Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-12 / 281. szám

KntnUjsKG

&atc-9&m&aums: m

1943. DECEMBER 12.

y ú; lámpát mész venni és az elhasznált _ TUNGSRAM KRYPTONT itfhagyod, pedig tudod, hogy a kereskedők visszavásárolják.

Pepiía noíessz

Irta t If j. Xánlus János Jr.

A hétköznapok sodrában ezernyi hangulattöredék, meglátás, érdekes apróság rejlik. Aki ki akarja őket szűrni az események árjából, nem kell egyebet tennie, mint egy kis notesz lapjain memen- tót állítania nekik, mert ezek az apróságok olykor óriásira nőnek a tűnő napokkal s igénytelenségük szürke köntösét színessé varázsolja az emlékezés.

Az esztendő első hónapjában tizenkét kis pepita noteszt vásárolok könyvkereskedőmnél. Minden hónapra jut belőlük egy. Utón, útfélen előkerül zsebemből a ceruzavég s- a pepita notesz. Olykor egy derűs kis történet, máskor egy izes uj szó, vagy jelző kerül a fehér lapokra, megannyi csirája egy megírandó apróságnak, egy kibontakozó gondolatsornak.

Az év utolsó hónapjában aztán sorra előkerülnek a pepita noteszek. A kusza sorok mögül kibontakozik egy esztendő ezernyi aprósága, tűnő varázsa. Íme belőlük egynéhány mutatóba.

Budapest, 1942 december. Az Olaszfasor szürkén és komoran bújik meg a hajnali ködben. A meztelen jegenyék csillagot villantanak csúcsaikon s lámpafény csúszik el groteszkül a vizes pádon. Az ébredő bérpaloták lépcsőhazai kéken pislognak a fogyó holdra s csak a templom körül sietnek összegubbaszkodva a Tóráiéra igyekvők.

Levelek ravatalán lépkedek utánuk az advent felé s áz avar savanyu izei összekeverednek a gyertyák füstjével s a templom édeskés illatával. A boltíves bejárat előtt hirtelen belémdöbben valami.

Friss, szinte üdén zöld levél pereg az oszlopok előtt. A lucskos földen itt is, ott is zöld levéltestvérei fekszenek a késői ravatalon, döbbenetes anakronizmusaként a decembernek. Mintha felfelé mutatnának a még mindig zöld levelek az ónszinü égbolt felé. akkor, amidőn a természet már megindult befelé-önma- gába.

Riadt csodálkozással keresemi, honnan jött ez a reménység zöldjével szóló üzenet. Föltekintek s révülten látom a templom körül álló fák zöld köntösét. Közelebb lépek hozzájuk s a sudár törzseken hirtelen mély, üszkös sebek tárulnak elém. Lehántott kéregdarabok, tört ágak csonkja sejttet itt valami, roppant erőt, egy démoni hatalom kezenyo- mát. Valamit, ami idegen ettől a parktól, a fáktól, a csalittól, ahol feketerigók gubbasztanak, mintmegannyi didergő nipp a kormos ágakon.

— A bombatámadás, — szólal meg valaki mellettem a ködben. Itt vágott be egy ..kétszázkilós“ az ősszel. i

Igen ... Acélmadár szállott át a park felett egy hűvös őszi éjszakán s szárnyának goromba suhogására az élet utolsó moccanása felel most. ,

A fák testébe hasított sebek mélyén csodálatos tavaszi ritmusban indult meg a nedvkeringés éltető folyama s millió hajszálgyökér szállította az élet elixir- jét az ághegyek felé a pihenő rügyekbe. A hervadó levelek hülő teste helyett zöld pir szökött a lombra s a megsebzett fák az élet igenjével feleltek a pusztulás örök tagadására. Igen, a pusztulásra, amely mintha megtorpant volna a templom előtt. Mintha valamilyen csod.álatos téritő-kör haladt volna át a parkon, mintha valaki azt mondotta volna itt: megállj!“ A tél keresztül lépte a templom körül álló fákat s egy csodálatos mennyei kozmetikus keze az ifjúság zöld varázsát lopta koronáikra.

*

Egy kerülő utón hozzánk érkezett amerikai híradás számol be arról, hogy a seattle-i egyetem lélektani intézete százezer kérdőivet készül kibocsátani, hogy mgtudakolja az amerikai közönség minden rétegétől, mit szokott álmodni az amerikai polgár. Százezer álom kulcsával akarják megközelíteni a lélek rejtett mélységeit, kinyitni azokat a kapukat, amelyeket az öntudat zár le. Bár kétségtelen, hogy ezeknek az adatoknak feldolgozása igen sok és nagyjelentőségű 'élektani érdekességet tárhat fel, az ol- •asónak önkénytelenül is eszébe jut az ’.rab közmondás: ’„Bolond, aki az álmát ilmondja. még bolondabb, aki meghallgatja ..

*

Ha már álomról van szó, mint érdekes természettudományi apróságot említhetjük meg azokat a megfigyeléseket, amelyekről az 1940. évi földrengés most feldolgozott adatai számolnak be. Ez a földrengés annak idején Bukarestben okozott nagy károkat, Kolozsváron is érezhető volt.

Nagy kár, hogy a kibocsátott kérdőívek csupán a város lakosságának két ezrelékét szólaltatják meg. Mégis ezekből a szórványos megfigyelési anyagból is kitűnik az, hogy az aránylag gyenge •—négyes erősségű — rengés ts milyen mélyen befolyásolta az alvó ember lelkivilágát, Emlékezetes még, hogy a földrengés éjjel két óra tájban volt érezhető, amikor az észlelők úgyszólván kivétel nélkül az igazak álmát aludták, A 25 éven aluli, tehát a fiatalabb korosztályokhoz tartozók, álmát nem nagyon zavarta egy kis földrengés. Az idősebbek azonban szinte kivétel nélkül felébredtek. Érdekes az a megfigyelés is. mely arról számol be, hogy a nőíc jobban érezték a földrengést, mint a férfiak s úgyszólván mind fel is ébredtek.

Nem utolsó annak a megfigyelőnek beszámolója sem, aki ki szokott rúgni a hámból s a kérdéses éjszakán is egyedül bandukolt hazafelé a sötét utcákon. Arra a kérdésre, milyen érzéseket váltott ki belőle a rengés, egy szóval felélt: „a megszokottat“ . Csodálkozó kérdésemre határozottan kijelentette, hogy ilyen időtájban ő többször is „észlelt“ már „földrengést“. Gyanús azonban, hogy ennek a „földrengésnek“ erősségét nem a geológusok által használt grádvsok, hanem az elfogyasztott alkohol fokai szerint kell kifejezni.

#

Ráth Végh István szellerfl.es munkájában Írja meg az emberi butaság történetét. Mivel az illusztris szerző maga is megállapítja, hogy munkájának mindaddig újabb adatokkal kell kibővülnie, amig ember él a földkerekén — bátor vagyok pepita noteszem néhány feljegyzésével magam is hozzájárulni a nagy műhöz. Íme néhány adalék az emberi butaság történetéhez:

Mostanában mindannyiunkkal gyakran megeshetik, hogy civil gúnyáját kincstári zubbonnyal kell felcserélnie, így történt ez jómagámmal is. Ilyenkor a katonaélet sodrában is előkerült zsebemből a pepita notesz. Benne találtam a következő kis esetet. Abban az iskolában, ahová kihelyeztek bennünket, rengeteg légy itolt,. Az első hidegebb napokra ész nélkül bemenekültek a fütött szobákba és ezerszámra nyüzsögve, úgyszólván lehetetlenné tették a munkát. Legényemet gyorsan légyfogó papírért szalasztottam. Estére már 8—10 légyfogó is várta a gyanútlan áldozatolzat. Másnap azonban a legnagyobb meglepetésemre egyetlen árva légy kivételével egyet sem fogott meg a sok légyfogó. Közelebbről -megvizsgálva a dolgokatj rájöttem, hogy a sikertelenség óka abban rejlik, hogy a' légyfogó papirosokat gyártó cég áruit a tetszetősségre való tekintettel rikítóan kék színre festette. Aki ismeri a légy természetrajzát, azt is tudja, hogy a kék színtől rendkívül undorodnak a legyek s ha csak lehet, mesz- szire elkerülik az ilyen színű tárgyakat. Ezen alapszik az a tény is, hogy a. falusiak előszeretettel festik kékre házaik falát. Ezek szerint igazán nem csodálható a kékszinü légypapirok ilyen sikertelensége.

Csak a minap akadtam reá két hasonló természettudományi természetű butaságra. Egyik legnagyobb fővárosi napilapunk ékes rajzolatban hirdette a Lajla c.im.ü különben kitűnő svéd film, bemutatását. Azoknak, akik nem látták a filmet, elárulhatom, hogy ,.Európa indiánjainál“, a messzi északi tájak lappjainál játszódik le a film. cselekménye. Közismert dolog, hogy az ilyen örök hóival borított tájakon az egyetlen igavonó háziállat a rénszarvas és a kutya. At egyik azért, mert. tápláléka állati eredetű, a másik azért, mert zuzmókból es mohákból álló kosztját kemény patájával még a magas hó alól is képes kikaparni. ' Annál nagyobb volt meglepetésem, amikor a nagy fantáziájú rajzoló a film hősét és hősnőjét lobogó sörényű paripák által vont szánkóba ültette, nyilván nem gondolva arra, hogy északi rokonainknak milyen gondot okoz majd a két bővérű táltos abrakoltatása.

Az eset megértéséhez hozzátartozik az is, hogy a felfedezések történetében m'ár csaknem végzetes tragédiát is okozott egy ehhez teljesen hasonló esel. Shakle- tonra, a déli sark rettenthetetlen bátorsága kutatójára gondolunk, aki mand- zsuriai pánikkal próbálta megoldani á. szánok vontatását. A ló mint növényevő, itt sem tudótt boldogulni, hiszen a számára szükséges nagymennyiségű növényi tápszer szállítása Szinte megoldhatatlan' feladatot jelent.

Egyik jánevü regényírónk történeti regénye teszi föl a koronát pepita noteszem gyűjteményére.

IV. Béla királyunk korában vagyunk. A tatárjárás véres időszaka éppen csak álviharzott a meggyötört hazán, amikor az egyik épülő vár udvarán a rendkívül házias természetű várkisasszony siető- léptekkel tart a baromfiudvar felé.

Vájjon mit rejtegethet felhajtott, kötényében. Rövidesen megtudjuk ezt ts. Kukoricát visz kedvenc pulykáinak!!! IV. Béla királyunk idejében — több száz évvel Amerika felfedezése előtt, ahonnan a kukoricát és a pulykát is hozták ■ Európába!

Egy francia iró mondása jut eszünkbe: „A butaság végtelen..."

BANDAT HOBST:

OLAJAT KERESEK CELEBESZBEN — Dr. Vájná és Bokor kiadás®, Budapest —

A háború miatt egyre ritkábbá válnak a magyar könyvpiacon az útleírások. Most a folyamatosságot .örvendetes módon biztosítja Bandát Horst könyve a távoli szigetország rejtelmeiről.

A szerző idegenül hangzó neve ellenére is magyar. Nemes Bandat Horst nemcsak itthon, hanem külföldön is elismert tudósa és gyakorlati szakembere a geológiának s ebben a minőségében sokáig állt a Shell-olajcsoport szolgálatában. Előbb Szúrnatrában végzett földtani méréseket olajmezők felkutatására, majd Celebesz szigetére küldték ki, hogy I ott a nyugati partsáv 100 km. hosszú és ! 40 km! széles szakaszát vizsgálja át, I van-e kőolajkutatásra és termelésre al- | kai más terület. Ennek a megbízatásnak történetét mondja el könyvében a szerző.

Mindiárt elöljáróban szögezzük le, hogy Bandat Horst eelebeszi kirándulása eredménnyel járt s 'a magyar tudós munkája nyomán a Shell-csoport a » harmincas' évek közepén újra hatalmas', kőolajmezők birtokába jutott. A könyvben azonban petróleumról igen kevés szó esik, ami természetes is, hiszen nyíl vánvalö, hogy a eelebeszi kutatások ada- i tai a hollandus kőolajvál'alat féltve őrzött titkai közé tartóznak.

Bandat Horst tehát Celebesz életerői számol be könyvében. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy még a nyugati könyvpiacon is ritkaságszámba megy az

olyanszerü útleírás, mint a magyar szer. zőé. Vérfagyasztó,, velőt rázó és hajmeresztő kalandokat ugyan senki ue .várjon ebben a könyvben. Bandat Horst a. valóságot irja meg és trópus ide. trópus tova — a forróégövi kalandfilmek kiagyalt izgalmai valóban csak a filmesek képzeletében élnek. De azt, amit cc- lebeszi megbízatásának három esztendeje alatt látott és tapasztalt, Bandat. Horst olyan érdekesen, lebilincselő módon, oly választékos elegánciával és meggyőző közvetlenséggel mondja el; hogy könyve valóban hü. igaz és szemléltető képet rajzol az olvasó elé Celfe- besz addig teljesen ismeretlen és fehér embertől be nem járt vidékeinek életéről. Remek elbeszélő. Világos, mindig a lényegről beszélő stílusa, izes nyelve* zete, nagy megjelenítő ereje a kaland-' mentes trópusi kutatómunka menetét is lenyűgözően érdekessé tudja tenni s az olvasó oly szívesen követi, hogy egy- ültében olvassa végiv ezt a remek könyvet. A Hága és a borneói Rsliknapan között megtett repülőút leírása a mai irodalomban kimagasló irói teljesítményt jelent.

A majdnem 300 lapos könyvet a szerző 100 eredeti fényképfelvétele teszi -zeni- léi tetőbbé.

Bandat Horst nagyszerű útleírását a dr. Vájná és Bokor könyvkiadóvállabt hozta ki rendkívül gondos és Ízléses köntösben a karácsonyi könyvpiacra. Jó, szívvel hívjuk fel olvadóink figyelmét erre a lebilincselően érdekes és rokonszenves írásra.

e* ÍZ