Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-16 / 284. szám

1943. DECEMBER 16. 3 ŞfjEMTlUjSXG Szinyei-Merse leni miniszter is megállapította, hogy sok rossz film készül II vallás- és közölitalásügyi miniszter válaszolt a Házban a Conti-utcai szinészgyülés ügyében elhangzott interpellációra Budapest, dec. 15. A képviselőház szerdán folytatta a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat kedden megkezdett vitáját. A vita megkezdése előtt Kölcsey István és társai indítványára kimondotta a Ház. hogy a napirenden lévő törvényjavas'acot S órás ülésben tárgyalja. Makkai János volt az első szónok. Han­goztatta, hogy mindannyian az alkotmá­nyosság és a parlamentarizmus alapján állunk. A kormánypárt is tudatában van a mai bajoknak, azokat állandóan számon- tartja és maga is nyomást gyakorol a kor­mányra azok megoldásáért. Ezek a gazda­sági bajok azonban túlnyomói észt függetle­nek a politikai irányzattól és világnézettől, mert elsősorban a nyersanyaghiányra és a világpiacokkal való érintkezésünk hiányára, a túlméretezett fogyasztásra és a magyar­ság kétségtelenül fennálló szervezési és szer­vezkedési gyengeségére vezethetők vissza. A továbbiakban, arról beszélt, hogy az ag­rárolló a háború következtében még jobban kinyilt és még jobban sújtja a magyar ag­rárlakosságot, amelynek nehézségei nagyob­bak, mint a múltban voltak, noha bizonyos irányban javulás van — például nincs mun­kanélküliség. Fel kell hívni azonban a fi­gyelmet arra, hogy a városi és különösen a fővárosi rétegekre nem csekélyebb terheket jelent a rendkívüli helyzet. Az ipari cikkek a városi lakosság számára is megfizethetet­lenek. A népet nem egyedül a földműves- réteg alkotja, hanem az egész dolgozó ma­gyar társadalom. A továbbiakban kifejtette, hogy a törvényjavaslat elsősorban a parla- mentárizmus kérdését veti fel és működését voltaképpen korlátozza. Ha azonban Euró­pában szétnézünk, megállapíthatjuk, hogy parlamentarizmusa a kontinensen már csak a kisnépeknek van. Keleteurópa szélén és a Balkán közelében a magyar parlament olyan alkotás, amelyre büszkék lehetünk. A szó­nok végül hangoztatta, hogy a háború vé­gére két nagy dologra van szükségünk: le­hetőleg nagyobb hadseregre és egy intakt politikai rendszerre. A magyarság uj világ- történelmi hivatása, hogy a kisnépek veze­tője legyen Európában. A törvényjavaslatot elfogadja. Braunnecker Antal báró előadó beterjesz­tette azután az egyesitett bizottság jelenté­sét a földművelésügyi miniszternek a köz­vetlenül (direkt) termő szöllökböl készített borkészletek zár alá vételének jelentése tár­gyában. Németh Andor (Nyilaskeresztes Pált) volt a következő szónok. Beszéde elején fog­lalkozott a kormányzat földbirtokpoiitikájá- val és részletes jelentést kért arról, hogy kik kaptak zsidóbírtokokat. Ezután a közel­látási kérdésekre tért át és hangoztatta, a háborús ellátás tekintetében arra kell töre­kednünk, hogy a szarvasmarha állomány minél nagyobb mértékben maradjon meg a háború utáni időkre. Az árkérdéssel össze­függésben megállapította, hogy az árrende­zésnél mindig maradnak olyan rések, ame­lyeken keresztül a szabad spekuláció árfel­hajtó tevékenysége belopózhatik a gazdasági életbe és drágulást idéz elő. Erélyes intézke­déseket kért az árspekuláció megrendszabá- lyozására. A rendkívüli felhatalmazasi ja­vaslatot nem fogadja el ^ Ezután Hendrey József, a képviselóház földművelésügyi bizottságának előadója be­terjesztette a bizottság üléséről szóló jelen­tését, amely a földművelésügyi miniszter­nek az 1S35. évi IV. te. 58. paragrafusának 7 bekezdése értelmében az 1941—12. terme­lési időre engedélyezett rendkívüli fahasz­nálatok mértékéről szól. Felszólalás a luxuscikkek behozatala ellen Szilágyi Ferenc (Erdélyi Párt) a felhatal­mazási javaslathoz hozzászólva szótemelt a lukszuscikkek behozatala ellen. A továbbiak során a kisiparosság problémáival foglalko­zott. Szerinte az országban 265.000 kisipa­ros van és az általuk termelt munka értéke az országos vagyonnak 9.1 százalékát teszi ki a gyáripar 20.1 százalékával szemben. A kisiparosság termelési és értékarányának megfelelően kér elbánást és méltánylást. A javaslatot örömmel megszavazza. Pándy Antal (Nyilaskeresztes Párt) a földosztással és a házhelyakcióval kapcsola­tos egyes visszásságokat tette szóvá. Fog­lalkozott a lakáskérdéssel és kifogásolta, hogy a fejlődő és terjeszkedő gyárak nem építenek munkás- és tisztviselölakásokat. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Pink ovi eh József (Imrédy Párt) a felha­talmazási törvény javas’attal főként mező­gazdasági szempontból foglalkozott. A ja­vaslatot nem fogadta el. Fálffy Károly (Erdélyi Párt) hozzászólá­sa elején a nemzetiségi kérdéssel foglalko­zott. Megá'lapitása szerint az ország már eddig is igeit sokat nyújtott a nemzetiségek­nek. A mostani feladat, hogy inkább a ma­gyar népi rétegek megerősítését kell szem előtt tartani, hogy minden téren felvehesse a versenyt és megállja a helyét, örömmel látja, hogy a nép iránt felébredt a társada­lomnak a megértése és szeretető. Rájött a társadalom arra is, hogy kultúránk nem igazi magyar kultúra és ezért örömmel fo­gadja a kultuszminiszternek költségvetési beszédét, amelyben a magyar szellem fel- frissítését jelentette he. A kisebbségeknek elöbb-utóbb be kell látniuk, hogy velünk együtt kell menetelniük. Hiszi, hogy ez az idő nincs már messze. A népi Magyarország legfőbb célkitűzésének kell lennie, hogy visszaadja a magyarságnak az életlehetősé­get, áz önbizalmat, hogy ezáltal a nép meg­találja a magyarság megerősödésének útját. Szomorúan látja a hivatali altiszti karnak nagyarányú tétlenségét, amelyre kárhoztat­Tasnádi-Nagy András elnök röviddel %6 óra után a rendkívüli felhatalmazási vitát félbeszakította és bejelentette, hogy a Ház áttér az interpellációkra. Előzetesen az el­nök felolvasta a belügyminiszter és a vallás­os közoktatásügyi miniszter régebb e'hang­zott interpellációkra adott Írásbeli válaszát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Írás­beli válaszában kijelentette, hogy az állami színházak tagjai nem vettek részt a kifo­gásolt (Conti-utcai) értekezleten és a maga részéről helytelennek tartja, ha a színé­szeink a napi politikába I leavatkoznak. Mindazonáltal csodálkozását fejezi ki, hogy jónevü, tehetséges színészek megjelentek a szóbanforgó ülésen. Intézkedni fog, hogy a színművészeti kamara statútumának szelle­mében a jövőben a tagok ne lépjék túl hiva­tási területüket. A szóbeli interpellációk során először in- cze Antal intézett kérdést a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez a színházi és mű­vészi körökben még mindig folyó baloldali szervezkedésről és annak során szővátette a színházak mostani műsorán lévő darabok szellemét és tartalmát. Szinyei-Merse Jenő miniszter a válaszadást a legközelebbi al­kalommal helyezte kilátásba. A filmgyártás ügye a Ház előtt Közi-Horváth József szintén a vallás- es közoktatásügyi miniszterhez interpellált a Budapest, december 15. Az országgyűlés Felsöháza szerdán folytatta az 1944. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. A vita első szónoka Baranyai Lápot volt. Bevezetőben hangoztatta, hogy a mai ne­héz helyzetet két dolog jellemzi. Először a bankjegyforgalom igen jelentős emelkedése, másodszor a drágaság nagyarányú fokozó­dása. Mind a két jelenség olyan kísérő tü­nete a háborúnak, amelyet teljesen elke­rülni nem lehet. A drágulás azonban s ez­zel együtt a pénz vásárló erejének csökke­nése túlhaladta azt a mértéket, amelyet elkerülhetetlennek tart. Az ipari töke kér­déséről szólva megállapította, hogy az ipar, de különösen a nehézipar kapacitásának maximális kihasználásán éjjel-nappal dol­gozik. Az ipar tőkeállománya azonban év- ről-évre fogy, a gépállomány egyre romlik és a szükséges javításokat csak nagy ügy- gyel-bajjal végezhetik el. A fogyasztók rendelkezésére álló áruk mennyisége is egyre apad. A helyes koncentráció az lett volna, ha a pénzt az ipar kezén hagyjuk. Részle­tesen foglalkozott a középosztály helyzeté­vel. Az uj index — mondotta — a tisztvi­selőtársadalmat arra oktatja, hogy mi az a minimum, amelyből fizikai létét fenn tudja tartani. Az országra nézve veszedelmes a középosztály életstandardjának ilyen nagy­arányú hanvatlása. Beszéde befejező részé­ben azt fejtegette, hogy gazdasági politi­kánk, amely a drágulást kifejlődni engedte, egyaránt gyengítette a középosztályt és az ország ipari tőkeállományát. Végül azt ja­vasolta, hogy gazdasági politikánk irány­vonalát ne a nagyhatalmak gazdasági poli­tikájához idomítsuk, hanem tartsuk szem előtt azokat a kis országokat — például Svájcot, Svédországot és Finnországot —, amelyekkel hasonló körülmények között élünk. Gazdasági politikánkkal szemben táp­va van, holott kiváló erőt képviselne, ha visszaadnák a magyar termőföldnek. Az al­tiszti munka végzésére akad még ember. Itt gondol arra a négyszázezer elrománositott magjaira, akiknek magyarhangzásu nevük van ugyan, de anyanyelvűket elfelejtették. Hokkay Károly (MÉP) felszólalásában a gyümölcstermelés fejlesztésének szükséges voltát hangsúlyozta. Koltay József (Nyilas­keresztes Párt) rámutatott a mezőgazdasági munkabérek alacsonyságára az ipari mun­kások bérével szemben. Domahidy István (Erdélyi Párt). A mar- habeszolgältatáitoknál több méltányossággal történő eljárást kért. A továbbiakban mél­tatta a gazdakörök szerepét. 1940 augusztus SO-án csak 391 gazdakör volt Erdélyben, míg ezév tavaszán már 810-re emelkedett ezek száma. Pintér Béla (Imrédy Párt) hozzászólásá­ban a fekete-piac elleni intézkedések meg­szigorítását kérte. keskenyfilmek szövegének és tárgyának a magyar falu erkölcsi védelme céljából váló gondosabb kiválogatásáért. A miniszter vá- Iaşzâban csatlakozott a képviselőnek ahhoz a megállapodáshoz, hogy nagy számban készülnek rossz filmek. Nem Írja alá azon­ban a képviselőnek azt a megállapítását, hogy a filmek csak a faluban végeznek rom­boló hatást, mert a városi közönségre is nagyon nem kívánatos hatással vannak. Igyekszik a nemzeti filmbizottság résztve­vőit esetleg egyházak képviselőivel is kiegé­szíteni, mint ahogyan azt a nemzetvédelmi propagandaminlszter és a honvédelmi mi­nisztérium kiküldötteivel is tette. Kétségte­len, hogy sűrűn előfordul a filmekben a ma­gyar paraszt nevetségessé tétele, de ugyan­akkor a földbirtokos osztály kigúnyolása is előfordul, s ez sem az egyik, sem a másik rétegre nem kívánatos. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Közi-Horváth József belügyminiszterhez is interpellált s filmcenzura megszigorítá­séért és kifogásolta „a „botrány“ és a „Fél­tékenység“ elleni filmek tartalmát. Pénteken ülést tart a képviselőház véderő-bizottsága Budapest, december 15. (MTI) A képvi­selőház véderő bizottsága december 17-én, pénteken délelőtt 11 órakor ülést tart. A tárgysorozaton a bizottság összehívásának megokolása szerepel. Iáit aggodalmait fenntartva, a költségvetést elfogadja, mivel az államháztartás további fejlődéséhez szükséges eszközöket megta­gadni a kormánytól nem lehet. A kővetkező felszólaló Somssich Antal gróf volt. Főleg a mezőgazdasági lakosság cipővel való ellátását szorgalmazta. Részle­tesen kitért a mezőgazdasági cselédek lakás- viszonyaira és egészséges uj lakások épí­tésének megindítását kérte. A falusi lakos­ságot jobban kellene ellátni lábbelivel. A gazdák a Jurcsek-féle beszolggltatási rend­szerrel általában meg vannak elégedve. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Inczédy-Joksman Nándor hangoztatta, hogy a mai helyzetben elsősorban ütőképes hadseregre és a nemzet egységére van szük­ség. Azokkal a hamis prófétákkal szemben, akik hangzatos jelszavakkal mételyezik a népet, fel kell venni a küzdelmet és ezért, nagy szükség van felvilágosító propagan­dára. Hangoztatta, nincs még egy olyan or­szág, amely annyira méltányosan, igazságo­san, az egyenjogúság alapján bánt volna a nemzeti kisebbségekkel, mint Magyarország. Köszönetét mondott az erdélyi magyarság nevében azért a támogatásért, amelyben a kormány részesítette. A törvényjavaslatot elfogadta. Jankovich-Bésán József gróf azzal kezdte beszédét, hogy eredetileg a törvényjavaslat mellett akart szólam, mert átérezte a mi­niszterelnök nehéz helyzetét és méltányolta azţ az erőfeszítést, melyet a kormány a nemzet érdekében kifejt. Ha mégis a ja­vaslat ellen szólal fel, ez azért történik mert a gazdasági és pénzügyi kérdések kri­tikára késztetik. Szorgalmas munkára, taka­rékosságra, józan mérlegelésre és megértés­re. de határozott fellépésre és komoly el­szántságra van szükség az ország jövőjének biztosítására. A nemzetiségi kérdésekről szólva hangoztatta, aăjmik meg mindent a nemzetiségeknek, ami okéi megilleti, anél­kül azonban, hogy magyarságunkból egy jottányit is engednénk. A gazdasági élet időszerű problémáiról szólva, megemlítette a nyersanyaghiányt. Ma a legnagyobb baj a bürokrácia elterebélyedésc. Jó, gyors és pontos adminisztrációt kér. Vér Tibor beszédében műszaki kérdések­kel foglalkozott. Bevezetőül hangoztatta, hogy a technikai tudás és felkészültség, a műszaki erőknek megfelelő kihasználása a mai időkben nemcsak kívánatos, hanem kö­vetelmény is. Egy második miiegyetem fel­állítására is szükség van, hogy. a vidéki fiatalság is elsajátíthassa a műszaki tudást. Középfokú műszaki képzettségű rétegekre igenis szükség van. Sok a tennivaló a ta­nonciskoláknál és a műszaki kutatás terü­letén. Beszéde befejező részében elismerően ismertette a mérnöki kar időszerű kérdé­seit. A költségvetést elfogadta. Enyedy Andor helytelenítette az iskolák hosszabb ideig tartó szüneteltetését. A taní­tásnak és a nevelés munkájának a háború alatt is teljes eréllyel kell folynia. Kitért a tanszemélyzet anyagi helyzetére, s utalt az itt tapasztalható mostoha körülményekre, amelyek nagyrészt hozzájárulnak a tanári és tanitói pálya elnéptelenedéséhez. Mint­hogy a szellemi nevelés anyagi előfeltéte­leit a költségvetésben nem látja százszáza­lékosan biztosítottnak, a költségvetést nem fogadja el. Radvánszky Albert báró ezután szünetet rendelt el. A Felsőház délután 4 órakor foly­tatta a költségvetésről szóló javaslat álta­lános tárgyalását. Hatalmas méreteket öltött az amerikai náthaláz-járvány Newyork, dec. 15. (Bud. Tud.) Az Influen­zajárvány az Egyesült Államokban is mind­jobban teljed. A betegség néhány nagy vá­rosban olyan nagy méreteket öltött, hogy akadályozza a haditermelést, mert a munká­sok nagy része ágynak dőlt. Számos iskolát bezártak. A kongresszus tagjainak 20 szá­zaléka szintén náthalázas. Washingtonban körülbelül százezer megbetegedést jelente­nek és ugyancsak sok megbetegedésről ér­keznek hírek Philadelphiából, New-Jersey- ből, Newyorkból és Hollywoodból. Súlycsökkentés céljából mellőzik az amerikai repülőgépek festését Washington, december 15. (Búd. Tud.) Á hadügyminisztérium elrendelte, hogy az összes amerikai repülőgépekről távolítsák el a festéket, mert a festék súlyának kikü­szöbölése fokozza a repülőgépek sebességét. Az intézkedés, hir szerint, az arcvonalon lévő parancsnokok kívánságára történt. Csupán bizonyos tengerentúl lévő területen használhatják az álcázó \ szint a gépek. A festékek eltávolításával a vadászgépeknél 7—8 kilóval csökken a megterhelés, hom- bázógépeknél pedig 82—34 kilogrammal. Hám hónapra ítéltek egy kolozsvári káőármestert a fia halálát okozó dongafaragö kés miatt * Kolozsvár, december 15. Ezév október 9-éú borzalmas tragédia történt Vikol Kálmán kolozsvári szurokgyárának udvarán. Az ud­varon dolgozó Berkeczi György kádármister egy elhajított dongafaragö késsel halálra sebezte a közelében álló 12 esztendős, János nevű fiát. A szerencsétlen gyermek, mielőtt a mentők megérkeztek, elvérzett. Annakidején az a hir járta, hogy a ká­dármester a fiúcska ügyetlenkedése miatt hirtelen felindulásában szúrta le a munká­ban segédkező gyermekét. A megtört apát szándékos emberölés vád­jával állították biróság elé. A bíróság bün­tető hármastanácsa, Szenczei József elnök­lésével, szerdán tárgyalta a bünpert. A vád­lőtt ezúttal is azt hangoztatta, hogy semmi oka sem volt a gyermek iránti merényletre és fia halálát végzetes véletlen okozta. A kést félrehajitotta és nem is sejtette, hogy kisebbik fiát találja. Achim Mihály, a tra­gikus eset együk szemtanúja tanúvallomá­sában meg is erősítette, hogy nem történt szóváltás a kádármester és a kisfiú között. Nappendruck Kálmán - dr. törvényszéki orvossZfikértö kihallgatása és a vádat fenn­tartó Folkmarm Miklós dr. ügyész beszéde után Sáry István dr. ügyvéd azt hangoztatta a vádlott védelmében, hogy a kádármester valóságos görög sorstragédia áldozata. A biróság a bizonyítási eljárás álapján nem találta beigazoltnak a szándékos em­berölés bűntettét s így Berkeczi Györgyöt gondatlanságból okozott emberölés vétségé­ben mondotta ki bűnösnek és ezért 3 havi fogházbüntetésre Ítélte. A büntetést 3 évi próbaidőre felfüggesztették. A királyi ügyész az ítéletet megfellebbezte. Miami színházak tagjai nem nettek részt a Conti-utcai értekezleten fi Felsőház folytatta a költségvetés vitáját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents