Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-25 / 291. szám

1913. KARÁCSONY 3 KeutiUjsxc Kisemberek számára legbiztosabb befektetés a uiizakölvény Hz uj állampapír mentes minden értékingadnzási veszélytől Tacskó (Dorio Niccodenii víg játéka a kolozsvári Nemzeti Színházban.) Dario Niccodenii évtizedeken át az olasz szinpad úgynevezett „siker-szerzője“ volt. Mialatt Pirandello és követői a dráma ha­tárait feszegették s valóban jelentékenyen előrevitték az európai drámát, Dario Nicco- denii megmaradt a szórakoztató darabok kitaposott utján. Ezt azonban kétségtele­nül igen ügyesen csinálja. A „Hajnalban, délben, este“ például a legszebb, legtisztább lira. A „Tacskó“ alapötlete is egészséges és újszerű. önkéntelenül is megérezzük azonban?hogy ebben a témában több és jobb van, mint amit a szerző kihoz belőle. Tacskó a tiszta­ságot jelenti, aki rongyos kislányruhájában az igazság gáncsnélküli lovagja. Ennek ki­fejtéséhez azonban költő kellett volna, Da­rio Niocodemi azonban csak színpadi szerző. Az előadást összehangoló Táray Ferenc pergő, gyors előadást teremtett.- A diszlet- tervező Varga Mátyás egyszerű, Ízléses színpadképeket teremtett. A szereplők közül Táray Ferenc termé­szetesen kiemelkedett. Játékának egyszerű­sége, közvetlensége s szellemes szinessége, valósággal felfrissítésként hatott az egész előadásra. Élénk, kifejezésteli játéka rá­nyomta bélyegét a többi szereplőkre is. Ol- vedy Zsóka a címszerepben kiváló volt. Gyermekes báj, közvetlenség, kedvesség volt az alakításában. Megérdemelten volt igen nagy sikere. Kormos Márta Emilia szerepében színes, mulatságos alakítást nyújtott. Kollár Mária a közönséges Bianca szerepében nagyon jó. Szécsi Ferencnek férfiasabbnak kellett volna lennie. A szerep nem neki való. Az epizódisták egytői-egyig kitűnőek. Vonatkozik ez mindenekelőtt Vá- rady Rudolfra, aki egy öreg aszfaltbetyár szerepében hallatlanul mulatságos volt. De remek Perényi János szemtelen pincérje és Dancsó György öreg tanítója is. A közönség nagy rokonszenvvel fogadta az előadást s számtalanszor tapsolta füg­göny elé a szereplőket. A „Tacskó“ hatá­rozottan siker. (—) A római „Piccolo“ irta meg ezt az olasz lélekre oly jellemző történetet: A római 10Ő-os autóbuszon egy ur 500 lírással fizetett a jegyért. A kalauznő, Anna Speraţi, két gyermek anyja, ezer lírából adott vissza s csak későn bette észre tévedését, akkor, amikor az illető ur már leszállt. A súlyos veszteség felett hangos panaszban tört ki mire a kocsi utasai önszántukból összeadták neki az ötszáz lírát, A kalauznő szépen megköszönte, pár órán belül azonban a kocsi végállomá­sánál újabb örvendetes meglepetés vár­ta: az illető ur, cki 500 lírával többet kapott vissza, utólag szintén észrevette a tévedést és a végállomáson leadta az 500 lirát. A boldog kalauznő ezt az összeget az igazgatóság rendelkezésére bocsátotta, hogy fordítsa a bombázástól károsultak javára. Kolozsvár, dec. 24. Javában folyik a buza- kötvények jegyzése. A magántőke is teljes érdeklődéssel fordult az uj állampapír felé s ami különösen örvendetes, egyszersmind pedig a legnagyobbfoku bizalom jele, a kis­emberek is élénken vesznek részt a jegyzés­ben, noha valahányszor állampapír kerül ki­bocsátásra, a kistöke általában tájékozatla­nul figyeli az ilyen pénzügyi eseményt, mert többnyire nincs tisztában az uj érték­papír jegyzési következményeivel és annak elértéktelenedésétől tart. Bölcs előrelátásra vall, hogy a pénzügymi­niszter a 1 -izakötvénynél ezt a kockázatot egyszersmindenkorra kiküszöbölte. Az uj állampapír ugyanis mentes minden értékin­gadozási veszélytől, mert a kormány a köt­vény értékét a buza árával kötötte össze, szavatolva azonban azért, hogy a vissza­fizetés ideje, azaz 25 év alatt a mázsánként most megállapított 40 pengőnél alacsonyabb­ra soha sem fogja értékelni a kötvényben konzervált búzamennyiséget. Minthogy a kötvények teljes értéke 200 millió pengőt tesz ki, a közönség kezébe 5 millió métermá- zsa búza sorsának irányítása kerül, ami magábanvéve is ellensúlyozni tud minden üzérkedés! szándékot. A kormányzat tehát a bnzakötvénnyel gátat vet a buza árára alapított mindennemű tőzsdei manővernek és egyéb üzérkedésnek. Jól emlékezhetünk, hogy a háború után a búzával való üzérke­dés milyen árhullámzást idézett elé. Ennek lehetősége szinte teljesen kiküszöbölődik. A kötvény tulajdonosát különben sem érinti a piaci árak ingadozása. A buza mint értékalap irányítja a kötvény értékét, amely a szavatolt értéknél kisebb nem lehet. A pengő ellenértékét mindig a buza minden­kori ára alapján számítják ki, de ha a be­váltási összeg a 40 pengő árfolyamnál lej­jebb száll, a beváltási összeg ennél alacso­nyabb akkor sem lehet. Viszont, ha a ka­Szent este, V. Karácsony van, hát eszembejut Gúzsa Peti, a nagybőgős cigány, aki 1840-ben szü­letett, de úgy hírlik: még most is él erőben, egészségben. Él és muzsikál. Kimuzsikálná a világot. Csak az a baj, hogy őt már a kutya sem hallgatja. Mint mondják: reszket a keze. Ujjaival már csak találgatja a hurt. Mellé­fog. Valamikor bezzeg nem fogott mellé. Ha rákezdte, szájtátva hallgatták. Régente olyanképpen nyomta le a nagybőgő húrjait, mint orvos a vérző' ért. Értett hozzá, mint senki más, ez az igazság. Azután huzgálta rajta a tüszös vonót, mintha állófán edzette volna a kisfürészt. Szent énekeket erősza­kolt a máskor csárdásokat zengő bőgőre. Közben, hogy az idő megérkezett, Gúzsa Peti a nagy ünnep előestéjén nyakába akasztotta a bőgőt, kilépett az országúira, s indult a falvak felé. Asszonyát hiába faggatták: matszelvény esedékességekor, vagy a sorso­lás alkalmával történő visszafizetés során a buza jegyzése a 40 pengőt meghaladná, a kifizetendő összeg ehhez a magasabb álhoz igazodik. Minden népnek megvan a maga sajátos áruvalutája, igy az eszkimóknál a fóka, a braziloknál a kávé, a távolkeleti népeknél a nyers gumi. Ezek az áruvaluták mindén népnél értékmérőül szolgálnak. A magyar népnek a buza, a gabonfélék fejdelme a leg­jelentősebb értékmérője. A nép legnagyobb része búzában fizeti a falú lelkészének já­randóságát, a kommenciósok búzában talál­ják meg munkájuk értékének fedezetét, a jövedelmi tiszttartók jövedelmük legnagyobb részét Is buzajárandóság teszi ki. A ma­gyar ember tehát megszokta, hogy az érték- viszonyítást búzában fejezi ki. Á buzaköl- csön-kötvények tehát a buza árában kifeje­zett értékalapja a legszerencsésebb megol­dásnak bizonyul, mert mindenki még az ér­tékpapírok forgalmi értékében járatlan sze­mély is állandóan tudja, hogy kötvénye mi­lyen értéket képvisel ? A kötvényt különböző névértékűén bocsá­tották ki: 200, 400, 1000 és 4000 pengős címletek léteznek, tehát mindenki kiválaszt­hatja a maga vagyoni viszonyainak legmeg­felelőbb papirost. A kötvény 3 százalékos kamatozású és a visszafizetés negyed évszá­zada alatt sorsolás utján történik. Minthogy a kötvények bemutatóra szóinak és azokat a budapesti értéktőzsdén jegyezni fogják, mód nyílik arra, hogy a tulajdonosok azo­kat bármikor értékesíthessék. A buzaköl- csön minden nagyobb pénzintézetnél, posta- hivatalnál, szövetkezetnél jegyezhető. Aján­latos a jegyzés mielőbbi eszközlése, mert a kincstár fenntartotta a jogot arra, hogy túljegyzés esetén aránylagos csökkentést hajtson végre. ordasokkal — Na, Borosa, sütöd- é md' a lekváros bélest? — Dehogyis sitem! Minek sissem? Siti nékünk kilenc falu, lelkem. Most mén a Pét', hogy összemuzsikálja. Az asszony ezt mondta. Peti meg ment Bejárt ungot-berket, nyaggatta a bőgőt, s énekelt mellé. Felverte a kerítések alját, az emberek meg vagy befogták a fülüket, vagy adtak. Gyűlt a kaláts, meg a sütemény és az aprópénz is gyűlt. Peti megrakodva ballagott ilyenkor haza­felé. Egyszer, hogy igen elszaporodott a hó­fúvás: a bőgőt le-letette, zsebébe nyúlt, ha­rapott a kalácsból, közben fohászkodott is, mert álmosságot érzett a szemében. Arra gondolt: volna csak nyár, rögtön hanyatt vágódnék a gyepen, ott a nyírfa alatt, s még az ágyúgolyó sem ébreszthetné fel reggelig. De nem volt nyár. hanem szépséges, szent Karácsony, ezt különösen akkor érezte Gú­zsa Peti, mikor tarisznyáját megtapogatta Tü sem férhetett volna abba akkor, úgy tele volt. Sietett volna Peti, hogy otthon bearanyozza a szentestét, de Gáva környé­kén megmocorgott mögötte a nádas. Két so­vány ordas állta el a? útját. Nem tanakod­tak azok semeddig sem. Kigyullt a szemük, vicsorogtak, s rúgták a havat. Peti a fának dőlt. Nyomta a fához a hátát s reszketett. — Na, Borcsdm! — kiáltotta. — Itt szedik szét az uradat. A másik pillanatban,. mintha felsőbb in­tésre tette volna, a bőgőhöz folyamodott. Megnyomta a vonót, hogy zúgott tőle a leg­vastagabb húr, mint a feldühösödött da­rázs. A farkások megtorpantak, majd ké­nyelmesen leültek, s megszeppenve nézték a cigányt. T :szett-e nekik a szívhez szóló zene, vagy féltek talán: csak Gúzsa Peti tudná megmondani. Való azonban, hogy vi-^ lágos hajnalig hátsó lábra ülve, hegyezett füllel a karácsonyi énekeket hallgatták. Kiizzadt Gúzsa Peti, de megérte. Nőtt a hire, mint a hófúvás. Arról igazán nem tehet szegény feje, hogy bőgőjét szil­veszterkor a duhajok összetörték s ugyan­akkor -a cimbalmot is lecsusztatlák a pil- téző Tiszán. Azóta kölcsönbőgövel bajlódik Gúzsa Peti. Bandát szervez, bizonyosan. De csak nevetik, mert melléfog. Valamikor pedig szájtátva hallgatták. Még a farkasok is. Most a kutya sem hallgatja. Karácsony van. Biztosan fázol, szegény Gúzsa Peti! Ha most hazamehetnék: felke­resnélek. Van egy régi ujjasom, még a jő- világból való, azt tenném elibéd, s csak arra kérnélek: játszd el nékem érte a „Mennyből az ángyai“-t. CSERHÁT JÓZSEF Rendelet a zálogleveles kölcsönök kifizetéséről Kolozsvár, dec. 24. A hivatalos lap decem­ber 21-i számában jelent meg a kormány 5460—1943. M. E. számú rendelete, amely módosította a kü'földdel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengöértékben való be­fizetéséről szóló jogszabályokat. Ez a ren­delet az úgynevezett zálogleveles kölcsönök tekintetében újabb kifizetési záloglevéllel vagy készpénzzel teljesíthető. 1944 január 31-ig csak záloglevéllel, ezután 1944 junius 30- ig csak készpénzzel leh rt — az erre megállapított keretben — vis-/ ifizetést tel­jesíteni. Az az adós, aki a ' isszafizetést készpénzzel kívánja, teljesíteni, 1944 január 31- ig ajánlott levélben köteles bejelenteni szándékát a hitelező pénzintézetnek. A pénzintézet a visszafizetés lehetőségére vo­natkozó nyilatkozatát az adóssal legkésőbb 1944 február 29-ig közli. Ha a pénzintézet értesítése szerint a törlesztés lehetősége egészben vagy részben fennáll, az adós a fizetést legkésőbb 1944 április 30-ig köteles teljesíteni. Ha valamelyik záloglevélkibocsá­tó intézetnél az 1944 április 30-ig teljesített tőketörlesztések összege nem merítené ki a rendelkezésre álló összeget, az illető pénzin­tézetnél 1944 május 1-töl a keret kimerülé­séig, legkésőbb azonban 1944 junius 30-án minden előzetes bejelentés nélkül lehet visz- szafizetést készpénzben teljesíteni. EGY ETEM-MOZGOBAN _________ , utoljára: __________ Szombaton, Karácsony első napján BNGYBLVBR BÖRTÖNE Előadások: D. e. 11-kor, d. u. 3, 5, 7-kor. Vasárnap, Karácsony másodnapján ELNÉMULT BBBBI6M (Nagy istván, Lukács Margit, Kiss Ferenc) Hétfőn d. e. 11-kor főn , 3, 5. 7-kor I Elnémulí harangok Rómában történ* Erdélyi Kereskedelmi Bank R. T. I Er Kolozsvár. Mátyás király-tér 33. szám, I A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Foglalkozik a banküzlet minden ágával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents