Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-19 / 287. szám

KnmUjsXG 2 / 1943. DECEMBER 19. Kosza, gyorsan kapjuk (el . . . Hég ennél gyorsabban is pénz­hez juthat! Vigye vissza a keres­kedőhöz elhasznált TUNGSRAM KRYPTON lámpáit! lehet hozzájutni. A városi lakosság és a munkás-néposztály pedig kifogásolta a mezőgazdasági cikkek horribilis árát és azt. hogy ezekhez csak feketén tud hozzáférni. Ebből nem szabad mezögazdaságellenes és ipareilenes következtetéseket levonni, mert tisztességes mezőgazdaság és tisztességes ipar terén ezek a visszaélések alig fordulnak elő. Tény azonban az, hogy az ipartól és a termelőtől kikerülő cikkek a fogyasztóhoz már nem azon az áron jutnak el, mint aho­gyan kellene eljutniuk. Es ennek a tűrhe­tetlen folyamatnak a megváltoztatása a célja annak a szigorú büntető rendelkezés­nek, amelyet törvényjavaslatban terjesztet­tünk az országgyűlés elé. A magyarság nyiít tekintettel akar kezet fogni az uj Európa minden népével .— Nagyon sok jelentős felszólalás aláfes tette országunk külpolitikai elhelyezkedésé­nek kérdését a mai világégésben és azt a belpolitikát, amit ennek következtében kö­vetnünk kell. Május 29-i beszédemben már körvonalaztam a hivatalos magyar külpoliti­kának alapvető tételeit annak legfontosabb kül- és belpolitikai vonatkozásaiban. Termé­szetesen azóta is változatlan az irányunk. Ismételten leszögezem a magyar politika változatlanságát. Annak vezetésében min­dig a végső kifejlődést szem előtt tartó, a haza ügyét szolgáló célok szolgáltak. — Örömmel állapítom meg. hogy ezen a ponton az országnak mind szélesebb réte­geiben találunk megértésre. Mind többet foglalkoznak a kisnépek sorsával, amely kérdés bennünket nemcsak országunk, de egész Európa szempontjából is elsősorban érdekel, mert Európa az európaiaké. Európa karakterét elsősorban a kisnépek adják és az évszázados közös fejlődésben a nagyha­talmakkal kultúrában, szociális vonatkozás­ban ugyanannak a fejlődésnek voltak alá­vetve és termelték ki magukból mindazt, ami a mai világnak értékmérőn szerepel, ami más nemzetek részére a fellendülést tette lehetővé és ezért bátran állíthatjuk, hogy amint kisnépek nélkül nines Európa: Európa nélkül nincs világ, legalább is nincs olyan, ami emberhez méltó lenne. — Azért beszélünk olyan sokat a kisné- pekröl, mert meg vagyunk győződve,, hogy «e uj világbéke megalkotásában szerepük kell, hogy legyen, mert ha nem lesz: ez a béke nem lesz béke. Magyarország nem zsákmányt kereseti, hanem a jussát — Történelmi múlttal bitó nemzetek el­törlése, szétrombolása nemcsak egyes nem­zetek határain belül rombolhat szét min­dent. A harcterek közelednek Magyar ország felé, de az idegháboru ezen a ponton már elért bennünket. ígéretek és fenyegetések hangzanak el, amelyek szörnyű sorsot he­lyeznek kilátásba, azonban becsülettel Ki­tartunk politikánk mellett. — Ezekkel a fenyegetésekkel egyidejűleg' azzal a váddal illetnek bennünket, hogy a könnyű zsákmány reményében sodródtunk bele a háborúba. Hogy idegen tulajdont akartunk erőszakkal elhódítani. Magyaror­szág nem folytatott hódító háborút, Ma­gyarország nem keresett zsákmányt, csak a saját jussát. Természetesen a sajátjának tekinti azt. ami mindig az. övé volt: amit csak Trianonban vettek el tőle, de sohasem vezette ebben a háborúban hódítás, vagy terjeszkedés. Vállalnunk kellett a háború kockázatát. Ez alól nem tudtuk Kivonni magunkat. Nem szigetelhettük el országun­kat a háború mindenfelé kiterjedő tűzvésze ellen. A tűzvészt nem mi gyújtottuk meg s nem lehet behniinket vádolni azért, mert a lángok minket is megperzseltek. Vállal­tuk. mert vállalnunk kellett azt. amire helyzetünk kötelezett: — de helyzetünket Trianonban nem mi szabtuk meg. — Hangsúlyoznom kell azt is most. ami­kor még mindig tombol a harc — hogy Trianon, Versailles, Saint-Germaiu és Men­üi y áldozata nemcsak Magyarország, Né­metország, Ausztria és Bulgária voltak, ha­nem egész Európa, sőt talán «z egész vi­lág. Egy háború pusztításait esetleg talán lehet korlátozni, vagy az arra következő békében helyreállítani, de egy rossz béke, amely csak a habom folytatása, más esz­közökkel, az egész világot megmételyezi. Fokozott mértékben érvényesek ezek a megállapítások a kisnenrzetekre nézve. Tud­juk, hogy a kisnépek kockázatai egészen mások,1 mint a nagyoké. A kisnemzetek ál­landóan a lét, vagy nemlét kérdésével áll­nak szemben, különösen Magyarország, amely földrajzi helyzeténél fogva nagy- népek és érdekek ütközőpontjában feksziK. — A kisnépek politikájának jogosultsá­gát az önfenntartás adja meg. a lasnepck egzisztenciális, nempedig hatalmi politikát folytatnak, mert megmaradni és fejlődni akarnak, nempedig uralkodni. A kisnépek- nek elsősorban egymással kell a megerte útját keresniük, egymásra kell támaszkod­niuk, ha fenn akarnak maradni. — Az érdekszférákban mi nem tudjuk az igazság megvalósítását látni, hanem csak uj konfliktusok magvát, mert az érdekszfé­rák egy állam kizárólagos érdekeit kép­viselvén, előbb-utóbb összeütközésbe jönnek más hasonló jellegű alakulatokkal. Az «gaz­ság igazi biztositéka csak az igazságos béke lehet. Az Atlantik Charta tételei elhomályosodnak-— Ma nem látom igazát annak, hogy a demokrácia puszta ténye a külpolitikai kér­déseket is feltétlen biztonsággal megoldja. Hiszen Finnország igazi demokrácia, ahol az úgynevezett plutokrácia nem zavarhat. Ilyeneknek alakultak ki a Balti-államok is és bizony nem irigyelendő' a sorsuk. Az At­lanti Charta tételei kezdenek elhomályosod­ni és helyükben mind nypmatékosabban, sőt már hivatalosan is az érdekszférák elgondo­lása lép. — Képviselőházi beszédemben már leszö­geztem —- fejezte be beszédét a miniszterel­nök — hogy minket sem fenyegetés sem Ígérgetés nem tántoríthat el eddigi külpoli­tikánk céljaitól. Sohasem vettünk részt sem­miféle politikai versenyfutásban s ezután sem fogunk. Ezért mondom, állítom és val­lom, hogy nekünk a magunk vonalán kell maradnunk, amit mi magunk jelöltünk ki. — Lehet, hogy az árulót megjutalmazzák, de dzsentiemen nem fog vele kezet. A ma­gyar nép pedig nyílt tekintettel akar ke- zetfogni az uj Európa minden népével és hisz abban, hogy saját értékei biztosítják lé­tét és örökkévalóságát és ezért a maga ut­ján lialad, megvédi önmagát, kulturális, em­beri értékeit és ha bármilyen világ jön is, bízik benne, hogy ezek felismerése lesz egy nemzet sorsára a döntő, mert ha nem ezek a tényezők döntenek ezen az uj világon: nemzetünknek csak uj küzdelmet jelenthet­nék. A miniszterelnök hosszantartó tapssal és lel­kes étjeuzéssel fogadott beszéde után a vita továbbfolytatódott és Szabö-Szabnvjevies Du­sán délvidéki felsőházi tag szólt a költség­vetéshez, hangoztatva, hogy Németország el­bukása Magyarország végét is jelentené, mert ezzel a bolsevizmus tért hódítana egész Euró­pában. A költségvetést elfogadta. Ezután az elnök a vitát megszakította és közöl'is hogy a Felsőház hétfőn délelőtt foly­tatja a költségvetés tárgyalását. Beszélő számok a magyar fejődésről A belügyminiszter irányítása alatt álló országos nép- és családvédelemmel kapcsolatos szociális munkáról az Orszá­gos Szociális Felügyelőség ügyvezető el­nöke Kádár László Levente belügymi­niszteri államtitkár közzé'ette az 1940. csonkaévről, valamint az 1941. és 1912. éyről szóió jelentést. A jelentés részle­tesen ismerteti ennek a sajátos magyar, de világviszonylatban is figyelmet keltő szociális munkának jogi és szervezeti fel­építését, tevékenységi módszereit s az első években elért eredméiyeit. A szám­szerű adatokban gazdag jelentésből né­hány adatot, kiragadva, először azt kell megemlítenünk, hogy a nép- és család­védelmi célokra a magyar állam 1940. októberétől 1942. december 31-ig 206 millió pengőt fordított. Ebből a jelentős összegből alig ß százalék használódott fel adminisztrációra, míg a többi részét hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönök formájában a megélhetésben veszélyez­tetett családok megerősítésére és talpra- állítására fordították, valamint jelentős összeget juttattak a szegényebb néposz­tálynak, főleg gyermekvédelem terén, a karitativ segélyezésre. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból munkaalkalmak megszervezé­sére, gazdasági talpraállitásra és egyéb segítségre fordított összegek mintegy másfélmillió magyar lelket érintettek. Ebből mintegy félmillió anya- és gyer­mekvédelmi szervek révén részesültek különböző anyagi támogatásban.''H tú­rósok és vármegyék közvetlenül 122 milliót használtak fel. A gazdasági talp- raállitás végrehajtását végző közjóléti szövetkezetek két év alatt 87 millió pen­gőt kölcsönként nyújtottak. A jelentés­nek legértékesebb adata az, amely sze­rint a túlnyomó részben bankszerü fede-l zet nélkül, csupán a magyar ember be­csületére és törlesztési készségére hite­lezett e kölcsönökből még 10 százalékot sem tett ki a visszafizetési hátralék ará­nya. Ez a magyar népben í’ejlő nagysze­rű erkölcsi értékre mutat és a segélyezés helyett a kölcsönnel való önállósítás be­vált módszerét igazolja. A beszámoló a továbbiakban értékes adatokat tartalmaz a most megindított szociális szakképzésre és a szakszerű gondozó és nevelő munkára vonatkozó­lag. Az első két esztendőben 180 szak­képzett-. 110 kisegítő szociális gondozó és 755 zöldkeresztes védőnő foglalkozott a rászoruló érdemes családok kiváloga-' tásávál. majd pedig erkölcsi és szellemi gondozásával, nevelésével. A különböző juttatási ágak közül ki­emelkednek a házhozjuttatás adatai. Eszerint 1942. december 31-ig az Orszá­gos Nép- és Családvédelmi Alapból kö­zel 10.000 családi házat építettek, illető­leg kezdték meg a házak építtetését. Az árvízkárosultak számára további 10.000 ház építésében működtek közre a szo­ciális szervek. E két házmennyiség kö­rülbelül 100 uj magyar falunak feiel meg. A haszonállatok juttatásából megem­lítésre érdemes, hogy körülbelül 10.000 családot juttattak tehénhez, amely mint- egy 52.000 gyermek tejjel való ellátását segitette elő. Nagy sikere volt a KIIC műsoros estjének Kolozsvár, december 18. A Kolozsvári Atlétikai Club labdarugó szakosztálya szom­batom jólsikerült műsoros estét rendezett a Mátyás király Diákházban. Az estély bevé­tele a' KAC labdarugó csapatának segély­alapját szolgálta és ez a magyarázata an­nak, hogy a piros-fehérek színekért rajon­gó közönség zsúfolásig megtöltötte a ter­met és pompásan szórakozott a sok jóin­dulattal összeállított műsor egyes számain. A műsort Mátrai Béla dr. szellemes, meg­nyitója vezette be, majd Hajdú Anna dicsé­retes igyekezettel Chopin- és Brahms-műve­ltet játszott. Művészi elhivatottság csillant meg Cserminszky Kurtnak, a Nemzeti Szín­ház szólótáheosának lengyel táncában, amely az akrobatika felső iskoláját is jelentette. Ezután Bálintli Dezső csiszolt technikával, művészi készséggel Vecsey és Hubay szer­zeményekét játszott hegedűn.' Vecsey -hires Vais triste-jét a közönség zajos tetszésnyil­vánítására meg kellett ismételnie. Majthé- uyi Gabriella énekelt ezután Lehár-dalokat. A fiatal énekesnő kedves jelenség, hangja azonban még iskolázásra szorul. Zugó taps kísérte Senkálszky Endrének, 'a Nemzeti ■ Színház művészének szavalatát. Reményik és Vörösmarty verseit mély átérzéssel, megrázó Tövei adta elő. Tetszett Virágos Mihálynak, a Nemzeti Szinház művészének zengő baritonja. A fiatal, nagy reményekre jogosító énekes Gounod Faustjából adott elő egy áriát, majd ráadásul egy olasz dalt énekelt. Kedve;; s egyben értékes száma volt a műsornak Hidy Franciska éneke. A Nem­zeti Színház fiatal énekesnője két opera- áriával aratott sikert. Rimöczy Viola es Morawssky Román hánckettöse kedves szín­foltot jelentett a masorban. Az est leghan­gosabb sikerét Tompa Sándor aratta szel­lemes futballhistoviáiával, amelyre ..góbésá- gpkkal“ duplázott rá. Vörös Tea. a Nemzeti Szinház tagja ezután Ady-verseket szavalt. Színházunk uj tagja, aki ezúttal mutatko­zott be először a kolozsvári közönségnek, dekorativ jelenség. Művészi készséggel elő­adott verseivel komoly értékről tanúskodik. Befejezésül Kishonthy József, a Nemzeti Szinház művésze magyar nótákat énekelt Szentkirályi Aladár és ctgányzenekarának kíséretével. A műsort Fekete László konferálta, (v.) Kolozsvár, december 18. Nemréghen meg­írtuk, hogy vitéz Boga Alajos dr. prelátus- kanonok a felsőházi vitában beszédet mon­dott. A felszólalásról Írott tudósításunkba sajnálatos Liba következtében téves szám csúszott be. A magyar kormány ugyanis nem 170, hanem 17 millió pengőt fordított az északerdélyi román tanítási nyelvű isko­lák fenntartására. H>dst*sek, apréhVdetések • feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben

Next

/
Thumbnails
Contents