Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-21 / 16. szám

1944. JANUÁR 21. 3 Keietiüjsxg Kállay miniszterelnik: „Gátat emelünk a kívülről jövő árvíz ellen s résenállunk, hogy a talajvíz fel ne törjön I“ n kormányfő nagyhatású beszédet mondott a MÉP lillafüredi szemináriumán Budapest, jan. 20. (MOT) A Magyar filet Pártja ebben az évben is szemináriumi elő­adásokat tartott Lillafüreden azzal a céllal, hogy a párt felsőházi tagjai és az ország­gyűlési képviselők szakszerű előadások és eszmecserék utján is behatóan foglalkozza­nak azokkal a kérdésekkel, amelyeket mind a magyar országgyűlésnek, mind a kor­mánypártnak szolgálnia kell. A mu’t évi előadások szerves folytatásaként az idén is a legkiválóbb szakemberek tartanak eló'adá- sokat a legkülönbözőbb kérdésekről a nagy­számban összegyűlt törvényhozók előtt, akiknek a hozzászó’ásuk során alkalmuk van arra, hogy az előadások keretében tár­gyalt fontos^ magyar problémákról felfogá­sukat kifejtsék és ezzel is szolgálják a ma­gyar közvélemény egységét. Az ezévi szemináriumot vitéz Lukács Béla miniszter, a párt országos elnöke hétfőn délelőtt nyitotta még igen nagy érdeklődés mellett. Kállay Miklós miniszterelnök szer­dán délután Tasnádl-Nagy András, a képvi­selőház elnöke és Ghyczy Jenő külügymi­niszter. Antal István nemzetvédelmi propa­gandaminiszter és vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár társaságá­ban utazott Lillafüredre a szerdán délutáni előadások meghallgatására. „A POLITIKÁBAN IS TÖLTÉSEK KÖZÉ KELT. SZORÍTANI AZ ARTALMAS VIZEKET I“ Bauer Sándor dr. miniszteri tanácsos, a magyar vízgazdálkodásról, majd Lampel Hugó dr. nyugalmazott miniszteri osztály­főnök az országos öntözésügyi hivatal el­nöke a tiszántúli öntözömüvekröl és az ön­tözőgazdálkodásról tartott előadást. Mindkét előadó nagy érdeklődéssel hallgatott előadá­sához Kállay Miklós miniszterelnök szólt hozzá. — Mi más feiadata lehet egy országnak <— mondotta — mint védekezni a kívülről jövö árvíz ellen: óvatosnak lennie és résen- állnla, hogy a belső ártalmas vizek fel ne támadjanak. Mert amint a természetben Is egyszerre szokott jönni az árviz, a belviz és a talajvíz, a politikában és a történelemben is esaknem egyidőben jelentkeznek a külső és belső veszedelmek. — Hallottuk az előadó uraktól, hogy ezek ellen a veszedelmek ellen védekezni kell. Az árviz ellen úgy, hogy töltések közé szorít­juk folyását. A politikában is ezt kell ten­ni: az ártalmas vizeket töltések közé szo­rítani és lecsapolni. De amint a vizek elleni védekezésben csak félmunka az, ha csak le­vezetni akarjuk a feltörő természeti erőket, Ugyanúgy van ez a politikában, a történe­lemben, a nemzetek, az eszmék, az eszme- áramlatok történelmében is. Csak védekezni ezek ellen az áramlatok ellen, csak levezetni akarni azokat, még nem jelent végleges megoldást. Mindig fel keli készülnünk arra, hogy ezekből az áramlatoktól, ha lecsapo- lődnak, visszamarad valami és ami vissza­maradt, azt a nemzet érdekében hasznosíts mink kell: termékenyebbé tennünk vele a magyar talajt. — így kell néznünk minden idők vízügyi problémáit: igy kell néznünk minden idők politikai problémáit is. Mielőtt az öntözési terv megvalósításába kezdtünk, meghívtunk egy hires angol szakembert, Mac Grevort. Megmutattuk neki az országot, a magyar földet. Nagyon csóválta a fejét. Azt mondta, hogy ő még ilyen csodát nem látott. Ennek minden kőhajtásnyira más a talajtani ké­pe: a sziket homok váltja fel, majd megint az agyagos, a vizet áteresztő talaj pedig vizet át nem eresztővel változik. Megmutat­tuk neki a Körös-folyót, amelynek legkisebb vízhozama 6, a legnagyobb 1000—1200 köbméter. Mac Grevor csodálkozva kérdezte: Mit akarunk ezzel a folyóval, amely ennyire szeszé’yes? Megnézte az alföldi tanyarend­szert is. Megint csak azt mondotta: ő még ilyen individuálizmust nem látott. Hogyan akarjuk ezt a tanyai népet tömöríteni, tár­sulatokba, szövetkezetekbe összefogni, egy­séges termelésre oktatni, hiszen itt minden egyes tanya külön kis világ, autonómia. Az a terület, amelyet ő a Nilus mellett látott, egyetlen nagy sivatag, ahol nem kellett számolni a talaj különbözőségeivel, a külön­bözőképpen kifejlődött népi és gazdasági adottságokkal. Arra a végig egyforma pusz­taságra azonos egytervet kellett felállítani. — Ha visszagondolok ezekre a beszélge­tésekre, mintha a magyar nép és föld raj­zát adta volna meg benne a maga különös változó összetételében, amelyet nem lehet egyszerűen kezelni, hanem alkalmazkodni kell hozzá. Ip— van ez a poétikában, az ál­lam vezetésbe is. Azok a tervek, amelyek jók a Nílust^ axm u.‘- — k*-ui vizekre. ■— Ma is azt az elvet követem, hogy eb­ben az országban, amelyet vezetni úgy le­het, hogy minden tettünk, szándékunk és elhatározásunk ennek az országnak adott­ságait, lehetőségeit, különlegességeit, egyé­ni karakterét tükrözi, ugyanazt a célt, amelyet másutt, az egységesebb adottságod folytán sokkal könnyebben lehet elérni, el kell érnünk nekünk is, ha különleges ma­gyar viszonyok miatt több munkával, több fejtöréssel és mindenekfelett csakis önma­gunk adottságainak ismeretével, önma­gunkhoz való alkalmazásával akarjuk el­érni. „MINDEN EMBER A GATRA!“ — A magyar fennmaradás titka nem idegen példák követése, hanem a magunk módja szerint önmagunk eszközeivel és le­hetőségeivel igyekezzünk elérni ugyanazo­kat az eredményeket, amelyeket mások más adottságok között, nagyobb lehetőségek mellett sokszor könnyebben érnek el. Külö­nösen vonatkozik ez a mára, amikor nagy hullám közeledik országunk határairól. Ha közeledik az ár, nincs más motto, mint: Minden ember a gátra! Ha nincsenek előre előkészített nagy műszaki lehetőségek, ak­kor, miként régebben, ha jött az ár, ásóval, kapával kell a gátra állni, nyulgátat húzni és védekezni, úgy ahogyan tudunk, de vé­dekeznünk kell, mert különben elönt az ár­viz, amelynek az a tulajdonsága, hogy min­dig a legkisebb ellenállás vonalát keresi. — Ezek azok a politikai tanulságok, amelyeket én a mai előadásomból levonok. Gátakat emelnünk, védekeznünk kell min­den erővel, de ugyanakkor vigyáznunk kell arra is, hogy a talajvíz fel ne törjön, a belső vizek termelésünket, munkánkat, éle­tünket tönkre ne tegyék. De neesak az egyik oldalon védekezzünk, emeljük a töl­téseket, mert akkor a töltés másik oldala felé bárhol utat talál, hanem egységes el­gondolás szerint a part minden oldalát véd­jük a veszedelem ellen. — S ha a bolsevizmus levezetésére a meglévő csatornarendszer nem elég, őr­ködve vigyázzunk, ne keressen magának le­folyást olyan utakon, amelyeken még szűz és érintetlen területeket öntene el. Igyekezzünk lokalizálni, míg elérkezik a le­vezetés ideje, vagy elpárolog, hogy kárt ne csináljon. Nincs olyan kérdés, amelyből a nemzeti célok szolgálatában ne lehessen egyetemes mértékű tanulságokat levonni. A mai nehéz időkben mindent aszerint mé­rünk, hogy mennyiben áll a magyar egy­ség, az egységesség az ország megmentése szolgálatában. Egyoldalúsággal, impulzu­sokkal, az egység megbontásával nem lehet vizeket szabályozni, nem lehet árhullámo­kat fenntartani. Meg kell találni a möcijat annak, hogyan dolgozzék össze ezer és ezer, millió és millió magyar, mert ha mind ott állnak a gáton, még az árvizet is meg tud­ják fékezni: — de csak akkor! A miniszterelnök beszédét a törvényho­zók igen nagy tapssal és lelkesedéssel fo­gadták. Káilay Mik’ós miniszterelnök még hosszú Ideig a párt tagjai körében maradt, majd az esti órákban visszaindult a fő­városba, ahova reggel megérkezett. Csütörtökön délután Csatay Lajos előadá­sát várták nagy érdeklődéssel. Az ezévi szemináriumi előadássorozatot vitéz Lukács Béla miniszter pénteken délben závja lse és utána a párt törvényhozó tagjai visszatér­nek a fővárosba. Csatay honvédelmi miniszter feíszéía’áso Lillafüred, jan. 20. Vasárnap Lillafüreden megkezdődött a kormánypárti törvényhozók részére rendezett ötnapos pártszeminárium. Kállay Miklós miniszterelnök a kormány több tagjával, valamint Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkárral ellátoga­tott Lillafüredre, s onnan csütörtökön reg­gel tért vissza. Csütörtökön a lillafüredi pártseeminárium utolsó napján Csatay La­jos honvédelmi miniszter utazott Lillafüred­re s délután a pártszeminárium előadássoro­zatában elhangzott nagy érdeklődéssel várt felszólalása. £IliamTa$zfollák a sanjnani (őldrenges 5000 áldozatának fiolHestét Az állam minden körülmények között visszafizeti a buzakötvény árát Kolozsvár, jan. 20. Manapság gyakran törik a fejüket azok, akik pénzfeleslegekkel rendelkeznek, hogy mire költsék fölös tőké­jüket. Sajnos, vannak olyanok, akik — na­gyon helytelenül — minden áron szabadulni kívánnak pénzteleslegeiktől s minden lim­lomot felvásárolnak, hogy „áruhoz“ jussa­nak. Persze, az ilyen erőszakolt vásárlások gyenge eredménnyel járnak, mert a pengő elfogy ugyan, de cserébe olyan méregdrága és gyakran teljesen használhatatlan himmi- hummi kerül, amiből aztán csak lom lesz a lakásban, vagy a gazdaságban. A pénz „megmentésének“ ez a legügyetlenebb és legkártékonyabb módja. Azok, akiknek van manapság annyi pén­zük, hogy a tőkéjük több annál, mint amennyi rendes életmódjukhoz, vagy műhe­lyük, üzletük, gazdaságuk sima továbbvite­léhez szükséges, kétségkívül a legjobban járnak, ha búza kötvényt vásárolnak. Ez az uj értékpapír a búzára támaszkodik s éppen ezért tökéletes biztonságot nyújt. Az állam ugyanis minden körülmények között vissza­fizeti azt az összeget, amit a buzakötvény ellenében beszed. Még ha esnék is a buza ára, a kincstár a kötvényeket és a szelvé­nyeket 40 pengős métermázsánkénti áron váltja be. Az évi 3 százalékos kamatozás és a 25 éves törlesztő-terv szerint való viaz- szafizetés feltételei is általában előnyösek, de nem vitás, hogy a buzakötvény igazi elő­nye éppen abbém a tényben van, amiről el­nevezését kapta: búzára szól. Gyászistentiszteletet tartanak Északeiaszországban a kommunista bandák áldozatainak lelkiütivéért Róma, január 20. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Az olasz kormány hivatalos közleménye szerint dalmáciai kommunista bandák leg­alább Jf61 olasz állampolgárt meggyilkol­tak. Az áldozatok között vannak papok, ta­nítók, kereskedők, parasztok és munkások, sok nő és gyermek is. A közlemény jelzi, hogy az említett szám jelentős megnöveke­désével is lehet számolni, mert sok holttest még mindig hozzáférhetetlen karszti bar­langokban van elrejtve. A Duce elrendelte, hogy január 30-án egész Olaszországban ünnepi emlékező istentiszteletet rendezzenek a bolsevista terror szerencsétlen áldozatai­nak lelkiűdvéért. JŐ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Egy magyarbarát bolgár államférfi halálára... Néhány nappal ezelőtt, mint annakidején megírtuk, Bulgária elvesztette egyik legna­gyobb fiát, Tosev András volt miniszterel­nököt, aki közel fél évszázadon keresztül állott hazájának szolgálatában. Tosev 1867-ben született Stara-Zagora- ban. Tanulmányait Brüsszelben és Genfben végezte. Bulgária hazafias megmozdulásai­ban már fiatalkorában résztvett és élénk szerepet vállalt. 1885-ben a bolgár—szerb háború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett a harctérre. Főiskolai tanulmányainak el­végzése után diplomáciai szolgálatba lépett és csakhamar fontos és felelősségteljes ál­lásokat bíztak rá. Athénben, majd Bélg-ád- ban lett konzul. Bulgária függetlenségének kikiáltása után meghatalmazott miniszter lett Belgrádban és ott is maradt 1913-ig. A Balkán-háború után ő irta alá a bolgár— török békeszerződést. Ferenc József halála után IV. Károly budapesti koronázásán ő is résztvett, majd a Monarchia képviselőivel együtt jelenvolt a bresztlitovszki béke meg­kötésénél. Tosev nemcsak mint diplomata szerzett maradandó érdemeket. Személye különösen akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor néhány évvel a világháború befeje­zése után Boris cár kormányalakítással bízta meg. Magyar részről hatalmas munkája iránti megbecsülést, amelyet a Dunamedencében élő népek kölcsönös megértése és jóviszonya érdekében végzett, ismételten kiemelték és kihangsulyoztáJc. Számos magyar kitüntetést is kapott. Különös érdemei vannak a ma­gyar—bolgár jóviszony megteremtésében. Nagy felkészültségre valló tudományos és- politikai közírói mmnkásságából yki kell emelni „A Balkán diplomáciájának törté­nete“ rimă, müvét. A mü megjelenése után a Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választották meg. Tosev Magyarország őszinte barátja volt. Számtalan nemzetközi tanácskozáson a ma­gyar delegátusok társaságában jelent meg és közírói munkáiban mindenkor kiemelte Magyarország megcsonkításának igazságta­lanságát. Különösen kihangsúlyozta azt a körülményt, hogy a Duna-medencében gon­dolni sem lehet békés és építő elrendezésre addig, amíg a minőségi magyarság hatal­mas *tömegei idegen járom alatt kénytele­nek tengődni. A magyar közvélemény őszinte részvéttel vette tudomásul Tosev András halálát. Az elhunyt államférfiban a jelenlegi budapesti bolgár követ, Tosev Demeter édesapját vesztette el. Öafsxenll a jap^n orszppqyfitás Tokió, jan. 20. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A 84-ik japán országgyűlés, amelynek munkája újév óta szünetelt, pénteken ismét összeült. Tozsó miniszterelnök es Sigemicu külügyminiszter nyilatkozatot tett az ország belpolitikai helyzetének a hadviseléssel való összhangba hozataláról, valamint Nagykelet- Azsia népei közös politikai hadjáratának végrehajtásáról. Borzalmas összeütközés történ! ötisztráliában egy vasúti felüliárőn Amszterdam, január 20. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Az angol hirszolgálat jelentése szerint Sidneytöl 30 mérföldnyire északra egy felül­járón egy társasgépkocsi nekirohant az expresszvonatnak. A vonat az autóbuszt többszáz méteren magával hurcolta, mig a mozdony és a tartálykocsi kiugrott a sínek­ből. Tizenöt utas életét vesztette, további öt ember súlyos sérüléseket szenvedett. Pénzjutalmat kannak a leszerelő amerikai katonák Washington, január 20. (Búd. Tud.) A képviselöház törvényjavaslatot fogadott el, amelynek alapján minden leszerelő amerikai katona aszerint, hogy milyen hosszú volt a szolgálati ideje, 100—300 dollárt kap. A sze­nátus eredetileg lényegesen magasabb jutal­mazást, 200—500 dollárt szavazott meg, a képviselőház többsége azonban ezt az ösz- szeget túlságosan magasnak tartotta. Minden postahivatalnál jegyezhet búzahitoányt I Lisszabon, jan. 20. (MTI) AZ angol hír- szolgálat félhivatalos jelentésre hivatkozva közti., hogy a legutóbbi sanjuani földrengés [ mintegy háromezer áldozatának holttestéi elhamvasztották.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents