Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-23 / 18. szám

Va sárnap 1844. január 2& ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 18. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Svéd lap feltüiíéstkelti megállapításai Románia mai helyzetéről MOSZKVA VISSZAUTASÍTOTTA ameríka közvetítését a lengyel kérdésben Eden megtiltotta a londoni lengyel bizottságnak a további nyilvános állásfoglalásokat Mussolini átalakítja Kormányát Az angolszászok partraszálltak Rómától 50 kilométerre, a Tíberis torkolatánál Változatlanul Leningrádnál van a keleti harcok súlypontja 1Erős német légitámadás érte Londont A MOSZKVAI KORMÁNY VISSZAUTA­SÍTOTTA az angolszász hatalmak ajánlko- zását, hogy közvetítőként lépjenek fel a menekült lengyel kormány és Oroszország között keletkezett vitában. Ez a hir egy­szerre három forrásból került nyilvánosság­ra. A „Stockholms Tidningen“ newyorki munkatársa, a „Budapesti Tudósitó“ egy washingtoni keltezésű hire, valamint a „La Suisse“ cimü berni lap egyformán azt közli, hogy jól tájékozott washingtoni körökben azt állítják, hogy Moszkva elutasította a közvetítő javaslatot. Ezt látszanak bizonyí­tani Hull államtitkárnak a pénteki sajtóér­tekezleten elhangzott óvatos kijelentései is. A „La Suisse“ bázeli közlés alapján úgy tudja, hogy német dip’omáciai körökből az a hir érkezett, hogy Molotov hivatalosan közölte az Egyesült Államok moszkvai kép­viselőivel a Szovjetnek azt az elhatározását, hogy visszautasítja Washington közvetíté­sét a szovjet—lengyel kérdésben. Hir szerint Molotov kifejtette a szovjet kormány állás­pontját a lengyel kérdésben. Eszerint Orosz­országnak az az óhaja, hogy a jövőben te­vékeny együttműködést létesítsen a tényle­ges lengyel kormánnyal. A jelenlegi lon­doni árnyékkormányt azonban semmiesetre sem tekinti valóságos kormánynak. A szov­jet diplomácia irányitója azt a megjegyzést fűzte még ehhez, hogy semmiképpen sem lehet beszélni a Szovjet és Lengyelország viszályáról. Egyedül arról van szó, hogy Moszkva vonakodik tárgyalásokat kezdeni a lengyel menekült kormánnyal. Ilyen kö­rülmények között pedig — Molotov vélemé­nye szerint — az amerikai közvetítés telje­sen felesleges. Hull kijelentéséből nem lehet egyelőre ki­olvasni, hogy a szovjet válasz szigorúan el­utasító lenne. A brit hirszo’gálát washingto­ni jelentése szerint Cordel Hull kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya szo­ros érintkezésben áll a lengyel kérdést ille­tően moszkvai nagykövetével. De a szovjet kormány mindeddig nem fogadta el az Egyesült Államok kormányának közvetítés tárgy ában tett baráti ajánlatát. A Kremlben tehát kétségbevonják a lon­doni lengyel emigráns kormánynak azt a jogát, hogy a lengyel határok ügyében tár­gyaljon. Ennek a hirnek valószínűségét tá­masztja alá a Budapesti Tudósítónk zürichi keltezésű moszkvai jelentése, mely szerint az orosz fővárosban nyiltan hangoztatják: a lengyel—orosz válság megoldását nem Moszkvában, hanem Londonban kell megta­lálni s a válság nem oldható meg mindad­dig, amíg a londoni menekült kormányt gyökeresen nem alakítják át. Bár nyilván­való, hogy a szovjet kormány ragaszkodik ehhez az ál’áspontjához, a nyilvánosság előtt nem foglalt el ennyire elutasító maga­tartást. Kétségtelen azonban, hogy a Szov­jet, amennyiben Londonban nem létesül a 2 szovjet szándékait megfelelően méltányló | lengyel kormány, valamelyik másik lengyel emigráns csoporttal — valószínűleg Vanda Vasilevszka asszonnyal — bocsátkozik tár­gyalásba és abban az esetben nyilván saját tetszése szerint dolgozhatja ki a jövendő Lengyelországra vonatkozó terveit. Ezt va­lószínűsíti az MTI isztanbuli keltezésű moszkvai jelentése, mely szerint a szovjet kormány jelenleg a lengyel nemzeti felsza­badító bizottság szervezésén dolgozik. Ez a bizottság az algiri francia komlté mintájára alakulna meg és törzsét „a lengyel hazafiak egyesülése" alkotná, amely Vanda Vaszi- lcvszka vezetésével Moszkvában székel. Az isztanbuli híradás szerint erre a bizottságra vár az a feladat, hogy kidolgozza a szovjet által elképzelt Lengyelország alkotmányát. Moszkva a jövőben már csak a szervezés­ben lévő bizottságot ismerné el, a lengyel nép törvényes képviseletének. Az angol politikai magatartásra vet fényt a Német Távirati Irodának az a stockholmi értesülése, hogy Edén angol külügyminiszter kereken felszólította a lengyel menekült bi­zottságot, tartózkodjék minden további nyil­vános állásfoglalástól, vagy megnyilatkozás­tól az ország jövendő keleti határának ügyé­ben, hogy mégjobban ne ingereljék a szov­jet kormányt. A DNB stockholmi munkatár­sa tudnivéli, hogy a brit kivánság miatt a lengyel menekült bizottság kebelében súlyos vita robbant ki. Römer külügyminiszterrel szemben a bizottság tagjainak többsége azon a véleményen volt, hogy ennek a brit óhajtásnak nem lehet eleget tenni. A szovjet álláspont különben nem csak a lengyel kérdésben ilyen kategorikus. Telje­sen hasonló magatartásuk a Balti-államok ügyében is. A bolsevista sajtó nagy hirhad- járatot folytat, melynek kizárólagos célja a külvilágot meggyőzni, hogy a Balti-államok ügyében egyedül a szovjet álláspont a he­lyes. „Balti kérdés egyáltalán nincs" — Ír­ják — mert a Balti-államok mint a szovjet köztársaságok szövetségének szerves részel szerepelnek majd a jövőben. Álláspontjuk alátámasztására az orosz lapok nap-nap után közük különböző szovjetbarát balti személyiségek nyilatkozatait, amelyek ter­mészetesen mind ezt az álláspontot erősitik meg. * Az ANGOLSZÁSZOK PARTRASZ ÁLL­TÁK az olaszországi német arcvonal mö­gött. Ezt a tényt tájékozott német Katonai körökben az olaszországi hadjárat uj stra­tégiai mozzanataként jelölik meg. Ennek lefolyásáról,- nemkülönben a német részről tett ellenintézkedésekről ezidő szerint már csak azért sem nyilatkoztak, mert az ak­ció még folyamatban van. Egyelőre mind­össze annyit lehet tudni, hogy a szombatra virradó éjszaka, a sötétség leple alatt az angolszászoknak sikerült Nettuno és a Ti- | berls-folyö torkolata között Rómától délre partraszállási hidfőket alakítani és meg­szállni Nettuno kikötőjét. A partraszállásra Berlinben már régebben számítottak s ez logikus következménye . V;t annak, hogy az arcvonalban való tá­madás nem járt eredménnyel és a hadjárat legközelebbi célját, Róma elfoglalását tisz­tán frontális támadással aligha lehetett volna elérni. A partraszállási hidfő külön­ben Rómától mintegy 50 kilométerre délre, a Pontini mocsarak tájékán történt. önteltséget áruinak el a keleti arcvonalra vonatkozó szovjet jelentések. Ennek azon­ban különösebb alapja nincsen, állapítják meg Berlinben, mivel a Leningrádnál folyó harcokban elért orosz eredmények kimon­dottan helyi jelentőségűek. A Leningrádtól északnyugatra végrehajtott orosz áttörési kísérleteket a németek meghiúsították. Az arcvonal többi szakaszain, főleg Rjesicánál, a harcok ellanyhultak. Ugyanilyen értelem­ben ir a Genfben megjelenő „Tribune“ cí­mű folyóirat is, amelyik január 14-i szamá­ban megállapítja, hogy a keleti arcvonal egyetlen szakaszán sem sikerült a Szovjet­nek megfutamítani a németeket. A Wehr­macht időnként visszavonult, anélkül azon­ban, hogy visszaverték volna őket. Mindez, folytatja a „Tribune“, különféle vitákra vezetett a teheráni órarend további érvénye tekintetében. A lap véleménye szerint leg­célszerűbb volna várni a második arcvonal­lal mindaddig, amig a szovjet hadseregek elérik a balkáni határt és mélyen behatói­nak lengyel területre, sőt esetleg melyen a Balti-államokba is. A „Tribune“ ezt a déli­bábos jövő-képet azzal a megjegyzéssel fe­jezi be, hogy nem lehet a keleti és nyugati hadműveletek szoros időbeli egyeztetését várni, hanem inkább csak fokozatos kiala­kulását, amely először keleten hozza meg a „robbanást" és ezt a nyugati csak akkor követi, ha majd „a nemzeti szociálizmus fel­oszlatása teljes ütemben folyik". Londont bombázták péntekre virradó éj­szaka a németek. Hosszú hónapok óta ez volt az első nagyobbszabásu német légi­támadás az angol főváros ellen. A német gépek két hullámban jelentek meg Lon­don légi terében. Az első támadás: éjszaka 11 órakor, a második hajnali 3 órakor tör­tént. Német katonai részről — Írja az MTI berlini munkatársa — ezeket a támadáso­kat úgy jellemzik, hogy azok méreteiket illetőleg semmiképpen sem azonosíthatók az utóbbi hónapokban végrehajtott német lé­gitámadásokkal, egyben azt is hangoztat­ják, hogy ezek a támadások nem azonosít­hatók azokkal a várható támadásokkal, amelyeket a megtorlás fogalma alatt kell értni. A mostani támadás technikai és stra­tégiai célját illetékes' német katonai helyen még nem jelölték meg. Az elszenvedett né­met veszteségre vonatkozóan csupán annak a kijelentésére szorítkoztak, hogy azok megközeütőleg sem érték el az angolok ré­széről az utóbbi vállalkozások soréin elszen­vedett veszteségeket. Ez a támadás meghaladta a legutóbbi napok zavarótámadásainak méretét és fi­gyelmet kelthet, hogy egészen uj repülőkö­telékek vettek részt benne. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a brit főváros hadásza- tilag fontos célpontjai ellen hosszabb szü­net utéin végrehajtott első nagyobb német légitámadás semmiféle összefüggésbe nem hoziiató azokkal az előkészületekkel és in­tézkedésekkel, amelyeket a német hadveze­tés a terrortámadások megtorlása érdeké­ben tesz. * A NÉMET LÉGVÉDELEM újabb nagy sikereket ért el a szombatra virradó éjszaka a birodalmat támadó angolszász repülököte- lékekkel szemben. Hallensleben, a DNB ka­tonai munkatársa megállapítja, hogy a tá­madás tulajdonképpeni célja a birodalmi főváros volt, s csak azért bombázták Mag- deburgot, mert Berlin felé nem juthattak el. Az angol—amerikai repülőkötelékeknek, alighogy útnak indultak, nyomukba szegőd­tek a legújabb mintájú német vadászgépek és nagyon eredményes „kísérlettel“ látták el őket egészen Berlinig. * Mussolini Átalakítja kormá­nyát, jelenti a „Basler Nationalzeitung“ milánói értesülés alapján. A jelentés szerint a Duce a Garda-tó melletti főhadiszállásán hajtja végre ezt az átszervezési munkát, A lap a továbbiakban megállapítja, hogy Mussolininek sikerült nagymértékben hely­reállítania a rendet. A rendőrség, amelyet a köztársasági nemzeti gárda segítségével át­szerveztek, mindenütt helyreállította a köz­rendet. A hadsereg pótkereteinek átszerve­zése folyamatban van. A 19 és 20 éves újon­cok túlnyomórészt bevonultak és a lakta­nyákban megkezdődött kiképzésük. A mun­kabérek felemelése és a közellátás megjaví­tása után a sztrájkmozgalmak megszűntek. A munkásságot azzal az Ígérettel is sikerült megnyerni, hogy részesedhetnek az üzemek igazgatásában és a nyereségben. A tőzsde is megnyugodott, miután az Ipari és a pénz­ügyi világ arra a meggyőződésre jutott, hogy az üzemek államosítását és szocializá­lását nem hajtják végre elsietett módon, hanem csak fokozatosan, amint ezt a hadi­termelés érdeke megköveteli. Graziani tá­bornok Farinacci kívánságára a hadsereg­ben bevezeti a politikai biztosok rendszerét. Ugyanakkor egy Chiassóból származó svájci jelentés tudnivéli, hogy az olasz had­sereg újjászervezése bizonyos nehézségekbe ütközik. Kitűnik ez Graziani tábornagy, hadügyminiszter most közzétett jelentéséből

Next

/
Thumbnails
Contents