Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-18 / 13. szám
KntriUjsXG 4 1944. JANUAR 18. XII. Plis cápa a szentek sorába iktatta a .Hlienos magvar kkáiyleÉnyt: Arpáttázi BoMÖf Margitét A VILÁG TÜKRE A „Neue Zürcher Zeitung“ a szovjet lapjelentések alapján cikket irt a Szovjetunió közellátási helyzetéről, amely igen nehéz, mert noha általában véve az utolsó év termése igen kedvező volt, az UdSSR széles területein az éhínség fenyeget. Mindez a mezőgazdasági munkáshiányra vezethető visz- sza, mert a termést későn takarították be. Miután a szállítóeszközök a végsőkig igénybe vannak véve s nagy hiány van munkaerőben is, nem lehetett elegendő téli tüzelőről sem gondoskodni s ezért a Szovjetunió több részén tüzelőben is nagy hiány mutatkozik. * « 1911-ben összedőlt a „Sárkányok trónusa“ s azóta Peking elnéptelenedett. Csak a hatalmas időrágta műemlékek maradtak ott és a nagy emlékeket egyre mossa a meleg ki- nai eső. Ezzel szemben Nanking, mint az északkinai szénterületek gyüjtöállomása és a Sangháj felé vezető fővonal gyújtópontja a mai gyakorlati élet egyik nagyvárosa lesz. Peking, a régi kínai császárváros lassan múzeumba kerül, Nanking, a nemzeti Kina fővárosa pedig egyre inkább előtérbe jut és gazdasági szempontból is sokkal jelentősebb lesz Pekingnél. Mikor Wangcslngvej Tokió- ' ban járt, már akkor kialakult Nanking jövendő képe, mely város Jóban és rosszban a japánok mellé kötötte le magát. Srdekes, hogy Csangkájsek, aki ma teljesen angol-szovjet szolgálatban áll, régebben maga is bolsevistaellenes volt és teljes erejével Moszkva kínai törekvései ellen küzdött. A felesége, Mei-Ling vitte ebbe a mai áldatlan helyzetbe, amelyből szabadulás már nincs. Még Csöngkájsektől ered az az érdekes gondolat, hogy a Kínai-falat le kell bontani, hogy Így megszűnjék az az érzékenység, amelynek a Fal volt az okozója. A Kinai- falat ugyanis annakidején a mai szovjetföld felöl fenyegető elemek ellen építették. Csangkájsek eszméje most valószinüleg gyakorlati valósággá válik. Mint Nanklngból jelentik, a Fal egyik pontján már meg is kisülték a bontást, mert kell az építőanyag az uj főváros felépítéséhez. Néhány esztendő múlva az uj nankingi paloták lakói nem is •ejtik, hogy a házak fala történelmet rejt « kövei abból a hires építményből valók, amelynek sok évszázados fennállását a legenda szerint a beleépített emberrabszolgák százezrei biztosították. (TEK.) * Angol pénzügyi és gazdasági körökben szorongva figyelik azokat a tárgyalásokat, amelyeket ezidöszerint Morgenthan pénzügyminiszter és Hull államtitkár folytatnak Halifax követtel Angliának a kölcsön és bérleti szállításokból eredő tartozásainak visszafizetése tárgyában. Morgesathau arra törekszik, hogy Angliából ezeknek a tartozásoknak kéezpéíizvisszafizetését kényszerítse ki. A londoni City ezzel szemben arra utal, hogy Anglia dumpingklvitel nélkül nehi volna abban a helyzetben, hogy ezeket a tartozásait készpénzben visszafizesse. A háború utáni angol dumpingklvitel pedig csak akkor volna lehetséges, ha Anglia lényegesen aláértékelné a fontaterlinget, az USA pedig erősen leszállítaná az angol áruk vámját. Mind a két tényező azonban szöges ellentétben áll a Fehérház gazdasági elképzeléseivel. # Érdekes kérdést tárgyalnak a szovjet lapok- Szerintük a németek olyan kutya- falkákat neveltek fel, amelyek bizonyos felszereléssel ellátva tervszerűen támadnak és életük feláldozásával igen hathatós segítségére vannak a német csapatoknak- A falkák erősen megzavarhatják a támadó páncélos alakulatokat, mert felrobbantják a páncéloskocsikat mindenestől éppen mert észrevétlenül juthatnak el olyan helyekre, ahova ember soha el nem juthatna. (TEK). * Washingtoni jelentés szerint az USA sajtója nyíltan tárgyalja az Argentínával szemben alkalmazandó gazdasági megtorlásokat, így pé'dául á „Wallstreet Journal“ ártól ir, hogy ezt a kérdést Nagybritannia és az USA képviselői Washingtonban közösen tárgyalták meg. A brit képvise'ő kifejezte azt a nézetét, hogy Anglia a hozanJó rendszabályok következtében igen érzékeny kárt fog szenvedni. Nagybritannia ugyanis nem mondhat le az argentínai húsról, mert szükségletét nagy százalékban Argentína fedezi. A „Wallstreet Journal“ megjegyzi, hogy? Washingtonban felmerült annak lehetősége, hogy Angliát az elmaradó argentínai hus- szállitmányokért a kölcsön- és bérletszálli- tások keretében egyesült-államokbe i disznó-, hússal lássák el. Azonban Londonban nem nagyon hajlandók Washington ajánlatát elfogadni s nem szívesen ejtenék el Argentínával régi kereskedelmi összeköttetéseiket. Budapest, jaii. 17. Az egész ország katolikus társadalma lelkesült örömmel vette tudomásul, hogy Arpádliázi lillomos Margarétát Arpádházi Boldog Margitot XII. Plus pápa a szentek sorába Iktatta. A magyar püspöki kar a komoly időkre való tekintettel úgy rendelkezett, hogy a Szent Margit Ünnepségek egyháziak legyenek és éppen érért az ország minden templomában és kápolnájában vasárnaptól kezdődően Tri- duionokat tartsanak. A magyar nemzet hétszázéves álma teljesedett be, hogy a pápa Arpádházl Boldog Margitot a szentek sorába iktatta. A nemzet Szent Margit szenttéavatásán égi jelt vél látni. A tartár járás veszedelmétől Ar- p&dházi Margit áldozatot) élete mentette meg a nemzetet. Most is komoly időket él a nemzet, de bizakodva fordul uj szentje felé. A szenttéavatás által figyelmeztetve a magyar nemzet az oltár magasságába emelt Szent Margit hozzájárulását kéri most Istennél, hogy óvja meg Szent István országát, Magyarországot. A fővárosban a föünnepaégek a Szent Domonkos rend Thököly-uti templomában lesznek, ahol most, vasárnaptól kezdve a jövő vasárnapig egyházi ünnepségek sorozatát tartják meg. Most vasárnap az Ünnepi színbe öltözött Szent Domonkos rend templomban délelőtt 10 órakor Ozapik Gyula egri érsek, az Actio Catolica országos ügyvezető elnöke nagy papi segédlettel ünnepi szentmisét pontifikáit. A szentmise közben evangéliumkor Hamvas Endre dr., budapesti általános püspöki helytartó mondott ünnepi szentbeszédet. Qz olasz lapok firpádhári Boldog Margit szenttéavatásáról Velence, január 17. A felsőolaszországi apók a jelenleg Itáliát súlyosan dúló háborús események közepette is kiemelik azt a tényt, hogy 1944 Január 19-én történik meg Arjiádházi Boldog Margitnak, IV. Béla magyar király leányának szenttéavatása. A lapok kiemelik, hogy mekkora örömmé’ fogadta XII. Pius pápának erre vonatkozó döntését nemcsak a katolikus, hanem az egéaz magyar keresztény nemzeti társadalom is, hiszen Arpádházl Boldog Margit nemcsak a kato’ikus egyház szentje, hanem emellett a hitért és a nyugati latin kultúráért hozott áldozat mindenkori szimbóluma is. A lapok megállapítják, hogy ez a szenttéavatás egy szállal iijra szorosabbra fina « vamemtr metru■etet Rómákét a egyben ssazehaasadtást tesznek a XIII. század és a ma között. Akkor a mongolizmus Keletről jövő áradata fenyegette elsepréssel az egész keresztény Európát és ennek a borzasztó viharnak teljes vállal feküdt neki a magyarság. A muhi csata után elpusztult az ország, magának IV. Béla királynak is menekülnie kellett a virágzó magyar földet sivataggá tevő hordák elől, a vészt azonban, amely az egész nyugati keresztény közösséget elsepréssel fenyegette, sikerült visszaszorítani. IV. Béla király erős akarattal feltámasztotta az országot, amelyet a nyugati krónikások már elsirattak és fogadalomból a rettentő veszedelem elviharzása után született leányát: Margitot az Ur szolgálatára adta. 3 ezt a szolgálatot a iámboréletü magyar hercegnő önként vállalta akkor Is, amikor a fogada'ómtól szülei kívánságára felmentették, sőt a visszautasított királyi vő miatt még atyja haragját is magára vonta. Az olasz lapok, főként az „Italia“ cimü tekintélyes és katolikus irártyu orgánum, meglehetős részletességgel fog’alkozlk Arpádházl Boldog Margit életével, s adatokat sorol fel arra vonatkozólag, hogy a szent magyar király leányt olasz földön Is mennyire ismerik és tisztelik, aminek bizonyítékai az Olaszországban ma is látható művészi Szent Margit ábrázolások. A lap idéz Serédi bíboros hercegprímásnak régebben elhangzott, erre vonatkozó beszédéből is: „Ebben a borzasztó világégésben ugj érezzük, hogy talán azért szórta szót magyar testvéreinket az egész világon az Ur, lisgy mindenütt hirdessék a magyar nemzet történelmi érdemelt és ennek a nemzetnek az igazságát.“ „Mi úgy érezzük, — folytatja a lap, — hogy XU. Plus pápa éppen azért övezte a szentek dicsfényével Arpádházl Boldog Margltunkst, hogy a mai súlyos időben ismét megmentse a magyar nemzetet, a magyar hazát és az ősi katolikus hitet.. Ilyen visszhangot vef ez a magyar ünnep a baráti nemzet sajtójában. Megalakult az Újságíró Szanatórium Egyesület kotózsváil csoportja Koloss vár, január 17. A Magyár Újságírók Bgyesülete Erdélyrészi Tagozatának kolozsvári csoportja vasárnap délelőtt taggyűlést tartott. Zathureczky Gyula elnöki megnyitója után Olajos Domokos napirend előtt indítványt terjesztett elő, majd Végh József ügyvezető alelnök ismertette az Újságírói Szanatórium Egyesület kolozsvári csoportjának alapszabálytervezetét. Az alap- szabá’ytervezetet a taggyűlés egyhangúlag e'fogadta és felkérte az elnökséget arra, hogy azt a legsürgősebben juttassa el a budapesti központhoz. A Szanatórium Egyesület vezetősége a kolozsvári határozat alapján a közeljövőben rendkívüli közgyűlést tart, amelyen módosítja a központi egyesület alapszabályait és jogilag is lehetővé teszi a kolozsvári fiók működését. Kiterjeszti Kolozsvárra is azokat a jogszabályokat, amelyeknek értelmében az Hjságirók az OTI, a MABI és OTBA helyett az Újságíró Szanatóriumi Egyesületnek lesznek a tagjai. Súlyos vesuri szerencsétlenség történt tfsgliéken Lisszabon, január 17. (MTI) Mint a brit híriroda jelenti, a Norvlch—londoni vonalon éjsoaka két vonat egymásba futott. A szerencsétlenségnek az eddigi jelentések szerint 11 halálos és S0 sebesült áldozata van. Ismét megni/Hik a 48 -as ertkii/emuzeum Kolozsvár, január 17 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vezetősége elhatározta, hogy az 1848—49-es ereklyemuzeum anyagát ismét a közönség elé tárja. A muzeum felbecsülhetetlen anyagának leltározása és randszáee most van folyamatban s mihelyt megfelelő helyiség akad, ismét megnyílik a legdicsőbb magyar mult emlékeinek múzeuma. A szabadságharc emlékeit annakidején az úgynevezett 48-as bizottságtól vette át az EMKE s a Mátyás király-szülőházban rendeseit be szántóra múzeumot. A muzeum évtizedeken át a közönség rendelkezésére állott. A megszállás alatt a város román vezetősége kitelepítette a múzeumot a Mátyás-házból s azóta az értékes s a jelenlegi Magyarország területén egyetlen szabadságharckorabeli gyűjtemény ládákba esomagolva hevert, nem. kerülhetett a nyilvánosság elé. Az EMKE vezetősége most leltárt készít a muzeum anyagáról és gondoskodik annak elrendezéséről. to „látsa“, htgy záratták a takaruiáavát s tuladatt rajta a vifögtciaa aggastyán Kolozsvár, jaa. 17. Jellegzetesen háborús jelenség az uzsorabiráskodás, amit a megnehezült életkörülmények miatt felburján- zott mohó haszonszerzési törekvések tettek szükségessé. A gyarapodási vágynak ez az elfajzott csőkévé aye bőven ad dolgot az igazságszolgáltatásnak. A másodnaponként megismétlődő tárgya’ási napokon mindig zsúfoltak az uzsorabirák tárgyalótermei előtt elhúzódó folyosórészek. A kongó betonkockák csöndjét ilyenkor leginkább falusi várakozók verik fel. Közülük cihelödött be a biró emelvénye elé a teremaltiszt hivó szavára az aggastyánkorban lévő Csorba János, Nádaskorodról. Bottal tapogatózott előre, mert még az első világháborúban ottmaradt mindkét szeme- világa. — Hallotta a vádat? — fejezte be a szemé yi adatok felvétele után ismertetett vádiratot az egyes uzsorabiró, a közellátás érdekelt veszélyeztető vétséget olvasva belőle a 83 esztendős öregemberre. Csorba gazdának ugyanis tavaly ősszel négy métermázsa szénáját foglaltál’: le hatósági cé’okra. de a jámbor öreg annak igénybevétele előtt túladott az egészen. — Honnan „láttam" volna én ezt az egész hatósági eljárást, amikor teljesen vak vagyok? — érvelt a vád'ott. Erre még a mindig szigorúan vélekedő királyi ügyész szive is megesett rajta és elejtette a vádat. Az uzsorabiró is megszüntetettnek nyilvánította az inditott eljárást. Jegyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz.
