Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-10 / 279. szám

J* é « / e te

t&á3. üecemher lO

Ára 16 üllér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 279. S Z Ä M

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR. BKASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM .ADUNK VISSZA

Sztálin kötelező ígéretet tett arra,

Hogy a Szovjet balkáni követelései Észak-Biifeovinán és Besszaráhián nem mennek túl

Törökországtól tengeri és légi támaszpontokat követeltek Kairóban

Mezsenseiicsokin s „A torok külpolitika változatlan!“

Ufalbb ere^tménYekel értele el a német K»urrárl»afófc

Zsftomlrnát és Korosztennél tovább tart

a német előrenyomulás

135 MILLIARD FONTSTERLINGET akarnak követelni háborús jóvátételként hadisarcként a szövetségesek Németországtól és szövetségeseitől. Ezt a számot a ,,Budapesti Értesítő" szerint a „Daily Mail" washingtoni külön tudósitója közli egy okmány alapján, amelyet a washingtoni szovjet követség hozott nyilvánosságra. Állítólag ez a követelés is egyik tárgya volt a teheráni értekezletnek. A szövetségesek főként arról tárgyaltak, hogy mi- lyeu módon hajtsák be ezt a követelést, mert nyilván lehetetlen, hogy az összeget Németország valaha is valutában teremtse elő. Azt tervezik tehát, hogy lefoglalnák a német ipart, a háború utáni termelést s a követelés egy részét olyau módon remélnék behajtani, hogy Németországgal és szövetséges államaival munkásokat állíttatnak.

Mindennek természetesen az a feltétele, hogy a' szövetségesek tervei váljanak valóra és övék legyen a győzelem. Az összeg nagysága mindenesetre mutatja, hogy milyen lehetetlen terveket forgatnak a túloldalon. A 123 milliárd fontsterling — hogy fogalmunk legyen az összeg nagyságáról — Magyarországnak körülbelül 1000 évi költségvetése. A német ipar és termékeinek lefog’alása s az európai munkások dolgoztatása ilyen módon egész Európa rfabszolgasorsban tartását jelentené megszámlálhatatlan éveken át.

Az ellenséges tábor azonban egyáltalában nincs tisztában a háború utáni tervekkel. Rendkívül jellemző erre az a cikk, amelyet a „Háboi-u és Munkásosztály" című svájci lap hasábjain Cargos, a szovjet pénzügyi tanácsadója irt és melyről a Budapesti Értesítő közöl Stockholmon át kapott részleteket. A szovjet pénzügyi szakértője elutasítja a nyugati hatalmaknak azt a tervét, hogy valamilyen nemzetközi valutát létesítsenek a háború után. A Szovjetuniónak, — jelenti ki a cikkíró, — nincs kifogása az ellen, ha újra áttérnek az aranyalapra, de visszautasít minden nemzetközi vaJntatervet, legyen az á Keynes-féle angol, vagy a White-féle amerikai terv. A szovjet a háború után a nemzetközi kereskedelemben és a fizetési forgalomban ugyanazokat a módszereket fogja használni, amelyekkel a háború előtt is élt.

A Kremlnek ez az állásfoglalása annál figyelemreméltóbb, mert a cikkben visszautasított ango’szász tervezetét már az illető kormányok féligmeddig el is fogadták és az hivatalos programjuk.

A háború utáni gazdasági vezetés kérdésében nagy harc folyik, még Anglia és Amerika között is. Ismeretes, hogy Amerika máris a világ bankárjának és gyárosának tekinti magát, ezzel szemben Anglia lelkesen fáradozik azon. hogy a háború utánra London számára biztosítsák a világkereskedelmi és pénzügyi központ szerepét. A Budapesti Értesítő jelentése szerint Londonban értekezletre gyűltek össze a hajózási vállalatok igazgatói, a bankok képviselői, a biztosító intézetek és az ipar vezetői és a legkülönbözőbb terveket tárgyalták. Az érte- Kealct egyik résztvevője hangoztatta, hogy

az angol bankárok és kereskedők a háború után mindenféle esz.közt fel fognak használni, hogy Londonból újra a világ kereskedelmi és pénzügyi központját teremtsék meg. -*

ALIG FEJEZŐDÖTT BE A TEHERÁNT ÉRTEKEZLET, a brit hirszolgálat moszkvai jel vntése máris azt közli, hegy a közel jövőben újabb háromhatalmi megbeszélésekre lehet számítani, mert eddig még nem sikerült minden kérdést letárgyalni és megoldani.

Az angolszász--szovjet hivatalos közleményt amerikai körökben, — ahol annakidején a moszkvai eredménnyel sem voltak megelégedve, még nagyobb elégedetlenséget keltett. Egy amerikai vezércikkíró megállapítja, hogy ha a teheráni nyilatkozatot hamarosan nem egészítik ki további közlésekkel, akkor az egyesült nemzetek körében egy nagy csalódás támad. A közlemény megszövegezése igen kijlönös, mondatfüzése a Kremlre vall és általában igen „keletiesen" hat. Lehet, hogy az oroszokat kielégíti, de az angolokat és amerikaiakat nem.

A „Gazette de Lausanne“ úgy tudja, hogy a teheráni nyilatkozatnak az a pontja, amely a demokrata eszméknek hódoló valamennyi állam tevékeny részvételéről szól, felhívást jelent Törökországhoz és Svédországhoz. Az angol közvéleményben nagy' fejtörést okoz, hogy Teheránból miért nem intéztek felhívást Németországhoz. Három okot tartanak lehetségesnek: a felszólítást megfogalmazták, de csak későbbi időpontban teszik közzé; nem akarják tudtul adni a Németország jövőjével kapcsolatos határozatot s végül nagyon lehetséges, hogy ebben a pontban nem sikerült megegyezésre jutni.

*

A KAIRÓI ANGOLSZÁSZ—TÖRÖK tárgyalásokról kiadták a hivatalos közleményt. Eszerint Izmet Inönü, Roosevelt és Churchill megvizsgálták az általános politikai helyzetet s a három ország kapcsolatainak politikai szempontjaival és a kölcsönös érdekekkel foglalkoztak. Hangsúlyozza a közlemény, hogy az Összes kérdéseket a jó egyetértés és teljes lojalitás széliemében tanulmányozták és megállapították, hogy a négy állam között — a Szovjet, megbízottai is ott voltak a tanácskozáson — a legszorosabb kapcsolat áll fenn az általános világ- helyzet tekintetében.

A hivatalos nyilatkozaton kivül más részletes magyarázat még nem hangzott el, csupán a török szóvivőnek az újságírók előtt tett egyik kijelentése enged némi következtetéseket. Az újságírók azt kérdezték, hogy Törökország a jövőben kevésbbé lesz-e semleges? A válasz ez volt: „írjanak, amit tetszik. Törökország igen pozitiven és őszintén érdekelve van a Balkánon.“ Hozzáfűzte, hogy Törökország mindig az Atlanti-okmány szellemében járt el.

. Kairóban a brit hirszolgálat szerint az a vélemény, hogy a megbeszéléseken d törökországi repülőterek felhasználásának kérdése szerepel. Az „Afton Bludcd“ című svéd lap tudósitója is azt Írja, hogy jólértesült angol körök szerint a szövetségesek már azzal Is sokat nyernének, ha Törökország nem lépne be ugyan a háborúba, de kikötöket és repülőtereket adna át. A Dardanellák megnyitása lehetővé tenné a támadásokat Szebasr >opól és a, Fekete-tengeri román pavtinSék eiten, a repülőterek pedig pótolnák Lerósz és Korfu elvesztését. A „Newyork Times“ szerint „még nem lehet túlsókat várni Törökországtól“. A kairói értekezlet kétségtelenül újabb lépést jelent a nem hadviselő álláspont felé, de még nem lehet azt mondani, hogy a törökök hadbalépése küszöbön állana.

Nagy várakozás előzi meg azt a beszedet, amelyet Saradesoglu török miniszterelnök december 12-én fog mondani a török takarékossági hét megnyitásán. Valószínűnek tartják, hogy nyilatkozni jog a török kormánynak a mai világhelyzettel szemben elfoglalt álláspontjáról.

Német politikai körökben, jelenti a Budapesti Tudósító Berlinből, természetesen a legnagyobb figyelemmel kisérték a kairói értekezletet. Berlin magatartásáról egyelőre keveset lehet mondani, mert sem a sajtó, sem a külügyminisztérium nem bocsátkozik fejtegetésekbe. Nem akarna.k elébe vágni a török állásfoglalásnak.

A kairói tanácskozások nyilvánvalóan erőteljesen foglalkoztak a balkáni kérdésekkel. Törökország Bulgária közvetlen szomszédja és Így nagyon érthető, ha Bulgária felkészül minden eshetőségre.

Csütörtökre virradó éjszaka a bolgár képviselőhöz titkos ülést tartott, majd minisztertanács volt. Az utóbbi napokban a ré- genstanács tagjai állandóan tanácskoztak a kormány tagjaival. Ezekről a megbeszélésekről semmiféle közlést sem adtak ki de nyilvánvalóan a legutóbbi napok külpolitikai eseményeivel vannak összefüggésben.

Néhány nappal ezelőtt Szófiába mígérkezett a szovjet katonai attasé A Magyar Távirati Iroda szófiai jelentése szerint BVsIw.ta.nbui, december 9. (MTI.) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti:

Meuemencsoglu török külügyminiszter szerdán este Ankarában fogadta a török és a szövetséges sajtó képviselőit és nyilatkozott nekik a kairói megbeszélésekről. A kairói értekezlet — mondotta a miniszter - egyike volt a legfontosabb eseményeknek a háború mai mozzanatában. Rendkívül megelégedve tértünk vissza megbeszéléseinkről. Kairóban a politika és a háború valamennyi szempontjáról beszéltünk és végigvizsgáltuk. Angliával való szövetségünk ebből az értekezletből megerősödve került ki. Megbeszéléseink oly bensőségesek és messze- menöek voltak, hogy elmondhatjuk, vcwt- iiywiös az. Egyesült-AJkmiwIgsos és a 9nt.

• nakov vezérkari őrnagy, az uj moszkvai bolgár katonai attasé Is elutazik állomáshelyére a Szovjetunióba.

*

A T1TO-FÉLE KORMÁNY MEGALAKULÁSÁVAL most három kormánya r an Szerbiának, illetőleg a régi Jugoszláviának: a

Nedics-konnány, a kairói Purics- és a Tito- féle kommunistabarát kormány. Állítólag a Tito-konnány követséget küldött Kairóba, hogy Féter királlyal tárgyaljon. Pétert rá akárják venni, hogy utazzék Tito főhadiszállására. Tito azt Is közölte Kairóval, — zürichi jelentés szerint —- hogy a német és horvát haderő nagy támadást kezdett csapatai ellen. A szerb partizánok által megszállt területet több irányiról egyszerre támadták meg a tisztogató csapatok. Különösen heves harcok folynak Boszniában és a Szandzsákban. Kairól jelentés szelént több helyen Mlhálylovíes szerb csapatai támogatják a német és liorvát erőket. Ezt Míbá j- lovics tábornok megcáfolta a „Dagens Nyheter" zürichi tudósítójának küldött üzenetében. Hangoztatta, hogy ő Péter király rendíthetetlen híve s a jugoszláv kormány hadügyminisztereként harcol. Ha a partizánok Péter királlyal ellentétes táborban vannak, akkor ellenségnek tekinti őket, éppen úgy, mint a Nedics-féle a német, bolgár, vagy az olasz csapatokat. Mihájlovics különben felszólított minden fegyveres csoportot, hogy vesse magát az ö legfőbb parancsnokságának, mert ellenkező esetben katonai törvényszék elé állítja a nem engedes- meskedőket.

Kairóban az angolszász államférfiak ott-tartózkodása idején fontos tanácskozások voltak a menekült kormányokkal is. Churchill és Edén találkozott. Péter király- lyal, Purics jugoszláv miniszterelnökkel, a görög királlyal és a görög miniszterelnökkel is.

*

A VÖRÖS CSILLAG, HADSEREG HIVATALOS LAPJA azt írja. hogy a nyugati szövetséges támadás küszöbön áll. Egyelőre azonban még a harcok a szovjet és az olasz arcvonalon folynak. A német jelentések szerint a szovjet csapatok támadásai nem értek el eredményt, ezzé: szemben a német haderő több jelentős sikert könyvelhet el. így a Keres vámosától délre fekvő szovjet hídfőt sikerült teljesen kiküszöbölni. Zsltomir és Korosten vidékén a német támadás jó eredményeket ért el s az egyik helyen két nap alatt a német csapátok j0 kilométert, nyomultak előre.

Az olasz harctéren a nagy angolszász támadás nem ért el sikereket. A német csapatok elhárították az ellenséges előretöréseket és ellentámadásokkal a betöréseket is tisztázták. Az ellenséges oldalon sem fűznek különösebb reményeket a harcokhoz. Az „Exchange Telegraph“ tudósítójának az angolszász főhadiszálláson kijelentették, óvakodni kell attól a feltevéstől, hogy az angol és amerikai csapatok a karácsonyt már Rómában ünnepelhetik.

A német hivatalos jelentés újból beszámol a német tengeralattjárók sikeréről. A német buvárnaszádok 7 hajót süllyesztettek el az Atlanti-oceánon és a Földközi-tengeren,

48.000 tonnatarta’.ommal.

jetunióhoz csaknem olyan szívélyes és erős, mint Angliához való viszonyunk. Minden szempontot és kérdést néha orutális nyíltsággal, azonban megértéssel vizsgáltunk meg. Sok dologról értesültünk, amiről nem tudtunk, viszont barátaink tud omisul vettek egyes dolgokat, amelyek előttük ismeretlenek voltak. Mi közeledtünk egymáshoz, ők közeledtek hozzánk, hogy egymást jobban megértsük érdekeink és lehetőségeink tekintetében. Megbeszéléseink során a mi néppártunk irányadásainak vonalán maradtunk és külpolitikánk változatlan marad.

Amint a Magyar Távirati Iroda Berlinből jelenti, illetékes német helyről közük tájékoztatásul:

Betűmben a legnagyobb fsgynteowe nrtlTárpylalagfiiak mondotta a töröli külügyminiszter a Törökország hadfeaíépésére irányuld kérdést