Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-11 / 280. szám

1943. DECEMBER 11.

5

KtllTlÜJSKG

Hundér Antal és Laky Dezső szópárbajával megkezdődött a Házban a kivételes felhatalmazás javaslatának vitája

Budapest, dec. 10. A képviselőház pénteki ülését negyed 11 órakor nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelpök. Napirend szerint következett a Duna-—Száva-—Adria Vasúti Társaság viszonyainak uj rendezése tárgyában Brionihan a mult év augusztus 10-én kelt szerződésnek és a hozzátartozó okmányoknak becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes paragrafusai felett való döntés. A Híz a javaslatot vita nélkül elfogadta.

Ezután az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten a mult év október 5-én kelt magyar —svájci egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes paragrafusai feletti döntés következett. A Ház a törvényjavaslatot módosításokkal elfogadta.

Ezután á családjogi határozatok és holttá- nyilvánitás kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben a mult év október 2-án aláirt magyar—német egyezmény becikkelyezéséről szőlő javaslat egyes paragrafusai felett döntöttek.

Ugyancsak döntött a Ház az egyes külál- lamokkal Való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat, a tanyai közigazgatás rendjéről szélé törvényjavaslat, a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló javaslat, továbbá a esa~ Iádba fogadás és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szóló törvényjavaslat egyes paragrafusai felett.

Napirend szerint következett a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására alkotott 1931. évi XXVI. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása.* *

Vitéz Tors Tibor alelnök bejelentette, hogy az egyes pártok a javaslathoz a kővetkező vezérszónokokat jelölték: MfSP és Erdélyi Párt: Laky Dezső és Biró István dr. Magyar Megújulás Nemzeti Szociálista Párt- szövetség: Kundér Antal, Nyilaskeresztes Párt: Szöllősi Jenő.

A javaslatot Fricke Valér előadó Ismertette.

A vita első szónoka Kunder Antal volt.. Főleg gazdasági és ipa.rügyi kérdéseket érintett. Â törvényjavaslat ellen azért iratkozott fel, mert a. kormány eddigi gazdasági működését és annak eredményeit nem tartja elégségesnek és ezért bizalmatlan a kormány. iránt. Támadást intézett a szociáldemokrata párt megnyerésének magyar szempontból is nagy fontosságára. Kimerítően szólott a vastermelés jelentőségéről is, melynek a háborús gazdálkodás szempontjából szinte döntő jelentősége van. A vastermelést is minden eszközzel fokozni kell. Kitért a cellulóze-ipar felkarolására, a mügumi- gyártás időszerű kérdéseire, majd hangoztatta, hogy az iparügyi kormányzatnak az energia-helyzet és a nyersanyag-helyzet ismeretében mindent el kell követnie a termelés fokozására. Igen nagy fontossága a szakmunkásoknak az ország területén való helyes elosztása. A továbbiakban beszélt a traktor-akcióról, amelynek lényeges feltételeként említette a megfelelő számú üzemképes mezőgazdasági gépek arányos szétosztását. A pamutiparban mutatkozó nyersanyaghiány kiküszöbölésére a behozatal növelésének szükségességét hangoztatta. A rendkívüli felhatalmazási törvényjavaslatot nem fcfgadta el.

Laky Dezső, a kormánypárt vezérszónoka gondolatmenetének fonalát az előtte szólott Kunder Antal beszédéhez mérte. Kitért annak a felfogásnak helytelenségére, amely szerint az ország népességének kétharmada mezőgazdasággal foglalkozik. Ez a szám sokkal kevesebb és erősen innen van a «0 százalékon. Szerinte Kunder Antal a teljesítmények megítélésénél teljesen figyelmen kívül hagyta az ország háborús gazdasági helyzetét. Helytelen a mezőgazdasági lakosság textilszükségletének megállapítása is. A behozatalnak elsősorban a katonai célokat kell szolgálnia. A texti'kérdésben jelentős szerepet játszik a mai körülmények között a kender- és lenfeldolgozó ipar irányítása is. Elhamarkodott Ítélettel lehet csak azt állítani, hogy a széntermelés kevés. Ezzel szemben figyelembe kell venni, hogy a

Szemüvegét

tökéletese

készíti

Unió-utca 8. sz. Telelőn: 38-83.1

hazatért területek vasbányákat is hoztak magukkal, de szénbányákat nem. Amikor tehát az ország áttért az acéltermelésre, ezzel az ország szénszükséglete Is emelkedett. Ezzel összefügg az aluminium kérdése, mely ugyancsak szénkérdés. A kormány az alu- miniumtermelésre fokozott erőfeszítéseket tett és ez is a legjobb szándékokat mutatja. Ugyancsak reflektált az előtte felszólalt képviselőnek a mezőgazdaság gépesítésére vonatkozó fejtegetéseire és megállapította, hogy a gépesítés nagy Iramban száguld előm. Beszéd« végén foglalkozott azokkal a

lehetőségekkel, amelyek a parlament feloszlatása esetén a 42 tagú bizottság működésével összefüggésben felmerülhetnek. A 42 tagú bizottság működése feltétlenül fenntartandó és a 36-os bizottság munkakörét szűkíteni kívánja. Mivel a kormány ténykedésében és a rendkívüli felhatalmazás alapján kapott hatalom gyakorlásában az ország érdekeinek szolgálatát látja, a törvényjavaslatot bizalommal elfogadja.

E zu tán Tasnádi-Nagy András elnök napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a Ház kedden délelőtt 10 órakor folytatja a rendkívüli felhatalmazásról szóló törvény- javaslat folytatólagos vitáját, valamint a 42 tagú bizottság két jelentésének tárgyalását. A Ház pénteki ülése röviddel 2 óra előtt ért véget.

Megjelent oz értelmiségi bejelentések lényeges könnyítéséről szóló rendelet

BUDAPEST, december 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny legközeäebbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely az 1839. évi IV. te. magánál kaim ázott! rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban mindennemű bejelentés alól mentésit! azokat a vállalatokat, amelyek nem foglalkoztatnak zsidó értelmiségi alkalmazottakat. A többi vállalatok tekintetéhen pedig azt a könnyítést állapítja meg, hogy a bejelentést évenként csak egyszer keil megtenni, mégpedig a december 31-1 áSapotnak megfelelően a vállalat nagysága szerint a következő év január, február, illetőleg március havának utolsó napjáig, továbbá a. nemz&ldó alkalmazottakat nem kell személy szerint, csak szám, ée az illetmény végösszege szerint bejelenteni.

• Antigone

— Sophokles írogédió’o a ko.ozsvári Nemzeti Színházban —

Hatalmas, sötétárnyalásu dór oszlopok között indul meg a tragédia. Sötétség sulyo- sodik a színre, csak egy áldozati láng lobog, nyugtalan árnyakat vetve mindenre. Itt bontakozik ki sötét szárnyalással az a nagy tragédia, amit egyedül a görögök tudtak megteremteni.

Ma, ezredévek távlatában is lenyűgöz, megindít és fölemel a dráma. Antigoné rettenetes sorsa belénk markol, mert érezzük több mint önmaga, egyetlen ember, vagy egyetlen család szomorú sorsa: Antigoné — ember s még ennél is több: emberi sors. emberi akarás. Bukása, mint a többi nagy görög tragikus hős bukása, több, mint egyetlen emberé; minden emberi törekvés, igazságkeresés, bölcsesség hiúságát jelenti a Sorssal szemben. Kreon zsarnokuralma alaít élő erösfalu Thébában nincsen helye Antigonénak, a „legtestvéribh testvérnek“. Pedig az ö érzései természetes érzések. Csakhogy ebből a kréoni civilizációból kiszór ilt a tér mészet. Ott vagyunk azon a ponton, amikor a kultúra azt képzelgeti: legyőzte a természetet. A hatalom, erőszak, a birtoklás nyers akarata elnyomja az igazi emberi érzést, a szeretetet.

A természetet nem lehet legyőzni: erre tanít Sophokles és a többi görög nagy tragikus. Az élet tiszta, sima apollói nyugalmán és rendjén áttör a dioniszi mámor. Ugyanúgy tör át a civilizáció formáin a természet is.

A hős „vétsége“ iskolás tanulmányokból ismert alapeleme a tragédiának. „Vétkezett a hős, bűnt követett el — bűnhődnie kell!“ — igy szől a lecke. Nagyon kérdéses, hogy áll-e ez a tétel? Mondjuk Inkább azt, hogy a tragédia kiindulása mindig valami emberi hazugság. Az, akit leginkább szivén talál az a hazugság, vállalja sorsát, kiáll és kikiáltja. Néha pusztítania, törnie, zúznia, öldökölnie kell, hogy megtehesse — mégsem állhat ellen jelleme és sorsa parancsának. S az igazságért való harcában — ami legtöbbször magasabbrendü, emberek által fel nem ismert igazság — gyakran önmagát is el kell pusztítania. Mégis kimondja az Igazságot. s önmagát váltságul dobva, megszünteti a hazugságot. Győz a természet igazsága, s bár a hős elbukott, mégis érezzük a megnyugvást, a katharzist. A természet győzött s a természet emberfeletti, végtelen és igazságos. Erre irányit Sophokles s ezért tudjuk ma is minden idegszálunkkal és érzésünkkel együtt élni és szenvedni a színpadi hősökkel Antigone sorsát.

A kolozsvári előadás ünnepi jellegű volt. Bevezetésül Csenperi János dr., az „Antigone“ tudós áhitatu műfordítója tartott előadást a görög tragédiáról. A közönség tisztelettel hallgasd a kilencedik évtized felé közelgő agg tudós-költő szavalt.

Maga az élőnJjó a legjobbak közé tartozott. Kömives Nagy Lajos, a rendező a gö- •ög tragédia szárnyalását tudta belevinni az előadásba. A sors kérlelhetetlen kerekének gördülését éreztük. A feltartóztathatatlan és megváltoztathatatlan sors volt benne az előadásban, aminek különös érdeme, hogy sehol, şemmiben nem volt egyetlen harhis hang sem. ami görög tragédiánál meglehetősen nagy feladat. Varga Mátyás hatalmas

Í arányú, a görög kettősséget, az apollói rendet és a dinozoszi nyugtalanságot ábrázoló

díszlete tökéletes keretet nyújtott az előadásnak. Ahitat áradt a színpadról s ez jelentékeny mértékben érdeme a nagyszerű díszlettervezőnek. A színben kitünően harmonizáló kosztümök s különösen Antigone feketeszürke jelmeze a kosztümtervező, Szopos Klára Ízlését dicsérik.

Külön ki kell emelni a zeneszerző-karmester, Eridre Béla munkáját. Az Antigonéhoz Írott kísérőzenéje a mü szelleméhez simuló, tiszta, harmónia. Mint különálló alkotás, önmagában is figyelemreméltó. Reméljük, hogy a most megmutatott képességét további alkotásokban is élvezhetjük majd.

A címszereplő Versényi Ida különösen az első részben ragadott meg. Itt az Igazi nagy tragikus stílust Idézte. Egyszerűségében is fenséges volt. Hatalmas indulatok kavarogtak benne s ezek nem üres szavalásban, hanem igazi, mély átérzésben nyilvánultak meg. Az igazi tragika kritériuma a hatalmas lelki méretezettség. Ezt éreztük meg Versényi Ida alakításában. A mü második felében fáradtságot éreztünk rajta s ez befolyásolta teljesítményét. Gáborjáni Klára Ismene szerepében nem elégített ki. Túlságosan sokat hadonászott s úgy éreztük, küzd a szereppel. Mindenekelőtt a színpadi mozgást keli megtanulnia. Komoly, nagy meglepetés számba ment Senkálszky Endre Kreon-ja. Tavalyi Adámja óta sokat fejlődött. Kreonja csupa erő. zabolázatlan makacsság és uralkodási vágy. Kollár Mária (Eurydiké) rövid jelenetében kitűnő volt. Az előadás egyik kiemelkedő alakítása a Ku- bányi Györgyé. Az ör szerepében reális, komikumba, hajló, ősi emberi önzést ábrázoló alakítást nyújtott, Borovszky Oszkár, az. agg Teiresias szerepében egyénisége hatalmas súlyával s hangjának tömör, súlyos zengésével uralkodott a szinpadon. Igen rokonszenves volt a hírmondó szerepében Várady Szabolcs. Perényi János Ural Hal-* monja az előadás egyik értéke. A karvezetők közül Vóradi Rudolf nemes, tiszta versmondása ragadott meg, de Dárday Antal is föltétlenül tehetséges.

*

A komor és megrázó Antigone után Mozart pompás kis vigoperáját, „A színigazgatóit mutatta be az operaegyüttes. A kis egyfelvonásos tökéletes rémekmü, a kamara- opera klasszikus mintaképe. Csupa aprólékos finom munka. A mozarti tiszta csillogás tökéletesen érvényesül a műben. Nem ok nélkül örök értéke a nagy opéraszinpadok műsorának.

A kolozsvári előadás mindenben simult a kamaraopera szelleméhez. Vaszy Viktor irányításával érvényesült Mozart muzsikájának tökéletes tisztasága s biztos kézzel tartotta kezében az énekeseket is. A szerepelők közül a zeneköltő igazi stílusát Páka Jolán idézte csengő, csillogó szopránjával. Végh Kató, akinek kitűnő képességeit már régen ismerjük, sajnos, ezúttal hüléssel küzdött s igy nem tudott teljes értékűt nyújtani. Sikolya István is kellemesen hatott, Kishont hy József pompásan komédiázta végig a szerepet. Szanaty József énekében kielégített.

A diszlettervezö Varga Mátyás rokokó porcellánt varázsolt a színpadra, ezzel is bizonyítva képességeinek sokoldalúságát. Szopos Klára jelmezei nemcsak mutatósak és szépek voltak, de a mozarti szellemet sugározták magukból. Különösen a színigazgató jelmeze volt kitűnő. Vitéz Tibor rendezése nem volt egységes. Bábjáték-stílusban kezdett s aztán természetes mozgásba vitte át a szereplőket. Ennek a felemásságnak érthető magyarázatát nem találjuk.

A közönség Igen melegen fogadta a kis Mozart kamaraoperát, ami kétségtelenül egyik nagy sikere lesz a kolozsvári operaegyüttesnek. (n. e.)

József Ferenc királyi herceg nyftfa meg az erdélyi képzőművészek karácsonyi kiállítását

Kolozsvár, december 10. December 12-én, vasárnap délben 12 órakor nyílik meg Kolozsvár város Műcsarnokában az erdélyi képzőművészek karácsonyi kiállítása. A kiállítást vitéz József Ferenc dr. királyi herceg nyitja meg.

A kiállítás iránt, amelyet egyébként a Méhkas Diákszövetség rendezett meg, városszerte nagy az érdeklődés. Előrelátható'" " sok műtárgyat fog a közönség megvásárolni, miután a kiállításnak a karácsonyi vásár idejére való helyezése éppen azt a célt szolgálja, hogy a közönség művészi szempontból értékes és karácsonyi ajándéknak alkalmas műtárgyakat vásárolhasson.

Kedden kezdi men a Felsőház az állami költségvetés tárgyalását

Budapest, december 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A Felsöház december 14-én, kedden délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen a gazdasági bizottság jelentése után megkezdi az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

A'jvcliin meqőrfill

Zürich, december 10. (MTI) A Svájci Távirati Iroda jelenti Madridból,«hogy Alje- chin sakkvilágbajnokot, aki nemrégiben sakkbemutatók rendezésére megbeszélés céljából Spanyolországba érkezett, beszállították egy Madrid környéki kórházba. Alje- chinen egy idő óta elmezavar jelei mutatkoztak.

Nyolc embert ölt meg a robbanás egy amerikai gyártelepen

Amszterdam, december 10. (MTI) A Német Távirati Iroda közli:

Mint a brit hírszolgálat Gulf portból (Missouri) jelenti, a legnagyobb gyártelepen robbanás következtében hat tűzvész támadt. Nyolc ember meghalt, négy pedig megsebesült.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA:

December 11. Szombat d. u. 3 órakor: Csongor és Tünde. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusit.

December 11. Szombaton %7 órakor: I. Antigone. II. A színigazgató. Napi bérlet B. 7. szám. Rendes helyárak.

December 12. Vasárnap d. u. 3 órakor: Fekete Péter. Rendes helyárak.

December 12. Vasárnap %7 órakor: Vihar- lámpás. Bérletszünet. Rendes he’yárak.

December 13. Hétfőn %7 órakor: Bizánc. Ünnepi díszelőadás Herczeg Ferenc tiszteletére. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Fehér Miklós tanár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít.

Dec. 14. Kedd este fél 7-kor' A színigazgató. Mozart kamara operája. Coppélla. Balett. Opera-bérlet 6. sz. Opera-helyárak.

Dec. 15. Szerda este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfl Béla fellépésével. Bemutató bérlet 8. sz. Bemutató helyárak.

Dec. 16. Csütörtök este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfl Béla fellépésével. Napi bérlet A. 8. sz. Rendes helyárak.

Dec. 17. Péntek este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfl Béla fellépésével. Napi bérlet B. 8. sz. Rendes helyárak.

Dec. 18. Szombat d. u. fé' 3-kor: Csongor és Tünde. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusit.

Dec. 18. Szombat este fél 7-kor: Fekete Péter. Bérletszünet. Rendes helyárak.

Dec. 19. Vasárnap d. ,e. 11 órakor: Elektra.. A kolozsvári Nemzeti Színház Színész- képző Iskolájának vizsgaelöadása. Olcsó helyárak.

Dec. 19. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Bécsi gyors. Rendes helyárak.

Dec. 19. Vasárnap este fél 7-kor: Fekete Péter. Bérletszünet. Rendes helyárak.

Dec. 21. Hétfő este fél 7-kor: Bolygó hollandi. Opera-bérlet 7. sz. Opera-helyárak.