Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-12 / 256. szám

1943. NOVEMBER 12.

KutTlUjSKG

Kassa mindig magyar volt és az is marad!

KáSlay Miklós méltatta a hazatérés ötödik évfordulóján a Nagy Fejedelem városának jelentőségét a magyar életben

Kassa, november 11. (MTI). A kassai felszabadulási ünnepségekre Kassára érkezett -Káilay Miklós miniszterelnök, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, továbbá Bárczay János földművelésügyi, Gergelyffy András belügyi és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, valamint In- cze Péter miniszteri tanácsos, a miniszter- elnök személyi titkára és Haeffler István osztálytanácsos, a miniszterelnökség sajtópolitikai osztályának vezetője.

A miniszterelnök a kormány tagjaival a LÉL motorossal érkezett meg Kassára. A feldíszített pályaudvaron a vármegye és a város vezető személyiségei fogadták őket. Vitéz báró Schell Péter főispán üdvözölte a miniszterelnököt és a kormány tagjait. Az üdvözlés után a székesegyházba vonultak és résztvettek az ünnepi misén, amelyet Serédi Jusztinián biboros hercegprímás nagy papi segédlettel pontifikáit. A mise közben Madarász István megyéspüspök mondott szentbeszédet. A mise után Káilay Miklós miniszterelnök megkoszorúzta a Dom falán lévő Rákóczi-em’ékmüvet, valamint a Főutca egyik házán elhelyezett jelképes Oltárt, a hazaszeretet és áldozatkészség Oltárát.

Ezután került sor a kassai napok legkiemelkedőbb ünnepségére, amelynek színhelye a Szentkorona-téren volt a hősi emlékmű előtt, ahol öt évvel ezelőtt a Kormányzó TJr ö Főméltósága bevonulása alkalmával rendeztek díszes ünnepséget. Az ünnepségen résztvett Serédi Jusztinián biboros hercegprímás és Meszlényi Zoltán felszentelt püspök, továbbá Kuzmich Gábor, a posta vezér- igazgatója. A Himnusz után, Szapári Sándor, a kassai Nemzeti Színház tagja elmondotta Gyula diáknak a „Kassai ének“ cimü költeményét, amelyet Kassa felszabadulásának emlékére irt.

Ezután Káilay Miklós miniszterelnök elmondotta ünnepi beszédét.

— Néhány nappal ezelőtt arról beszéltem,

'— mondotta, — hogy mit jelent itt földünkön a magyar összefogó erő, annak államalkotási, politikai és nemzetiségi szempontjaiból. Itt is folytathatom ezt a gondolatot, mert hiszen erről eleget szólani nem lehet. De Kassán, ahoi nincs nemzetiségi kérdés, elvonatkoztatom magamat ebből és a ma politikai problémáitól is. Lokalpatriota leszek és a városról, nemzetünk rendjébe való beilleszkedéséről, jövendőjéről kísérlem meg gondolataimat elmondani.

— Kassa, bár Kolozsvár után második fővárosa volt a török megszállás alatt kialakult részeknek, valahogy mégsem jelentett politikai gócpontot. Itt nem úgy, mint Kolozsváron, vagy más városaiban Kelet- Magyarországnak, nem a politikai gondolat domináns, Kassának egészen más Jelentősége volt és a jelentősége gazdasági és kultúrpolitikai és ebben a vonatkozásban sem központ, de ennél sokkal több kezdőpont és végpont. Egy fontos vonalnak, a kassaikrakkói vonalnak egy kezdő, illetve végpontja. Egy gazdag és eredeti önálló kultúra világa, egy önál’ó virágzó gazdasági empommnak fő állomása. A XIV. század elején ez az adottsága már nemzetközi megállapodás keretében is valósággá vált, mert egyesség jön létre, amely biztosítja Kassa és Krakkó között polgáraink szabad kereskedelmét. Később Kassa Európa egyik legfontosabb kontinentális útja, amely a Fekete-tenger és a Keleti-tenger között a török megszállás alá került Moldvától nyugatra folytatódva, Brassón, Kolozsváron át fordult Krakkó és Thorn felé. A magyar bor és gabona, a magyar réz és magyar ezüst, meg a magyar kézműipar pompás termékeit ez utón cserélik ki az északi szomszéd sójával és kénjével, üvegével és szőlőjével és természetes, hogy a százados gazdasági forgalom nem maradhatott hatás nélkül az érintkezés egyéb formáira sem. A Hedvig magyar királyleány által alapított krakkói egyetem kassai diákjai közül nem egy lesz professzorrá. A gazdasági élet, a tudomány művelése ma itt ragyog körülöttünk teljes szépségében: Kassa mint múltúnknak tanu- bizonysága. Gondojunk csak a Felvidék magyar renaissance-ára, amely innen származik át a Kárpátokon túlra.

— Kassának ez a röviden összefoglalt útja és jelentősége szabja meg ennek a városnak életét és jövőjét. Mit jelent a mellett — ami itt volt, itt van és itt lesz, az a húsz év, ami elmúlott. Mert leromboltak néhány szép régi palotát, néhány nagyon csúnya házat építettek helyébe. Ennyi nyomot hagytak itt- Rossz emlékeket, sajnos többet, de mindez elmúlik. De az ONCsA-há- zak, amelyeket ma avatunk és az azokkal képviselt szeretet, áldozatkészség és gondoskodás nem múlandó. De soha nem múlik cl

az a gravitáció, amit ez a város, ennek kultúrája, helyzete jelent nemcsak Magyar- ország határain belül, de messze azon túl is. Talán az egyedüli városunk, amelynek a gravitációja túlnőtt a magyar határokon, cooperált idegen városokkal, amelyekben nemzetközi élet zajlott le.

— Most a visszatérés évfordulóján a tudománynak, kultúrának, a szellemi felsőbbrendűségnek, a katonai erénynek méltóság- teljes ünnepe zajlott le Kassán. Senkit sem bántva, senkit sem pirongatva ünnepelünk ma itt. Mert az, hogy a kiállításnak anyagi gazdagsága több, mint Közép-Európában bárkinek lehet, az, hogy operánk és szinmü- vészetünk legelső, hogy társadalmi egyesületek olyan lelkes munkát végeznek, hogy itt egyetértés, rend és nyugalom honol, hogy ez a kis város a háború ötödik évében ilyen rendkívüli körülmények között, ilyen szép gazdag ünnepséget rendez, ez, azt hisszük senkit sem bánt, senki érzékenységét nem sértheti, mert hiszen ha a magasabb kultúra, a magasabb emberi élet, a szép és'' nemes gondolkodás valakit sért, vagy bánt, az önmagát Ítéli el.

— A visszatérésnek ötödik évfordulóján köszöntőm a visszatért Kassát és népét, a tőlünk soha el nem szakadt, mert mindig magyar volt és az is marad.

A nagy lelkesedéssel fogadott ünnepi beszéd után Tarczal Gusztáv mondott beszédet a kassaiak nevében. Az ünnepség után

Bornemisza Géza iparügyi miniszter megnyitotta az Országos Műszaki Múzeumot, Kuzmich Gábor postavezérigazgató pedig a kassai országos bélyegkiállitást.

A miniszterelnök és a kormány tagjai, valamint a hercegprímás délután részvettek az ONCsA-házak felavatásán

A katolikus ifjúság az egyháznak és a hazának jó ígérete

Kassa, november 11. (MTI). A kassai főiskolán működő Emerican szerdán délután a vármegyeház diszgyülést tartott, amelyen Serédi Jusztinián bibomok, hercegprimás is felszólalt. Rámutatott arra, hogy Krisztus egyháza kezdettől fogva anyai szeretettel és kulturális egyesületeket. Különösen nagy gondot fordított mindig a katolikus ifjúsági egyesületekre, mért tudta jól, hogy a katolikus ifjúság az egyháznak es a hazának jó Ígérete. Gondoskodott arról, hogy a katolikus ifjúság távol maradjon olyan szervezetektől és ne működjék olyan szervezetekben, amelyeknek célja a vallásosságnak és az igazi, helyes értelemben vett hazafiságnak támadása, vagy felforgatása. A katolikus ifjúságnak a katolikus egyesületekben van a helye.

A hercegprimás ezután a katolikus diákotthon-mozgalomról szólott, amelyet az állam és a társadalom is jóindulattal támogat. Megköszönte azt a buzgóságot, amelyet ez az ősi város és annak minden lakosa a mozgalom érdekében kifejt.

Kassa város üzemi vagyonát sikerült átmenteni a csehszlovák időkből

Kassa, november 11. (MTI). A kassai ünnepségek keretében szerda délután került sor Kassa-város közmüveinek bemutatójára.

MichI Rudolf, a városi közmüvek igazgatója beszédében örömmel állapította meg, hogy teljes mértékben sikerült a városi üzemek vagyonát a csehszlovák időkből hiánytalanul átmenteni és sikerült a város közmüveit az elmúlt öt esztendőben igen jelentős mértékben tovább fejleszteni. Délután Pohl Sándor polgármester a kereskedők egyesületének hivatalos helyiségében hirdette ki a kirakatverseny eredményét és buzdító szavak kíséretében átadta az okleveleket és dijakat.

A polgármester szerdán délután az Egészségházban megnyitotta az egészségügyi és szociális bemutatót.

Szerdán a Palota-mozgóban díszelőadáson került sor a Déryné cimü film ősbemutatójára. A mozgószinházat teljesen megtöltötte a közönség, a*melynek soraiban helyet foglaltak a város vezető személyiségei is. Molnár Sándor dr., a nemzetvédelmi propagandaminisztérium kulturális osztályának vezetője bevezető beszédében megemlékezett Kassa-város visszatérésének ötödik évfordulójáról.

EGY ETEM-MOZGOBAN

ma premiere:

Gróf Monte Crist o

I

Nov. 12-től 19-éig

első rész:

Az lf-vir foglya

Dumas világhírű regényét feldolgozták már filmre a németek, az amerikaiak, az olaszok, de most a

legújabb és legkáprázatosabb francia feldolgozást

láthatjuk. Az európai világvárosok filmszínházainak leghatalmasabb szenzációja!

Az óriásfilm nem vetíthető le egy előadás keretében s igy két részben láthatjuk:

Nov. 20 - tői 27-éig

második rész:

A bosszú

Svájci lap megállapításai a magyar külpolitikáról

Zürich, nov. 11. (MTI) A „Tat" cimü lap vezércikkben foglalkozik a magyar külpolitika kérdésével. A lap abból a megállapításból indul ki, hogy csak a felületes szemlélő ítélhetné meg a magyar külpolitikát úgy, hogy abban ellentmondások vannak. A valóságban a magyar külpolitika iránya 1919. óta mindig ugyanaz. AJapelve a trianoni határok revíziója volt. A cikkíró ezután azzal foglalkozik, hogy milyen viszonyban van Magyarország szomszédaival, majd rátér Magyarország katonai helyzetére. Megállapítja, hogy Magyarország sohasem kapcsolódott be a Jugoszlávia ellen indított hadműveletekbe, csak Jugoszlávia széthullása után az ismert események következményeképpen küldte ki csapatait azoknak a. területeknek megszállására, melyeket húsz éven at szakadatlanul visszakövetelt.

Ugyanilyen a budapesti kormány magatartása az oroszországi hadműveletekben. Magyar imperializmus sohasem volt, legke- kevésbbé ma, amikor Budapest reálpolitikát folytat. A cikk végül megállapítja, hogy Magyarország egyike Európa legrégibb parlamentáris államainak és semmi szín alatt nem engedte hagyományait és belső szervezetét megbolygatni.

Bárdossy László előadása szláv veszedelem elleni egység szükségességéről

Debrecen, nov. 11. (MTI) A debreceni egyetemi ifjúság nemzetpolitikai előadássorozatot rendez és ennek megnyitó előadását •szerdán délután a Tisza István tudomány- egyetem aulájában Bárdossy László volt miniszterelnök, a Magyar Nevelő Társaság elnöke mondotta a szláv veszedelemről.

Rámutatott a nagy szláv hatalom érdeklődésének nyugat felé fordulására és szerepére a balkáni államok önállósági törekvéseinek kialakításában.

Hangoztatta e nagy szláv birodalom szerepének jelentőségét az egyensúly szétbomlasztáséra irányuló törekvésekben, ismertette a nagy pánszláv gondolat fejlődésének útját és ma is jelentkező hatásait, amelynek eredményeként itt áll most Európa keletén egy roppant hatalom, amelynek erőállományáról

nem alkothatunk magunknak — s mások sem alkottak — helyes képet. Az elvi boncolgatás síkján, anélkül, hogy gyakorlati politikai szempontot érintenénk, meg kell mondani, hogy e hatalom nemcsak a társadalom forradalmi átalakítását akarja megvalósítani Európában, ahol egyesek azzal áltatják magukat, hogy meghonosulásboz engedhetik, hanem a szláv világuralom szándékait viszi előre, azokat a törekvéseket, amelyeknek alapjait Nagy Péter vetette meg.

— Tudnunk kell, hogy milyen erőket tudunk ezekkel szembeállítani — mondotta. — A belső erő lényege pedig: az egység, egység és egység. Ez az igazi erő, az egyetlen, amelyre szükség van, hogy feladatunkat be- tölthessük.

Figyelmeztetés Kolozsvár adófizetőihez

Kolozsvár város adóhivatala az adókötelezettek figyelmét nyomatékosan felhívja arra, hogy esedékes adóikat, vagy ^fennálló adóhátralékaikat haladéktalanul fizessék be az adóhivatal pénztárába (Széchenyi-ter 5.). Mindenki hazafiságáról tesz tanúbizonyságot azzál, hogy a megvédett belső fronton állampolgári kötelezettségének az adófizetéssel pontosan eleget tesz. Mindenkinek tudni kell, hogy az államháztartás költségeihez a megállapított mértékben a mai háborús viszonyok között hozzájárulni nemcsak állampolgári kötelesség, hanem biztosítása és védelme a belső frontnak. Az adót kivető és beszedő hivatal mindenkor méltányosan jár el, de komoly figyelmeztetéssel fordul azok felé, akik kötelezettségeiknek nem akarnak eleget tenni. Sűrűn fordul elő, hogy tehetős emberek adójukat csak akkor fizetik ki, amikor az adóhivatal közegei lefoglalást, vagy árverést kénytelenek végrehajtani. Az adóhivatal a kivetett adókat mindenkin kénytelen behajtani, a behajtás és végrehajtás pedig újabb terhet jelent az adózó polgárra. Ezért hívja fel az adóhivatal a hátralékosokat arra, hogy adójuk befizetéséről sürgősen gondoskodjanak. Mindenki annakidején megkapta az adókivetését, ez ellen jogorvoslattal élhetett, a véglegesen megállapított adót pedig ki kell fizetni. Az adóhátralékosok érdekében hivja fel az adóhivatal mindenki figyelmét arra, hogy az adóhivatalnál pos- tacsekklapot kaphatnak, amelyen részletezve van, hogy milyen cimen kell adót fizetni. Ez az eljárás egyszerűsíti az adó- befizetés módját 'és megszünteti a pénztár előtti tolongásokat. Mindazokkal szemben, akik ezen figyelmeztetés után sem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, az adóhivatal kénytelen a törvény szellemében eljárni.

Jö ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK