Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-11 / 280. szám

KiietiUjsxg 4 IMS. DECEMBER Î1. Leli* igyaLorlaioIf a ValiLánb an Róma, december 10. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Vatikánvárosban lelkigyakorlatot tar­tottak. amelyen a római kúria bíborosai és főpapjai vettek részt. A lelkigyakorlatok a Szentatya beszédével értek véget, aki han­goztatta, hogy amig trónok, birodalmak, közintézmények dőlnek romba, az egyház 30 évszázad óta rendületlenül áll és a világ- történelem minden viharától függetlenül folytatja tevékenységét. A keresztény embe­riség ma különös bizalommal tekint a Va­tikánra, mert innen nemcsak a katolikus tan indul ki, hanem innen adják az áldozat- készség és a szeretet pé'dáját az emberi­ségnek, amely ma a legsúlyosabb szenve­déseknek van kitéve. Hagy sikere, volt a Désen megrendezett felvidéki estnek Dós, december 10. A Felvidék és Erdély lelke találkozott az északi végeken. Désen a Felvidéki Egyesületek Szövetsége s a dési Nemzeti Együttműködési Bizottság által rendezett felvidéki esten. Schilling János dr. alispán üdvözölte sze­retettel a felvidékieket. Hangoztatta, hogy Erdély és a Felvidék egyaránt érezte Tria­non sulyát, de a magyarság mégis megma­radt. Kalmár Elek ny. tankerületi főigaz­gató. a Felvidéki Egyesületek Szövetségének elnöke köszönte meg az üdvözlést, majd Nagy Sándor budapesti főkapitányhelyettes tartott előadást az egykori csehszlovák „igazságszolgáltatásról“. Előadása végén a szebb magyar jövőbe vetett hitét hangoz­tatta. Az est második részében Eytweu Irén, a kiváló énekesnő liszt-, Kodály-, Hiibay-, Puccini- és Strauss-szerzeményeket énekelt ÖRZinte sikerrel. Ambrózy Béla, a zenemű­vészeti főiskola tanára virtuóz játékával liszt- és saját szerzeményeket mutatott be, Tibor Zoltán operaénekes Wagner, Brahms, Händel és Strauss Richard müveiből énekelt, majd megzenésített Ady_verset adott elő. Dulden Klára hegedümüvésznő liszt, Hu- háy, Kies müveiből játszott kiforrott tech­nikával. A gimnázium énekkara Soiynmssy Zoltán zenetanár vezényletével Halmos „Hálaadó zaoltár“-ét adta elő ezután s ugyancsak az énekkar fejezte be a műsort Z „Himnusz“ lendületes eléneklésével. Műtét helyett a halált választotta eqy kolozsvári mezőőr A szerencsétlen ember családtagjai szemeláttára agyonlőtte magát Kolozsvár, december 10. Tragikus hátterű öngyilkosság ügyében indítottak vizsgálatot az illetékes hatóságok: Szalma Ferenc jő éves városi mezőőr a Borháncs hátán ész­ben lévő lakásán családtagjai szemeláttára *eir>enlőtte magát. A szerencsétlen ember pillanatok alatt leiszenvedett. Az eddigi nyomozás megállapította, hogy Szalma Ferenc csütörtökön este a késői órákban tért haza a várostól távollevő la­kására. Az eddig józanéletii ember szoloat- lantil italos állapotban állított haza s ezért családtagjai kérdőre vonták. Az italtól már amugyis izgatott állapotban lévő mezőőr azonban kitért "minden faggatás elől, majd erős szavakkal hárított el magától minden kérdést, sőt felindultságában feleségét is bántalmazta. Szalmánét azonban megvédték gyermekei s így nenr is történt semmi ko­molyabb baja. Később a férfi bocsánatot kért feleségétől és nyugovóra tért.. Már úgy' látszott, hogy a házban elült minden vihar, amikor hatalmas dörrenés reszkettette meg m levegőt. Szalma Ferenc mezőőr ugyanis szolgálati revolverével a mennyezetbe lőtt. Amikor nagyobbik fia ki akarta csavarni kezéből a fegyvert, a mezőőr hirtelen moz­dulattal saját szivének irányozta a revolver csövét és megnyomta a ravaszt. A szeren­csétlen ember holtan hanyatlott vissza pár­náira. Szalma Ferencet felettesei megbízható em­bernek, szomszédai pedig józanéletü, csendes férfinek ismerték. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban ivott, mert súlyosabb műtét előtt állott, s attól tartolt. hogy az! nem ússza meg szerencsésen. Amint család­tagjai állítják, utóbb többször hangoztatta előttük öngyilkossági szándékát. Elkesere­désében itta le magát az utolsó este is s ez adta kezébe a halálthozó fegyvert. Még csütörtökön éjjel kiszállott a hely­színre a hivatalos bizottság s a vizsgálat lefolytatása után Szalma Ferenc holttestét beszállították a bonctani intézetbe. JÓ ARI! ES ló HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Szivem legfontosab Kolozsvár sorsa — mondja Csengeri professzor, a klasszikusok kiváló foiditója, az „Antigoné" próbáján Kolozsvár, december 10. Odakünn a Ma­gúra szele nyargal az utcákon, idebenn halk zene árad »»ét a nézőtéré». Endre BéW ve­zényli a zenekart; hol erre, hol arra moso­lyogva int be fanfárnak, hegedűnek, üst­dobnak. A nézőtér sötét; alig ismerjük fel a széksorok között Versényi Idát. a kolozs­vári Antigonét, Kömives Nagy Lajost, a tragédia rendezőjét és Mihály?! Béla igaz­gató magas alakiát. A zenekari ülés egyik bársonyszékéből Csengeri János professzor, a neves Sophok- les-foiditó figyeli a zenekari próba mene­tét Jellegzetes tudó« fejét mintha megsi­mogatná • színpadi fény: Csakhogy újra itt vagy! Itt, ahol életed java folyt 1e; ahová visszajárnod újra és ujira szent ölelkezés! Az ősz Csengeri professzorhoz lépek s hal­kan adom ’fel kérdéseimet. — Melyik évben fordította az Antigonét és mpnnyi idő alatt készült el vele? — Sophokles fennmaradt hét darabját lit 18—1919-ben, egyik karácsonytól másikig fordítottam le. Ezeket Jonosdes Jenő adta ki a fordítást követő időben. Azóta ez a ki­adás teljesen elfogyott; könyvárusi forga­lomban megkapni nem lehet. — Mennyire tehető a Professzor ur for­dította görög tragédiák száma ? — Harminchárom görög tragédiát fordí­tottam azonkívül, amelyeknek értéke ezekkel egy: Goethe Iph.géniáját . .. — Csiky Gergely Antigone-forditása és professzor ur fordítása között mi az érték- különbség ? . —r Cstky Gergely ügyes kézzel, irodalmi nyelven vitte színpadra az Antigonét. For­ma tekintetében azonban pongyola és szö­vege is ad ift-ott félreértésre okot. Mégis úgy voit, hogy a Nemzeti Színházban Csiky uralma hosszasan tartott. A srtnészgárda ugyanis az ő fordításában tanulta be So­phokles tragédiáit s tetem«« munkát jelen­tett számára az uj magyar ««üveg betanu­lása. Ám a jobb ellensége a jónak s így körülbelül öt éve már, hogy az Elektrát például az én fordításomban játszották. Amikor én a Kisfaludy Társaságban az u.i magyar Sophoklest betanítottam. Jászai Mari lelkesedve kiá’tóttá, l\ogy ö százszor szívesebben játszaná ezzel a szöveggel. Ko­lozsvárt az Antigonét 1912-ben adták elő­ször. A több estére terjedő eUcbrenak nagy közönségsikere volt. A közönség feláHott s úgy tapsolt páholyom felé. — Terhes feladat-e Sophokles méltóság«« nyelvezetét magyarban visszaadnia? — Tehernek egyetlen percig sem éreztem. Ha az ember a magyar kö'töi nyelvnek fel­tétlen ismerője s tud görögül is, élvezet az átültető munka, így könnyedén oldottam meg ma is azokat a feladatokat, amelyek — többek között — MartiaKs 1055-öt kitevő epigrammájának lefordításával; Pindaros, Vergilius átültetésénél merti’tek fel. Külön­ben én mindig a klasszikusok szerelmese voltam. A Kisfaludy Társaság pályadíját például Alschylos O rostéi a átültetésével nyertem meg. A fordítást Beöthy Zsolt in­dítványára a Tudományos Akadémia, adta ki. — Sok elismerés érte-e professzor urat tudományos munkája sodán ? — Nem kerestem az elismerést, de a knl. turközönség rokonszenve mindig körülölelt. Pethő Sándor annakidején a Magyarság­ban például azt irta, hogy a végpusatti'ásra ítélt Magyarország vívódásainak és élni- akarásának egyik legnagyobb dicsősége a magyar Horatius. U) renaissance korát éljük — Szerencsés ötletnek tartja-e professzor­ul' e súlyos idők közepette a kolozsvári An­tigone bemutatót ? — A háborús idők, általában a jelenkor MeReiiM feltétlen hl a mult felé fordul. VJ renaissance, neo-humanizmus korát éljük. Az emberiség' belátta, hogy fenntartója, él­tetője a mult, amelynek hősi példaadásából uj erőt merit a csüggedő lélek. A klassziciz­musnak ránk, magyarokra külön jelentősége is van. Félig latin nemzet vagyunk; kultú­ránk forrása a latin-görög műveltség. Az ebbe való vissza-visszatérést tehát elhanya­golnunk nem szabad. Hogy milyen érdeklő­dést tanúsít a közönség a klasszikus dolgok iránt, annak jellemzésére elmondom, hogy elfogyott Horatius fordításomat két pesti kiadó: a Kultúra s a Propaganda közelebb­ről kiadja, mert állandóan keresik. — A ma józan embere előtt rokonszen­ves-e az Antigone-jellemü nő, aki a lélek parancsét a« emberi,törvény elé helyezi? — A nagy lélek hősies magatartása min­den klőlmn csodálatot, eüameréot vált ki. Antigoné és általában a legtöbb tragikus hős a fenség magaslatáig emelkedik. Nem érdemli meg tragikumát ártatlanul szenved, nagy eszméért áldozza fel életét. Az ember — bármilyen kegyetlen is sorsa — amikor erősebb tud lenni sorsánál, rokonszenvtinket magához vonzza. Az Antigone-sors minden nézőt könnyekre indít. , — így a nagyközönség elítéli az Ismene­jellemíi nőt ? — Megérti Ismene női gyöngeségét. meg­bocsátja tétovázását, de teljes leikével An­tigonét öleli. Ismene átlagnő, Antigoné jel­lem, Shakespearenek is sikerült 1— mond­juk — egy Machbethet tragikus hőssé ten­nie, ám az ő sorsán nem szánakozunk. A tragikus hős értéke ugyanis annyira csök­ken, amcsi nyíri- bűnössége emelkedik. A fiatal szellemű 86 éves Csengeri pro­fesszor nem haragszik meg talán e kérdé­seinkért: — Teher-e az öregség a folyamatos szel­lemi életet élő ember számára ? — Én — hála Istennek — megőriztem egészségemet, testi épségemet, Így szapo­rodó éveimet súlynak nem érzem. Munkám mindig akad s ez az állandó cél, terv, re­mény táplál, konzervál, erősít s ellenállóvá tesz. — Professzor ur jelenlegi munkabeosztása milyen ? — Naponta 4—5 órát dolgozom. A fenn­maradó időt olvasással, sétával, tanulmá­nyokkal töltöm ki. Társadalmi kötelezett­ségem sok; tudományos munkámmal kap­csolatosan pedig sok előadás, felolvasás tar­tására kémek fel az egyesületek és a kü­lönböző irodalmi társaságok. — Mit üzen Professzor ur a sajtó utján a kolozsvári közönségnek ? — Nem egy kő’leményt írtam a vissza­térés óta Erdély felszabadulása felett ér­zett örömömben. Szivem legfontosabb ügye Kolozsvár sorsa. Bármikor szívesen vissza­térnék ide, sajnos, családi kapcsolataim Bu­dapesthez kötnek. Annál boldogabban ra­gadom meg a* alkalmat, hogy Kolozsvárra jöhessek s hogy régi kedves városomat szi­vemre zárjam. — Tartalmas életére ha visszanéz Pro­fesszor ur, mit tart legnagyobb értéknek benne ? Bútorvásárlók! Tekintsék meg Jékai-u. 17. sz. alatti helyiségei­met, hol salát készít­ményt! bútorokat állan­dóan raktáron tartok, melyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. András János műbútorasztalos. Telefon: 43—87. j — Boldognak érnem magamat, hogy olyant alkottam, amire más nem volt képes ■ hogy eoort a magyar Írattam ügyét sani gubám. JftKKT VILMA I béketsrm&fcsre való áttérés feladatait vitatta meg a Hivatás- szervezet országos titkári erteseziete Kolozsvár, december Ml. Megírtuk trtáv, hogy a Hivatásszervezet a napokban orszá- go* titkári ért «Ke «letet tartott Pécse«. A* értekezleten 33 város tagozati körzetének 68 kiküldöttje vett résrt;, Meggy esi Sándor országos elnök elnöklésével. A kolozsvári ta­gozatot Pálffy Tibor titkár képviselte. A két napon át tartó értekezlet a háborút követő magyar újjáépítés pilléréül szolgáló munka jogának érvényesítése és a mun­kából élők önkormányzati szervezeteinek teljes elismerése mellett emelt szót. Meg­tárgyalták a polgári héhetermclésre való itmcwtgsjKteság fotadatet, hogy a hadit ér­méié* átá'lása egysége« munka közvetítés*«!, munkaalkalmak biztosításával] ée a muoka. né'küliség ellen szóló kötelező biztositá* szervezésével ée a rmmkáselboesátási tilalom kimondásával kiküszöbölje a fenyegető munkanélküliséget, különös súlyt helyezve a hadirokkantak és hősi halottak hozzátar­tozóinak elhelyezésére. Ennek érdekében 5 pontból álló határozatot hoztak, amelyben kimondották az átmenetgazdasági tanács létesítésének sr.ftkségességét, valamennyi gazdasági ág bépi-fselőlnek é* a munkáa- érdekképviseletek kiküldötteinek bevonásá­val. Az átmenetgazdálkodáshoz szüksége* irányitó és rendelkező feladatok elvégzésére külön végrehajtó szervet sürgetnek, az át­menetgazdasági tanács ellenőrzésével. Kérik a munkáskataseter azonnali elkészítését s a munkanélküliség esetén létminimumok nyújtó kötelező biztosítás bevezetését. Vé­gül megállapítják, hogy aa átmenetganda- ság pénzügyi megalapozására, a hadigazdál­kodáshoz. hasonlóan, „békekölcsönnel“ kell előteremteni a tőhasnákségletet, A fe’adatok súlyosságára és a halasztást nem tűrő gyors beavatkozás szükségességé­re való tekintettel a Hivatásszorvezet tit­kári értekezlete elhatározta, hogy a« összes nemzeti alapon álló hasai mamkásszerve««- teket együttműködésre hívja M. Jsktmctfwimfc. A KÖZELEDŐ KARÁCSONYI ÜNNEPEKRE a dési szegény gyermekeket ismét frirabá* sók a Jótékony nöegyletek. A társadalmi gyöjtés most folyik. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének dési csoportja K Wense Jenönével, a polgármester hitvesé vei az étén serénykedik, a magyarság sstv- ve*-lélek kel adakozik, úgyhogy ezen a télen sem maradnak feh-uház»tfein«l a város <w- génysomn gyermekei.-* A POLGÁRI KÖR 20 éven át vök a dési kisebbségi magyar élet fellegvára. Az egyesület lelkét * Polgári Dalkör jelentette. Ez a több év­tizedes dalárda jelentette rendezvényei­vel Désen sokáig a magyar kultúrát. Di­jakat nyert országos versenyeken, ápolt« és éltette a közösségi szellemet, az ipa­ros és kereskedő rétegekben a szépért, nemesért való rajongást, munkát ültette el. Utóbbi időben a Dalkör keveset hal­latott magáról. Most Kupa István veze­tésével újból munkába kezd. A Dalkör­nek nem szabad elnémulnia. A tár­sadalomnak mellé kell állnia, mert * több évtizedes múltú dalárda megmen­tése: magyar erdßk. * A DÉSI VÁROSHAZA kilwvttéoe folyik. Jelenleg az alsó épületré­szeket hozzák rendbe, bővítik é* épWNs Ét, ahol a számvevőség kap majd hajlékot. A kann alatti részeket — a közönség érdeké ben — csnkott folyosónak építették M. KÁDÁR JÓZSEF egyike volt Erdély legmunkásabb törté- nettró inak. Két hatalmas kötetben dol­gozta fel Szolnok-Doboka vármegye tör­ténetét. Minden egyes község keletkezé­sét kinyomozta s olyan müvet adott Ma­gyarországnak, amely szintén Erdély M magyar voltát bizonyítja. Az elhunyt történelemtanár hagyatékában több kéz­irat maradt, amelynek kiadása mm ugyancsak jpmé&t m get ienntu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents