Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-07 / 277. szám
1843. DECEMBER 7 5 KntriUjsnn Meghalt Jaroszlavszki, a szovjet istentagadó mozgalom vezére Stockholm, december 6. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: . A szovjet isten tagadó-mozgalom vezetője, Jaroszlavszki, mint Moszkvából jelentik, meghalt. Jaroszlavszki egyike volt a legrégibb bolsevistáknak és az „Isten nélkül“ c. vallásellenes lap főszerkesztője volt. Ezerkétszáz munkásgyertk Mikulás-napfát édesítette meg a HM bőripari csoportja Kolozsvár, dece.mber 6. A Nemzeti Mun- kaközpont kolozsvári szervezetének bőripari csoportja vasárnap délután a szegény munkásgyermekek részére hangulatos Mikulásünnepélyt rendezett. Az ünnepély iránt példátlan érdeklődés nyilvánult meg, úgyhogy a bőrmunkások Apor-utcai székhazának díszterme szűknek bizonyult... A munkásgyermekeket különösen Mikulás-apó kilátásba!) dyezett ajándékai vonzották ... Meg. ható látvány volt a hatalmas teremben a sok izguló kisgyermek a Mikulás-várás hangulatiban -.. Az ünnepélyt Kitin Sándor, a bőripari munkások csoportjának titkára nyitotta meg. Mindenekelőtt a hála és a hódolat szavaival emlékezett meg országgyarapltó Kormányzó Urunk névnapjáról. Kérte a Mindenhatót: tartsa meg nekünk őt továbbra 1» és vezesse országunkat továbbra is a virágzás utján. Beszéde végén a sokszáz- fonvi gyermeksereg kitör« lelkesedéssel éljenezte a Kormányzó Urat. Ezután Pálffy Attila monctott üdvözlőverset. 1.307,1 András pedig { á Mikulásról szavalt. Turján Vilma, a NeWzeti Szinház tagja Szita Oszkár zongorakiséretével énekelt, Versényi Ida pedig szavalatával gyönyörködtette a gyermekhallgatóságot. A műsort Tóth Babának, a Nempcti Színház balett-táncosnőjének táncszáma zárta be. Ezután kiosztották a gyermekeknek Mikulás-apó ajándékait. Minden gyermek egy- egy 80—00 dckás csomagot kapott almával, dióval, cukorkával és egyéb édességekkel tőle. összesen 740 csomagot osztottak kJ. Kétszáznegyven munkásgyermeknek szerzett boldogságot az ajándékkal a bőripari csoport vezetősége. Hétfőn délután az NMK kolozsvári szervezetének vezetősége a belvárosban lakó munkásgyermekek részére rendezett hangulatos Mikulás-ünnepélyt az Erdélyi Párt dísztermében. A Mikulásért lelkesedő apróságok befogadására szűknek bizonyult a tágas terem, amelynek lelkes hallgatósága zajos tetszéssel fogadta a kitünően összeállított műsort. A műsor megkezdése előtt Gergely Kató négyéves kislány mondotta el Tamás Katalinnak Kormányzó Urunkhoz irt köszöntőjét. A köszöntő elmondása után a lelkes gyermeksereg hosszasan éljenezte az ország első emberét. A műsor keretében Jaskó Erzsébet, Vajas Márton szavalatokkal, a Balogh-testvér- pár táncszámmal és az NMK gyermekcsoportja mesejátékkal szerepelt. Végül kiosztották a gyermekek között Miku'ás apó ajándékait. Minden gyermek édességekkel megrakott csomagot kapott, ötszáz gyermek részesült Mikulás-ajándékban. — A becsületes munkateljesítés ünneplése Válaszút községben. Válaszút község lakossága f. hó 2-án délelőtt a községházát zsúfolásig megtöltötte abból az alkalomból, hogy Uhlyarik János dr. a kolozsvári járás szolgabirája ezalka’ommal adta át tanulságos oktató beszéd kíséretében Fodor Imre válaszuti gazdasági cselédnek a földművelésügyi minisz' érium kitüntető oklevelét és pénzjutalmát. Fodor Imre 47 év óta kitartó hűséggel még mai napon Is báró Bánffy Albert válaszuti gazdaságában áll szolgálatban. A kitüntetett a közönség lelkes ünneplése közben meghátottan mondott köszönetét a kitüntetésért és öntudatos büszkeséggel távozott a minden munkás házába fénjrtvivö díszes kiállítású oklevéllel. Erdély, a magyarság klasszikus földia, magyar volt s magyar is marad mindörökre — mondotta a kolozsvári Szózat-ünnepségen Bonczos Miklós államtitkár Kolozsvár, december 6. A magyar Kit s a hazaszeretet emlékeztetőjéül felemelő ünnepe volt vasárnap délelőtt Kolozsvárnak. Erdély fővárosa ezalkalommal ülte meg a Himnusz mellett második nemzeti imádságunkká vált „Szózat“ megzenésítésének századik évfordulóját. Az egyetemes magyarság e nevezetes eseményének megfelelő keretű megünneplését a Társadalmi Együttműködés és az Isko’ánkivüli Népművelési Bizottság együttesen rendezte meg a Nemzeti Színházban. Az ünnepély különös jelentőségét még fokozta Bonczos Miklós dr. igazságügyi á'- I#mtitkár ünnepi beszéde. A Nemzeti Színház páholysorait és nézőterét betöltötték a hivatali előkelőségek, a társadalom színe- java, csaknem hiánytalanul megjelent közhivatalnoki kar s a vidék magyar népének festői viseletű csoportja. Ott voltak a keresztény magyar egyházak vezetői, a hadtest tisztikara, a megyei és városi közigazgatás és a tudományos élet s egyéb közhatóságaink képviselői, a polgárság tömege mellett. A műsort a „Szózat“ elénekléséve! nyitotta meg a MÁV „Összhang“ dalárda, melyet Rezlk Károly karnagy vezényelt. Ezután Györgv Dénes tanár szavalta e' Vörösmarty ,,Szózat“-át. Teljesítményét lelkes tapssal juta’mazta a közönség. Tapsvihar fogadta megjelenésekor az ün. népi szónokot, Bonczos Miklós dr. államtitkárt, aki meggyőző erővel mondotta el hatalmas beszédét Erdély soha e nem veszhet! — Ebben az ezeréves magyar városban — mondotta Bonczos államtitkár beszéde elején — 22 éven á,t börtönbüntetés iftrt, a Szózat elénekléséért. Csak a rádió hullámai hozták el Kolozsvárra belőle az örök magyar figyelmeztetést: „Hazádnak ••endniet- leniil légy hive óh magyar“ ... — De az itt élő magyarságnak nem is volt szüksége kü'ső biztatásra, — folytatta ezután, méltatva az erdélyi magyarság törhetetlen hűségét, majd emlékeztetett Antal István miniszternek Kolozsvárt e'mordott szavaira, amelyek szerint bármi történjék Is, Erdély külön soha p1 nem veszhet, mert az egész magyarság minden áldozatra készen áll érette. — Erdély a magyarság klasszikus földje, magyar volt. mindéi» Idó'kheu, mi magyarok hoztuk érte a legtöbb áldozatot és további áldozatainktól függ az, hogy magyar I» maradjon mindörökké, — foglalta egybe a Szózat soraihoz fűzött fejtegetései eredményét a szénok. Szavait lelkes tapssal fogadta a hallgatóság. Ezután Erdély történelmi szerepere tért rá: — Erdély eddig csak adott, a magyar nemzetnek magából, csak gazdagított bennünket. A felsorolt különböző értékek mellett kiemelte, hogy a nemzeti öntudatot és tüg- getlenségi gondolatot la Erdély adta a magyarság egyetemének. — Minta nekünk Erdély, ezért caimui»« föle nemcsak Európa, de mi magunk is — mondotta többek között. — Ezen a földön, ahol ilyen szellem terem, amely ilyen fiákat ad a hazának, soha nem lehet úrrá a kishitűség, nem kaphat lábra kisebbségi alárendeltségi érzés és nem ütheti fel a fejét vallási türelmetlenség, felekezeti villongás, mert mindezt kizárja, elemészti az a tisztítótűz, amely Erdély múltjából és történetéből világit reánk. ösztönösen a helyes utón jártunk Emlékeztetett ezután a székelykereszturl Orbán Balázs-ösztőndájra, melyet az osztály titkos szavazata alapján előterjesztett három legjobb tanuló közül az arra legérdemesebbnek ad ki a tanári kar. A századok folyamán ebben soksz&zan részesültek, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Tdézte ezzel kapcsolatban Veress Gábornak a pesti Vigadóban mondott szavalt: „Vájjon melyik bámulatra méltóbb? Az a Szent látván, a.kl „az országlás bölcsességét“ megörökítette, vágyr az a „nemzet“, mely az országiás bölcsességét ekként, gyakorolni tudja. Hej, Európa, Európa! Hol vagy Te a szé- kelykereszturi kis diákok kultúrájától ?!“ A továbbiakban Bonczos államtitkár történelmi tanulságokat vont le a „Szózat“ száz esztendővel ezelőtt tett, időtálló vallomásából, amely az akkori magyarság szellemi és érzelmi egységéből fogamzott. Kz az egység nyilvánult meg a nemzeti öntudatban, a népi kiegyenlítődés kérdésében és az európai sorsvállalásban. Az általa nyújtott tanítás eredményeit latolgatva megállapította, hogy az elte’t száz esztendő alatt „ösz,tönösen a helyes utón jártunk“. Ez a jelenség nem véletlen, hanem a magyar politikai érettség, államvezetési bölcsesség következménye. A magyar hadsereg ma erős és tényező DélkeSet-Európáhan Kitért, ezután a magyarság múltban tanúsított és jövőbeli szerepére. A másokért vért. ontó „bástya szerep“ legfeljebb csak tragikus sorsa volt a magyarságnak, de nem célja. A népi határok közé utaló elgondolás és az öná’lőságunkról való lemondás gondolata éppen igy nem a mi számunkra való volt. Töretlenül megőrzött anyagi és szellemi erőnkkel eddig egyetlen nép vagyunk a mai rettentő világégésben, mely erejét és birtokáilományát növelte. Erőnk tudata biztosit arról, hogy szerepünk mind fontosabbá válik a jövőben. A magyar hadsereg ma erős és tényező Dél- kelet-Enrópában. E kijelentést hatalmas taps rogadtá. — Jó magyar ösztöneink mellett ösztönösen jó magyar vezetőinknek köszönhetjük eredményeinkét, —- folytatta a tapsvihar elültével Bonczos államtitkár — mert felszabadulva a százados céltalanság alól, a magunk módján mertünk gondolkozni és tudtunk cselekedni. Végre 400 esztendő után a ml fajtánkból való fajta, s a mi vérünkből való vér Őrködik a magyarság lelett. A közönség szűnni nem akaró tapssal ünnepelte Kormányzó Urunk említését. — A jövőért azonban még a jelenben, Itt és ennek a nemzedéknek kell meghozni az igazi áldozatot, — á1 lapította meg a szónok és mérlegelte, hogy kellően teljesitjük-e a válság óráinak parancsát. — Tetemre hívom az egész országot, — mondotta — mit Ígértünk és mire vállalkoztunk. Idáig mit teljesítettünk és mire vagyunk elszánva. Most van szükség nos« erőfeszítésre és igazi áldozathozatalra. Ebben a küzdelemben az fog győzni, aki tovább bírja és felül marad. •— Az a nemzeti hivatásunk nekünk elsősorban ebben a felgyújtott Etirópban, hogy puszta létünket biztosítjuk, tehát fennmaradjunk. De történe'mi hivatásunk több ennél: s Duna-völgyében és a Kárpátok medencéjében kell betölten ünk a puszta megmaradáson túl a magyarság örök küldetését. Ezt a küldetést azonban csak úgy tudjuk betölteni, ha csakugyan maradandót alkotunk a késői utódoknak. Erősebb országot, kell teremteni a rég! helyén, amelyben az örök magyar szabadság és a nemzeti függetlenségen kívül szociálisabb, . fejlődő- képesebb és boldogabb élet vár ránk. — A mi nemzedékünk feladata a „helytállás“ mindezért. A felépítést, az uj munkát már a magyar fiatalságnak kell elvégeznie a jövő magyar történelem számára. A maoyor nacionalizmus es a szocia izmus Ennek leszögezése után Bonczos Miklós államtitkár összehasonUtotta a mai nemzedéket a „Szózat“ reformkori nemzedékével. Korunk magyarságának lényegét és hivatását fogalmazta meg ezután: — A nemzetbe bele kell bocsátani a magyar népet, néni csak politikai, de gazdasági és szociális vonatkozásban is, mert ma már nem egyetlen osztály vívja nemzete érdekében a harcot, mint annakidején, hanem a legszélesebb rétegek egybekapcsolva küzdenek. — A mult század a nacionalizmus korszaka volt. Ma azonban korfordulóhoz értünk. Uj gondolat vívja harcát a múlt hagyatékával és ez. a harcos gondolat: a szo- elá.liz.inus. la' kell tehát mérnünk azt a viszonyt, amely a magyarság és a század uj gondolata között fennáll. Magyarságunk örök, a szociállzmus viszont csak eszköz népünk érdekében és soha sem válhitik ön- céllá. Végül a magyarság szociális képességeit mutatta ki a vérszerzödéstöl napjainkig, hangsúlyozva, hogy magyarságunkkal egyidős annak szocializmusa is. — A ml szocializmusunk nem osztályhar- oon keresztül diadalmaskodott. Forradalom fogpaszta vakító fehér fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik Magyar készítmény. Chlorodont nélkül léptünk a szociális fejlődés útjára. Ml nemzeti megmozdulásokról és szabadságharcokról beszélhetünk, nem pedig osztályharcokról és forradalomról. Történelmi szabadságharcaink állandó feladata volt, hogy magyarságunkat népünkben biztosítjuk, vagyis nacionalizmusunkban már akkor bennefoglaltatott a mi szociállzniusunk. Erre figyelmezteti a magyar munkást a „Szózat“, amikor felhívja, hogy hazájának legyen rendületlenül hive. Befejezésül a magyar nép és az ö<. Körülvevő vendégnépek viszonyát érintette Bonczos Miklós, a szentlstváni eszme szellemében: — A Szózat-ünnep századik évfordulóján — hangoztatta — nem csak magyarságunknak, hanem hazai sorstársainknak is tudunk üzenetet közvetíteni, akiknek életproblémáját István király gondolatának eredé .1 értelmezésével oldjuk meg. A magyar hivatás tehát a Jelen feladatán túl a jövő századára úgy hangozzék, hogy a nyugati szétválasztó gondolatokkal szemben védjük meg szellemét, autonómiánkat és saját módunkon fogjuk össze, a mindig egységesítő magyar gondolat nevében a környező töredéknépeket. Ugyanakkor igyekezzünk nyugat felé kiegyensúlyozó politikát űzni és kelet felé integrálni. A jelenlévőket lelkesedésre fütő egyórás beszédet számos Ízben szakította meg a közönség tapsvihara. Mikor az államtitkár beszéde végén Magyarország Kormányzójáról, vitéz nagybányai Horthy Miklósról emlékezett meg nevenapjának előestéjén, » közönség tomboló lelkesedéssel, felállva hódolt az Ország gyarapítónak. Az élményszámba menő ünnepi Szónoklat befejeztével Szabády István operaházi tag élénk tetszést arató énekszámokat adott elő magyar operákból, Endre Béla karnagy kíséretében. Ezután Senkálszky Endre színművész elevenítette meg a Szózat költőjének ma különösen időszerű szerzeményét, „A vén cigány“-t. Rövid szünet után Horváth István földműves költö adta elő „Kiáltás« elmü hazafias versét, majd Császár Károly dr. tanügyi főtanácsos, leányfögimnáziumi igazgató tartott előadást arról, hogy „Mit" jelentett a Szózat Erdély magyarságának«. Előadásában vázolta azt a visszhangot, melyet a Szózat intelmei az erdélyi költőkben keltettek. Reményik Sándor, Tompa László, Áprüy Lajos, a korán elhunyt Dsida Jenő és a többiek egész sora s a prózairóink, élükön Nyirö Józseffel, adtak kifejezést ennek müveikben. Erdély irodalmának talpköve a benne lefektetett igazságon épült, összefogást és egységet teremtve, amit mind a „Szózat“ eszméi váltottak valóra Erdély magyarságénak. Megérdemelt sikert aratott a kolozsvári népiskolai növendékeknek az ünnepi tárgyhoz alkalmazkodó gyermek-szavalókórusa, Köteles Anna tanítónő vezetésével. Befejezőül a ,ßzózat“ tartalmát megkapóan feldolgozó filmet mutattak be, majd az „össz- hang“-dalárda Himnusz énekével a nagysikerű ünnepség véget ért. Húsz uj HKCsMiázaí avatlak NagYvárMn«’ Nagyvárad, dec. 6. (MTI) Bensőséges ünnepség keretében avattak fel Nagyváradon a vitéz Horthy István-telepen húsz uj ONCsA-házat. A többgyermekes családi házakhoz kerteket is adtak. *
