Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-29 / 293. szám

1943. DECEMBER 29. % KiiinUjsXG Könyvelési, adómérlegkészitési, szervezési megbízókat vállal ,,FID£Sct Schiessel Rikárd adóügyi és könyvelési rodája, Kolozsvár, Király-uiea 10. szám. — Távbeszélő: 2á—9á. A fcgYefinezell ftiözvéleinény Kállay Miklós miniszterelnök felsőházi be­széde még hosszú ideig témája lesz nem csak a szorosan vett magyar belpolitikai életnek, de bizonyára külföldön is felfigyel­nek fontos', kijelentéseire. Belpolitikai vonatkozásban rendkívül meg­szívlelendő figyelmeztetések sorozatát tar­talmazta ez a beszéd. Súlyát emeli az a kö­rülmény is, hogy a háború ötödik esztende­jében, karácsony nagy ünnepének közeledte­kor hangzott el ez a miniszterelnöki meg­nyilatkozás, amikor még a vérzivataros időkben is kitör a telkekből a szeretet és a békés élet utáni vágyakozás érzése és a fel­halmozódott szörnyű realitások közepette lelki elmélyedésre hajlamosabbak az embe­rek. Ez a miniszterelnöki beszéd igen alkal­mas és sziikségszeiii témákat adóit a ma­gyar közvéleménynek, bogy azokban elmé­lyedve, ahol hibák vannak, azokat belássa törekedjen azok jőirányu megváltoztatásá­ra. Most csak egy dologra hívjuk fel a kö­zönség figyelmét. Sokszor halljuk azt a kí­vánalmat hangoztatni, hogy az államhata­lom biztosítsa a közönség számára gazdasá­gilag a nagyobb hatású intenzivebb szervez­kedést. Erre nézve valóban volnának hátra kívánnivalók, de araikor azt tapasztaljuk, hogy a közösség szempontjából a legneme­sebb célok érdekében meghozott rendeletek kiadása után általában nem azok betartásá­ra irányul a leget ősét b közfigyelem, liánom fiskális észjárással kibúvókat keresnek, hogy mikért lehet a rendeletéi- sorai között lavírozni, azokat esetleg kijátszani és lly- módon meg nem engedett előnyökhöz jutni, ez a magatartás a közösség rovására megy s Igazán nem Ítélhető el a kormányzat, ami­kor jólrányu, a közösség szempontjait szol­gálni kívánó működését mégis a fegyelme­zetlenség tünetei kísérik. Sokszor halljuk emlegetni azt, hogy a magyar Individuális lelkületű nép, nehéz megszervezni s nehéz a fegyelmet soraiban fenntartani. Tagadhatatlanul nagy értéke vau annak, hogy a magyar lelkűiét egyéni­ségeket nevel, de amikor világszerte azt ta­pasztaljuk, hogy a megszervezettség népek és országok sorsát dönti el és a szerveze­tekhez való ragaszkodás az ezekből fakadó előnyök a boldogulás alaptétele, nagyon rosszul teszi a magyar közvélemény, ha fe­gyelmezetlenséggel és szervezettség kiját­szásával <i fűrészeli maga alatt a biztonsá­got és boldogulást nyújtó támasztékot. Elgoudolkodtató témák fakadhatnak ezek­ből a tünetekből s helyesen és saját érdeké­ben cselekszik a magyar közvélemény, ha ahelyett, hogy közéleti és gazdasági kriti­kákat támasztana, megkönnyítené e sors­döntő Idők veszélyein való átjutást a ie- gyebnezettségre való felvértczettséggel. Sok­szor halljuk azt a megjegyzést, hogy a szom­széd államokban, ahol talán a gazdasági és anyagi javaknak oly mérve fel sem talál­ható, mint nálunk, nincs sorbanállás, hozzá­juthat könnyebben a közönség különböző sziikégleteihez, a nyersanyagokban való hiány nem mutatkozik meg annyira, mint talán nálunk. Erre is megadta a választ a miniszterelnök, amikor felvázolta nagyha­tású felsőházi beszédében nézeteit. Tudomá­sul kell venni, hogy a háború ötödik évében vagyunk, számos kötelezettségünk teljesíté­se, hadseregünk felszeielése után anyag­készleteink megcsappantak, belső terme'é- sünkben is mutatkozik visszaesés, külföldi behozatalunk minimálisnak nevezhető s ezzel szemben az igények felfokozódtak e ■x szük­ségletek szinte veszedelmesen megnöveked­tek. Azt is tudnunk kell, hogy a visszaszer­zett területek egy részét teljesen kiürített állapotban kaptuk vissza. Másik részük pe­dig soha nem is volt önellátó. Be mentünk tovább: halljuk lépten-nyomon, hogy nincs szén, nincs fa, nincs hus, sth. Ezzel szem­ben a tény az, hogy ma több szenet bá­nyászunk, mint békében, több tűzifa kerül klterme'ésre és leszállításra, mint valaha és több állatot vágunk le. mint a legjobb békeidőkben. A közfogyasztás hallatlan igé­nyeket támaszt az állammal szemben. Eze­ket az igényeket ki tudjuk elégíteni, ha nem Is olyan mértékben, hogy bőséggel dicseked­hetnénk, de a szétosztás Igazságossága és az elegendő betevő tálat biztosítása letagad­hatatlan tény. Ehhez hozzávehetnénk még azt is. hogy ha a közönség nem megnehezí­teni, hanem elősegiteni törekednék az állam és az erre hivatott kerületek munkáiét, nem volna .jogosult az el'átás szempontjából ná­lunk rosszabb helyzetben álló országokra való hivatkozás, ahol a megjegyzések sze­rint, nagyobb a rend és az ellátás meneté­nek biztonsága, mert tessék megfigyelni, ezekben az országokban fegyelmezett köz­vélemény, mint egységes szervezeti erő fo­gadja és hajtja végre a kiadott rendelkezé­seket. Törekedjék erre a magyar közvéle­mény s hamarosan látni fogja, hogy saját érdekében cselekszik, ha így tesz. Jó ÁRU f!S Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Titkos tanácsos lett a magyar igazságsioigáitatás négy kiváló vezéregyénisége Budapest, december 28. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny december 25-i száma négy kormányzói kéziratot közöl, amelyekkel Timkó Zoltán koronaügyésznek, Ternovszky Bélának, a Kúria másodelnöké­nek, Alföldy Dezsőnek, a budapesti ítélő­tábla elnökének és sipeki Balázs Kornél­nak a közigazgatási bíróság másodelnökének a titkostanácsosi méltóságot adományozta. Timkó Zoltán 1874-ben született. Huszon­egy évig ügyészi szolgálatot teljesített, ak­kor kertit az igazságügyminisztériumba, ahol közel húsz évig vezette a büntetőjogi osztályt, majd 1940-ben koronaügyész lett. * Ternovszky Béla dr. 1873-ban született. 1916-ban a tordai királyi törvényszék elnöke lett, 1921-ben kúriai biró, 1933-ban tanács­Kolozsvár, december 28. Buzakötvényt jegyez ma minden e-örelátó gazda, ha azt akarja, hogy a mostani felesleges készpénz­vagyonát jól helyezze el. Ezért választotta a kormány az uj államkölcsön alapjául a legállandóbb értékű magyar gabonát, a bú­zát. A belső kö’csön formájához pedig azért fordult, mert az erdélyi nyereménykölcsön két évvel ezelőtti kibocsátása óta nem sze­repelt a közönség körében belső kölcsön, azonkívül pedig a külföldi kölcsön kamatai nagyobb terhet jelentenek az országnak, mint a belföldié, mert a külföldi kamatok fejében minden körülmények között vi­szonylag olcsón adjuk oda áruinkat a kül­földnek, viszont a belföldi kamatok az or­szágban maradnak és újból bekerülnek a gazdasági élet vérkeringésébe. A kölcsönkötvények elhelyezésével meg­bízott jegyzési helyek: A TÉBE kötelékébe tartozó fővárosi pénzintézetek, a Pénzinté­zeti Központ kötelékébe tartozó pénzintéze­tek, az OKH és a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja Kolozsvár és ennek tagszövetkezetei, a nagybankok által létesített Hitelintézetek Szövetkezete, már előzőleg megtettek minden Intézkedést arra, hogy a jegyzés sikerét — amely át- iitönek Ígérkezik — biztosítsák. A fent felsorolt jegyzési helyeken kivül az elhelyezés munkájába bekapcsolódik a postatakarékpénztár és ennek lévén bele­kapcsolódnak az országban működő posta- hivatailok és postaügyhökségek. a Hangya és tagszovetkezetei, a Hauza központi szö­vetkezete, Galánta ás annak tagszövetkeze­tei. A közönség körében nemcsak ez a jól megszervezett propaganda fogja népszerű­síteni a buzakötvényeket, hanem az egész kötvénykibocsátásnak rendkívül előnyös Az ünnepelt német drámaköltő egyik rep­rezentáns értékű müvét újította fel a ko­lozsvári Nemzeti Színház Somlay Artúrral a címszerepben. A mü problémája, a hetven esztendős férfi és a fiatal lány szeretne, látszólag torz, de Hauptmann nem a szere­lem extravaganciájának, vagy mondjuk: el- ferdlilésének képét akarja megrajzolni a darabban, hanem a lélek, két végzetszerűen összeillő ember szerelmét rajzolja meg, akik korbeU és társadalmi ellentétek ellenére sem változtathatnak sorsukon, végzetükön. A szerelemben a lélek, két ember szellemi egybefonödása a döntő; ezt hirdeti Haupt­mann s ezért választja tételének igazolására ,az aggastyán s a fiatal nő szerelmét. A tétel ridegen, nyersen ennyi volna. Gerhardt Hauptmann azonban költő, aki anyagát a legnemesebb formába önti. A „Naplemente előtt“ kitünően megírt darab. Egyenes vo­nalban emelkedik a végső kifejtés felé. Minden szó, minden hang előbbre viszi a drámát s a költőnek van ereje ahhoz, hogy ne csak a szerelem témáját vezesse végig, hanem ugyanakkor kristálytiszta erkölcs- rajzot Is adjon a családról. Ez a rajz, bár látszólag csak nehány vonásból áll, mégis kategorikus és félreérthetetlen. Hauptmann, mint minden igazi költő, világosan lát és kérlelhetetlenül Ítél. Az előadás stílusos és jó. A színészek elnök, végül 1940. óta a Kúria másodelnöke. Alföldy Dezső 1875-ben született. A szé­kesfővárosi pénzügyigazgatóságtól lépett át az igazságügyi szolgálatba, ahol 1935-ben a budapesti királyi Ítélőtábla alelnöke, 1940- ben pedig másodelnöke lett. • Sipeki Balázs Kornél 1878-ban született. Mint miniszteri tisztviselő kezdte meg a közszolgálatot s 1910-ben lett tanácsjegyző a közigazgatási bíróságon, 1921-ben Ítélő­táblái biró, 1937-ben tanácselnök, 1940-ben pedig a közigazgatási biróság másodelnöke. Mind a négy uj titkostanácsos a magyar igazságszolgáltatás és a jogtudományol terén szerzett maradandó érdemedet feltételei Is. E feltéte'ek között azt kell elsősorban megem’tteni, hogy az 5 millió métermázsa buza, illetve 200 millió pengő névértékűén kibocsátandó kötvények évi 3% -os kamatot hoznak. A visszafizetésre 25 év alatt kisorsolandó kötvényeket, vala­mint az időközben esedékessé váló kamat­szelvényeket az azokon feltüntetett búza­mennyiség pengő elleni értékének megfe­lelő összegben készpénzben váltják be. Ezt a pengő ellenértékét á búzának az esedé­kesség napján érvényes átlagárfolyamán számolják el. Ha azonban az Így megálla­pítandó átlagárfolyam 40 pengó'nél kisebb lenne, a kötvényeket és a kamatszelvénye­ket a jelenlegi 40 pengős niétermázsánkéntl bura árfolyamnak megfelelően váltják be. A közönség; szempontjából rendkívül nagy kedvezmény az is, hogy a visszafizetésre kisorsolt kötvényeket és az Időközben ese­dékessé vált szelvényeket mindennemű adó, Illeték, bélyeg, vagy más közteher levonása nélkül váltják be. A kötvények névérték­ben kerülnek kibocsátásra, mégpedig ak­ként, hogy 5 mázsa buza (200 P), 10 má­zsa buza (400 pengő), 25 mázsa buza (1000 pengő) és 3.00 mázsa buza (4000 pengő) nóvértékre szólnak a címletek. A kötvények 1944 február 1-töl utólagosan évi 3%-kal kamatoznak és a kamatok évenként kétszer, minden év február és augusztus első nap­ján esedékesek. A kölcsönök törlesztését 1945 február 1-én fogják megkezdeni és a 25. év végén, vagyis 1969 február 1-én fejezik be. A köt­vények alkalmasak arra, hogy üzleti bizto­sítékul és bánatpénzül elfogaltassanak és hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzét is a magyar kötvénypiacnak ebben az uj standardpapirjába fektessék be gyümölcsö­zően. mind egy magasabb célnak, a dráma ér­vény re jutásának vetik alá magukat s ezt elég ritkán látjuk a kolozsvári színpadon. Az előadás legnagyobb é'ménye természete­sen Somlay Artur alakítása, Somlay kétség­telenül Igazi nagy színész; lelkiállapotot áb­rázol és embert teremt a színpadon. Egyet­len pilanatra sem adott lehetőséget arra, hogy Somlayt, a kiváló színészt, csodáljuk, minden figyelmünket és érdeklődésünket a szerelemért küzködö hetvenesztendös aggas­tyánra összpontosította. Érdekes volt megfi­gyelni, hogy szemben a mat, „közvetlennek“ és „reálisnak“ nevezett színjátszás! modor­ral, Somlay nem fél az erőteljes mozdulattól, az éles színektől. S mennyire igaza van, bi­zonyítja az is, hogy amíg az ő játéka színes­nek, csillogónak hatott, a közvetlenséget mi- melök szürkévé halványodtak. Somlay ha­tását még az sem csökkentette, hogy szö­vegmondásában jó adag módorosság van. A többi szerepök közü kiemelkedően jő Sallal Kornélia. Fáradt, vézna moso'yával s különös, fojtott hisztériájával pompásan ábrázolta Bettinát. Fiilep Kató Inken szere­pét a játék külsőségeit illetően igen jól ol­dotta meg. Csak éppen hiányzott valami az alakításából: a jóság, az ál’andó, áramló melegség és alázat, Fülűn nem volt szive. Ez a lány nem a boldog alá- aat lebomlásával fogadta Clausen tanácsos szerelmét, hanem a győző diadalmaskodásá­val nézett körül a színpadon. Alakja igy kemény és hideg volt, már-már ellenszenves. A többi szereplő közül igen jó karakterfi­gurát teremtett Tompa Sándor, annak elle­nere, hogy a szerep Igen messze áll színészi egyéniségétől. Igen érdekes volna, ha egy­szer már Tompa is olyan szerepet kapna, ami ülik rá, s amfyenekben a kolozsvári közönség évek során át megtanulta szeretni és becsülni művészetét. Nagyon jó Bodő György a szeleburdi Egert szerepében. Csóka József mint mindig, most is kitűnő. Kenesei mindaddig, amíg csak el kell mondani a szöveget, jó, amint azonban játszani is kel­lene, mintha végére jutna képességeinek. Váradi Rudolf az Inas epizódfigurájában re­mek. Kár volt azonban ilyen „grand-guig- nol"-os maszkot csinálnia. Hegyi Lili ezúttal is bebizonyította: gyakorlott, kitűnő szí­nésznő. Versényi Idának igyekeznie kell köz­vetlenebbé válnia, bár első modem szerepé­ben sok biztatót mutatott. Senkálszky Endre kizárólag gorombasággal és dühösködéssel akarta érzékeltetni a kíméletlen és haszon­leső mai üzletember figuráját (Klamroth). Szécsi Ferenc tanár figurája jeles színészi munka. Szécsi karakterszínész, az ilyen szerepekben mindig jó is sfeokott lenni, fe­lesleges tehát a drámai hős és szerelmes szerepkörben kísérletezni vele. A fiatalok közül Dukony Margit jelentéktelen szerepé­ben kielégített. Dárday is lassan e'őbbre jut. Lantos Béla és Dancsó György hiba nélkül elvégezte feladatát. A közönség hosszasan ünnepelte somlay Artúrt. (n. e.) Miamiban lelarlózlaVVálc Berfeaux mírnSbof Miami, december 28. (Búd. Tud.) A miamit bevándorlási hatóság őrizetbevette Bedeaux mérnököt, az ismért francia racionalizálási szakembert. Bedeaux Északafrikából útlevél léikül érkezett Miamiba. A háború kitörése­kor Franciaországba tartózkodott. Később az a hir érkezett, hogy a németek letartóz­tatták. 1942-ben Északafrikában jelent meg, ott azzal vádolták, hogy a németekkel ösz- szeköttetést tartott fenn. Hir szerint az és'Zakafrikai katonai hatóságok Bedeauxt kiutasították. A MÁV menetiegyirodája — negi/ueneves A magyar idegenforgalomnak, amely a háború kitöréséig évről-évre mind nagyobb lendületet vett, egyik legfontosabb tényezője á MÁV hivatalos menetjegyirodája, amelyet Ibusz név alatt ismer a közönség. Ez a nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos intézmény most töltötte be fennállá­sának 40. évét. Dr. Klaudy József, az ide­genforgalmi szakirodalom kitűnő munkása az IBUSZ megbízásából testes tanulmány­ban dolgozta fel -a menetjegylroda történe­téi. A könyv, amelynek címe „Az európai legelső nemzeti utazási iroda története“, részletesen beszámol a negyven évvel eze­lőtt alakult Idegenforgalmi és Utazási Vál­lalat és a háború után ennek helyébe lépő Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szál­lítási részvénytársaság történetéről és az adatok, táblázatok és fényképek gazdag bő­ségével ismerteti azt a kiváló szerepet, ame­lyet a vállalat az idegenforgalom kiépítése körül betöltött és amelynek jelenlegi há­borús viszonyok között is messzemenően eleget tesz. Az avatott tollal megirt könyv előszavában Imrédy Kálmán, a MÁV elnöke kiemeli, hogy amikor a Magyar Államvas­utak ezelőtt 40 esztendővel szoros kapcsola­tot hoztak létre az idegenforgalom akkori hivatásos szervezőivel, ezzel az elhatározás­sal az első vasutak között volt és sok más nagyobb vasutvállalatot megelőzött. A kap­csolat megerősítése és kimélyitése érdeké­ben a MÁV az elmúlt 40 esztendő alatt jelentős áldozatokat hozott. Ezeknek az ál­dozatoknak hasznosságát és eredményessé­gét szemlélteti a Menetjegylroda 40 éves története, amelyet két világháború tesz kü­lönlegesen mozgalmassá. A könyvben fel­tárt eredmények, amelyek nagyrészt viharos történelmi időkben valósultak meg, igazol­ják azt a' töretlen hitet, hogy az emberiség rendeltetése nem a pusztító háború, hanem a békés rriunka és a békés munka gyümöl­cseiből fakadó szép élet nemes élvezete. Az IBUSz ennek a rendeltetésnek a szolgá­latában — mondja Imrédy Kálmán — to­vábbra Is megteszi kötelességét, amellyel elsősorban hazánk nemzetközi népszerűsíté­sének tartozik. (MTI) Hol lehet buzakötvényt legyezni ? A háborús viszonyok foly­tán vá as/tékom csökkent ugyan de szolgalat észsé- gem nem! I Kolozsvár, Deák Ferenc-ut*?* n. Naniemen v előtt- Gerhardt Hauptmann színmüve a kolozsvári Nemzeti Színházban — Újévi szükségletét fedezze Harczes Jézsef csemege, konzerv, cu orka és italkiilön­1< gességek szaküzletétr n.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents