Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-20 / 15. szám
1944. JANIT AE 20. 5 KEIETIUJSXG Koporsóban akart Debrecenből Máramarosszlgetre libazsírt és bust csempészni egy temetkezési vállalkozó Esterházy lános gráf előadása a szlovákiai magyar kisebbségről Budapest, január 19. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Magyar Kulturális Egyesület Országos Szövetsége, a Magyar Városok Országos Szövetsége és Budapest székesfőváros Isko- lánkivüli népművelési bizottsága kenden délután előadó ülést tartott, amelyen Esterházy János gróf beszélt a nemzeti életről a kisebbségi sorsban. Hangoztatta, hogy a kisebbségi sorsban élé magyarok figyelő szeretettel kisérik az itthoni állapotokat, kettőzött figyelemmel nézik a kinti eseményeket, sokkal érzékenyebbek, mint az itthoniak. Visszapillantást vetett a világháborút előidéző politikai okokra, ezek között a csehek szervezkedésére és sokban hasonlónak mondotta az akkori helyzetet a mostanival. Akkor Is Közép-Európa felosztása volt Oroszország célja. Ez a probléma szorosan összefügg a szlovákiai magyar kisebbség sorsával. A szlovákiai magyarok a cseh uralom hús» évs alatt kiállták a próbát és bizonyságot tettek magyarságuk mellett. Mindig elzárkóztak a prágai kormány csalogató kísérletezései ellen. A szlovákiai magyarság mai helyzetét vizsgálva, rámutatott arra, hogy a szlovák állam a kisebbségi kérdésben a kölcsönösség álláspontjára helyezkedett. A szlovák állam jóindulata mellett az ott élő magyarok az anyaország szerető gondosságát kérik, hogy ne érezzék magukat egyedül és Így megmaradhassanak azoknak, akiknek ők akarnak maradni: mindig igaz magyaroknak. ^ cgnyilt n lioiotsváii Ou*y Hu lurintézel Kolozsvár, január 19. A magyarországi Olasz Kulturlntézet kolozsvári tagozata január 18-án, kedden este 7 órakor kezdte meg újbóli működését. A szerény keretek között megtartott évnyitó megbeszélésén részt vettek az intézet összes beiratkozott tagjai, Pietro Tromben kolozsvári olasz konzul, Várady Imre dr. egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem olasz tanszékének professzora, valamint Kerner Edit, Ulrich Ferenc és Oláh Tibor dr. előadó tanárok. — Nem akarok beszédet mondani — nyitotta meg az ülést az olasz konzul — csah Istenhozottat és köszönetét mindazoknak, akik _ szivükön viselik az olasz kultúra ügyét Meggyőződésem, hogy / az olasz— magyar barátság nemcsak a múltban volt igen szoros, hanem a jövőben is mind bensőségesebbé fog válni. Ezután Várady Imre dr. egyetemi tanár az olasz nyelv és kultúra örök értékeiről beszélt a hallgatóknak. Megemlékezett azokról a kulturális kapcsolatokról, amik az idők folyamán Erdély földje és az olasz félsziget között kifejlődtek. örömmel állapítható meg, hogy a kolozsvári Olasz Kulturlntézet munkáját lelkes érdeklődéssel fogadta a kolozsvári közönség, ami azt bizonyítja, hogy — a politikai bo- nyodalmokon túl — az olasz kultúra egyetemes értékű kincsei nálunk továbbra is komoly megbecsülésnek örvendenek. A <i* •«**»» *•■&»*»** ssţ» My 'S<*«; v # Nagyvárad. január 19. Január 26-án. Ady Endre halálának huszsuötéves fordulóján emlékünnepélyt rendeznek a nagyváradi újságírók és művészek. Az ünnepély iránt országos érdeklődés nyilvánul meg. A fővárosi lapok ‘öbb munkatársa érkezett le már Is Nagyváradra, nos,> az évforduló alkalmán* helyszíni ripbrtokban számoljanak bé a régi Váradról, az egykori műhelyről és felelevenítsék Aay emlékét azok visszaemlékezései alapján, akik együtt éltek i Nagyváradon a nagy költővé*. A rendezőség gazdag műsort állított ősz sze. Dutka Ákos és Tabéry Géza mondanak emlékbeszédeket, a Szigligeti Színház művészei mutatják be Ady müveit. A megnyitó b.izédet Arvay Árpád, az Újságíró Egyesület nagyváradi elnöke mondja. Debrecen, január 19. A mult nap Debrecenbe érkezett Köncs Antal máramarosszi- getl koporsókereskedő és több koporsót vásárolt az egyik debreceni gyárnál. A gyár vállalta a koporsó leszállítását, Köncs azon- p ban egy koporsót kivett a szállítmányból azzal, hogy erre szüksége van, már megrendelték s 6 hamarabb hazaviszi, mint személypoggyászt. így Is történt. A nagyállomáson azonban az egyik rendőrnek feltűnt, hogy a koporsót milyen nehezen cipelik a hordárok. Nyomban kérdőre vonta Köncs Antalt, hogy mi van a koporsóban? Köncs előbb hímezett, hámozott, amikor azonban a rendőr Páris, január 19. (MTI.) A Nemzetközi tájékoztató Iroda jelenti- A német rendőrség szükségesnek látta, hogy eljárjon a francia pezsgőgyártás egyes személyei ellen. 1943 novemberében letartóztatták Bobért de Vogue grófot, a Moet et Chandon pezsgőgyár vezetőjét, mert rábizonyult, hogy kapcsolatot tartott fenn az ellenállási szervezetekkel. A letartóztatás elleni tiltakozásul Lefbond, a pezsgögyárosok szövetségének főtitkára sztrájkra szólította A háborús idők velejárója a statárium és mivel a statárlálls bíróságok halálos Ítéletet hozhatnak csupán, statárium Idején gyakori a kivégzés. Ezzel a körülménnyel kapcsolatosan érdekes hirként kapjuk, hogy egy neves kriminalista jogászunk most könyvben do'gozza fel az érdekesebb bűneseteket és tanulmányában kitér a halálos Ítéletek végrehajtására Is. Errevonatkozó megállapításai szerint 1880- ban jelent meg a rendelet, hogy Magyar- országon a polgári személyeket kötél általi halállal végzik ki. Az utolsó pallossal való kettős kivégzés pontosan száz esztendővel ezelőtt történt. A száz évvel ezelőtt, 1844-ben végrehajtott utolsó pallós á'tali kivégzés áldozatai ungmegyeiek voltak, akik rablógyllkosság miatt kerültek a hóhér kezére, Illetve a hóhér pallosa alá. Ungmegyel személyiség volt az áldozatuk Is, még pedig Ung vármegye országgyűlési követe. Erről az utolsó magyarországi pallós á’tal végrehajtott kivégzésről, továbbá magáról a bűnesetről a korszerű leírás a pozsonyi városi muzeum levé'tárában található fel. Az egykorú feljegyzések szerint, 1844 május 21-röl 22-re virradó éjszaka történt, hogy a Pozsonyban Uésezö magyar országgyűlés e<ryik fiatal tagját: Orosz Elek ung- megyel követet rózsautcai lakásán meggyilkolták. A mélyen alvó képviselőt két ember támadta meg és heves dulakodás után puszta kézzel megfojtották. A lakást kifosztották pénzt és ékszert raboltak el. A holttestet egy bőröndbe szorították (kofferes gyilkosság 1844-ben) s az akkori „vizilaktanya“ mellett a Dunába dobták. A rendőrség bravúros nyomozással öt nap alatt elfogta a gyilkosokat. Az egyik a követ hajdúja volt, Kovács Pál, akit a megye rendelt me’léje, a másik gyilkos pedig Toronyi István állástalan urasági Inas. A gyilkosságot Kovács Pál készítette elő nagy körültekintéssel: használhatatlanná tette gazdája pisztolyát s a rendszerint az ágy mellett álló kardot is kivitte saját kamrájába, A gyilkosság után megosztoztak a pénzen s az ékszeren és Toronyi megszökött Po- zsonybó’. Kovács rendet csinált a lakásban felnyittatta a koporsót, furcsa dolgok derültek ki. A koporsóban 84 ki‘ogram libazsír és nagymennyiségű koppasztott libatetem pihent. Ilyen előzmények után a rendőr a rendőrségre előállította Köncs Antalt, aki a szállításnak Ilyen furcsa módját találta ki. A rendőrség most azlrányban folytatja a nyomozást, hogy a máramarosszigeti koporsókereskedö magánfogyasztásra, vatrv üzérkedésre akarta Ilyen különös módon kicsempészni Debrecenből a liba-tetemeket, tehát kihágást, vagy árdrágítást követett-e el? fel relmsi és az epernayi pezsgőgyárak alkalmazottalt és munkásait. E tényre való tekintettel a német rendőrség rendkívüli intézkedéseket hozott a vétkes cégek tulajdonosai ellen. A Moet et Chandon epernayi gyárat, amelynek vezetője de Vogue gróf volt, német vezetés alá helyezték, s ugyancsak német vezetés alá került a Jtleter- Heldsieck vállalat is, mert szintén segélyezett és támogatott különféle terrorcsoportokat. s másnap azt hiresztelte, hogy gazdája elutazott. Egészen az elfogatásig naponta megjelent az üléseken és magával vitte szokás szerint a követ kucsmáját és disz- kardját Is, mert, amint mondotta, gazdája minden nap betoppanhat. A gyilkosok felett a pozsonyi tábla Ítélkezett, mindkét gyilkost fejvesztésre Ítélte. Fellebbezésüknek nem adtak helyet s a két gyilkost 1844 szeptember 22-én klvégzé" végett átadták a pozsonyi hatóságnak. A halálraítélteket a, pozsonyi városházán berendezett siralomházban helyezték el. Ezerszámra tódultak az emberek, hogy lát Itassák őket; ételt-italt vittek nekik s a két lialálraitélt pedig virágcsokrokat osztogatott a bámészkodóknak „emlékül“. Sok leány és asszony megkönnyezte a kőt elvetemült gazembert, hiszen csak huszonkét- évesek voltak és mindketten — mint afféle urasági Inasok — szemrevaló daliás legények. Három napig ültek a siralomházban. 1844 szeptember 25-én hajnali 4 órakor két szekéren katonai kísérettel kiszál itották őket a pozsonyi „Schau-halde“-re, ahol már felállították a vérpadot. A város valamennyi templomában szó’t a lélekharang és többezer főnyi tömeg kísérte utolsó útjára a két gonosztevőt. A vesztőhely körül százává! álltak kocsik és szekerek. Az emelvényen a frissen faragott töke előtt ott állt Heideck Xavér Ferenc, Pozsony város öreg — de még mindig nagyon erőteljes — hóhérja, kezében a pallós. Toronyit, mint nemes embert, úgyis mint másodrendű vádlottat, először fejezték le és ezt Kovácsnak végig kellett nézni. Tiz perccel az első nyakazás után lehullott Kovács feje is. Mindkét bűnös bátran viselkedett. A rettenetes színjáték félhatkor ért véget. Pozsony város múzeumában még ma 1í láthatók az utolsó magyarországi nyakizáe emlékei: a tenyérnyi széles, kété’ü, agy mé tér harmincöt centiméter hosszú pa'ios, a keményfa töke, amelyre az elítéltek lehajtották fejüket, a két gyilkos egykorú kö- nyomatu arcképe és a két fehér, hibát’an fogsoru koponya. legyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. Rendkívüli nemet rendőri intézkedések o terrorcsoportokat támoaató frorea pezsoőgyarosok el’en Statáriális tárgyalás — 100 évvel ezelőtt 1844 ben sújtott 'e Magyarországon a hóhér pallosa Ung vármegye országgyűlési követének gyilkosait felezték le Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Júkai-utca 2. I. em. Teleîon: 27-48 Engyenss német nyeivíanloiyamo^ Beira kopások minden hétköznap ■délután 4—7-ig az Intéseiben. Beiratkozási dii 10 Pen?ő. Egy évforduló emlékére... Kolozsvár, január 19. Ma van pontosan 25 esztendeje annak, hogy Kolozsvár város magyar rendőrkapitányságát erőszakkal átvette az idegen megszálló hatalom. A tisztikart és a rendőrkapitányság személyzetét — mert megtagadták az eskütételt — karhatalommal távolították el a rendőrkapitányság épületéből... Ez történt negyedszázaddal ezelőtt Kolozsváron, az ősi magyar városban és ez történt akkor Erdély- szerte... Hála a gondviselésnek, ma már csak emlékezünk a megalázó, szomorú évfordulóra. Hiszen negyedik éve már, hogy a nagy jóvátétel megtörtént s Kolozsváron — mint a többi hazatért erdélyi részeken — nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Almunk és vagyonbiztonságunk fölött vlrraszt a derék magyar rendőr. Börgazdálkodási kormánybiztossá nevezték ki Megay Károly országgyűlési képviselőt Budapest, január 19. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap csütörtöki száma am alábbi hivatalos közleményt közli a bőrgazdálkodási kormánybiztos kinevezéséről: A minisztérium a bőrgazdálkodási kormánybiztosról szóló 280/1944. M. E. sz. rendeleté alapján a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Megay Károly országgyűlési képviselőt január 18-án bőrgazdálkodási kormánybiztossá kinevezte. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a m. kir. minisztérium 280/1944 M. E. sz. rendeletét a bérgazdálkodást kormánybiztosról. A hat szakaszból álló rendeletben a honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 142. §-ának D. pontjában, valamint a 143. és 144. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a honvédség és a polgári lakosság bőripari cikkekkel való ellátásának megszervezését, továbbá a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és kormányh ósági intézkedések végrehajtásának biztosítását as m. kir. minisztérium kormánybiztosának (bőranyaggazdálkodási kormánybiztos) hatáskörébe utalja. Zenélő malom I Háromhavi fogházzal fizetett indokolatlan hosszújáért egy aímásszentmáíiaí gazdálkodó Kolozsvár, január 19. Varga Márton ma- gyarlónál lakos 1942. januárjában Méra felé tartott szekerével. Útközben lova megbetegedett és ezért kénytelen volt szekerét Tószegi . Márton márai bíró határban lévő tanyáján hagyni s ott Meggyest Dániel gazdasági cseléd gondjaira bízta. Nem sokkal utóbb arra járt László Sándor almáa- szentmárlai gazdálkodó. Lászlónak megtetszett a szekér s érdeklődésére Meggyesl kijelentette, hogy azt egy magyarlónai gazda hagyta náluk. László másnap visszatért. Azt állította, hogy a szekeret gazdájával elcserélte és még 70 pengőt Is fizetett rá. Meggyesl ennek hitelt adott és minden további nélkül kiadta a szekeret. László a szekeret 280 pengőért eladta Petrán Dánielnek. Februárban Varga Márton szekere utáa ment, de annak már csak hült helyét találta. A gazdasági cseléd elbeszélése alapján csalás miatt feljelentette dászlót. Az ügyet Lqhner Richard dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyesblró tárgyalta. László azzal védekezett, hogy Meggyest Dániel annakidején tett kijelentését félreértette, mert a magyarlónai gazdában régi haragosát, Pástea dánost sejtette, akivel pőre is volt a megszállás éveiben. A román emberrel szemben pervesztes volt s azt most Így akarta megbosszulni. A büntetőblró nem vette tekintetbe László Sándor különös védekezését és a bizonyítási eljárás befejeztével — Karda Csaba dr. királyi ügyész vádbeszéde után — csalás vétségéért három havi fogházra és két évi Jogvesztésre Ítélte László Sándort. Az Ítélet jogerős.
