Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-18 / 286. szám

1943. DECEMBER 18. 5 KElETiÜJSXG A magyar szellem szabadságharca A Magyar Irodalompártoló Társaság, minden különösebb lárma £e harsoná/ás nélkül, hatvanezer pengőt osztott ki ma­gyar írók között. A fővárosi sajtó, amely pro és kontra olyan nagyszabású vihart szokott dagasztani a jóval kisebb dijat ki­osztó Baumgarten-alap körül, eznttal hall- got, mintha nem volna ínyére az egész do­log. Mintha ugyanaz a szellem nyilvánulna meg, amelyik alakulása idején. egységesen és gyűlölettel támadta a Magyar Irodalom­pártoló .Társaságot. Annakidején vadul gú­nyolódtak a társaság fölött, terveket ugyan nem tudtak felhozni ellene, de pompás szi­matjukkal. mintha megérezték volna a ve­szedelmet. közeli csúfos bukást jósoltak. Most, amikor alig néhány hónapi műkö­dése után a társaság megsokszorozta lét­számát s az első csonka évben hatvanezer pengőt osztott ki magyar írók között, el­hallgatással akarják elföldelni ezt a nagy­szerű magyar mozgalmat. Nyilván rosszul­esik nekik és kellemetlen, hogy a magyar­ság támogatni és erősíteni merészeli azo­kat az írókat, akik fajtájuk problémáit fel merik tárni s akik valóban a magyar lel­ket képviselik. Bibó la jós, a kitűnő iró, néhány héttel ezelőtt egyik hetilapban arról irt, hogy' a magyar iró, ha az igazságot akarja Írni, egyedül marad. Az anyagi támasztékok ki­csúsznak alóla. A nagypéldányszámú napi­lapok szerkesztői töhhé nem nyújtanak le­hetőségeket számukra, a könyvkiadók fa­nyalognak s az iró, aki éppen anyagi füg­gősége folytán védtelen, hallgatásba kény­szerül, vagy megalkuszik. Valóban különös kép tárul az elé, aki megszemléli a magyarnak nevezett iroda­lom tájait. Aki a nyilvánosság levegőjéhez akar jutni, annak ugyanazt a dallamot keli fütyülnie, mint a többinek. Alig akad egy­két kisebb kiadóvállalat, amelyik hajlandó nemcsak kommerszárut megjelentetni. A hivatalos irodalmi fórumok pedig makacsul elzárkóznak a magyarság igazi, őszinte hangjai elől. Móricz Zsigmond, aki kétség­telenül egyik a magyar próza legnagyobb mestereinek, nem volt tagja a Magyar Tu­dományos Akadémiának, ami alighanem az Akadémia és nem Móricz értékéből von le. De folytathatjuk tovább is. A legjobb ma gyár drámát jutalmazó Vojnits-dijat nem a magyar kérdésekkel gyiirkőző igen magas Irodalmi színvonalat jelentő Kodolányi Já­nos és Németh László kapták meg eddig, hanem az elegáns stílusom vész Márai, aki­nek mindeddig majdnem semmi mondani­valója sem volt a magyarság felé és a szó­rakoztatóipar mesterembere, Bókay János. Vájjon Kodolányi és Németh jelentőségét csökkenti ez, avagy a Vojnits-dijét ? Azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy vájjon a hatalmas akadémiai vagyonállag jövedel­mének hány százaléka jut íróinknak? De felesleges ezt feszegetni. Segíteni amugyis csak a szelein teljes megváltoztatásával, a magyar szellem szabadságharcával lehel Árva és elhagyott a magyar iró. S itt Ady Ködre neve tódul az ember ajkára, aki kénytelen volt körüludvarolni zsidó pénz mágnás barátait, s azok cgy-egy koncot ve­tettek neki. hogy nekik énekeljen. De az is igaz, hogy ha nem fogadja el a zsidóság pénzét és papírját, visszamehetett volna firmindszentre, mert a radikális, forradalmi zsidósággal szembeni Hóknak sem volt több érzéke és hajlama a magyar szellem fe*ka Tolásához. Jusson eszünkbe Rákosi Jenő asszimHáns táborának engesztelhetetlen dühe, azzal az Íróval szemben, aki az egyik ellenségnek kiszolgáltatottan is fajtán) egyik legszebb kivirágzása volt. Fölösleges itt most feltárni azt a szerve­zett maffiát, ami a szellemi jobb- és bal­oldal átorcája mögött működik. Elég csak azt leszögezni, hogy a magyar iró, ha kér­lelhetetlenül és megalkuvás nélkül akarja szolgálni fajtája érdekeit, ha kimondja, mert ki kell mondania az igazságot, akkor egyedül marad. A kapuk hezáródnak s vfcgv elhallgat, vagy fenegyerekeskedésbe torzni. Ki segíthetne ezen? Egyedül a magyar közösség, amelyik szervezetten és öntuda­tosan oda kell álljon a saját Írói mögé. De beszélhetünk szervezett magyar irodalmi közvéleményről ? Hiszen folyóirataink leg­nagyobb része pompásan összemüködö klik­kek szolgálatában áll. Azok csak a maguk közül valónak adnak helyet s eleve elitéi­nek, támadnak, vagy elhallgatnak mindent, ami nem közvetlenül az ö klikkérdekeiket szolgálja. A könyvkiadás a lektürirodalmat kedveli, hiszen a nagyközönség — éppen nevelés hijjával — ezt vásárolja és olvassa.. H rdetéseV, apt 6 hirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42* szám alatti irodahelyiségben 1 Várhatott-e támogatást, erkölcsi és anya­gi megerősítést eddig valahonnan magyar iró, ha nem szegődött csaholnak? Bizony nem. Néhány esztendővel ezelőtt úgy lát­szott, megváltozik a helyzet. Megindult az őrségváltás s újonnan felemelkedő rétegek Ígértek emberi sorsot az eljövendő szép uj világban a magyar írónak, akinek ne.ve kard és pajzs volt politikai harcaikban. Az­óta a magyarországi keresztény értelmiség tekintélyes részének megsokszorozódott a jövedelme, uj magyar pénzarlsztokrácia körvonalai bontakoznak ki, óriási példány- számban megjelenő keresztény lapok nevét kiabálja a rikkancs az utcasarkon. A ma­gyar szellem élő képviselőiért való felelős­ség cselekvésre kényszerítő tudata azon- l>an kiveszett az egykori fogadkozókban. A mám ni u t jö vede I met élvező szerkesztők ve­zércikkeikben ugyan még mcg-meglobogtat- ják a magyar iró nevét, de tenni, semmit sem tesznek érte. Van ugyan egy alap, ami az írót támo­gatja, de ez is ,zsidó eredetű. Baumgarten Ferenc alapítólevelében igen ügyes fogal­mazással burkolta el az igazi célt: *Az alapítvány létesítésénél nem a tehetség ju­talmazása lebeg a szemem előtt, hanem olyan komoly törekvésű, akár a szépirodal­mat, akár a tudományt művelő magyar Írók hathatós támogatása, akik minden vallási, faji és társadalmi előítélettől men­tesek és csakis eszményi célokat szolgál­nak és igy személyi előnyök kedvéért meg­alkuvást nem ismervén, anyagiakban szük­séget szenvednek.“ Ez a látszólag emelke­dett szempont a legöniudatosabh fajvédői­met takarja, csak éppen nem magyar faj­védőimet. Éppen ezért, a fajtájuk szolgála­tát vállalók mind messzebb jutottak a baumgarteni szellemtől. Mennél jobb mü­vek jelentek meg, mennél több mély ma­gyar tehetség jelentkezett, annál szürkéb­beket és jelentéktelenebbeket, tehát meg­bízhatóbbakat jutalmazott az alapító szel­lemét híven szolgáló kurátora. S a kevés kivétel inkább csak álcázása volt az. igazi célnak: a magyar írók befolyásolásának Karácsonyi, újévi likőr és szeszesital! szükségletét még idejében szerezze be FUlöp Géza cégnél Széchenyi- tér 19- sz. Távbeszélő: 16 28, 16-34. abhan az Irányban, hogy mentesek legye­nek „minden vallási, faji előítélettől“. Ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a széplelkek elefántcsonttornyán humanizmusról éne­kelve, eszükbe ne jusson megküzdeni faj­tánk problémáival. Éppen a fentebb elmondottakért kell Igen nagy örömmel üdvözölni a Magyar Iroda­lompártoló Társaságot, amely, első, csonka évének működése után elsősorban magyar fajtájukat szolgáló Írók egész sorának jut­tatott nagy összegeket, igy többek között Szabó Dezsőnek tízezer pengőt s jelenté­keny támogatást Kodolányi Jánosnak, Né­meth Lászlónak. A magyar iró számára addig nem akad­lak mecénások. Maga a magyar közösség vállalta tehát ezt a szerepet. Kiket gyűj­tött össze ez a Magyar Irodalompártoló Társaság? Nagyobbrészt kisembereket, akik nem hajlandók tovább Is ölhetett kezekkel nézni a magyar iró kiszolgáltatottságát. Azokat, akik hajlandók meghozni a magúi: havi tizpengős áldozatát a magyar iroda­lom függetlenségéért. Azokat, akik tudják, milyen döntő fontossága van annak, ha a fajtája Igazságait kimondó iró maga mö­gött érezze öntudatos közösségének erejét. A Társaság működése a dijak kiosztásá­val nem zárult le. A hatvanezer pengő csak kezdet. A magyar fajta öntudatának sza­badságharca indul itt meg, az idegen szem­pontokat szolgáló szervezettek eHen. Évről- évre egyre nagyobb összegek jutnak majd Íróinknak, mert az irodalmat és művésze­tet nem azzal szolgáljuk, ha befolyásoljuk és irányítjuk, hanem, ha az alkotónak ke­nyeret adunk és nyilvánosságot, hogy ki­fejthessék szabadon, akadálytalanul mind­azt, amit fajtánk szeHeme diktál. NAGY ELEI' Nemzetközi csuc-eredménvnek ^merték el három magyar modellező mrfifassáöi eredményét Budapest, december 17. (MTI) A háborús viszonyok ellenére lankadatlan lelkesedéssel dolgoznak a magyar kisrepülés művelői, a modellezők, akiknek munkássága most egy­szerre három nemzetközi csúcseredményt hozott. A Federation Aeronautique Interna­tional arról értesítette a Magyar Aero Szö­vetséget, hogy három magyar modellező magassági eredményét nemzetközi rekord­nak ismerte el. A három kiemelkedő kis- repülési teljesítmény a következő: Benedek Georgy M—28. mintájú saját tervezésű és építésű motormodellje 700 méteres magas­ságot ért el. Somhegyi Kristóf magaépitette CF—27. kismotoros modellje 1000 méter ma­gasságba repült. Wuitsch Márk szabadkai modellező levente vitorlázógépe 2100 méter magasságig jutott. Egyedülálló ritka ese­mény a kisrepülés történetében, hogy egy nemzet fia egyetlen év alatt három csúcs­eredményt érjenek el modelleikkel. Miért rent? a Anatóli han ? Uj bb ^es'Bl’s'q I -oot oldóáoH 'e1 a ,fp>ar'h,<v'én’oi őrok"-bar Az utolsó hetekben ismét több ha­talmas földengés katasztrófa pusztí­totta végig Észalca natóliát. Az embe­riség véres, jövendő kereső nagy küz­delmének árnyékában a török földet sújtó szerencsétlenség híradásai némi­leg elhalványulnak, pedig bizonyos, hogy itt is hatalmas háborúról van szó: a földkéreg mélyen rejlő hatal­mas erők uj rendet akaró láthatatlan viaskodásáról. Az a tény, hogy Oszak- anaitóliában rémiszt..—sert' megismét­lődnek a. földrengések, azt bizonyítja, hogy nem véletlenről van szól, amint­hogy a természet hatalmas műhelyé­ben semmi sem történik ok nélkül, az örök törvény megkerülésével. Az alábbiakban az anatóliai föld­rengések állandó ismétlődésének okát és törvényszerűségét igyekszünk meg­világítani: Az anatóliai földrengések tektonikus ter­mészetűek, miután az ország számos tűz­hányója még a történelem előtti időkben ki­aludt. A föld. mélyében végbemenő tektoni­kus eltolódások okozzák ezeket a mindig visszatérő természeti katasztrófákat. A geo­lógusok véleménye szerint az Égéi-tengei és a Fekete-tenger földünk kérgének ujabb- kori beszakadásait jelentik, mig Anatólic belseje egyike azoknak a középső területek­nek, amelyek őskori, itt egymáshoz kapcso lódó földrészek között feküsznelc. Az anatóliai felföld, amelyet Kisázsiánal is neveznek, a térképen egységes négyszög­nek tűnik fel, földtani“ alkata azonban nem nyújt ilyen egységes képet, ez is összekötő rész két nagyobb földrész között. Az ana­tóliai fensikon keresztül nyugatkeleti irány­ban úgynevezett „árkok“: a földkéreg heg- gedései húzódnak végig. Ezek azoknak az egykori földrészeknek egymáshoz kapcsoló­dási helyei, amelyek szerepét a föld inai fel­színén Európa, Ázsia és Afrika vették át. Ezekben a heggedésekben, amelyek mesz- szenyuló völgyek alakját vették fel, vannak a veszélyeztetett területek, ahol az évszáza­dok során elkerülhetetlenül újabb és újabb földrengéseknek kell bekövetkezniök. így például közismert a „paphlagoniai árok“, amely körülbelül a Dardanellákban Gallipo- ltnál kezdődik s a Márvány-tengeren és az Izmiti öblön keresztül Északanatóliáig, egé- ’ szén Erszivdzsánia ” —rumig nyúlik. Maga Isztambul városa a földnek eme heg- gedésétől kissé oldaltahb, de mindenesetre annak közelében fekszik. Katasztrófák sorozata Statisztikailag kimutatták, hogy Izmit városa a heggedés nyugati, Erzs’ndzs ‘n vá­ros pedig a heggedés keleti végén az a két hely, amelyek az utolsó ezer évben legin­kább szenvedtek a földrengéstől. Adapazar városka, amely központja volt az 1943 nya­rán lezajlott földrengésnek, Izmit közelében fekszik. Izmit v' '' Krisztus után bd-töl lS0J,-ig nem kevesebbszer, mint hétszer rombo^a le teljesen a földrengés. Erszind zsán városa tizenhatszor omlott össze, még pedig a következő években: 1015, 1166, 1368, 1254, 1268, 1281, 1287, 1290, 1356, 1374, 1458, 1482, 1578, 1584 és 1939. A krónika szerint, amely azonban korántsem teljés, Krisztus után 358-tól 1912-ig Isztanbul városát 39 súlyos földrengés érte, W-ben például a nagy bizánci fal 57 tornya omlott össze, 558-ban pedig beomlott a kevéssel azelőtt- bevégzett Haghia Sophia hatalmas kupo­lája, úgyhogy a templomot újból fel kellett építeni. 102!f-ben l';0 napon és éjszakán ke­resztül rengett a föld megszakítás nélkül, 1509-ben számtalan mecset minaretje omlott össze. Isztanbulban a földrengés következ­tében hatalmas tüzek ütöttek ki, amelyek a fából épült házakból egész városnegyedet pusztítottak el. Ezekm’- a tüzeknek a nyo­mai még ma is láthatók. Isztantml városa mindamellett nem a föld­rengések gócpontjában, hanem annak a bi­zonyos heggedésnek szomszédságiban fek­szik. A várost mindamellett súlyosan érin­tik azok a földrengések, amelyeknek köz­pontja részint a Balkánon, részint Anatóliá- ban van. A tudósok úgynevezett feszültségi állapotról beszélnek, amely a földkéreg ráncaiban ke’efckezik. Ha egy-egy ilyen fe­szültség feloldódik, földrengés * keletkizik, amely merőleges és függőleges lengéseket idéz elő. Ezek közül a függőleges lengések a veszélyesebbek. Ezek a feszültségek föld­rengések formájában a szomszédos „árkok­ban“ is feloldódhatnak s azok ilyen esetek­ben „relé“-ként működnek. Ez az eset kö­vetkezett be az 1939-es. hires erszindzsánl földrengésnél is. A végzet elől nem lehet kitérni A földrengések során szerzett tapasztala­tokból bizonyos támpontokat merítettek arra nézve, hogy hol vannak a veszélyezte­tett területek f Anatóliában kimutathatóan ezer évre visszamenően, de valószinüleg még régebben is, bizonyos időközökben, bizonyos területeken hatalmas földrengések Ismétlőd­nek meg. Sajnos, számolni kell azzal, hogy ez a terület az elkövetkező évezredekben w újra és újra hatalmas földrengések szín­helye lesz. Itt ismét a kap"so!ődási helyek teóriájára hivatkoznak. Ezek a kapcsolódási helyek, amelyeket ősi kontinensek között talált meg a tudomány, a föld jelen alkatá­ban mint heggedések, vagy mint árkok Is­merhetők fel. . . Ennek az elméletnek a kiinduló pontját az anatóliai földrengések tektonikus jellege jelenti. A tudomány talán egy szép napon lehetőséget nyújt majd arra, hogy felis­merjék a geológiailag leginkább fér ?g '■•'tt vidékeket és újfajta házépítési módszerek­kel elejét lehet majd venni az újabb csapá­soknak. Vannak bizonyos elővigyázatossági rend­szabályok is. Bebizonyosodott, hogy tekto­nikus lengéseknél az eltolódások következ­tében hullámok keletkeznek a föld belsejé­ben, amelyek szabályos körökben terjednek tovább. Ebből ma”"'"’1 '•szák, hogy az első földlökés után mintegy 75 percre a második következik, amely rendszerint erősebb, mint az első. A veszélyeztetett területek lakóinak a tudósok olyan tanácsot adtak, hogy az első földlökés után maradjanak éberek és szabadban várják meg a minden valószínű­ség szerint bekövetkező újabb földlökéseket. Bebizonyosodott az is, hogy egy bizonyos területen lezajlott súlyos földrengés után ugyanott többnyire hónapokon keresztül újabb földlökések történnek, de azok már gyengébbek és többnyire lassacskán elmúl­nak. így történt a három legutóbbi anató­liai földrengésnél: 1939-ben Erszindzsánban, 1941-ben Yozgatban, 19js nyarán pedig AdapazáPban, ahol a föld még mindig gyen­ge mozgásban van. Egy fa’usi kirándulás epilógusa a tíési törvényszék előtt Dés, december 17. Bán Miklós kolozsvári kereskedelmi utazó néhány héttel ezelőtt a szamosmenti Szarvaskend községbe ment kirándulni Havas Teréz és Lórencz Ferencné kolozsvári hölgyekkel. Kedélyesen és jól vacsoráztak, elannyira, hogy az utazót nyomni kezdte zsebében lévő revolvere. Ki­vette hát s az asztalra tette. A két nő vizsgálhatni kezdte a fegyvert, az váratlanul eldördült s Lőrenczné kezét -könnyebben, Havas Terézt pedig súlyosan meg sebe sitétte. Havas Teréz az egyik kolozsvári szanató­riumban sokáig élei -halál között lebegett. A kirándulás értelmi szerzője, az utazd, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sér­tés vádjával került a dési törvényszék elé. Bebizonyosodott, hogy az utazó a súlyosan megsebesült nőnek minden kártérítést, ke­zelést megadott s ezt enyhitő körülménynek tudták, be. A törvényszék 25 napi fogházra átváltoztatható 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte Bán Mihály kereskedelmi ügynököt. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents