Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-04 / 275. szám

fCviETIÜJSJÍG 1943. DECEMBER 4. A tebrîszî értekezleten elhatározták, hogy feltétlen megadásra szólítják fel a német népet Sem Berlin, sem Tokió nem tartja állásfoglalásra méltónak a szövetségesek határozatát Hivatalos je'entés a Roosevelt—Sztálin—Churchill találkozó öt pontjáról Berlin felelt 55 angolszász bombázót főtt le a német légvérfelem harmincegy lövészhadosztály rohamozza Szmolenszknél a német védelmi vonalakat A SZÖVETSÉGESEK WANT ÉRTEKEZ­LETE Lisszabonba érkezett jelentések sze­rint véget ért.< Churchill, Roosevelt és Sztá­lin november 28-án kezdték meg tanácsko­zásaikat s jelenleg már csak a szakértők dolgoznak a megállapodások és a hivatalos közlemény végleges megfogalmazásán, ligj tudják, hogy a hivatalos közlemény közép­pontjában a német néphez intézett felszó­lítás áll. A szövetségesek feltétet nélküli megadásra és a nemzeti szocialista vezetők eltávolítására szólítják fel a németeket, s arra az esetre, ha ezt nem tennék, rendkí­vüli erejű, pusztító hadműveletekkel fenye- getó'znek. Az „AftonWadet“ cimü svéd lap londoni tudósítója már bizonyos értesüléseket szer­zett a hármas értekezlet határozatairól is. Szerinte — Teheránban — vágy Tebriszben ? — elhatározták, hogy közös Katonai főhadi­szállást létesítenek London székhellyel és Marshall amerikai tábornok vezetésével. Kimondották a második arcvonal sürgős felállításának szükségét és azt, hogy kato­nai hadműveleteket indítanak Déleiirópá­ban. Sztálin vállalta, hogy uj nagy orosz támadást intéz minden erő felhasználásával s végül közös politikában egyeztek meg az ellenséges országok meghódítása utáni eljá­rás tekintetében. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda, anka­rai jelentése szerint az értekezlet eredmé­nyeként újabb erős nyomóst fognak Kifej­teni Törökországra. Ezt különösen Roose­velt szorgalmazza, aki a nemsokára meg­kezdődő választási hadjárat előtt szeretne a maga számára elkönyvelni Törökország háborúba való bonyolításának diplomáciai sikerét. Az Egyesült-Államok kétségtelenül nyomatékosan előtérbe helyezték a Japán elleni háború kérdését is, amint az a kai­rói értekezletből is kitűnik. A török fővá­rosban az a meggyőződés, hogy. az értekez­let kifelé jelentkező eredménye már csak a gyakorlati határozatok megalkotásának .ne­hézsége miatt is csaknem kizárólag hírverő természetű lesz. tízzel összefüggésben az értekezletet az idegháboru uj csatájaként említik, de az eddigi tapasztalatok alapján erősen kételkednék abban, hogy az ilyen vállalkozások hatást gyakorolhatnak Né- metorsz"0"! és szövetségeseikre. * A TÁVOL KELETEN A KÖZEL JÖVŐ­BEN A KAIRÓI HATÁROZATOK ALAP­JÁN NAGY HADMŰVELETEK KEZDŐD­NEK. Pearl Haibouri-i jelentés szerint súlyos harcok indulnak meg a legközelebbi hetek­ben a Kurili-szigetektöl egészen a Salamon- szigetekig. A szövetséges ' főparancsnokság a japán szigetláncolaton kívül hatalmas hadiflottát von össze. Valamennyi mintájú hadihajók százain kivüi számos szállitóhajó is van ebben a hajóegységben szövetséges csapatok százezreivel. Japán részről is megtették azonban a szükséges ellenintézkedéseket. Felderítő repülök ugyanis azt jelentik, hogy óriási csapatmeyerősitéseliet, a japán flotta elit egységeit küldték a veszélyeztetett öve­zetekbe. Amerikai részről megjegyzik, hogy az atlantióceáni csata helyzete, uj hajóépi- tések lehetségessé tették a szövetségesek­nek, hogy jelentős erősítéseket küldjenek a Csendes-óceánra és ott a japánokét mindén tekintetben*tulszárnyaló hajóteret összponto­sítsanak, Berlinben ezzel a -tervvel kapcsolatban megállapítják, hogy az angolszászoknak semmi tényleges alapjuk sincs arra, hogy nagyon bizakodjanak a Japán elleni hadmű­veletek eredményességében. A távol Keleten eddig csak vereségeket szenvedtek. Igazi amerikai módszer, hogyha egy vállalatnak rosszul megy a sora, akkor megkétszerezi a reklámalapját s nagy propagandába kezd. Roosevelt ezt a módszert alkalmazta politi­kai téren Kairóban, az ott kiadott közlemény mögött azonban az a rideg tény van, hogy (JSungking-Kina politikai, gazdasági és ka­tonai összeomlás előtt ált.-K­SMIJTS TÁBORNOK, DÉLAFRIKAI Ml NISZTERELNÖK, amint ismeretes, jelenleg Londonban tartózkódik s Churchill és Eden távollétében ö a háborús kormány elnöke. Smuts még november 25-én nagy beszédet mondott a brit birodalmi parlamenti szövet­ség egyesült királysági alosztálya előtt fe ezt a beszédet röpirat alakjában csütörtö­kön közzé tették. A beszédben azt javasolta, hogy a háború után az Egyesült Államok, a Szovjet és Nagybritannia alakítson hármasszövetséget s azt a nyugateurópai kisdemokráciák szo­ros egységbefogott szövetségével erősítse meg. E három nagyhatalomnak kell meg- megöriznie az irányítást a háborúban és a békében. Ezeknek kell felelőseknek lenniük a biztonság fennmaradásáért és a világbé­kéért. — A vén Kuroţiu megszűnt — mondotta. — A térképet felgöngyölítették és az uj tér­képek szemünk előtt alakulnak ki. A há­ború után három nagyhatalommal lesz ^Le­vesebb. Franciaország letűnt és ha valaha újra feltűnik, kemény és hosszú erőfeszítést jelent számára. Olasz- és Németország is el­tűnik. Hátramarad tehát Nagybritannia és a Szovjet. Oroszország, Európa uj kolosszu­sa, olyan óriás, amely egy földrészt gyűrt maga alá. A többiek le lesznek verve és Eu­rópában a Szovjet lesz az ur, amely azonban nem csak azért lesz nagy, Hanem sokkal in­kább azért, mért a japán birodalom is meg­semmisül, * ennek következtében eltűnik minden egyensúlyozó erő Keleten. Azután itt lesz Nagybritannia, amely azonban gazda­sági szempontból szegény ország lesz. Euró­pán kívül az Egyesült Államok lesz a har­madik nagyhatalom. Sokan olyan szoros szö­vetségben látják a jövőben követendő utat. amely az Egyesült Államok, valamint Nögy- britannia és a brit világbirodalom között lé­tesülne. Nekem kétségeim vannak erre vo­natkozóan. A jövőre nézve igen nagy ton tosságot tulajdonítok az angolszász együtt­működésnek. Ezután fejtegette, vájjon Nagybritannia - nax nem kellene-e megerősítenie európai helyzetét azzal, hogy szorosan együttműkö­dik a nyugateurópa! kis demokráciákkal. Vájjon Nagybritannlának nem kellene-e fel­hagynia szigetszer-epével. Nyugat-Surópa- nak nem úgy kellene-e segítenie önmagán, hogy a Nagybritanniávai való szorosabb egység további fejleményeként segítene a nagy európai állam megteremtésében. A háború utáni békéről kijelentette, hogy a kérdések oly bonyolultak, hogy meg lcoll elégedni a fegyverszünettel, mielőtt az álta­lános békeértekezletre ülhetnének Össze. Ta­lán hosszú évek telnek majd el, amíg meg­lesz a végső döntés. Bern, dec. 3. (MTI) A Nemzetközi Tájé koztató Iroda jelenti: Smuts tábornok délafrikai miniszterelnök londoni beszéde nagy feltűnést keltett Svájcban. Különösen feltűnt, hogy a tábor­nok a demokráciák védelmélien csak a nagy­Imiulmakru támaszkodik és e közben a há­lom nagyhatalom számára követelt túlsúly tekintetében tulteszl magát a jogegyeniöseg elven, amely a kisállamoknak rendkívül íöa- los. A svájci sajtóban Smuts beszéde általá­nos elégedetlenséget okozott. Smuts nyilatkozatából tehát egészen nyil­vánvaló, hogy az angolszászok egész Kiizép- és Releteurópát a Szovjet érdekkörének te­kintik és Így ennek a területnek népei az eddiginél is világosabban látják maguK előtt azt a célt,, amiért küzdenjök kell és azt a veszedelmet, ami őket fenyegeti. Ezt az el­szántságot hangoztatta Göhbels dr. német miniszter a ..Reich“ legutóbbi számában „A háború tanulságai“ című cikkében. Az a nép fog győzni, Írja, amely a megadás fehér zászlóját nem viszi magával a tarsolyában, mert soha sem jön kísértésbe, hogy azt egy veszélyes órában felvonja és ezzel életét és jövőjét kiszolgáltassa. Ezért a háború leg­főbb törvénye: sohasem kapitulálni! — A háború olyasa mint egy kalapács és valóban ütései csak arra szolgálnak, hogy edzzék népünket, A csapásokat győztesen állni, számunkra ugyanaz, mint a német nép előtt feltárni a kaput a világba. Ezt hány­szor kísérelték meg már történelmünkben és milyen kevésszer sikerült. De az esélyek so hasem voltak olyan kedvezőek, mint most. Nem teríthet földre Ínség és veszély, ha egységesek vagyunk. A Birodalom ezt a há- • ' borút büszke győzelemmel végzi. — Népünknek éppúgy, mint a vezetőinek I elszántnak kell lennie arra, hogy fegyve­reit erősen a markában tartsa és ennek a rettenetes küzdelemnek az utolsó percében még rendíthetetlenül álljon a harcmezőn. * SZMOLENSZKTOL ÉSZAKNYUGATRA a Szovjet még fokozta erőfeszítéseit. Újabb hadosztályokat dobott a küzdelembe, úgy, hogy most már 31 bolsevista lövészh adóst - tály és nagy páncélos kötelékek rohamozták a német állásokat, a német csapatok azon­ban teljes elhárító sikert arattak s az egész bolsevista támadó tömegnek rendkivüh veszteségekkel, eredménytelenül kellett visz- szavonulnia. Az arcvonal többi szakaszain sem jártak sikerrel a szovjet támadások, ezzel szemben a Nyeveijnél folyó német ellen­támadás újabb területnyereségre vezetett. Az olaszországi harctér nyugati részén az amerikai csapatok a közel jövőben kétség­telenül nagy támadásra indulnak, hogy tá­mogassák az adriai parton küzdő angol baj­társaikat. A német jelentés szerint csütörtö­kön állandó tüzérségi tűz zuhogott az itteni német állásokra. A keleti szárnyon Mont­gomery támadását továbbra is felfogták a német erők s a helyi betörésekét elreteszel­ték. Péntekre virradó éjszaka az angolszász gépok újabb terrortámadást, intézte Berlin ellen. A légvédelem és a német vadászköte­lékek jól működtek s megakadályozták a támadás teljes kifejlődését. \ febriszi e^Y^zmeny öt ponl|a Lisszabon, december 3. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A lisszaboni Reuter-képviselet köreiből hire jár, hogy Sztálin, ChurcMH és Roose­velt értekezlete, amelyet szovjet okkupá- ciós területen tartottak, pénteken végétért. Az értekezlet, amelyet szöges drótakadá- lyokkal és aknamezőkkel bekerített helyen rendeztek, november 28-án kezdődött. Azon a közleményen, amelynek középpontjában a német néphez intézendő aa a felhívás áll, hogy fogadjon el feltételnélküll megadást és távolítsa el a nemzeti szocialista vezető­ket, még dolgoznak, mert az értekezlet résztvevőinek ellentétes érdekei a közlemény megfogalmazását nyilván megnehezítik. Amint a Magyar Távirati Iroda Stock, hóimból közli, az „Aitonbladet“ londoni je­lentése szerint Sztálin és az angolszász ál­lamférfiak között létrejött egyezmény főbb pontjai körülbelül a következők: 1. közös katonai főhadiszállást létesítenek Luxion székhellyel és Marshall tábornok, amerikai vezérkari főnök vezetésével; 2. a második are.vonal fölállítása; 3. katonai hadműveletek I>él-Európában; 4. uj nagy orosz támadás valamennyi erő felhasználásával; 5. közös politika az eUenséges országok meghódítása után. Azonkívül azt várják, hogy közös angel- amerikai-orosz felhívást Intéznek a német néphez, amelyben figyelmeztetik, hogy a legborzalmasabb megsemmisítő csapás éri, Illetékes német helyről köztik: ha mostani kormányát a lehető leggyorsab­ban meg nem buktatja és meg nem adja magát. A tanácskozások részleteiről a követke­zőket jelentik: tsz tan bul, december 3. (MTI.) A Német Távirati Iroda jel itt; November 28. óta, tehát attól a naptól, amikor Roosevelt, Churchill elhagyta Kairót, a teheráni rádió megszüntette adását. Az a megokolás, amely szerint Sztálin Szovjetoroszországot nem akarta elhagyni és az angolszász ál­lam férfiakat iráni területen várta, nem ta­lált Ankarában kedvező fogadtatásra, mi. vei azt olvasták ki belőle, hogy Irán észak: részének jelenlegi megszállása a szovjec csapatokkal, nem átmeneti jellegű, hanem a bekebelezéssel egyenlő. Roosevelt, Churchill és Sztálin Tebriszbe érkezésük után azonnal megkezdték tanács­kozásaikat. Csaiigkájsek és felesége a* **- tekezJeten Oroszországra való tekintettel nem jelentek meg. Tebriszben . — mint a jelentés mondja -j— kizárólag a Németor­szág elleni háborúra vonatkozá kérdésekei tárgyalták meg. Hir szerint a három szö­vetséges álJamférfí Tebriszből közös felhí­vást intéz Németországhoz a feltételnélküll megadásra, mert különben várható, hogy * szövetségesek légiereje az országot elpusz­títja. A Osangkájsek-házaspár repülőgépen KaireViól visszatért Csungkingba. A nyolc­ezer kilométeres utat 22 óra alatt -tették meg. Németország és lapén válasza csak gunykacaj a feltételnéikiili megadásra valé felszólításra Berlin, december 3. (MTI) Illetékes német helyről közlik tájékoztatásul: Japán válasza arra a Kairóban elhatáro­zott követelésre, hogy feltétel nélkül adja meg magát, gunykacaj volt. A német válasz sem lehet más, ha hasonló követelésre a Roosc veit-—Ch ur chili—Sz tál in megbeszélés után várni lehet. Németország el van szán­va hogy a harcot a végső döntésig folytatja. A döntést pedig világos győzelemmé ala­kítja. Tokió, december 3. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: i A japán kormány sajtótájékoztatója a pénteki sajtóértekezleten Roosevert, Chur­chill és Csangkajsek kairói értek* Hetét po­litikai mesterkedésnek mondotta, amelynek célja az, hogy fedezze a szövetségeseknek a Csendes-óceánon szenvedett katonai veresé­geit. Japán feltétlen megadásának ismételi követelése a szövetségesek részéről n sajtó­tájékoztató kijelentése szerint egyenesen nevetséges és arra sem érdemes, hogy ál­lásfoglalásra méltassák. Illetékes német helyről közük tájékozta­tásul a következüket is:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents