Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

1943. NOVEMBER IS­5 KnmUjsKG — Franciaország- tiz hajöt adott el Tö­röl. I szagnak. Ankarából jelentik: Francia- cw; -ág 10 hajót, közöttük az Ardour 4220 tonnás petróleumszállitót és kilenc kisebb hajót összesen 2275 tonnatartalommal visz- szavásárlási joggal 18 millió svájci frankéit átadott Törökországnak. A francia kormány ezt az összeget a francia polgári lakosság és a francia hadifoglyok élelmezésére for­dítja. — Meghalt id. Ferenczy Gém ny. MÁV műszaki főtanácsos. Id. Ferenczy Géza ok­leveles mérnök, nyugalmazott MÁV mű­szaki főtanácsos — a kolozsvári MÁV üz­letvezetőség építési és pályafenntartási osz­tályának 1911-ig h. főnöke — 78 éves ko­rában Miskolcon elhunyt. Az elhunytban a kolozsvári államépitészeti hivatal főmér­nöke, ifj. Ferenczy Géza édesatyját gyá­szolja. — Kivégeztek egy bolgár postatisztvise­lőt, aki 12 millió lévát sikkasztott. Szófiából jelentik: Még jumius 14-én történt, hogy a perniki állomáson Spaszov postatisztviselő két társával együtt 12 millió lévá bank­jeggyel megszökött. A sikkasztót elfogták és halálra Ítélték. Az Ítéletet most hajtot­ták végre rajta és társain. — „Fekete“ húsáruval akarta fellendíteni üzleti forgalmát. A Zápolya-utca 34. szám alatt lakó Bács Gizella, kolozsvári élelmi­szerkereskedő tavaly nyitott üzletének for­galmát „feketén“ beszerzett húsáruval akarta fellendíteni. A karácsony táján ki­árusított húsfélékért azonban három-négy­szeres árat kért el. Az uzsorabiróság hár- mastanáesa 800 pengő pénzbüntetést sza­bott ki Bács Gizellára. Az Ítélet jogerős. — A koca leharapta az anyós gondjaira nizott csecsemő fejét. Désröl jelentik: özv. Pop Sándorné 80 esztendős szamosmenti pa­rasztasszony állott vádlottként a dési tör­vényszék előtt, Csicsó Jánosné, az öregasz- szony menye azzal bízta meg az anyósát, hogy távollétében a gyerekére ügye’jen. özv. Pop Sándorné egy darabig ügyelt is a kony­hában bölcsőben fekvő gyerekre, majd a kertbe ment, hogy ve.teményt hozzon. Ez alatt a sertésólból egy hatalmas sertéskoca kirohant s étel után kutatva, betörte a konyhaajtót, ráugrott a bölcsőre, marcan­golni kezdte a csecsemőt, akinek fejét való­sággal leharapta. Ekkor érkezett meg a kertből az öregasszony, aki elűzte a sertést, de már későn, mert a gyermek meghalt. A törvényszék tekintettel előrehaladott korára és büntetlen előéletére, 300 pengő pénzbün­tetésre Ítélte özv. Pop Sándomét. * «Jegykezelői felvételre lehet jelentkezni minden nap 8 és 1 óra között, Honvéd-utca 157. szám alatt. Havi fizetés 180.—, 186.— és 202.— pengő, amelyben nincs beleszá­mítva az esetleges túlórázás. Magasabb fi­zetési osztályba jutása, saját szorgalmától függ. — Leánykérés „minden poklokon“ ke­resztül. Már az agglegénységbe hajié éve­ket taposta a nádasberendi Stinea Mihály, amikor megakadt a szeme egy falubeli öz­vegy asszony: Moldován Miklósné 18 esz­tendős Mária leányán. Stinea szívesen meg­kérte volna a kezét, de kevés önbizalma volt ehhez s inkább a tapasztaltabb és idő­sebb Recze Mihá'yt kérte fel e műveletre. Recze tudomására is hozta barátja szándé­kát Moldován Máriának, a leány azonban idegenkedett Stineától. Erre egy közösen átpálinkázott este után Stinea azzal bízta meg Recze Mihályt, hogy a leányt — ha kell — erőszakkal is szerezze meg szá­mára. Moldován Mária ugylátszik neszét vette a dolognak, mert a tervezett szökte- tés napjára, ezév február 26-ára szomszéd­juknál, Morár Miklóséknál keresett mene­déket. A feltüzelt Recze Mihály Morárék- hoz is elment a leányért. Morár gazda azon­ban fejszével várta a küszöbön. Recze Mi­hály erősebb volt s igy hamarosan ő került belül. Erre Morárné Is botot fogott. A lát­szólagos tu'erö sem birta le a tagbaszakadt Recze Mihályt, aki úgy a földhöz vágta Morár Miklóst, hogy annak betört a bor­dája. A leányszöktetés ügye a ko’ozsvári törvényszék elé került. Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyes- biró, Nagy Tibor dr. királyi ügyész vádbe­széde után, egyhavi fogházbüntetést sza­bott ki Recze Mihályra, de a büntetés vég­rehajtását háromévi próbaidőre felfüggesz­tette. — Tűzharcos törzsszázad! Folyó hó 14- én, vasárnap d. u. pontosan fél 3 órakor sorakozó a Majális-utcai Székház előtt, ahonnan a Levente zenekarral az élen a Vitézi Székhez az Iparkamara Palota elé vonulunk, műsoros nemzetvédelmi előadásra. Köpenyekről gondoskodva történt. Legyünk pontosak. Századparancsnok, Â népköltészet és a népi író sehol ofy közvetlenül be nevn kapcsol­ható a népművelésbe, mint Erdélyben — mondja Hankiss János államtitkár, aki az erdélyi népművelésről, a népi tehetségek felfedezéséről és támogatásától beszél Budapest, november 12. A kálvinista Ró­mának, Debrecennek mesebeli szépségű, mo­dern egyeteméről került fel Hankiss János dr. egyetemi tanár Budapestre, ahol rábíz­ták a népművelés ügyének országos intézé­sét. Hankiss János nevét, Irodalmi és pe­dagógiai munkásságát nemcsak szépszámú tanítványai, hanem az országhatárokon túl Is Ismerik. Kevés ember van, aki nála lelke­sebben és többet dolgozott volna a sajátos magyar népi kultúra ügyének külföldi elis­mertetéséért. Páratlan agilitása most az ál­lamtitkári pozícióból sugározódik szét s hatását máris érzik a legjobban eldugott kis tanyai falvakban is. A magyar népművelés időszerű problémái­ról kértünk nyilatkozatot Hankiss államtit­kártól a Keleti Újság számára. Első kérdé­sünk a népművelés ügyére vonatkozik. •— Mit tart méltóságod mai helyzetünk­ben a népművelés legfontosabb feladatának? — Vakmerőség volna részemről, ha ki­ragadnék egy-két szálat abból az óriási szö­vedékből, amit egy nagyarányú népművelési reformmunka ebben a stádiumában mutat — feleli Hankiss János. — A sürgető idővel a hátunkban mégis a legalaposabban meg­vizsgálunk minden részletet, addig is, amíg az e célra tervezett Népművelési Kutatóinté­zet megkezdheti működését. A kérdés széles láthatáráról azonban mégis feleletet adhat néhány vezérszó: népfőiskolái rendelet, a társadalom együttműködésének biztosítása, gyakorló népfőiskola, vezetőképző tanfo­lyam, uj népkönyvtári jegyzék — a népi irodalom erőteljesebb érvényesítésével —, a mükedvelés ellátása uj anyaggal, a népmű­velési film kifejlesztése, népkutatás és nép­művelés kölcsönhatásának biztosítása. Egy­befoglalva talán igy fejezhetném ki törek­véseinket: elősegíteni mindent, amiben a népi kultúra által megerősített nemzet gon­dolata uralkodik. — Az erdélyi közönséget különlegesen ér­deklik a népművelésnek Erdéllyel kapcso­latos tervei. Mennyiben lesz alkalmas az egész országra kiterjedő népművelési kultur- munka Erdély népi tehetségeinek felfedezé­sére és támogatásra? — Erdélyben most próbáljuk ki az egy házak, az Egy etemi Népművelési Bizottság, a társadalmi szervek — az EMKE, EWGE, Tizedesrendszer és az állami népművelés együttműködését. Ennek a fontos, sok ta­pintatot és jóindulatot igénylő együttműkö­désnek lesz egy tanácsadó szerve, amelyet Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter ur a napokban biz meg s abban a feninevezetí intézmények egy-egy taggal képviselve lesz nek. Ha az együttműködés beválik, akkor az egész országban gyilmölcsözletjuk tanul­ságait. Az első alakuló ülést november tizenkettedikére tervezzük Kolozsváréit. — Ami a népi tehetségek felkutassál illeti — folytatja — ezeknek a felfedezés o az iskolákban erősen folyik. A népművelés annyiban fogja elősegíteni ezt a munkát mert mi a népművelést önképzökörszerüen tervezzük, ahol tehát a népi tehetségek Ué sóbb, az iskolai koron túl is feltűnne .nek és érvényesülhetnek. A népköl'észet és a népi iró sehol oly közvetlenül be nem- kapcsolható a, népművelésbe, mint Ei.iély- bcn. Egyfelől a mesére gondolok és sok helyen — a mükedvelést is betöltő balla­dára. másfelől az erdélyi Írók népjellemzo éc néphez szóló remekedre.-• Hogy áll jelenleg külföldi kulturális kapcsolataink ügye és ezekben az ügyekben milyen szerepe van Erdélynek, il'elve az ec­— A magyar csendőrt nem lehet megvesz­tegetni. Désröl jelentik: Petrán László föld­műves vesztegetés bűntettével kér üt a dési törvényszék elé. Petrán László feleségével Szamosujvárra utazott, ahova gyapjút vitt magával fésültetni, de nem volt szállítási igazolványa. Egy csendőr a szállítási igazol­ványt kérte, mire Petrán László 20 pengőt igéit a csendörörs vezetőjének, hogy áz ügy­ben ne tegyen jelentést. A csendőr feljelen­tette Petránt, aki a most megtartott tár­gyaláson azt hangoztatta, hogy a 20 pengőt, mint bírságot ajánlotta fel, azonban bebizo­nyosodott, hogy vesztegetés volt a célja. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Petrán Lászlót és jogerősen 1000 pengő pénzbír­ságra Ítélte. — Fogházba juttatta tíz mázsa be nem jelentett gabona. Valicsek István körösfeke- tetói gazdálkodó az ősszel 561 kilogram rozs, 119 kg. buza és 308 kg. zab bejelen­tését mulasztotta el. Az uzsorabiróság Va- licseket egyhavi fogházra és 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. délyi magyarság kulturértékeinek? — Külföldi kulturális kapcsolataink most egy alkalmas munkaközösségben kapnak nagyobb intenzitást. Az Erdélyi Tudományos Intézet, amelynek munkájáról csak a l^g- n< i yobb elragadtatással nytlatkozhatik a szakember, óriási segítséget jeleni, ebben a munkában. Maga Erdély egyik főfő kin­csestára szellemi gazdagságunknak. Úgyis, mint nagyon gyökeres és nagyon jellegze­tes magyarság, de úgyis, mint a minden ér­telemben vett kultúra forrásvidéke. Aki a külföld felé Magyarországról beszél, annak minden második mondata óhatatlanul Er­délyre terelődik. S ez nagy szerencse. — Aki az ország kulturális életét figye­lemmel kisérte, az már esztendők óta ismeri Hankiss János munkáját is. Jelenlegi igen nagy elfoglaltságot igénylő közéleti elfog­laltsága mellett tud időt szakítani irodalmi tervei megvalósításának?- Mióta erre a kettős misszióra vállal­koztam — feleli Hankiss államtitkár — reg­geltől éjfélig ennek kell élnem s még min­dig az az érzésem, hogy nem elég, nem elég. De néha, pár napos, ritka szüneteim­ben éppen a kettős munka érdeke kénysze­rít arra, hogy ne veszítsem el kapcsolato­mat az Írással sem. Nyáron igy fejeztem be egy munkát, amelynek címé: „A magyar irodalom Kelet és Nyugat között“. A köny­vet Stockholmban adják ki. Ugyancsak a nyáron egy nagyobb tanulmányt is Írtam, amely arról szól, hogy mit értett Ady „Ke­leten“. Ebben a nagy költő lelki vívódá­saira Igyekeztem a fényt rá vetíteni. Jelen­leg a népművelés módszertanán dolgozom s egy négynyelvü nemzetközi szakfolyóira­tot szerkesztek, — azt hiszem ezzel már túl Is léptem azt a határt, ameddig az ud­varias érdeklődés elkísérhet. Hankiss János érdekes nyilatkozatának ezeket az utolsó szavait közismert szerény­sége diktálja. Mind eddigi munkája, mind az, amit a jövőben fog végezni, mindig a magyar kultúrát szolgálja. S ennek a kul­túrának a szolgálata közügy, amely mindig számíthat a legszélesebb körök érdeklődé­sére. GYÖRGY LÁSZLÓ Hankiss államtitkár franciapvelvü előadása Kolozsváron Pénteken, november 12-én délután a Ferenc József Tudományegyetem 2. számú tantermében a kolozsvári Francia Tanulmá­nyi Kör rendezésében előadást tartott Han­kiss János vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumi államtitkár a francia—magyar szellemi kapcsolatokról. A közönség, mely­nek soraiban ott volt Buza László dr., a kolozsvári egyetem Rector Magnificusa, Brevié budapesti francia követ és számos más előkelőség, zsúfolásig megtöltötte az előadó termet. Renier, a kolozsvári egyetem francia lektora üdvözölte az előadót és a megjelenteket, majd felkérte Hankiss állam­titkárt előadásának megtartására. Hankiss János professzor rövid áttekin­tést adott a közel ezer esztendeje fennálló szoros francia—magyar szellemi kapcsola­tokról. kimutatva, hogy a magyar szellem, miniig élénken reagált a francia szellemi megnyilvánulásokra. Befejezésül Renier lek­tor megköszönte az előadást, hangoztatva, hogy ez Is ujabh jelképe a mind szorosa1 öá váló magyar—francia barátságnak. — Egyesítették a csalás miatt többszörö­sen elitéit Ajtai Andor kiszabott bünteté­seit. Ajtai Andor kolozsvári szerelő több megbízóját rászedte már. Egyik alkalom­mal egy magasrangu katonatiszttől vál­lalta fel a fürdőszoba berendezését, előleget vett fel, de a munkát nem végezte el. Ezért csalás miatt hathavi börtönbüntetésre Ítél­ték. Mielőtt ez a büntetése jogerőre emel­kedett volna, egy Bukarestből idekerült ma­gyar mérnökkel lépett összeköttetésbe. A mérnököt bércséplési vállalkozás és villa­mossági szaküzlet létesítésére beszélte rá. E vállalkozással több mint 12.000 pengő kárt okozott a mérnöknek. Az újabb bűn­cselekményért Ajtaira egyesztendei börtön- büntetést szabott ki a törvényszék. Ajtai i most büntetései egyesítését kérte. A biró- í ság helyt adott kérésének és összbüntetés- I ként egyévi és négyhavi börtönbüntetést á’- * lapított meg számára. ­Almát jóminőségü télialmát, há­túit, sóvárit, rozmaringot stb. vegyesen 20 kg-os kosárban 50.— P-ért. Másodosztályút 35.— P-ért ab Kökényes utánvét mellett szállítok. Rendes kiszolgálás! KALLÓ ISTVÁN gYMIcskereskedö Kökényes, Kárpátalja. — Vidékiek csak külön engedéllyel utaz­hatnak Szófiába. Szófiából jelentik: A rend­őrség elrendelte, hogy ezentúl mindenkinek, aki vidékről Szófiába akar utazni, külön engedélyt kell beszereznie. * Gyógyszertárak téli zárórája. A ko­lozsvári Gyógyszerész Testület értesítésé­re felhívjuk a közönség figyelmét, hogy a gyógyszertárak e hó 15-től este 6 óra­kor zárnak! — Megcsúszott a pinoelépcsőn s a mélybe zuhant. Súlyos szerencsét’enség történt pénteken délelőtt a Pap-utca 38. szám alatt. Klenk Etel, 37 éves gyári munkásnő le akart menni a pincébe. A legfelső lépcsőn megcsúszott és olyan szerencsétlenül zuhant a mélybe, hogy csipőcsontja eltörött s ezenkívül még súlyos külső és belső zuzó- dásokat szenvedett. A kihívott mentők be­szállították a sebészeti klinikára. Könvvek között KALOTASZEGI HELYNEVEK — Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadása — Szabó T. Attila kolozsvári egyetemi ta­nár több mint másfél évtized gyűjtőmunká­jának eredményét hozta most nyilvánosság­ra abban a vaskos kötetben, melyet az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványsoro­zatában adott ki Kalotaszeg helyneveiről. Ez a mü egyik állomása annak a nagy­szabású tudományos munkának, amit E’ éty anyagi és szellemi kincsének tudor . o; feldolgozására Indított a Tudómén- - ■ zet. Ha életünk kérdéseit alaposan és tár­gyilagosan meg óhajtjuk vizsgái 1, alapve­tésként a legteljesebb tárgyismeret szüksé­ges. Ismernünk kell a múltúnk minden szög­letét és tudnunk kell azt, mink van. Iga. erőt és biztonságot csak ez a tudás adhat nekünk sorsunk alakítására. Nem illúziókra, negyven millió magyarról regélő szlvárvá- nyos álmokra van szükségünk, hanem a ke­mény valóság ismeretére. Csak ha tisztán, világos szemmel látjuk helyzetünket Euró­pában, a Duna vö’gyében, Magyarországon és itt Erdély földjén, akkor lehet módunk­ban úgy élni és tenni, ahogyan kell. Ismernünk kell, a legaprólékosabb tudo­mányos feldolgozás alapján nemcsak nép­dalainkat és történelmünket, de földünk geológiáját és ásványi kincseit, népeink ter­mészetrajzát és fö’drajzi tagozódását is. Ha magyar jövéndöt akarunk fe'építeni, jószán­dékkal, legjobb tudásunk szerint, ez a tájé­kozottság az első feltétel. S ennek a nem kis munkának elvégzésére vállalkozott az Erdélyi Tudományos Intézet. A nagyközönségnek ebből a szemszögből kell tekintenie ezeket a kiadványokat és ma­gának is tájékozódnia kell, amennyire kép­zettségétől és szorga1 mából t^llk. Az első­nek megjelent kötetek egyik legérdekeseb- blke kétségtelenül a „Kalotaszeg helyne­vei“, amelyből egyelőre még csak az első rész, az adatok jelentek meg. Ezek feldolgo­zása, kiértékelése és nagyobb tudományos egészbe való beijesztése még csak ezután kerül a nyilvánosság elé. A munkát hihetetlen szorgalom és alapos­ság jellemzi. Nincs módunkban részletes bí­rálatba belemenni, mert ez a szakemberek hivatása. De fajtánk sorsának alakulása s különösen a történelem iránt érdeklődést tartók számára rendkívül érdekes olvas­mány végig böngészni ezeket az oldalakon s figye’ni, amint alakul, változik egy-egy te­lepülés s ezen belül a községek határrészel­nek neve. Mint külön érdekességet kell kiemelnünk, hogy román elnevezés csak Igen későn, alig egy-kétszáz éve fordul elő, jeléül a román­ság késői betelepedésének. Szabó T. Attila professzor munkatársai­val, akik között fölsko’ások, papok, tanltok voltak, feldogozta az egész kalotaszegi nép- tömb helynévanyagát. Történeti forrásoktól kezdve egészen a ma is élő, használatban levő nevekig és elnevezésekig. Munkáját olyan időkben kezdette meg egyedül, majd minden támogatás nélkül, amikor magyar falvakat járni, magyarok számára bűn, á!- lame’lenes cselekedet volt. Csendőrszuronyok között kellett dolgoznia, ha ugyan egyálta­lán engedték. A mü mégis elké3 5Ült s most itt fekszik előttünk kilométerkövéül egy a jövendőbe nyúló útnak, amelyen az erdélyi tudomSnvos?í5°nak tovább kell hd^dnia. r Ja Ara és jó hlrdetéssssc “lapja a |ó Üzletmenetnek 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents