Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-14 / 282. szám
KntTíVjsXG 4 IMS. DECEMBER 14. Kolozs uj református lelkésze a felekezeti békesség fontosságát hangoztatta ünnepélyes beiktatásán Kolors, december 13. A bécsi döntés által meghúzott határ közvetlen közelében fekvő Kolozs nagyközség református egyháza vasárnap délelőtt .iktatta be néhai Máthé Sándor esperes örökébe lépő uj lelkészét. A kolozsi reformátusok Nagy Istvánt, a kolozsvári belvárosi egyházközség- fiatal segédlelkészét hívták meg a megüresedett eklézsiába, aki a meghívásnak szívesen tett eleget s miután kolozsvári híveitől elbúcsúzott, vasárnap délelőtt hivatalosan is elfoglalta uj szolgálati helyét. A lelkészbeiktató istentisztelet dé'előtt 10 órakor kezdődött Láezló Dezső esperes, országgyűlési képviselő igehirdetésével és prédikációjával. A templomot zsúfolásig- megtöltötte a hívek serege, valamint a község lakossága felekezeti és faji különbség nélkül. Nagy István beiktatásán a kolozsi és szomszédos községek magyarságán kívül számosán jelentek meg a fiatal lelkész volt kolozsvári hivei közül is. Ott láttuk többek között Szász Ferenc dr. alispánt, egyházmegyei gondnokot, Gaál Elemér ny. alispánt, TThlyárik János főszolgabírót, Balogh László dr. tisztiorvost, Tunyogi Csapó Gyula dr. föispáni titkárt, Nagy Jenőt, a kolozsvári belvárosi református férfiszöv'etség elnökét, BcUess Károly ítélőtáblái irodai főigazgatót, Unghváry Sándort, a Társadalmi Együttműködés ügyvezetőjét. Botos Jánost, az Erdélyi Párt tagozati főtitkárát, Kiss Károly tanügyi főtanácsost, Gönczy László teológiai igazgatót, Nagy Géza dr. teológiai tanárt és még számosán másokat. László Dezső esperes prédikációja után a kolozsi Polgári Dalkör énekelt egyházi énekeket, majd az uj lelkész lépett a szószékre és elmondotta magasan szárnyaló bemutatkozó beszédét. Beszédében arra kérte híveit, hogy Isten után legyenek segítségére abban a munkában, amelyre vállalkozott,' mert együttes erővel, együttes munkával sokrnin- de,nt el lehet érni, de a széthúzás. még a legszebb szándékokat is megsemmisíti. Beszéde további során a felekezeti Írékesség és együttműködés fontosságáról beszélt, mint aki tudatában van annak, hogy Kolo- zson nem lehet elfogult felekezeti munkát végezni, mert ebben a faluban öt templomban hirdetik az Isten igazságát, de az Isten igazsága egy s akik ezt meg akarják találni, ha több utón is, de egyetlen cél irányában kell haladniok. Nagy István prédikációja után a kolozsvári Kálvin-énekkar énekelt egyházi énekeket, majd a Himnusz elhangzása után az üdvözlések következtek. Az uj lelkészt a kolozsi református egyház nevében Farkas Kálmán kurátor, a község nevében Győrffy István főjegyző, az unitárius egyház nevében Házmán Mór unitárius lelkész, a római katolikus egyház nevében Bartali« András plébános, a görögkeleti egyház nevében Bulu János, a görögkatolikus egyház nevében I.upas Virgil, a kolozsvári belvárosi egyházközség, illetőleg volt hivei nevében Nagy Jenő férfiszövetségi elnök, az egyházmegye lelkészi kara nevében Málhé Elek kolozskarai lelkész, a református teológiaakadémia nevében Gönczy Lajos igazgató, az Erdélyi Párt nevében Botos János főtitkár, a kolozsi állami iskola nevében Pünkösdi József igazgató-tanitó, az egyházmegye nevében pedig Szász Ferenc dr. alispán gondnok üdvözölte az uj lelkészt a következő szavakkal: — A kereszténységnek lelkészekre soha olyan nagy szüksége nem volt, mint éppen ezekben a hehéz időkben, hiszen mindenütt arcvonalakat és küzdőtereket látunk ott is, ahol nem harekoesik dübörögnek, nem az ágyuk dörögnek és nem a fegyverek ropognak. A belső arcvonalon a hit, a szeretet, az erkölcs és a fegyelem legfontosabb őre a lelkipásztor, különösen olyan helyen, mint Kolozs, amely község a határ mellett fekszik. Pillanatra se feledd, hogy kinek az örökét vetted át. Boldogult elődöd a református lelkész mintaképe és minden magyar ember eszményképe volt.,. Kolozsvár, december 13. Rendkívül előkelő és nagyszámú közönség jelenlététben nyitotta meg József Ferenc királyi herceg vasárnap délben az erdélyi képzőművészek karácsonyi tárlatát a Műcsarnokban. A megnyitási ünnepségre érkező királyi herceget és a társaságában levő Inczédy- Joksman Ödön dr. főispánt a kiállttó művészek nevében Andrási Zoltán festőművész üdvözölte, majd József Ferenc királyi herceg mondotta el megnyitó beszédét a nagyszámba egybegyült közönség előtt. Beszédében a következőket hangsúlyozta: — Egy ország értelme, egy ország hivatása, egy nemzet vágya és célja — képződjék ki a művészetben — mondotta József Ferenc királyi herceg. — Úgy az Írók, a költők, de a képzőművészek is előhírnökei egy nagy népi föllendülésnek, de bukásnak is. A Magyar Országos Tudósi tó jelenti: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a téli gazdasági hét során ma közgyűlést tartott igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen résztvett báró Bán ff y Dániel földművelésügyi és Szász Lajos közel látásügyi miniszter is. Somssich László gróf titkos tanácsos elnöki megnyitója után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szólalt fel. Kiemelte, hogy a mult év folyamán is teljés erővel folyt a mezőgazdasági termelés. Ezért köszönetét mondott a gazdáknak, akik a háborús nehézségek között is a haladás utján igyekeznek járni. Az állattenyésztés terén felmerült nehézségek a kedvezőtlen takarmánytermésre vezethetők vissza. Ezen Kolozsvár, december 13. A kolozsvári Zenekonzervatórium „Collegium Mii»toum“-a —- mint elnevezéséből Is kitűnik — azt tűzte ki céljául, hogy zenei nevelésben részesítse a nagyközönséget. Ennek a magasabbrendü célnak szolgálatában állott a vasárnap délelőtt rendezett második előadás is, amelynek során a leghivatottabb kolozsvári művészek közreműködésével a magyar zene múltját támasztották fel. lakatos István alapos és széleskörű felkészültségre valló bevezető előadásában a magyar zene történetének irányvonalait ismertette a XIX. századig. Mindvégig élvezetes és adatszerüsége ellenére is színes zenetörténeti tanulmányában rég letűnt századokon át vezette át a Zenekonzervatórium dísztermét ezúttal is szinültig megtöltött hallgatóAz üdvözlöbeszédekre Nagy István meghatott szavakkal válaszolt. Itt említjük meg, hogy Nagy István egyik legképzettebb tagja az uj református papi nemzedéknek. Papi családból származik, édesapja — Nagy Géza — teológiai tanár. Kolozsvári tanulmányai befejezése után egy évig ösztöndíjjal a bázeli teológián gyarapította tudását. Délután 3 órakor a kolozsi református templomban hiterősitö ünnepség zajlott le, .amelyen László Dezső esperes, Nagy Géza teológiai tanár és a Kálvin-énekkar működött közre. — Mérjük meg önmagunkat és szabjuk erőinket feladataink nagyságához — semmit se adjunk fel — ne alkudjunk meg. — Ezt hirdesse Erdély művészete. ■— Erdély akarását és nemes teljesítményeit köszöhtjük itt — alkotásaiban. Beszéde végén hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a társadalom széles rétegeinek művészetre való nevelését. Fokozni kell a művészet tudatosítását, mert ez fontos alapja a jövő fejlődésnek. József Ferenc királyi herceg megnyitó beszéde után a kiállításon megjelent közönség megtekintette az erdélyi művészek munkáit. A királyi herceg Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester társaságában nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállított müveket és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az erdélyi művészek alkotásairól. kormányintézkedésekkel alig lehet segíteni — mondotta a miniszter. — A takarmányozási gondok könnyítése érdekében kiterjesztette a silóakciót és ez évben több süó létesült, mint amennyi eddig az országban összesen volt. Ha olajosnövényeinknél ez- idén kisebb is volt a termés, ez mégis lehetővé teszi, hogy a zsír- és szappanellá- tási helyset nem lesz kedvezőtlenebb, mint volt a mult évben. Beszélt ezután a miniszter a szakoktatás fejlesztésének szükségességéről, mert a háború után is csak úgy állhatjuk meg helyünket, ha a legszélesebb gazdarétegek tudása megfelelő színvonalon áll. A közgyűlés a miniszter felszólalása után a tárgysorozatot intézte el. Ságot. Legősibb zenei megnyilvánulásaink, régi népdalaink jellegzetességeinek vázolása után a kereszténységgel együtt az országba jött nyugati zene hatását taglalta, de rámutatott arra, hogy ugyanakkor- keleti dallamvilágunk is a maga világát élte. Ismertette a lantosok, kobzosok és hegedősök szerepét és tevékenységét, majd a Mátyás király udvarában kialakult hangszeres zenei műveltséget. Mohács után egy időre elnémultak az orgonák, lantok, sípok és hege- dők ... A kiváló előadó ezután megemlítette, hogy a XVI. század dallamvilágának egy része rnár kinyomtatott kottákban is megmaradt, majd Tinódi Lantos Sebestyén tevékenységére tért ki. A francia hugenották, a német reformáció és a cseh huszitizmus da'lamvilágának hazánkban való megjelenése nyomán megszületett a magyar protestantizmus éneke. Előadása további részében Lakatos István a magyar táncokra és a XVII. századbeli magyar müzenére vonatkozó adatokat tárta fel, majd Bakfark Bálint, az utazó, számos idegen országban megfordult lantművész pályafutását és zenetörténeti szerepét méltatta. Részletesen fogla’kozott ezután a fö- uraink udvarában kialakult zenéve', majd a XVIII, század muzsikájával és az énekes zene után kivirágzott hangszeres táncmuzsi- ltával. Előadását azzal fejezte be, hogy a XVIII, század után az igazi magyar miizene eltűnt és ennek hangját csak parasztságunk konzervatív szelleme mentette át a XX. századba, hogy azt az utolsó percekben Kodály és Bartók összegyűjtse. Ezzel e'jutottunk a magyar zene történetében a XX. századhoz, amely zerjei életünkben forrada’mat jelentett. Zeneszerzőink előtt uj távlatok nyíltak meg. Megszületett a valóban magyar gyökerekből táplálkozó magyar miizene, amely ma már éppen asért nemzetközi jelentőségű. GARANTÁLT MINŐSÉGŰ HP i Tekintse meg Jókai-u. 17. sz. alatti helyiségemet, ahol kész bútorokat állandón raktáron tarfok. Megrendeléseket a legpontosabban eszközlők. HimOKAT kaphat ANDRÁS JANOS műbútorasztalos Jókai - ntea 17. szára. Üzent Deák F.-utca 4. Telefon: 27 - Telefon: 43-87.-87József Ferenc királyi herceg megnyitotta az erdélyi képzőművészek karácsonyi tárlatát Étben az évben több $i? © épült az országban, mini amennyi eüdi& volt A magyar zene mu!tjából Hatalmas sikert aratott a kolozsvári Zenekonze vatórium »follecium rnusicum«~ának második előadása Szemüvegét Weber I ppffká tökéletesen készíti Unió-utca 8. sz. Telefon: 36-63. mert nemzeti. A nagy tetszéssel fogadott bevezető elő-- adá után Pasquali Liana hárfán, Le Íred a Gyula pedig gitáron adta elő tökéletes mű. vészettel Bakfark Bálint egy-egy szerzeményét. Jakoby Antal Fasquali Liana stílusos hárfakiséretével Tinódi Lantos Sebestyén három dalát szólaltatta meg kifejező erővel. Farkas Ferenc, a Zenekonzervatórium kiváló igazgatója, az országhatárokon túl is nagyrabecsült' zeneszerző saját átiratában a Kájoni-kódex három táncát, majd az 1689- ből származó soproni kézirat négy magyar táncát adta elő nagy hatásai zongorán. Török Erzsébet, a nagytehetségü előadómü- vésznő Marcali Gabriella zongorakiséretével néhány XVIII, századbeli gyönyörű magyar dalt énekelt érett művészettel. Végül a Konzervatórium tanáraiból alakult kamarazene- kar játszott el mély átérzéssel hét choreát a lőcsei tabulaturás-könyvböl. A lelkes hallgatóság hosszantartó tapsokkal ünnepelte a magas színvonalú hangverseny szereplőit. A zenebarát kolozsvári közönség valóban hálás lehet a Zenekonzervatórium kitűnő és tevékeny igazgatójának, aki ezt a hézagpótló és komoly zenei nevelést nyújtó előadássorozatot megszervezte. Itt említjük meg, hogy a legközelebbi előadásra január első vasárnapján kerüi sor, amikor is „Uj magyar muzsika“ címmel arra hivatott előadók a Bartók és Kodály utáni nemzedék jelentőségét ismertetik. A bevezető előadást Endre Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház karnagya tartja. (-—) Szaküiés a kolozsvári nr. kir. Mezőgazdasági Főiskola Széchenyi Gazdasági Osztályában Kolozsvár, decemberi Í3. 1943. december hó 9-én d. u. fél 5 órai kezdettel a kolozsvári m. kir. Mezőgazdasági Főiskola Ifjúsági Egyesületének Széchenyi Gazdasági Osztálya jólsikerült vitaülést rendezett, amelyen megjelent dr. vitéz Biró Gyula mezőgazd. főisk. ny. r. tanár, e. i. dékán, dr. Göllner János .gazd. akad. r. tanár, a Sz. G. O. tanárelnöke, a főiskola tanári kara, valamint a főiskola ifjúsága. A Hiszekegy után dr. Göllner János tanárelnök tartott magasszárnyalásu előadást „A Széchenyi-kor lelke a százéves Szózat világánál“ cimmel. Az előadáshoz dr. vitéz Biró Gyula szólt hozzá, lelkes hangon szólva az ifjúság kötelességéről. Bárdos István II. é. h. Tóth Árpád verseiből adott elő hatásosan. Prágay Dezső III. é. h. a finnek gazdasági életéről és nyelvrokonságunkról értekezett tekintélyes statisztikai adatgyűjtés alapján. Poprádi Ferenc II. é. h. „Aki legyőzte a sertésvészt“ cimmel a sertéspesti felfedezőjéről tartott igen érdekes előadást. A műsor befejező számaként az Ifjúsági Énekkar Péntek István III. é. h. vezetésével elénekelte Paoius: „A finn dal“ c. énekét és a Szózatot. Az előadásokat értékes vita követte, melyek során felszólalt dr. Göllner János tanárelnök, dr. Máriássy Béla gazd. akad. r. tanár, valamint több hallgató az ifjúság részéről. Tér »** * c:**e”e-* niények Stockholmdecember 13. (Búd. Tud.) Hivatalosan megerősített jelentések szerint Jütland nyugati részében vasárnap egy I/O—50 főnyi csoport behatolt egy fémipari üzletbe, a munkásokat arra kény szerit ette, hogy vonuljanak a légoltalmi pincébe, majd nagymennyiségű robbanóanyaggal a levegőbe röpítették a gyárat. Az épület teljesen elpusztult. Egy másik terrorista csoport egy nagy áramátalakító telepet robbantott fel.