menekült kormánnyal szemben a fcatyni kérdést felvesse, sőt hogy a londoni lengyel kormány létének jogosultságát is kétségbe vonja. Az angol lap ezekből az értesülésekből azt a következtetést vonja le, hogy a jelek szerint Szovjetoroszország politikáját nem egységes akarat irányítja. A szovjet-lengyel viszályról beszélt Harry PolUtt angol kommunista vezér is. Nyilatkozata azért jelentős, mert az közismerten mindig a londoni szovjet nagykövetség véleményét fejezi ki. Poliitt élesen bírálta az angolszász kormányoknak azt a szándékát, hogy közvetíteni akarnak a lengyel kormány és Szovjetoroszország között. Azok az angolok — mondotta a kommunista vezér — akik olyan szorgalmasan javasolták az angol-amerikai közbelépést az oroszok és lengyelek összehozására, jól tennék, na meggondolnák, hogy milyen hatást váltana ki, hogy ha Sztálin felajánlaná a maga jószolgálatait Churchill és Ghandi kibéki- tésére. Hosszabb cikkben foglalkozik a szovjet- lengyel kérdéssel és a cikk ismét csak a megváltozott angol tónusra jellemző, Hoare BcJisha yolt angol hadügyminiszter is, A cikk, amint a Svájci Távirati Iroda londoni jelentése közli, megállapítja, hogy a legkisebb kétség sem lehet afelől, hogy Lengyel- ország határa jogilag az, ami a háború előtt volt. Ezt az összes nagyhatalmak jogszerűen elismerték és Így azt csak az érdekeltek közötti kölcsönös megállapodásra lehet megváltoztatni. Ezt a kétségtelen jogi helyzetet sem Nagybritánnia, sem az Egyesült-Államok nem adhatja fel becsületével, megcsorbítása nélkül. A volt angol hadügyminiszter ezután élesen szembeszáll az erőszakos intézkedésekkel s befejezésül a következőket Írja: „Hiába nyerjük meg a háborút, ha nem érjük el azt, hogy a nyers hatalom alkalmazását barátságos tárgyalásokkal helyettesítsük.“-* A bolíviai államcsíny már az első perctől kezdve nagy izgalmat keltett az Egyesült Államokban, de általában az északamerikai tőke befolyása alatt álló többi amerikai köztársaságokban is. Nagyon rossz néven vették Bolivia uj vezetőitől, hogy Argentína kormányához hasonlóan szembe mernek helyezkedni Washington akaratával. Most azután ez a neheztelés határozott diplomáciai lépésekben nyert kifejezést. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy nem ismeri el az uj bolíviai kormányt. A közlemény azt állítja, hogy felforgató és a szövetségesek ügyével szemben ellenséges érzületi csoportok összeesküvést szőnek azok ellen az amerikai kormányok eden, melyek a nyugati földgömb védelmében szembeszállnak a németek támadásával. Az 1943 december 20-i .bolivial eseményeket a washingtoni közlemény ilyen felforgató csoportoknak tulajdonítja. A hivatalos közlés kiadásával egyidejű'eg utasították az Egyesült Államok la-pazi nagykövetét, hogy térjen haza. Az angol alsóház keddi ülésén Eden angol külügyminiszter közölte, hogy a brit kormány csatlakozik a washingtoni véleményhez és néni ismeri el az uj kormányt Bolivia törvényes kormányának. Az amerikai köztársaságok közül még Brazilia, Uruguay, Venezuela és Kuba közölték, hogy a maguk részéről sem tekintik Bolivia vezetőit törvényesnek. Bolívián kívül Argentína az a másik délamerikai állam, amely nem hajlandó behódolni a washingtoni gazdasági es politikai imperiá’izmusnak. Az északamerikaiak ezért már eddig is sok gazdasági korlátozó intézkedést tettek Argentinéval szemben, s úgy látszik, hogy a közeljövőben átfogó lépésre készülnek. Az „Exchange Telegraph“ new- yorki jelentése szerint az amerikai külügyi hivatal azzal a gondolattal foglalkozik, hogy általános gazdasági zárlatot rendel el Argentina ellen. * A SZOKATLAN IDŐJÁRÁS a keleti arcvonalon jelentékenyen befolyásolja a harci helyzetet. A Krim félszigettől egészen Leningrádlg majdnem mindenütt olvad s a légi haderő működését erősen akadályozza a mélyen terjengő felhőzet. A nehéz földi fegyverek harcát a már kezdődő eliszaposodás nehezíti meg. Ez az időjárás egészen szokatlan Keleteurópában s amig ilyenkor más években még méteres hótakaró fed mindent és a hőmérő mélyen a fagypont alatt szokott járni, az idén a legtöbb harci szakaszról már teljesen eltűnt a hó. Az időjárás különlegessége ellenére a küzdelem, ha nehézségekkel is, de nagy erővel folyik. Mindkét oldalról uj kezdeményezések jelei bontakoznak ki. A „Budapesti Tudósító“ moszkvai jelentése szerint a szovjet főparancsnokság azt közölte, hogy Mannstein német tábornagy erős német kötelékek bevetésével Vinnicától keletre megkezdte a támadást Vatutin szovjet tábornok hadseregeinek déli szárnya ellen. A német hivatalos jelentés kemény harcokról számol be. Keres mellett, Kirovgrád- nál, Pogreviscsenél, a Pripjet és a Berezina között, még északabbra az Ilmen-tavi és le- ningrádi térségben a bolsevisták újabb és újabb kötelékek bevetésével támadtak. A németek a legtöbb helyen már vissza Is utasították a támadásokat, több helyen azonban még tartanak a kemény harcok. Az északi arcvonalszakaszon a bolsevisták a Balti-államokba vezető utakat akarják mindenáron hatalmukba keríteni, szándékuk azonban a leghatározottabb német ellenállásba ütközik. A bolsevista veszteségek még a keleti harctér viszonylataiban Is rendkívüliek. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda értesülése szerint a szovjet kötelékeket általában két-három naponkint le kell váltani, mert véres ember és nagy anyagveszteségeik miatt ennyi idő alatt teljesen elvesztik harci erejüket. * A DÉLOLASZORSZAGI PARTRASZAL- LÄSI HÍDFŐBŐL, Nettuno környékéről a Zürichbe érkezett legújabb jelentések szerint az amerikai csapatok két oszlopban megkezdték előnyomulásukat Littoria városa és az ettől keletre húzódó Via Appia ellen. Egyidejűleg erős szövetséges bombázó rajok támadják a felvonuló németeket és a littoriai repülőteret. A svájci távirati iroda római levelezője előtt német körökben határozottan kijelentették, hogy a főparancsnokságnak egyáltalában nem áll szándékában feladni a dél- olaszországi arcvonalat. Az ellenintézkedéseket már megtették és az ütközetek, amelyeket az ellenség felkinál, nagyon kemények lesznek, mert a partraszállásra német részről fel voltak készülve. Róma városát nem fenyegeti közvetlen veszély. Német részről hangsúlyozták azt is, hogy ők tiszteletben tartják Róma nyilt város jellegét és nem fogják a várost erőddé átalakitani. A Szentszéknek megfelelő biztosítékot adtak s a vatikáni körök továbbra is nyugodtak. Vatikáni jóltájékozott körökben határozottan kijelentették, hogy XII. Pius pápa nem gondol a Vatikán elhagyására abban az esetben sem, ha a harci cselekmények Róma környékére is kiterjednének. A Vatikánban az utóbbi napokban megtettek minden előkészületet ilyen eshetőségre is. A római könyvtárakat, az olasz akadémia értékes kéziratait, könyveit és más műkincseit 250 ládában a legutóbbi napokban Vatikánvárosba szállították és ez a pótolhatatlan kincs itt marad a háború befejezéséig. A partraszállás ellen foganatosított német ellenintézkedésekről még nincsenek határozott hírek. Egyelőre ugylátszlk, hogy mindkét részről inkább csak a felvonulás tart. Az angolszászok igyekeznek minél több csapatot partra tenni, Kesselring német vezértábornagy pedig három elit hadosztályát irányította az arcvonalakra. A Garigliano és a Rapido folyóknál nagy harc folyik a magaslati állások ellen. A németeknek sikerült az angolokat a Rapido déli partjára visszaverni. Ezekben a harcokban francia csapatok is résztvesznek. *• A TAVOLKELETEN a jelek szerint közelebbről újabb nagy hadműveletek indulnak meg. Bőse, a Szabad India-mozgalom vezére, Rangunban mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a közeli napokbgn megindul a harc Indiáért s ebben az összes keletázsiai népek résztvesznek, hogy közös vérontással pecsételjék meg az angolszász birodalom elleni küzdelmi szándékukat. Tozso japán miniszterelnök hétfőn a kép- viselöházban jelentette ki: reméli, hamarosan elkövetkezik az a nap, amikor India hozzájut teljes és tökéletes függetlenségéhez és mint Kcletázsía szabad nemzete élhet. A japán kormány minden segítséget megad az indiai függetlenségi mozgalom számára. Az indiai angol hatóságok és a haderő tudják, hogy kemény harcok előtt állanak. A Német Távirati Iroda Uj-Delhiböl érkező jelentése szerint a burmai határon eddig állomásozott indiai csapatokat négerekkel cserélték fel, mert az indiai bennszülött katonaságot nem tartják megbízhatónak. Köztudomású ugyanis, hogy ezek közül a legtöbb alig várja Bőse csapatainak megérkezését, hogy átpártolhasson a független indiai haderőhöz. II leningrádi térségben a bolsevisták minden erőt bevetettek az áttörés kierőszakolására Bérűn, január 25. (MTI.) A Führer fő- • A véderő főparancsnoksága közli: hadiszállásáról jelentik a Német Távirati I A Szovjet Keres mellett fokozta nymná- Irodán&k; f »4L A páncélosokkal és csatarepülőgépek-
