Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-04 / 275. szám
4 1943. DECEMBER 4. íré ÍG fi Délerdélyiiől menekült magyar diákokért Kolozsvár, december 3. Kétszázötven menekült délerdélyi diák él jelenleg Kolozsváron. A hozzátartozóiktól, otthonuktól elszakadt és elzárt magyar fiuk szenvedő 'és megpróbáltatott tagjai az erdélyi magyar életnek. Magyar kötelesség, hogy szomorú helyzetükben a magyar társadalom segítségükre lşgyen. Az erdélyi menekült magyarok megsegítésére alakult bizottság kolozsvári fiókja gondjukat viselte délről hazatért testvéreinknek. A bizottság nemes munkája azonban a körülményék megváltozásával rendkívül megnehezedett. A diákoknak ebben az esztendőben az eddigi anyagi forrásokból már nem tud olyan mérvű segítséget nyújt áru. amilyenre pedig égetően szükség lenne. A társadalom részéről önként felajánlott össze, gek néni e'égségesek. Ezért határozta el a segítő bizottság, hogy a menekült üélei- délyi, Kolozsvárt teljes*'» rokontalan középes főiskolás diákok megsegítésére két nagyszabású összejövetelt rendez. A nemes célú összejövetelek \ főnökségét nemes dalnoki Veress Lajos altábornagy hadtestparancsnok, Inceédy-.Jokaniui Ödön főispán, Szász Ferenc dr. alispán, Búza László dr. Rector Magnificus, Keíedy Tibor dr. polgármester. Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke és Kemény János báró, a Nemzeti Színház igazgatója vállalták. Az első mii vészest december 7-én lesz a Mátyás Király Diákház dísztermében. Szász Ferenc dr. alispán megnyitó beszéde után a kolozsvári Nemzeti Színház művészei közül Andressy Márton. Bartos Irén, Bodó György, Faluhelyi Veronika dr., Görbe Jár nos, Hidy Franciska, Mélykúti Horváth József, .laezkó Cia, I.őrincz Zsuzsa, Páka Jolán, Sigmoml Lajos, Szabó Ica, Szende Bessy, Szita Oszkár szerepelnek. A második estet ugyancsak a Mátyás Király Diákházbun rendezik meg. Ennek műsorán a katonazenekar számai, a györgy- íalviak népi játékai, a Székely alkalmazottak táncszámai, TTnghváry Sándor tanai, a kolozsvári társadalmi együttműködés ügyvezetőjének beszéde és Tamás Béláné szavalata szerepel. A menekült magyarok megsegítéseié alakult bizottság előadásaira ezúton is felhívjuk Kolozsvár magyar ^társadalmának figyelmét. Leszállította a kolozsvári Ítélőtábla a hosszufaiusí testvérgyiikos büntetését Kolozsvár, dec. 3. Nyolc esztendővel ezelőtt véres testvérgyiikosság játszódott le a Brassó melletti Hosszutaliiban. Csáki András gazdálkodó az egyik birtokrész miatt összeveszett Mihály testvérével és a keze ügyében lévő baltáial testvérét agyonütötte. A testvérgyilkosság után önként jelent ke zett. 1935 március 29-én a kolozsvári esküdtszék szándékos emberölés büntette miatt 15 esztendei kényszermunkái szabott ki reá. Csáki András büntetését a nagyenyedi fegyházban töltötte. A bécsi döntés után azonban, arra való hivatkozással, hogy az esküdtszék Kolozsváron ítélkezett felette, magyar területre tették át. Csáki András itt jelentkezett is. A reá kiszabott büntetést ugyan elismerte Csáki András, de a bűncselekményben ártatlanságát hangoztatta, sógorára. Bcncze Jánosra vádaskodva. A román bírósági Ítéletek felülvizsgálása során diplomáciai utón átkért periratok azonban igazolták, hogy a román esküdtszék ítélete ténybeli adatokra támaszkodott. Ennek él teimében a kolozsvári * örvény- szék Szenezei József elnöklesével ülésező hármastanácsa pénteken tartott tárgya’ást Csáki András emberölési bünperében. A bíróság ezutta' I % évi fegyházra és 10 évi jogvesztésre Ítélte Csáki Andrást, de a büntetésből leszámítják a nagyenyedi fegyintézetben eltöltött négy esztendőt. Az Ítélet jogerőre emelkedésével a vádat képviselő Szaosvai László dr. ügyész elrendelte az eddig szabad áhon élő Csáki András azonnali letartóztatását. * Árverési hirdetmény. Fksz. 2814 G942. PK. 32.818 1912. Kohm Sándor javára 1500. P töke és y- eveié' *v To" - kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt 2400. P bee‘■•értékű ingókra a kolozsvári kir. Járásbíróság fenti számú végzése folytán az árverést elrende’i és ennek Kolozsváron. Magyar-utca 146. sz. alatt leendő megtartására hatáinanu 1943 rWe>”i -- hó 8. napjának d. e. 11 óráját tűzöm ki. Elárverezek: bútorokat: félig kész íróasztalokat, keményfa íróasztalokat, keményfa angol fiókokat, nagy táblákat, gyű főtáblákat, készpénzfizetés mellett, legalább a becsérték kétharmad részéért. Kolozsvár. 1943 november hó 10. Felszegi Ödön kir. bir. végrehajtó. Ma este tél 7-kor fi. Jegyek a Diákházban. vasárnap d. u. fél 4 és este fél 7-kor a Mátyás Ksrály Diákházban nagy Karnitz zenei parádé iwurraimi Barabás Sári, stb. felléptével. Megkezdték Kolozsvárén az iparrevizióva! kapcsolatos uj iparengedélyek kiadását Kolozsvár, dec. 3. A kolozsvári Iparhatóság az elmúlt hetekben kikézbesittette az iparügyi miniszternek az iparrevizióva! kapcsolatos döntéseit. Azoknak az iparüzőknek, akiknek a miniszter megengedte iparuk további gyakorlását, az iparhatóság uj jogo sitványt bocsát ki, azok az ipariizök viszont, akik elutasító végzést kaptak, csak addig folytathatják iparukat, amíg a miniszter külön rendelettel azt megengedi. Az elsőfokú iparhatóság Kolozsváron már meg is kezdte az uj iparengedélyek kiadását azoknak az iparüzőknek, akiknek a miniszter további működésre engedélyt adott. Az iparhatóság csak a kereskedőknek, továbbá az iparosok közül a fodrászoknak, vendéglősöknek, kozmetikusoknak, bérkocsisoknak, koresuvé fosoknak és szállítási vállalkozóknak a ‘Ma ki az uj iparengedélyt. A többi iparűzők közvetlenül az iparügyi minisztertő! kapják meg iparuk folytatásához szükséges jogosítványt. Az iparhatóság az érdekelt kereskedőket és iparosokat sorra megidézte az iparengedély átvétele céljából. Az iparüzök azonban nem jelentkeznek az iparengedély átvételéie s emiatt most az iparhatóság felszóliiást intézett az érdekeltekhez, hogy amennyiben iparengedélyüket nem váltják ki, úgy tekintik őket, mint akik jogosítvány nélkül foly- latnak iparűzést s ezen az alapon kihágás'! eljárást indítanak ellenük. Az ipái hatóság felhívásával kapcsolatban a kolozsvári Ipartestü et is nyomatékosan kért az érdekelteket, hogy a jövő hét végéig vegyék át iparengedélyükét, hogy elkerüljék a kilátásba helyezett büntetéseket. Bolsevista bandák irtják a menekülő orosz népet i — A honvéd haditudósító század közlése — (Tikra jna, december.) A vörös „felszaba. ci: ók“ elöl hetek óta végtelen és tarka karavánokban “menekül Oroszország népe. Mindenki. Legöregebbtől a karonülö csecsemőig. Éjjel-nappal éhezve és rongyosan vánszorognak, otthagynak mindent, szülőfalui, várost, lakást, bútorokat és csak annyit cipelnek magukkal, amit egy sovány tarisznyában a hátukon elbírnak. Szakállas, vén muzsikok, városi emberek, fiatal, serdülő leányok, mindenki, aki mozgatni tudja tagjait és bírja még valami beteges erővel Szomorú és siralmas népvándorlás. Inkább választja ez az agyongyötört, megkínzott nép a holnap bizonytalanságát, a végtelen utakon, a mocsarakon, az erdő- vidéken, csipös,*' szeles nappalokon és hűvös, deres éjszakákon, minthogy ottmaradjon otthonában és megvárja a bevonuló vörös felszabadítók mészárlását. Tudják ezek, a szerenesét’en emberek, hogy a kegyetlen halál várna rájuk otthon. És menekülnek! Végig az egész arcvonalon, Szinolenázktől az Azovi-tengerig. Senkisem tudja, hova, csak mennek, cipelik hátukra kötött batyujukat, az anyák ölükben gyerekeiket, az öregek nyikorgó panyefogatokon. Árokparton hálnak, az erdők fái alatt, egy szál ruhátlan és sokan bizony mezitiáb, vagy rongyos bakancsokban. Akármerre jártunk az elmúlt hetekben az arcvonal mögöttt, mindenütt menekülő csoportokkal találkoztunk, riadtszemü, félénk emberekkel, ott vonszolták magukat az utszéli földutakon, árokpart tokon feküdtek és napok óta semmit sem ettek. És mégsem néznek vissza, egyikük sem sajnálja otthagyott otthonát, eszükbe sem jut, hogy visszáruén jenek, hiszen — mint egy menekülő ukrán orvos mondta — ez a bizonytalan és reménytelen holnap talán jobb és biztosabb, mint a biztos, bolsevista ma. És ebben ők az ,.illetékesek". Az ukrán erdővidéken, a mocsártengerben és mindenütt szerteszét a Dnyeper mögötti területeken elszaporodott orvlövészcsopoi- t.ok, mintha 'Moszkva utasította volna őket, vakmerő és kegyetlen módon csapnak rá a menekülő oroszokra. Még futni sem hagyják a saját fajtájukat. A fegyvertelen, védtelen karavánok semmit sem tudnak tenni az erősen fegyverzett orvlövésztámadások- kal szemben. Az útvonalakon sok helyen itt maradtak a véres nyomok: a bandák * meglepetésszerűen ütnek rajta az utakhoz kötött karavánokon és gyilkos tűzzel, va- ■ Jóságos hóhérmunkát végeznek közöttük. Az utóbbi hetekben napró'-napra kaptuk a jelentéseket megsemmisített karaváncso- portokrót. Az orvlövészek, ha idejük engedi, nem végeznek ki mindenkit, a fegyverfog'ható férfiakat elhajtják, a kocsikat és panyefoga- tokat szintén magukkal viszik, a fölösleges holmikat elégetik, a fölösleges embereket pedig kivégzik. A Dnyeperen túl a ,,felszabadít ók" végeznek ki mindenkit, a Dnyeperen innen pedig az orvlövészek irtják a lakosságot. A karavánokból bujdosók lettek, saját földjükön, vértestvéreikkel szemben. Miért? Mert megismerték a megszálló szövetséges csapatok uralma alatt, hogy van más élet is, mint a bolsevista uralom volt, hogy van magántulajdon és van emberi jog is, és nem kell állandóan attól rettegnie, mikor toppan be hozzájuk va’amelyik G. P. U. biztos és visz el mindent, amit éppen jónak lát. És ez nagy bűn. Ez nem tetszik a ,,bolsevista rendszernek“, ez nem passzol az ö különös és egyéni elképzeléseiknek, ezt a felismerést, ezt a valóságot és ezt az igazságot ki kell irtani, ha másként nem megy, a néppel együtt. Mert náluk nem számit a nép: néhány millióval több vagy kevesebb, nem fontos. — Inkább kevesebb egyék, mint több. Ez a fontos! Orosz tiáztvise’ő mondta ezt, aki valamikor G. P. U. biztos vo't, aki előtt minden szent volt, ami bolsevista volt, és aki a megszállás két esztendeié alatt döbbent rá Kerisllhk I i perfekt német gép és gyorsítót (őskeresztény tértit vagy nőt) * Ford Kotor R. T. !C©!oi$vár, Honvéd-utca 30—36. szám. húsz esztendő óriási félrevezetésére. — A megszállt területek orosz népének nem kell többet a bolsevizmus. Még a fanatikus vöröseknek sem. Mert kinyíltak a szemeik, megláthatták a nyugat emberét, aki több, sokkal több önáluk. Bs láthatták azt az óriási különbséget, ami Moszkva és Európa közöttt van: az igazságot. És ezt tudják a Kremlben, de tudják azt is, hogy ez a bolsevista uralom halálának csiráit jelenti. És ezt a csirát, ki kell irtani, ha maradni akarnak. És ki is irtják. Ha kell, mindenkivel és mindennel együtt. Ezt is ö mondta. És ez sok mindent megmagyaráz. Moszkva már megkezdte ezt a „nagytisztogatást". Itt a nyugatra tartó karavánok között is. Az orvlövészcsoportok hajtják végre itt a „munkát". És ahogy az esemé- nvek mutatják, vérszomjasán és kegyetlenül. Napokban akadtunk rá egy ilyen karavánra. Amit itt láttunk, az magában is tökéletesen és legőszlntébben megmutatta, hogy a volt G. P. U. tisztviselő mennyire igazat mondott. A Kreml megkezdte az irtást. Ha kell, mindenkivel és mindennel együtt. Egy erdőszegélyen feküdt a karavánnyom. Halott és vérbeníekvö emberek, kivégzett asszonyok és fiatal lányok, egy kétéves fin az anyja ötéire» keresztüllőtt koponyával, gyerekek tarkólövéssel, a panyefogatokból kifogva lovak, a kocsik felgyújtva, elégett ronesoklian feküdtek az utnientf ároklran. A batyuk fettnrva. Látszott a nyomokon, hogy az orvlövészek először kikutatták a szerencsétlen, halálraítélt karaván eókmókját, amit használhattak, azt magukkal vitték, a többit meggyujtották, vagy beleszórták az ntmenti árok sáros vizébe. Szétszórt kukoricakását találtunk, ez nem kellett az orvlövészeknek, de a kivégzett férfink és nők lábáról lehozták a cipőt. Valamennyi halott mezitiáb hevert az utón. Elképesztő látvány volt. Hallottam a katini tömegsírokról, személyesen láttam a vinnieni tömegsírokat, ott voltam sok-sok békés ukrán falu felégetett romjainál, láttam az orvlövész bandaharcok százféle vérengzését, embertelen, szinte állati módszereit, de az, amit itt láttam, ebben az életét mentő szerencsétlen, lerongyolódott karavánroncsban, az felülmúlta valamennyit.. Az őszi eső verte a hullákat és az üszkös ruhadarabokat, meg kocsironcsokat, csípős szél is fújt és ebben a sirató pillanatban megdöbbentően éreztük; „Mi lehet ott, ahova a vörös, rém tette a lábát.” A bolsevizmus végzi a „nagy tisztogatást"! SZABÓ SÁNDOR zászlós Ftiklvás a kolozsvári társadalmi egyesületekhez Igényeljen minden egyesület a társadalmi naptár összeállításához szükséges bejelentő-levelezőlapokat a Kolozsvárt Társadalmi Együttműködés elnökségétől ,A Kolozsvári Társadalmi Együttműködés elnöksége elhatározta, hogy minden hétre összeállítja Kolozsvár társadalmi naptárat és azt a napilapokban közzéteszi. Az ünnepségek, előadások oly zsúfolt egymásutánban követik egymást, hogy a tájékozódás közöttük néha a legnagyobb nehézségekbe ütközik, emellett a közönség egészséges megoszlását is veszélyeztetik. Az időpontok megállapításánál semmiféle egyéb tájékoztató nem á’l rendelkezésre az egyesületek vezetőségének, mint a hallomás. Közismert dolog Kolozsvárt az is, hogy megfelelő előadótermek meglehetősen szűkében van a város, így a helyiségekért is valóságos küzdelem folyik. A Kolozsvári Társadalmi Együttműködés elnöksége rendszeres nyilvántartást akar végezni, a társadalmi egyesületek előadásairól és ünnepségeiről, hogy ezzel a tájékozódást elősegítse, illetve lehetővé tegye és hogy segítségére siessen annak az egyesületnek, amely előtt nehézségek merülnének fel az előadás, vagy ünnepség megrendezésében. Másrészt a közönséget is megfe’elő időben tájékoztatni akarja a társadalmi eseményekről, hogy megoszlását természetesebbé és arányosabbá, tegye. Ebből a célból bejelentő-levelezőlapokat nyomatott, amelyeknek a szétosztása érdekében most azzal a felhívással fordul a kolozsvári társadalmi egyesületekhez és azokhoz a rendező-irodákhoz is, amelyek társadalmi jellegű események rendezésével foglalkoznak, hogy igényeljenek bejelentő-levelezőlapokat a Kolozsvári Társadalmi Együttműködés elnökségétől 1943 december 2—8 között, minden hétköznap délelőtt 9—io óra között (Magyar-utca 1.). A kitöltött bejelentő-levelezőlapokat a tervezett előadás vagy ünnepség időpontja előtt megfeleld időben, de legkésőbb 10 nappal a kitűzött időpont előtt kell beküldeni, hogy a társadalmi naptár összeállítása igy lehetővé váljék. A Kolozsvári Társadalmi Együttműködés elnöksége csak az igy bejelentett előadások és ünnepségek erkölcsi és anyagi támogatásét vállalja.
