Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-08 / 278. szám

ms. DECEMBER *. 5 fCviETlUjSXG ^tviiiLó Pil — Lóimén? |őfaní esős Budapest, december 7. (MTI) A hivatalos lap december S-i száma a következő legfel­sőbb elhatározásokat közli: A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Szvatkó Pálnak, a ,Magyarország« cimü politikai napilap főszerkesztőjének a ma­gyar sajtó szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányföta- nácsosi cimet adományozom. Kelt Budapesten, 1943. évi december hó 4. napján. Horthy sk, Kállauy sk. A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Várqsdy Jenő székesfővárosi tiszti fő- ügyészhelyettesnek, a Petőfi Társaság jog­tanácsosának a Petőfi Társaságnál 20 éven át kifejtett kiváló működése elismeréséül a kormányfőt* *náesosi cimet adományozom. Kelt. Budapesten, 1943. évi december hó 4. napján. Horthy sk. Kállay sk. Szófia alatt leSeatfis szénréteget találtak Szófia-, december 7. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Bolgár geológusok igeD érdekes felfede­zésre jutottak. Szófia alatt, nem is olyan ■mélyen jelentős szénréteget találtak. A szén­telepek kiaknázására engedélyt kértek. A vállalkozás ellenértékeként a város elektro­mos energiával való ellátását vállalják. Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Színház harminc tagból alakított prózai társulata hétfőn este érkezett haza kéthetes nagysikerű szé­kelyföldi körútjáról. Amint már jelentettük, mindenütt hatalmas sikerrel játszottak, va­lóimul „táblás“ házak előtt. A végétért szé­kelyföldi körúttal kapcsolatban megkérdez, tűk a színház igazgatóságát, hogy ezjzel le­zárult-e a kolozsvári Nemzeti Színház vi­déki vendégszereplése? Azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy egyáltalán nem. A kolozsvári Nemzeti Színház prózai együt­tese ugyanis még ebben az évadban újból ellátogat Besztercére, majd Marosvásár­helyre. A maros vásárhelyi vendégszereplésre, előreláthatólag márcinsban kerül sor s an­nak rendjén három darabot mutatnak he. * A kolozsvári Nemzeti Szinház együttesét egyébként most. teljesen lefoglalják az ^Antigonr;“ és Mozart ,ßzinigazgat6“ cimü müvének próbái. A két klasszikus darabnak * bemutatója csütörtökön este less s as „Antigoné“ címszerepét Versényi Ida alakit ja. * A kolozsvári Nemzeti Szinház vezetősége befejezte tárgyaMeett S o m 1 y a y Arth ur­mi, a nagy málló, kolozsvári vendégsze­replésével kapcsolatban. Somlyay G. Hauptmann „Naplemente előtt" e. örök­becsű müvében mutatkozik be a kolozsvári közönségnek december második felében. * A nemrégiben lezajlott unitárius egyházi fötanácsi ülésekkel kapcsolatban., a. rádékről felsereglett unitárius pap fötanácsi tagok resztvettek a Nemzeti Színházban Szabó Lajos „Viharlámpáé“ cimü erdélyi mhgyar kisebbségi tárgyú színmüvének előadásain. Most egymásután érkeznek a levelek Szabó Lajoshoz, a „Viharlámpás“ szerzőjéhez, amelyben a vidéki unitárius papok arra kérik a fiatal, tehetséges szerzőt, engedné át még a. tél folyamán a „Viharlámpás“-t műkedvelő előadásokra. Szabó Lajos a kérésnek készséggel tesz eleget s igy a „Vi- harlám.pás“ még az idei farsang folyamán vissaatér oda, ahonnan az iró a. darab tár­gyát merítette, a székelyföldi falvakba... át Tudjuk, hogy egy.egy vidéki vendég­játék lehonyoHtáea nagy körültekintéssel és nagy fáradtsággal jár. Mégis azt szeretnék, ha a kolozsvári Nemzeti Szinház lehetőleg felkeresné még az aránylag legeldugottabb és nehezen megközelíthető vidéki kis ma­gyar városokat is, igy többek között /.Ha­bot, ahol e.gyizben, a Wesselényi-szobor újból való felállításán és leleplezésén már olyan nagy sikerrel szerepelt a kolozsvári Nem­zeti Szinház együttese. Ez a Meszes alatti lelkes magyar városka most azt szeretné, ha még a tél folyamán meglátogatná a ko- locsvári Nemzeti Szinház együttese. Lelke­sedése, miivészetpártolása ismeretes a szín­ház vezetőségének már a múltból s minden bizonnyal az uj vendégszereplés»!' sem csa­lódnának a zilahi közönségben. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgató Tanácsa pénteken ünnepli meg báré Bánffy Dezsi születésének 100. évfordulóját Kolozsvár, december 7- Kegyeletes ünnep­ségre készül az Erdélyi Református Egyház- kerület Igazgató Tanácsa. Pénteken délelőtt 12 órakor emlékünnépélyt rendez a reformá­tus teológia akadémia dísztermében néhai báró Bánffy Dezső, a milleniumi Magyar- ország miniszterelnöke és az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület főgondnoka születésének HIO- évfordulója alkalmából. Báró Bánffy Dezső tudvalevőleg nemcsak nagy politikus volt, hanem egyházi téren is egyike volt a legnagyobb alkotóknak. Szász Domokos püs­pöksége alatt töltötte be a főgondnoki tisz­tet, amikor mint Szász Domokos egyik leg­hűségesebb világi munkatársa, hatalmánál fogva mindent elkövetett a szórvány-magyar­ság megerősiSíse érdekében, ami már akkor is égető kérdése volt az egyházi, és világi hatalomnak. Fögondnóksága ideje és Szász Domokos püspöksége alatt több, mint ütvén református templom épült fel a szórvány- vidéken s ezeknek a felépítése Iegelsösorban néhai báró Bánffy. Dezső miniszterelnök fő­gondnoknak köszönheHő. Abban az időben ő volt a magyar nemzeti gondolat élharcosa s ezert sok kemény vitája volt a nemzetiségi képviselőkkel, de amíg haltaimon volt. min­den támadást kibírt ég kivédett és semmi nem terítette le annak a harcnak az útjáról, ame­lyet a magyarság' megmaradása érdekében megkezdett és folytatott­Báró Bánffy Dezső nevéhez fűződik a ko­lozsvári relormátus teológia akadémia Növ­ényedről Kolozsvárra való helyezése és a Î i a mostani díszes teológia épületének felépítése. Évtizedeken volt az Erdélyi Református Egy­házkerület vezető főgondnoka s mint hü kál­vinista, élénk részt vett az egyházi élet min­den megmozdulásában, építő munkájában. Később, mint az Egyetemes Zsinat világi el­nöke, Tisza Kálmán örökét vette át és ezt a magas tisztséget haláláig nemcsak viselte, , hanem pillanatra sem szűnt meg az egyház j ügyei iránt érdeklődni s ahol csak lehetett, segíteni. Az Erdélyi Református Egyházkerület tehát j méltón ünnepli egyik legnagyobb fiának s jó­tevőjének születése 100. évfordulóját, amikor báró Bánffy Dezső emlékének áldoz A pénteki diszes emlékünnepélyen egyéb- 4 ként résztvesznek báró Bánffy Dezső még J életben lévő leszármazottjai is, igy többek 1 közötti báró Bánffy Dániel földművelésügyi ® miniszter, aki báró Bánffy Dezső unokája, ! továbbá leánya, Bánffy Dóra bárónő, néhai j báró Bánffy Ferenc özvegye, menye, báró , Bánffy Dezsőné és még szâmoşaii a legközelebbi'* családtagok, illetőleg leszármazottak közül­A báró Bánffy Dezső emlékünnepély mfl- ’ sora egyébként a következő: Emlé.kbeszédet mond Vásárhelyi János püspök, elnöki meg­nyitót mond gróf Teleki Arctur egyházkerületi fögondnok, bibliát) olvas Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes, imádkozik Göuczy Lajos rtr. teológiai igazgató. A teológia akadémia ének­kara Benedek Kálmán vezényletével ének­számokkal szerepel. Az érem másik ©’dala A csikmegyei tan f ,-l ügy el ősé g nem­régiben rendelettel tiltotta, meg a csíki tanítónőknek a clgarettázást. Ez a rendelkezés széles hullámokat vert a sajtóban. Most a mindkét fél meg­hallgatásának elve alapján több csik- megyei tanítónő és tanító az alábbi sorok közlésére kérte fel a „Keleti Újság“ szerkesztőségét: Mi csíki tanítónők és tanítók megütközve látjuk, hogy szigorúan magánéletünkhöz tartozó dolgok kerülnek hovatovább a szé- kelyföVh lapok hasábjaira. Néhány hétté1 ezelőtt irt a, „Székely Nép“ a tanítónők ci- garettázásáról, most pedig a „Csíki Nép. lap“ foglalkozik egyáltalán nem hízelgő mó­don velünk, sőt a hirt leközölte a budapesti „Függetlenség“ c. napilap is. Mindenki előtt ismeretes, hogy a dohány­zás káros szenvedélye, a társadalom széles rétegeiben mennyire elterjedt. Hogy éppen tanfelügyelő urunk szólalt fel elsőnek ellene, az nem jelent mást, minthogy a tanítóság­nak ezen a téren is jó példát kell mutatnia.. Hiszen cigarettázó tanítónőt csak elvétve s legfennebb magánházak falai között ta’á- lunk, ugyanakkor amikor más foglalkozású nők nyilvános dohányzása annyira megszo­kott, hogy már senkinek fel sem tűnik. 8p- pen ezért nagyon különösnek találjuk, hogy egyedi») a tanítónő az, kinek csekély hibá­ját Ismeretlen jóakaróink sietnek a »»agy­közönség elé teregetni, i»gy tüntetve fel a dolgokat, mintha közöttük a legnagyobb mértékben el volna terjedve a dohányzás szenvedélye. Ha tanfelügyelő urunk szót emelt is ellene, azt szigoi-na.n bizalmas ren­deletben tette, ami a tanítóság legbensőbb magánügye, melynek nyilvánosságra hozása ellen a leghatár«»zottabban tiltakozunk. Ma az iskolai munkán kívül a tanítóságtól szinte erejét felülmúló feladatokat kíván a, nemzet, amikor leventeképzés, felnőttek 1s- kolánkivüli oktatása, általános továbbképző előadások, néprajzi kincseink feltárása, ha­zafias ünnepélyek, fogadások, színdarabok, szülői értekezletek, mesedélutánok, bábjáték előadások rendezése mind az ő vállára ne­hezedik. S amikor mindezt úgyszólván tel­jese»» Ingyen, csupán hazafias érzésünktől vezetve, zokszók nélkül vállaljuk a közért, akkor legnagyobb mértékben felháborító, hogy legkisebb hibánkat Is sietnek egyesek a. nagyközönség elé vinni. A tapitót a. nemzet napszámosának hívták régen s jogosan, mert. az általa végzett —- akkor csupán iskolai működés — sohasem volt kellőképen sem méltányolva, sem meg­fizetve. Minek nevezhetjük ma, amikor ő végzi mindazt a munkát, melynek szüksé­gességét mindenki hangoztatja, de végrehaj­tását senki más nem vállalja. Szövetkeze­tek és a legkülönbözőbb egyesületek veze­tője. tűzoltó, és légvédelmi parancsnoka, nemzetpolitikai szolgálat összekötője, Vö­röskereszt, Zöldkereszt kéregetője és pénz­keresője, népszámlálási biztosa, könyvtár­kezelője s még a Mindenható tudja, mije falujának a tanitó. Kérdezzük: ki az az em­ber rajtunk kívül. — a napszámos és ipa­rostól kezdve a méltóságos, kegyelmes ura­kig, — nki átlag napi 3—4 órai munkát végez teljesen Ingyen, vagy ami még rosz- szabb, nevetséges tiszteletdijak fejében? Hi­szen hetekig tartó éjszakázásunkba kerül pl. csak egyetlen műkedvelő előadás előké­szítése is. De iskolai munkánk sem ért véget a napi 5—6 őrei oktatással, Tanításra valö Írásbeli e'őkésziilet, évente többszáz dolgozatfüzet kötelező javítása, irodai munkák, Ifjúsági Vöröskereszt vezetése, család’átogatások, szakmunkák olvasása mind olyan követel­mények, melyek mindegyikének eleget kell tenni. S ne hlgyje senki, hogy mindez na­gyítás, tplzás. Ha nem is egy ember végzi el a felsorolt munkákat, de ezen feladatok három negyedrészéből mindegyikünknek ki Bútorvásár! ók! s Tekintsék meg Jékai-u. 17. sz. alatti helyiségei­met, hol salát késxit- mányü bútorokat allan- ' cSóan raktáron tartok, melyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. András János műbútorasztalos. Telefon: 43—87. ! kell vennie a maga részét. Mikor van Ideje ennek a tanítónak ma­gánéletet élni, anyagi ügyeivel törődni, gyer­mekeivel foglalkozni, hogy a pihenésről ne is beszéljünk? Talán az annyira irigyelt va­káció alatt? Hiszen a felsorolt Iskolánk!vüli munkákat akkor Is éppen úgy végeznie kell, mint máskor. Lehetséges-e, hogy mindezt a reáháruló feladatot legjobb belátása, 'el- kiismerete szerint el is tudja végezni ? Vagy ha megpróbá’ja, nem roppan-e össze ideg- rendszere, egészsége idő e’ött? Kérdések, melyek mindannyiunk leikéből fakadnak, de amelyekre feleletet nem tud adni senki. De ha már hibáinkat nyilvánosság elé teregetik névte’en jóakaróink, lássák meg gondjain­kat. emberfeletti erőfeszítésünket is, amely- lyel minden reánk bám’6 feladatnak eleget akarunk tenni. S ha Isten segítségével ez nagyjában sikerül is, miért megy el mel­lette vakon a társadalom? Csak egyetlen esetet említünk vitéz Béldy Alajos altábor­nagy, a leventék országos testnevelési pa­rancsnoka látogatásává1 kapcsolatban. Az, hogy a székely leventeifţusâg minden tekin­tetben megfelel a róla »’kötött eszménykép- nek és fegyelmezettségével, katonás maga­tartásával a legnagyobb elismerést érdé. melte ki, kinek az érdeme, ha nem a név­telen falusi tanítóé ? ö azonban valahol há­tul meghúzódott „megjelent előkelőségek“ mögött, s nem látták meg, munkáját egyet­len sorra sem méltatták azok, akik legki­sebb hibáját is sietnek világgá kürtölni. Tudjuk, hogy a mai nehéz idők mindenki­től fokozott kötelességteljesitést, önfeláldozó munkát követelnek, ami nem külön érdem, amiért senkit nem illet elismerés, de akkor szabad-e és a nemzet szempontjából hasz­nos-e azoknak munkakedvét, önbizalmát megölni, tekintélyét Ilyen semmiségekkel tönkre tenni, akik népünk nevelésének, irá­nyításának legnagyobb terhelt ma Is viselik? Olyan kérdés, amelyen — talán — érdeme« volna gondolkodni... * f aláírások Kinete > ései», itílűnlelés®k a Magyar I n*irata Irodánál és a Rádiónál Budapest, dec. 7. (MTI.) A hivatalos lap december 8-i száma a következő leg­felsőbb elhatározásokat közli: A m. kir. miniszterelnök előterjeszté­séré dr. Havel Béla, a Magyar Távirati Iroda Rt. alelnöke, a Magyar Telefon­hírmondó és Rádió Rt. şlelnoke, minisz­teri osztálytanácsosi címmel felruházott volt miniszterelnökségi sajtó tudósi tónak a miniszteri tanácsosi cimet adomá­nyozom. * Vastagh Erzsébetnek, a Magyar Táv­irati Iroda Rt. kezelőnőjének 25 éven át tanúsított buzgó szolgálata elismeréséül a Magyar Érdemkeresztet adományozom. A közművelődés és a hírszolgálat ér­dekében kifejtett értékes munkájuk elis­meréséül dr. Frigy esi Jánosnak, a Ma­gyar Távirati Iroda Rt. vezérigazgatójá­nak a Magyar Érdemrend középkereszt­jét, Hézser Zoltánnak, a Magyar Táv­irati Iroda Rt. felelős kiadójának a Ma­gyar Érdemrend lovagkeresztjét ado­mányozom. Továbbá megengedem, hogy K. Halász Gyulának, a Magyar Rádió Rt. müsorszerkesztő cégvezetőjének utólagos elismerésem, Bosin Endrének, a Magyar* Rádió hirszerkesztési osztálya vezetőjé- ek, Tamás Károlynak, a Magyar Táv­irati Iroda vidéki osztálya vezetőjének, dr. Gurka Mártonnak, a Magyar Távira­ti Irodapolitikai osztálya vezetőjének, dr. Cs. Szabó Lászlónak, a Magyar Rádió Rt. irodalmi osztálya vezetőjének, dr. vitéz Veder Lászlónak, dr. Bolgár Lászlónak és dr. Badics Lászlónak, a Magyar Táv­irati Iroda Rt. külföldi szolgálati cso­portja vezetőiének és dr. Legenyei Jó­zsefnek, a Magyar Rádió Rt. müsorszer­kesztő osztálya főtitkárának elismerésem tudful adassák. Kelt Budapesten, 1943. évi december hó 3. napján, Horthy s. k. Kállay s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents