Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-11 / 255. szám

1948. NOVEMBER 11. s KÉlETlUjSJfG — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fogarasi Erzsébet marosvásár­helyi állami kereskedelmi középiskolai he­lyettes tanárt jelenlegi szolgálati helyén ál­lami rendes tanárrá kinevezte. LA JLA (Észak leánya) Csodás északi filmköl­temény az ógigérő he­gyek honából, az igaz emberekről és az örök szerelemről. A „PélTér" testvér­filmje, de még lenyü- gözőbbI Bemutatja mától a Corvin. A „Lajla“ előadásaira a szabad és kedvezmé­nyes jegyek nem érvényesek 3 — Két fiatal miivész kolozsvári hangver­senye. Veress Sándor, az uj magyar zene- szerzönemzedék európai hirü kiválósága és Végh Sándor, a kitűnő fiatal hegedűmű­vész november 13-án, szombaton tartják hangversenyüket a Mátyás király Diákház­ban. A hangverseny műsora a következő lesz: Veracini: Szonáta, Bach: d-moll szvit hegedűszólóra, Veress: Szonáta. Ezt a mü­vet az utolsó velencei Biennalen mutatták be. Első magyarországi bemutatója most lesz Kolozsváron. Kodály: Adagio, Farkas Ferenc: Hétfalusi csángó tánc. Bartók: Magyar népdalok és I. rapszódia. —- „Népi kultúra és teljesebb magyarság“ cimen tartja meg dr. Maián Mihály egye­temi tanár világnézeti előadását f. hó 11-én este fél 9 órakor a Gábor Aron-diákotthon előadó termében annak az előadássorozat­nak keretében, amelyet az egyetemi és fő­iskolai hallgatónők és hallgatók rendeznek. A rendezőség az egyetemi hallgatónők fi­gyelmét felhívja, hogy a ma esti 7 órai elő­adás kivételesen elmarad, ezt a fél 9 órai előadás helyettesíti. Utatásnál a változó életmód zavarja a rendes emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtse, hogy utazáshoz |ó hashajtó. — Leforrázta magát egy fiúcska. Bangu László 12 éves, Szekfü utca 1 szám alatt lakó fiúcska a kályháról le akart * emelni egy fazék forró vizet. A víz közben ráöm- lött, aminek következtében súlyos égési se­bekkel beszállították a mentők a bőrgyó­gyászati klinikára. — Falusi táncmulatságok bicskázól a büntetőbíróságon. Ezév szeptember 26-án Marótlakán rekruta-bucsut rendeztek a ka­tonának bevonuló legények. A vasárnapi táncmulatságon a még sorozásra sem ke­rült Andró Traján is megjelent. Az Italtól kissé kapatos legény kötekedni kezdett. A csaknem tettlegességgé fajuló vita pillanat­nyilag elsimult ugyan, de a mulatozás vé­gén az összekülönbözöttek ismét szembe­kerültek. Andró a túlerő .láttán csizmaszá­rából kést rántott elő, amivel felhasltotta Boka Traján gyomrát, majd Boka Axente mellébe döfött. Az önvédelmet hangoztató Andró ellen két rendbeli gyilkosság! kísér­let miatt indult eljárás. A nemrégiben tár­gyalt bünperben a büntető hármastanács elnöke, Grois Lász'ó dr. szerdán hirdetett ítéletet. Az ítélet értelmében a vádlott ter­hére csupán egyrendbeli súlyos és egyrend- beli könnyű testisértést állapítottak meg és ezért másfélhónapi fogházbüntetésre Ítélték. Az Ítélet jogerős. Hasonló Összetű­zés történt Nagypetriben, a tavaly kará­csony másodnapi táncmulatságon. Megje­lent ott Bodls János bábonyi legény is, akit a nagypetribeltek maguk közül kivertek. Támadóit, Ágoston János, Topái János, Barta Károly és Domokos Márton nagy- petrii legényeket súlyos testtsértés elmén féjenkint egy-egyhavl fogházra Ítélte az ügyet tárgyaló Lehner Riehárd dr. törvény- széki tanácselnök, mint büntető egyesbiró. A verekedésben részességét tagadó Topái János felmentéséért fellebbezett, a többiek belenyugodtak elitéltetésükbe. AGYAR. ONÄL HARC A DIAKEGYSÉGÉRT Csendesen figyeljük azt a lázas és szép igyekezetét, amellyel a magyar egyetemi ifjúság a maga egységét szeretné megvaló­sítani. És most, amikor a magyar főiskolás ifjúság egy emberként emelte fel tiltakozó szavát a délerdélyi magyar hitvallásos is­kolák erőszakos bezárása miatt, Igaz öröm­mel köszöntjük a magyar egyetemek fia­talságát szép és öntudatos egységükért. Az erdélyi szem különösen fogékony arra, hogy felfigyeljen a tudatos, elszánt összefogások­ra, az egységben rejlő valóságos és erkölcsi erő minden megnyilatkozására, hiszen az egység szükségességének tudatára, az abban rejlő értékek megbecsülésére kisebbségi sorsban eltöltött két kemény évtized meg­próbáltatásai tanították meg. örömmel köszöntjük a magyar főiskolás ifjúság szervezeteit azért, hogy a maguk ré­széről megtették a legfontosabb hitvallást s tanúskodtak amellett, hogy vannak a ma­gyar életnek kérdései, ahol semmiféle szem­pont, semmiféle érv, semmiféle ok nem vá­laszthat el magyart magyartól, sőt ellen­kezőleg: minden szempont, érv és ok a közös összefogás parancsát hirdeti ki. örömmel köszöntjük a magyar főiskolás ifjúság szervezeteit, amelyek az egyének és kisebb érdekcsoportok ügye felett messze kimagasló nemzeti, magyar kérdésben egy érzéssel, egy akarattal, egyetlen kiállással nemcsak a hűség próbáját tették le, hanem elsősorban a próbatétel mikéntjével bizonyí­tották az egység szükségességét. Igen. tudunk arról, hogy a magyar egye­temi ifjúság soraiban már elvetették az egyesülés gondolatának magját. Épp a ma­gyar csillagok fénye alá visszatért Kolozs­vár főiskolás ifjúsága kezdeményezte, hogy a diákság ne forgácsolja szét értékes erőit a múltból ismert szervezkedéssel, hanem teremtse meg a maga egységes erkölcsi tes­tületét, amely a társadalmi, szakmai és felekezeti szempontok áthidalásával erős, szilárd, öntudatos és meg nem bontható egységben fogja össze tagjait. Éppen a ko­lozsvári főiskolás ifjúság volt az, amely a kisebbségi sorsot nemcsak átélte, hanem a kisebbségi élmény legnagyobb tanulságát I értékes örökségképpen az uj magyar élet­be is átmentette. Csak az idegen megszál­lás kényszeritette arra a kolozsvári ma­gyar egyetemi hallgatókat, hogy érdekeiket a Majláth-kör, a F. I. K. E. és a Dávid Ferenc Egylet utján védelmezzék meg. Ez a szervezkedési forma teljesen megfelelt a megszálló hatalom érdekelnek, mert feleke­zetek szerint osztotta meg Erdély magyar főiskolás diákjait. Viszont a kisebbségi diá­kok egészséges életösztöne megérezte, hogy a szervezkedési szabadságnak ez a formája tulajdonképpen a „divide et lmpera« elvét szolgálja s ezért a felekezeti diákegyesüle­tek fölé emelt Diáktanács utján magyarsá­guk egységét tartották szükségesnek hang­súlyozni és biztosítani. A hazatérés után a kolozsvári főiskolák Ifjúsága már levonta a kisebbségi mult tanulságait és minden más szempont elé helyezte az egység megterem­tését. Ennek a gondolatnak diadalát Jelen­tette a Kolozsvári Magyar Diákok Szövet­ségének megalakulása 1941-ben. Az uj idők uj szemlélete már megtermékenyítette a K. M. D. Sz. szervezetének felépítésére for­dított munkát: Kolozsvár egyetemi ifjúsága karonként és munkaközösségenként sorako­zott az egység zászlója alá. íme, az uj európai fogalom: a hivatásrendiség tudata érvényesült a sokfelé szétágazó egyetemi s főiskolai élet kari és szakmai elkülönülé­sének közös nevezőre való hozásában! Illő és szükséges is volna, hogy a kolozs­vári egyetemi ifjúság egységbeli és közös­ségi munkáját részleteiben is ismertessük. Most azonban a részletek felsorolásával mellékvágányra terelnök a kérdést. Ellenben nem lehet elég nyomatékosan utalni arra, hogy a kolozsvári példára minden magyar egyetem és főiskola ifjúsága felfigyelt. Min­den magyar főiskolán megértették, hogy az idők szava öltött testet a kolozsvári szel­lemi fiatalság egységének megteremtésében s itt is, ott is országszerte mozgalom Indult meg a példa követésére. Nemsokára meg­alakult a szegedi ifjúság egységszervezete, azután a pécsi és debreceni egyetemek áll­tak a zászló alá s végül a budapesti állat­orvosi főiskola ifjúságának csatlakozása után a budapesti egyetem orvosi karának hallgatói is csatlakoztak. Ezen a ponton az egységszervezet kiépítésében szünet állt be. És bármily sikert is aratott eddig a magyar főiskolás egység megteremtésének gondo­lata, úgy látszik, legalább Is pillanatnyilag, hogy a további szervezkedésnek gátat vet­nek olyan szempontok, olyan megfontolások s olyan érdekek, amelyeknek a kisebbségi sors tragikus súlya alól felszabadult erdé­lyiek már diadalmasan föléje tudtak emel­kedni. És most, amikor a magyar főiskolás Ifjú­ság egymástól független szervezetei közös magyar ügyben megtudták keresni és meg tudták találni egymást, önkéntelenül Is fel­vetődik egy kérdés, amelyre a magyar jö­vendő vár választ: Mi az akadálya annak, hogy a magyar egyetemek és főiskolák ifjúsága nem követi, nem követheti a nagyszerű kolozsvári pél­dát? Mi az oka annak, hogy ha a legna­gyobb nyomás alól kiszabadult erdélyiek most, a szabadabb légkörben Is szükséged­nek, életbevágóan fontosnak tartották a leg­szorosabb egység kikovácsolását, mert fel­ismerték annak értékét, erejét a nemzett élet épltgetésében — főiskolák, karok van­nak még, amelyeknek ifjúsága távol marad attól a mozgalomtól, amelyre magasabb magyar nemzett szempontokból égetően szük­ség van. Sőt, nemcsak távolmaradások ne­hezítik meg az egység kialakításának fo­lyamatát, hanem az egység mozgalom har­cosai támadásokról is panaszkodnak. Ném mélyédhetünk el a kérdés tárgya­lásában, nem bonyolódhatunk be egy eset­leges áldatlan és felesleges harc részleteibe, ha az valóban megvan. De egy szempontot a magyar nyilvános­ság előtt ünnepélyesen le kell szögeznünk. Ha mi, erdélyiek, akik kijártuk a történelmi megpróbáltatás főiskolájának minden fakul­tását, a jövendőnk letéteményeseinek szá­ján keresztül egy szervesebb, keményebb, dolgosabb egységnek szükségességét han­goztatjuk és azért az egységért a nemzet legszentebb érdekeiért harcoltunk és har­colni meg nem szűnünk, akkor az életaka­ratnak, a munkakészségnek, az emelkedet- tebb szellemi minőségre való törekvésnek ezt a hangját az egész magyar glóbuson csak tisztelettel és megértéssel, csak jóaka­rattal és segitökészséggel illik tudomásul venni. Azok, akik nem értik meg a magyar fő­iskolás ifjúságnak egységtörekvéseit, vagy szempontokat hoznak fel ellene, szívleljék meg az erdélyi magyarság kétévtizedes nyo­morúságát, mert minket a történelem a saját bőrünkön tanított meg arra, nogy minden szempontot, még a legnemesebb és legtiszteletreméltóbbat is felülmúl fontos­ságban a nemzet egyetemes érdeke. Mi meg­tanultuk, hogy amikor minden magyar ügyé­ről, érdekéről, sorsáról van szó, az egység kaptárjában jól megférnek a különböző rajok s az egymástól esetleg távolálló érde­kek és erőt kapnak a nagy, átfogó egyesü­lésből. A magyar érdek ma jobban megkö­veteli a szervesebb egységet, mint valaha. Csak örülni lehet annak, hogy az értelmi­ségi magyar ifjúság egy tábort akar, harcos és munkás tábort s inkább maga veszi ke­zébe sorsa egyetemes intézését, mintsem esetleg olyanok kezdjék szervezgetni, akik­nek nincs sok közük a magyar világkép eszményeihez. Hiszünk, mert hinnünk kell abban, hogy a magyar főiskolás ifjúság egységtörekvése mégis csak győzedelmeskedik és az ifjúsági szervezetek nemcsak egy-egy adott esetben keresik meg és találják meg egymást, hanem a munka és az alkotás szürke hétköznapjai­ban is. llzsorézoit is, sikkasztott is — nyolc hónapi böíiönbüÍtélték Kolozsvár, november 10. Deák Károlyné, Csermely-utca 34. szám alatt lakó kolozs­vári asszony évek óta apróbb kölcsönössze­gek folyósításával is foglalkozik. Kihitele­zett pénzel biztosítására adósaitól zálog­tárgyakat vett át. így 1941 februárjában egy 530 pengőt érő varrógépet kapott zá­logként Osváth Lajosnétól, akinek 125 pen­gőt hitelezett. Egy későbbi alkalommal Krajnyik István dr. adta át biztosítékul 400 pengő értékű aranyláncát, mindössze 20 pengő készpénz ellenében. Ezek a zálogtár­gyak természetesen továbbra is az adósok tulajdonát képezték. Deákné azonban a nála letétbe helyezett holmikat egyszerűen eladta a Kossuth La­jos-utcában lakó Goldstein Jenő fogtech­nikusnak. Goldstein a tárgyakat kész­pénzért vásáro'ta meg. Amikor ezév nyarán Osváthné a varrógépet ki akarta váltani, Deák Károlyné mégis Goldsteinhoz utasí­totta. A fogtechnikus azonban csaknem kétszeresét — 200 pengőt •— kérte a tény­leges tartozásnak. Krajnyik István dr. még rosszabbul járt, őneki egyáltalában ki sem akarta adni a Deáknéhoz alig ötszázalékos értékében zálogba tett aranyláncot. Kraj­nyik István dr. a bírósághoz fordult emiatt. A járáshlró«-" Deák Károlynét annakidején 40 pengő ' ntetésre Ítélte eL A póruljá,. ..dósok később bűnvádi felje­lentést tettek Deák Károlyné elilen, akit most már sikkasztás cimén a törvényszék büntető egyesbirája vont felelősségre. Az ügyet tárgyaló Lehner Riehárd dr. törvény- széki tanácselnök, büntető egyesbiró — te­kintve, hogy az aranylánc ügyében már Ítélkeztek, — egyrendbeli sikkasztás bűn­tettében mondotta ki bűnösnek Deák Ká­rolynét, akit ezért nyolchavi börtönre és négyévi jogvesztésre ítélt. Felelősségre vonta a birőság azonban a zálogtárgyakat megvásárló Goldstein Jenőt is cselekmé­nyéért, de csupán vétséggé minősítette. A terhére megállapított kétrendbeli vétségért háromhavi fogházat és háromévi Jogvesz­tést szabott ki a büntető egyesbiró. A vádat képviselő Folkmann Miklós dr. az ítéletet tudomásul vette, az elitéltek azonban megfellebbeztek. Kél l£is c ca — bélgeií icg&űst KOLOZSVÁR, november 10. Tiltott határ- átlépési perehet tárgyalt a törvényszék bün­tető hármastanácsa. As inditóok csaknem mindig ugyanaz: kényszerűség, családi ba­jok, kalandvágy, vagy menekvés valami elől... Az éppen soron lévő két szászfenesi leányzó restelkedve húzódik meg a bíróság Színe előtt. Nevük tompán hangzik el a kérdésekre as% aggasztó csendben. — Aztán mit kerestek „odaát“* — ér­deklődik tőlük Szabó András dr. tanácsel­nök. — Tordaturra jártunk... — válaszolják egybehangzóan. Ajándékot vittünk oda férj- hezment testvérünk kél kicsi fiának. —- Miféle tilos dolog volt az az ajándék t! — tudakozódik némi szigorral az elnök. A két vádlott összesomolyog. Majd a bí­róságra tekintenek, azután szinte egyszerre kapják el onnan hirtelen komolyra felhősö­déit pajkos pillantásukat, lesütve a földre... — Egy pár kicsi cica volt... Az egyiket én vittem, a másikat meg a húgom.., — szól a beszédesebbik. A tanács tagjai megenyhülten nézik a riadt madarak módján menyecskéket. Valami meleg árad a bírák mellében. A paragrafusok útvesztőiben ked­vező megoldás után kutatnak. — Tizenöt-tizenöt napi fogházbüntetés fejenkint — hangzik el' végül az elnök szava... Hiába, ki a törvény ellen vét, annak bűn­hődnie keU... — Veress Sándor előadása a kolozsvári Zonekonzervatórlumban. A kolozsvári Ze­nekonzervatórium előadássorozat megindí­tását vette tervbe. Az elgondolás szerint az előadássorozat keretében ének- és hangle­mezbemutatókkal sorra veszik a magyar népdal, a magyar zene múltja, az uj ma­gyar muzsika, valamint az európai zene fej­lődésének kérdéseit. Ennek a nagyjelentő­ségű művelődési előadássorozatnak első előadója Veress Sándor, a kolozsvári szüle­tésű kiváló fiatal zeneszerző és népdaüku- tató lesz, aki a magyar népdalról tart elő­adást, november 14-én déleidet 11 órakora Zenekonzervatórium dísztermében. Belépő­díj nincs. — Kétesztendei fegyházbüntetéssel súj­tottak egy rovottnuütu asztalossegédet, áld meglopta lakásadóját. Izsák Zoltán kolczs■ vári asztalossegéd egy ideig Müller Ferenc, Szántó-utca 22. szám alatti házában lakott. A lopásért már egy évig fogházban Ült Izsák Zoltán, lakásadőja távolléténm annak lezárt ruhásládáját is felnyitotta és onnan mintegy 1000 pengő értékű fehérneműt, ru­hafélét és ágyneműt lopott el. A rövidesen ’eleplezett Izsák Zoltán Lehner Riehárd dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyes­biró elé került. A biintetöbirő visszaeső bű­nösként bírálta el a vádlottat, akit a lo­páséit kétesztendei fegyházbüntetésre és ötévi jogvesztésre Ítélt. Az ügyész súlyosbí­tásért, a vádlott büntetése csökkentéséért meghúzódó j$hM fs.llel>be»itt.

Next

/
Thumbnails
Contents