Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-10 / 254. szám

1943- NOVEMBER tO

3

KihtiUjskg

ország kiürítené Hollandiát, Shandináviát és más országot, ha tudná, liogy ezek szembc- szállnak a szövetségesek elözönlésével. Nem kívánunk német'fennhatóság alatt álló Európát. Tudjuk, hogy Németország történelmi küldetése nagyrészt keleten van.

Szabad osztrák komité alakult

Londonban

Stockholmból Zürichbe olyan értesülés érkezett, hogy Londonban, ahöl eddig is működött egy osztrák emigráns-bizottság, szombaton egy szabad osztrák komité alakult, amelyben volt szocialista, keresztényszocialista és demokrata politikusok vesznek részt. A régebb megalakult bizottság főleg szélsőbaloldali politkusokból áll. Az uj komité célja a közzétett program szerint a független demokrata Ausztria helyreállítása.

Keresztes-Fischer belügyminiszter beszéde után a Ház elfogadta a tanyai közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatot

R képviselöház megkezdte a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaré cselekmények szigorú büntetéséről szélé javaslat tárgyalását

Budapest, november 9, A képviselöház keddi ülését negyed 11 órakor vitéz Tors Tibor alelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy Gosztouyi Sándor képviselő kíván felszólalni mentelmi jogának megsértése ügyében. Gosztonyi Sándor bejelentette, hogy a csendörség Klstarcsán megállásra és igazolásra szólította fel. Mentelmi jogát megsértve látja és ezért kéite ügyének a mentelmi bizottság elé való utalását. Indítványozta, Hogy a képviselők gépkocsijait látható jellel különböztessék meg a forgalomban lévő többi személygépkocsitól. Törs Tibor alelnök bejelentette, hogy az ügyet a Ház hozzájárulásával a mentelmi bizottság elé utasítja.

Ezután a Ház megkezdte a tanyai közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat vitáját.

Elsőnek Szölősi Jenő képviselő szólalt fel. Több határozati javaslatot tett a törvényjavaslat szövegének megváltoztatására. Javasolta, hogy a tanyai közigazgatásra vonatkozó szabályrendeletek megalkotására tárcaközi bizottságot állítsanak.

Vámos János délvidéki képviselő felszólalásában a tanyai lakosság problémáinak megoldását a közigazgatási kirendeltségektől várja. Hangoztatta, hogy az elfogadás előtt álló kerettörvényjavaslat nem fog vármegye autonómiája rovására menni és meggyőződése, hogy ez a tanyai lakosság érdekeit a legjobban fogja szolgálni.

Serényi Miklós gróf behatóan foglalkozott a tanyai igazgatás módozataival. Hangsúlyozta a jó útvonalak és a távbeszélő- hálózat kiépítésének fontosságát és kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el.

Ezután vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szólásra. Hangoztatta,' hogy amikor hozzáfogott a köz- igazgatási reform kidolgozásához, elhatá- i'ozta, hogy a tanyai közigazgatás kérdésének rendezését a reform keretén belül végzi el. A bekövetkezett viszonyok azonban egy nagy átfogó reform megvalósitását nem tették lehetővé és nem tették indokolttá. Ennek következtében arra a felfogásra jutott. hogy az átfogó reformból kiszabadítja a tanyai problémát és azt önállóan oldja meg. A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy leküzdje azt az ellenállást, amelyet a tanyavilággal rendelkező városok részéröl eddig a tanyákról való gondoskodás tekintetében tapasztalni lehetett és biztosítani lehessen a tanyai világ korszerű közigazgatását. A javaslat a közigazgatás fejleszté- sébéh három állomást jelöl meg: az egyszerű, az utazó vándorközlgazgatást, az állami kirendeltséget és a tanyaközség alakítását. A belügyminiszternek a szabályrendeletek alkalmazásából folyó beavatkozási joga az autonómia jogát nem sérti. A tanyai építkezések korlátozásáról szólva, a belügyminiszter kijelentette, a cél nem az, hogy egycsapáira megszűnjék a tanyai település, hanem az, hogy lassan-lassan a fejlődés folyamán a településeket tanyai községekké kiépítsék és igy létesüljön egy egészséges közigazgatási centrum, amely biztosítaná a kulturális élet lehetőségeit is. Kétségtelen, hogy ennek a közigazgatási rendszernek kiépítése bizonyos terhet fog jelenteni az érdekelt városokra és községekre. Természetesen a segítségről gondoskodás történik. Ezen a téren számolni kell a községi segélyalapra és a városok részéről is bizonyos bevételi források biztosítására, de elsősorban az érdekelt városoknak és községeknek kell erőfeszítést tenniük az eszközök előteremtésére. A javaslat csak első lépés, amely meg akarja indítani a tanyai élet további fejlődését.

A Ház ezután a javaslatot elfogadta. Napirend szerint következett az egyes kül- államokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, amelyet röviden Szeder János előadó ismertetett. Ezt a javaslatot a Ház hozzászólás nélkül elfogadta.

Következett a nemzeti gazdálkodás renc- jét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló .javaslat tárgyalása. A javaslatot Tornyos György előadó ismertette. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy az árdrágítást visszaéléseket az eddigi jogszabályokban megszabott büntetéseknél súlyosabb szankciókkal torolja meg. A visszaélések kiküszöböléséhez elsősorban a társadalom erkölcsi segítsége kell és figyelemmel a nehéz viszonyokra, tanuljunk meg lemondani, áldozatos magatartást tanúsítani és fegyelmezetten állani a közellátás szolgálatában. Kérte a javaslat elfogadását.

Az előadó beszéde után a vita első szónokaként Nagy László emelkedett szólásra. A Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka a törvényjavaslattal összefüggőben behatóan foglalkozott a közellátási helyzettel. Bejelentette, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásán módosításokat kíván tenni a törvényjavaslat szövegére. Beszéde végén közölte, hogy pártja nevében a törvényjavaslatot nem fogadja el.

Nagy László felszólalását Kadocsay László igazságügyminiszter is végighallgatta.

Röviddel 2 óra után Krúdy Ferenc alelnök napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a Ház ülését szerdán délelőtt 10 órakor folytatja. Bejelentette, hogy napirend után interpellációkra térnek át. .

A képviselöház keddi ülése % 3 órakor ért véget. * 1 11

Csütörtökön ismét megnyílik a kolozsvári egyetem

Csatlakozások a kolozsvári egyetemi ifjúság megmozdulásához a délerdéiyi magyar iskolák bezárása ügyében

Kolozsvár, november 9. Buza László, a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudomány- egyetem rektorának rendeletére kedden az egyetemen az alábbi hirdetményt függesztették ki:

„Folyó hó 11-én (csütörtökön) reggel ismét megnyílnak egyetemünk kapui. Bízom az egyetemi ifjúság felelősségérzettől áthatott higgadtságában, mely egyedül tudja lehetetlenné tenni azt, hogy az egyetem nyugodt munkáját egyesek megzavarhassák.

Ma a következő táviratot intéztem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz:

— Most tettem közzé a hirdetményt egyetemünk november 11-iki megnyitásáról. Ezzel együtt tisztelettel jelentem Nagyméltóságodnak azt is, hogy egyetemünk ifjúságának a délerdélyi magyar felekezeti iskolák bezárását miatti nemes megmozdulásához, melyre október 26-iki táviratom vonatkozott, csatlakozott:

1. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Orsz. Szövetsége,

2. Budapesti jogi kar egységszervezete,

3. Budapesti orvoskar egységszervezete,

4- Debreceni egyetemi ifjúság,

5. Pécsi egyetemi ifjúság,

6. Szegedi egyetemi ifjúság,

7. Bánya-, kohó- és erdömérnökhaMgatók ifjúsági köre, ,

8. „Hungária“ magyar technikusók lapja,

9. Turáni Vadászok Országos Szövetsége,

10. Erdélyi IX. Cserkészkerület parancsnoksága,

11. Székely Alkalmazottak Országos Szövetsége.

Mi, kolozsváriak, a legközvetlenebbül érezzük a helyzet súlyosságát és készek vagyunk minden áldozatra, melyet a magyarság érdeke megkíván,“

II Magyar Nemzeti Diákszövetség Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter előtt tiltakozott a délerdéiyi magyar iskolák bezárása ellen

Budapest, november 9. (MTI). Szinyei- áferse Jenő vallás- és közoktatásügyi mi- nrazter hétfőn délelőtt hivatalosan fogadta a Magyar Nemzeti Diákszövetségbe tömörült ifjúsági szervezetek vezetőinek küldöttségét, amely Ka.jczy Imre dr., a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkárának vezetésével jelent meg és átadta az egyetemi és főiskolai ifjúság emlékiratát, amely szerint a magyar ifjúság mélységes fájdalommal tartja napirenden azt a lényt, hogy a román kormány délerdéiyi véreink szellemi életének központjai köz.iil legutóbh három középiskolát bezáratott, amivel a délerdélyi magyar Ifjuság egy részének szine-javát, a három középiskola legfelsőbb osztályainak magyar diákjait a legbizonytalanabb sorsnak tette ki.

A Magyar Nemzeti Diákszövetségbe tömörült .egyetemi és főiskolai ifjuság tudatában van annak, hogy a magyarság súlyos harcában a teljes egység és a fokozott fegyelem mindennél fontosabb, ezért bizalommal fordul a kormányhoz abban a reményijén. hogy a román kormánynál megtesz minden lehetőt a magyar délerdéiyi ifjuság érdekeit érintő súlyos intézkedések orvoslására. A magyar ifjúságnak ez intézkedések

ellen a miatt is tiltakozni kell, mert akkor érinti ez a súlyos rendelkezés a délerdélyi magyar ifjúságot, amikor a »magyar kormány a román ifjuság részére a közép- és főiskolai oktatást teljesen szabaddá és zavartalanná tette.

Szinycl-Merse Jenő miniszter megnyugtatta a küldöttséget azzal, hogy a magyar kormány minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközzel arra törekszik, hogy n román kormány orvosolja sérelmes intézkedését, amely a három középiskola bezárásával érte a délerdélyi magyarságot.-— A magyar kormány történelmi felfogásunknak megfelelően nemzetiségeink iránt barátságos és megértő politikát folytat —

mondotta többek között a miniszter -— amely nemcsak a romána.jku, hanem minden hazai idegenajku polgárainak biztosítja jogai szabad gyakorlását, valamint azt, hogy anyanyelvűkben és szokásaikban liáboritha- tatlanul élhessenek közöttünk.

A küldöttség köszönettel, és megnyugvással fogadta a miniszter szavait, aki végül arra kérte a küldöttséget, hogy tudassa megnyugtató kijelentéseit az ifjúsággal.

. A felekezetközi béke jegyében zajlott le a délerdéiyi magyar evangélikusok közgyűlése

Brassó, november 9. A Temesváron megjelenő „Déli Hírlap“ Brassóból jelenti, hogy a romániai magyar evangélikus egyházkerület ott Purgly László egyházkerületi felügyelő és Argay György szuperintendens elnöklete alatt évi közgyűlést tartott, amelyet Purgiy László nagyhatású beszéddel nyitott meg.

Megragadó szavakkal ecsetelte azt a hősi küzdelmet, amit a kicsiny, de nagyon lelkes közösség a háborús nehézségek között a maga létéért folytat. A jelen legsürgősebb s legfontosabb feladatát abban látja, hogy össze kell fogni az erőket, s félretéve mindent, ami elválaszthatna egymástól, — egyetértő testvéri szeretetben kell munkálni az egyház és a nép javát.

Az elnöki megnyitó a jelenlévőkre mély hatást gyakorolt s a közgyűlés a megnyitót teljes egészében a jegyzőkönyvben való megörökítésre rendelte.

Argay György szuperintendens jelentette, hogy a mai időkben az egyház munkájának egyetlen célja az volt: a 'lelkeket közelebb vezesse az é!ő Istenhez. Ezt a célt szolgálta az egyház minden megmozdulása. Ezek közül a szociális munka ért el szép eredményeket, bizonyságául annak, hogy a nép szociális érzéke és egymásért való felelőssége erős fejlődésen megy keresztül. Ebben nagy része van az egyház nevelő munkája mellett a mai nehéz idők tisztitó erőpróbájának is. Vázolta a válságot, melyen az egyházkerület iskolái mennek át, majd ismertette azt az erőfeszítést, amellyel a lel- készi és tanítói utánpótlást biztosítani igyekeztek. Hálásan emlékezett meg két felekezet : a református és római katolikus egyház készséges támogatásáról, mely az evangélikus tanulóifjúság előtt megnyitotta tanintézetei kapuit. Megnyugtató az a tény, hogy az egyházkerület egyetlen gyülekezete és egyetlen iskolája sem maradt rendesen képzett, diplomás lelkész és tanító nélkül, ami ma nagy szó. Nagy elismeréssel szólott a püspök arról a bátor helytállásról és áldozatos hűségről, mellyel a lelkészi és tanítói kar a maga nehéz és felelősséges munkáját a mai súlyos, történeti Időkben végezte. Ennek köszönhető, hogy a gyülekezetek mindenütt rendezett képet mutatnak s nyugodt hitéletet élnek. Része volt ebben az egyház világi vezetőinek is, akik mindenütt megható módon tettek bizonyságot hagyományos egyházhüségükről és áldozatos egyházszeretetükröl, élükön Purgly László felügyelővel, ki ebből a munkából az oroszlánrészt vállalta.

Összeül az egyetemes unitárius egyház parlamentje

November 21-én ülésezik az Egyházi Főtanács — Józan püspök ünneplése lelkészi szolgálatának 50. évfordulója alkalmából

Kolozsvár, nov. 9. November 21-én ül ösz- sze az egyetemes unitárius egyház parlamentje, az Egyházi Főtanács. Az egyház vezetősége már szét is küldötte a tagoknak a meghívókat. A főtanács! üléssel kapcsolatban az azt megelőző két napon keresztül a magyarországi unitárius egyház fontos szervei és egyesületei tartanak összejöveteleket és ünnepségeket. November 18-án délután a lelkészi továbbképző tanfolyamot nyitja meg Józan Miklós püspök. Ez alkalommal a lelkészkor diszközgyülésen ünnepli az unitárius egyház köztiszteletben álló főpásztorát lelkészi szolgálatának félévszázados évfordulója alkalmából. November 19- én délelőtt 9 és délután 4 órakor a lelkész- továbbképző tanfolyam előadásai hangzanak nak el, másnap pedig, reggel 9 órakor az Egyetemes Unitárius Lelkészkor tartja közgyűlését. Ugyancsak november 20-án, délelőtt 10 órakor az Egyetemes Unitárius Ti- nitók Egyesülete rendezi meg évi rendes közgyűlését. Délután 3 órakor az Unitárius .Irodalmi Társaság közgyűlésén, 4 órakor pedig a Dávid Ferenc Egylet közgyűlésén vesznek részt a Főtanács tagjai és a nagy- közönség. November 20-án, délután 5 órakor nagyszabású emlékünnepélyen áldoz az egyetemes unitárius egyház egykori nr-gyjóttevö- je, Berde Mózsa emlékének.

Az egyházi fötanácsi gyűlés november 2I-én, délelőtt fél 9 órakor kezdődik a püspökség dísztermében Géléi József dr. egyházi fögondnok megnyitójával, illetőleg ünnepi istentisztelettel. A Főtanács ülésének rendkívül gazdag tárgysorozata van.

A Főtanács gyűlésével kapcsolatban a főtanácsi tagok féláru vasutijeggyel utazhatnak, ha erre vonatkozó kérésüket és 2 pengő 10 fillért postabélyegben november 15- ig eljuttatják a püspökség irodájába.

Jl renüörszemólYzet kiegészítésére Kolozsváron sorozást tartónak

Kolozsvár, november 9. A m. kir. rendőrség őrszemélyzeténél beállott hiányok pótlására a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya ez év december hó 2-án Kolozsváron sorozást tart.

A sorozáson megjelenhetnek azok a 21. életévüket betöltött, de 26 évnél nem Idősebb, nőtlen, tökéletesen erős testalkatú, legalább 170 cm. magas, katonai kiképzésben részesült, büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik pályázati kérelmet nem nyújtottak ugyan be, de jövőjüket a m. kir. rendőrség kötelékében óhajtják megalapítani és a rendőri pályát élethivatásnak választják.

Ezek a jelentkezők személyi okmányaikat és erkölcsi bizonyítványaikat vigyék magukkal.

A sorozás december hó 2-án reggel S órakor kezdődik a kolozsvári rendőrkapitányság őrszemélyzeti osztályának Petőfi-utca

20. szám alatti hivatalos helyiségeiben.

Jé éra és jé hirdetés^« alapja a fé MeUnenetnek

}