Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-21 / 16. szám

Papén „Németország félhivatalos képviselője

Tniiiiiii]i Miiiimiíirrrr~w-Tir i min 1njfiirniiinin iniim iiiiiiiiiiwinw unii numi mi mi m mm i mim im i mi imiiiii i m iirinrrrrrinT i iiimnin " a szovjet kormánynál“

P é n íek

j844. január 21

Ára 16 miéi

Válassz, a „Vravda^-nalc.

Angol forrásból származó hir szerint

(

SZERKESZTŐSÉIG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 15-0«. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

ELŐFIZETÉSI ARAK:

GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

A nyilvánosság teljes kizárásával akarják megvitatni a lengyel-szovjet viszályt

„Á Szovjet szabadkezet akar Kelefeurópában!" — írja a „Times"

Amerikai repülőgépek több súlyos bombatámadást intéztek

Róma külvárosai és környéke ellen

A LONDONI LENGYEL KORMÁNY HIVATALOS LAPJA a következőket irta a szovjet-lengyel feszültségről:

„Miután az orosz kormány elutasító magatartást tanúsított az indítvánnyal szemben, amellyel Lengyelország bebizonyította jóakaratát, olyan helyzet keletkezett, amelyben csupán Anglia és az Egyesült-Államok tehetnének kezdeményező lépéseket az oroszokkal való konfliktus elsimítására.“

Lengyel menekült körökhöz megbízható bizalmi emberek utján Angliába érkezett jelentések szerint a londoni úgynevezett lengyei menekült kormány a Szovjetnek Lengyelország nagy területeire közvetlen irányuló bekebelezési szándékai hatása alatt megbízta washingtni nagykövetét, CSecha- novskit, követelje az amerikai kormánytól a Szovjetunió részére a bérleti és kölcsönszerződés alapján folyó szállítások beszüntetését azzal az indokolással, hogy a Szovjetet, amelynek Lengyelország ellen való eljárása gyakorlatilag és a nemzetközi jog szempontjából nem egyéb, mint egy szövetséges állam elleni támadás, Ilyen módon rá lehetne birni, hogy engedjen a határkérdésben. Híre jár, hogy Clechanovská már megfelelő lépéseket tett Hull külügyi államtitkárnál. Arról még nincs semmi hir, hogy mit válaszolt az amerikai kormány.

Mint ismeretes, az Egyesült-Államok és Nagybritánnia hajlandónak mutatkozott az ügy elsimítására és lépéseket tett annak érdekében, hogy a szemben álló nézeteket áthidalják. Mint a „Neue Zürcher Zeitung“ Írja, Londonban és Washingtonban ezt az ügyet inkább bizalmas megbeszéléseken tárgyalták és a lengyel kormány is ezt a módszert indítványozta. Moszkva eljárása azonban lehetetlenné tette ennek a módszernek az alkalmazását. Eden külügyminiszter alsóházi nyilatkozatában célzott arra, hogy a nyilvános vita mellett folytatják a diplomáciai megbeszéléseket is. A külügyminiszter nyilatkozatából Londonban arra következtetnek, hogy Eden Moszkva magatartását nem tekinti feltétlenül véglegesnek. Mind a brit külpolitika vezetője, mind amerikai kollégája, félreérthetetlenül megmondotta, hogy a moszkvai kormány véleményével ellentétben az ügyet nem tekinti Oroszország és Lengyelország kizárólagos problémájának, hanem valamennyi egyesült nemzet közös ügyének. Ilyen körü’mények között londoni politikai körökben még mindig lehetségesnek tartják az orosz-lengyel vita elintézését.

Az „Exchange Telegraph“ diplomáciai munkatársa úgy tudja, hogy a legközelebbi jövőben nem kerülhet sor a lengyel-orosz ellentét nyilvános megtárgyalására. A lengyel kormány céltalannak látja nyilvánosan válaszolni a Szovjet legutóbbi nyilatkozatára és azon a véleményen van, hogy a további érintkezést bizalmas utón kell folytatni. A „Daily Herald“ meglehetősen éles hangot használ a lengyel-orosz kérdéssel foglalkozva. Többek között igy ir:

Hivatalos közlemények, kézszori tások, pohárköszöntők, diszkardok átnyujtása és nemzeti himnuszok eljátszása nem elegendő a megértésre. Az angolok egyre szélesebb köre azon a véleményen van, hogy a teljes nyíltságra, sőt józan, éles szóra van szükség, ha nem akarják, hogy diplomáciai szóvirágok fátyla mögött' elsikkadjon a megegyezésre és az egységre való akarat, amely kétségtelenül él a népekben,

A „Neue Zürcher Zeitung“ washingtoni levelezője a lengyel-orosz kérdésben felajánlott amerikai közvetítés kérdésében jelenti, hogy Hull jegyzéke nem említene meg a határok kérdését, hanem csak az Egyesült-Államok kormányának jószolgálatait ajánlotta fel abból a célból, hogy ismét diplomáciai kapcsolatot teremtsenek a Szovjetunió és a lengyel menekült kormány között. Az amerikai jegyzék csak akkor érkezett meg Moszkvába, amikor a Szovjetunió már közzétette a lengyel nyilatkozatra adott merev elutasítását. Mindaddig, amig Moszkvából nem érkezik elutasító válasz az amerikai közvetítési ajánlatra, Washingtonban határozottan remélik, hogy Sztálin elfogadja a külügyi államtitkárság ajánlatát.

Berlini politikai körökben továbbra is érdeklődéssel kisérik azt a visszahatást, amelyet a „Pravda“ ismert jelentése keltett. Főleg az angol és amerikai sajtó abbeli fáradozása tűnik fel, hogy a Szovjet részéről történt minden ócsárlás és megalázás ellenére, görcsösen igyekeznek megőrizni a „keep smiling“-et. Német felfogás szerint az angol sajtónak ez az állásfoglalása is csak az úgynevezett szövetségesek egész tehetetlenségéről tanúskodik. Bizonyítja továbbá, hogy e hatalom győzelme esetén az angolok és amerikaiak részére nem lesz semmiféle határozott kezesség és hogy a hazug jövőbeli tervek .már ez okból is teljesen értelmetlenek. A Wilhelmstrassen megállapítják végül, Németország elveti, hogy már most a háború befejezése előtt részletes terveket állítson fel. A német tervek a legpontosabban ismeretesek és azon alapulnak, hogy Európa valamennyi nemzetének létét, létjogosultságát és kultúráját biztosítsák és megőrizzék.

Ezzel szemben a „Háború és Munkásosztály“ elmü szovjet folyóirat, amely minden valószínűség szerint a szovjet hivatalos álláspontját fejezi ki ebben a kérdésben, legújabb számában egész sereg vádaskodást közöl a menekült lengyel kormány ellen. Ezek után igen érdekesnek tekinthető a cikknek az a passzusa, ame!y kifejezi a Szovjetuniónak azt a kívánságát, hogy Lengyelország és' Oroszország között igaz barátságot teremtsen, amelynek a jó szomszédi viszonyon kell felépülnie. A cikk nem mondja ki nyíltan, de nyilvánvaló, hogy Szovjet—Lengyelország felállításának szükségességét tartja az egyedüli megoldásnak, Oroszország ugyanis egyedül egy bolsevik! színezetű lengyel állammal tudna zavartalan barátságban megférfi, hiszen egyedül ez mondana le az URSS javára területi integritásáról. Ez a cikk éppen úgy, mint a Moszkvából eddig érkezett sajtóhangok, mind arra mutatnak, hogy Oroszországnak elhatározott szándéka külön lengyel kormányt szervezni, amely természetesen nem lenne más, mint érdekeinek hü szolgálója.

Ugyancsak ehhez a kérdéscsoporthoz szól hoz»5 legtekintélyesebb angol sajtóorgánum, a „Times“ is. Washingtoni jelentés alapján azt Írja, hogy Moszkva a „Pravda“- ban megjelent hírrel nem csak a lengyelkérdést, hanem általában a menekült kormányok kérdését akarta szőnyegre hozni. Görög és jugoszláv körökben megállapítják, hogy Moszkva politikai mesterkedéséről van szó. A „Pravda“ a „kairói hiresztelés“-ről szőlő cikkében azért említette a két menekült kormányt, hogy szándékait egy nevezőre hozza 6s bizonyos mértékig kompromittálja őket. A „Pravda“ cikke figyelmeztetés Anglia és az Egyesült Államok cimére, — Írja nagy feltűnést keltő cikkében a „Times" — olyan értelemben, hogy a szovjet a Moszkvában elhatározott politikai együttműködés elvét nem hajlandó követni, ha Keleteurópában, Lengyelországot Is beleértve, nem adnak neki szabad kezet. A „Times" többek között azt is megjegyzi, hogy az angol cáfolatot a moszkvai rádió csak Balfour erélyes fellépésének engedve hozta nyilvánosságra.-*

AZ OROSZ TAMADö IE< most — Rjeslcától eltekintve, — egészen az arcvonal északi részére összpontosul. A két su’ypont pillanatnyilag Rjesioa és az Ilmen- tó, Leningrád, Oranienbaum térségében van. Itt a már eddigi súlyos harcok hevessége fokozódott. Az MTI berlini jelentése megállapítja, hogy az északi orosz offenzivának most mutatkozik meg láthatóan első komoly sikere Novgorodnak a német csapatok által történt feladásával. Illetékes német katonai körök az északi orosz offenziva legszembeötlőbb jellegzetességét, az orosz tüzérség eddig alig tapasztalt óriási tömegben való bevetésében látják.

Ditmar, az ismert katonai szakíró a VölBKULIN, január 20. (MTI.) Illetékes német helyről közük tájékoztatásul:

A Wilhelmstrassen figyelmet keltett a Suisse Bázelből keltezett jelentése, amelj többek között azt áüitja, hogy egy német kttlönfutárt Ankarába küldtek fontos utasításokkal Papén nagykövet részére, aki egy német diplomata állítólagos kijelentése szerint „mostantól kezdve bizonyos értelemben a Birodalom félhivatalos képviselőjének tekinthető a szovjet kormánynál“. A Wilhelmstrassen ezzel kapcsolatban megái laki scher Beobachterben megjegyzéseket fűz a harctéri helyzethez.

Szerinte a szovjet téli offenziva jelenségeiből arra lehet következtetni, hogy döntő jelentőségű súlyos harcok állnak még a német haderő előtt és az összes keleti arcvonali harcokban erős ellenséges túlsúlyt kell leküzdeni. Ditmar megállapításából kitűnik, hogy az igazi orosz tél folyamán a Szovjet továbbra sem fog kitűzött céljától eltérni és nem fog harcolni kisebb erőkkel, mint eddig immár fél esztendeje. Ditmar felhívja a német olvasók figyelmét arra, hogy a német vezetés, illetve a védelem ezért továbbra is alkalmazza a támadó védekezést. A továbbiakban rámutat arra, hogy a mostani körülmények között a védekező hadvezetésnek egyáltalán nem szabad visszariadnia attól, hogy esetleg fontosaknak látszó, sőt valóságos fontos területeket feláldozzanak. A német hadvezetés kész továbbra is szükség szerint területek feladására, mert a cél a saját erők kímélése és az ellenséges harci erők minél hatékonyabb gyengítése. A német támadások mindig csak annyira terjednek ki, amennyire ezt az ellenséges erők elpusztítása követeli.

*

AZ OLASZ HARCTÉREN a csütörtöki

német hadijelentés a gajetai-öbölben Min- tumo város elvesztését adják hírül. Tájékozott német katonai körökben mint érdekes eseményt említik meg, hogy Olaszországban a nyugati szárnyon álló amerikaiakat angol csapatok váltották le. Ezt a meglepő intézkedést német katonai részről azokkal a rendkivül súlyos veszteségekkel indokolják meg, amelyeket Itt a legutóbbi napokban az amerikaiak elszenvedtek.

Clark tábornok, aki a Tirreni tengerpartján folyó hadműveleteket irányítja, harapófogó mozdulattal körül akarta zárni Min- turvnot. A németek azonban ezt megakadályozták s az angolszászok kénytelenek voltak magukat beásni. Az újabb és újabb kötelékek szakadatlan felvonulásából arra lehet következtetni, hogy Clark mindenáron ki akarja csikarni a döntő áttörést.

pitják, hogy ez a nyilvánvalóan angol forrásból származó jelentés annyira átlátszó, hogy német részről tulajdonképpen semmi teem keü mondani. Ebben az irányban haladnak azok a híresztelések is, amelyek szerint Papén német nagykövet Törökországban bármilyen javaslatokat terjesztett volna elő.

ANKARA, január 20. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Papén német nagykövet kedden este ebéden látta vendégül Saracsoglu miniszterül Wilhelmstrasse hivatalosan cáfolja, hogy Papén Marában bármilyen Javaslatot törlesztett volna elő