Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-09 / 253. szám
1943- NOVEMBER 9 3 KuetiUjsxc fl magyar nép vezetőszerepe nélkül nem lehet államot alkotni ezen a csodálatosan egységes földön Kállay miniszterelnök nagy beszéddel avatta fel Hnszten a ruszin hősök emlékművét Huszt, november 8. (MTI). Egész Kárpátalja ünnepe, a. magyar-ruszin testvéri együttérzés és sorsközösség szimbóluma volt az a lélekemelő ünnepség, amelynek keretében Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap délben Huszton felavatta a régi koronaváros előző háborúban elesett hőseinek emlékművét. A máramarosi kirendeltség területéről 98 ruszin község küldöttsége jött. el erre az ünnepségre, de ‘Kárpátalja többi falva Ibol is nagy számban vett részt, a ruszin lakosság a ruszin hősi emlékmű felavatásán. A huszti ünnepségen a miniszterelnökön kivül részt vett még Csatay L,a.jos honvédelmi miniszter, vitéz Lukács Béla miniszter és Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, továbbá Tomcsányi Vilmos Pál, Kárpátalja kormányzói biztosa, vitéz Thuránszky László és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárok. A vasútállomáson ünnepélyes fogadtatásban részesítették a miniszterelnököt. A hősi emlékműnél dr. Dudinszky Béla alispán a* máramarosi közigazgatási kirendeltség vezetője magyar és ruszin nyelven üdvözölte a megjelenteket, majd Kállay Miklós miniszterelnök mondott avató beszédet. A miniszterelnök szoboravatö beszédében a hösök emlékének áldozva hangsúlyozta, hogy a ruszin nép hűsége nem újkeletű, nem mondvacsinált, nem érdekből fakadó. Amióta a ruszin nép sok-sok századdal ezelőtt hozzánk jött, egyetlen nyoma sincs annak, hogy hűtlen lett volna a magyar anyaországhoz, az államépitö és államfenntartó magyarsághoz. Zavartalan volt ez az együttélés, amíg egyes emberek kizárólagos és mindig csak kizárólag egyéni érvényesülési vágyukból nem igyekeztek megbontani azt az összhangot, amelyet a történelem és a Jóisten szabott meg az itt élő népek és a magyarság között. Ezekkel szemben tényeket kell felsorolni. Azt a tényt, hogy mind a ruszinok, mind a magyarországi románok a határainkon tuli elnyomás elöl menedéket és szabadságot keresve jöttek és sorakoztak a magyar állam és hatalom védelme alá; hogy számukban itt nem fogyatkoztak, népi erejükből nem vesztettek, hanem számban népi erejükben, vallásukban nemcsak megmaradva, hanem megerősödve éltek évszázadokon keresztül velünk együtt a magyar állam keretében. — Most egy éve mondottam Ungváron — folytatta beszédét a miniszterelnök, — hogy a magyarságnak van egy jő tulajdonsága, amely nincs meg más népben, hogy szeretni tudja a másfajtájuakat is. Ez a legnagyobb magyar államfenntartó erő. Kényszerrel, papirosrendezéssel, hatalmi eszközzel lehet népeket, nemzetiségeket ide.ig- óráig egy államjya kényszeríteni, de ezer éven keresztül cáhk úgy lehetett, ha a más- ajkuakkal szemben az egyenlőség, a szeretet. a sorsközösség felismeréséből fakadó elhatározások uralkodtak a magyarságban és a nemmagyarajkuak között. (Nagy taps). — Bármit is próbáljnak rólunk hiresztel- ni történelmünket nem ismerő, vagy azt elferdítő ellenségeink és bármiképpen próbálják lemosolyogni az ezer évre való hivatkozást, a mai nagy világégésben az egyedüli pozitívum, amely a Kárpátok medencéjének megoldásáén szóé jöhet, a magyar ezeréves mult, annak tárgyilagos bírálata és abból a mai kor nemzetiségi és szociális szemléleteinek levonétó következménye. Ide tartozik az önrendelkezés fogalma is. A magyar államalkotás és kormányzás művészete mindig kereste és megtalálta azokat » formákat, amelyekén vezetése alatt a Kárpát-medence népeinek együttélése, fejlődése biztosítva van. — Innen indultak meg a harcok a nemzeti szabadságért, a vallásszabadságért Bethlen, Bocskay, Rákóczi zászlója alatt és amikor az ország felszabadult a török uralom alól és a monarchikus gondolat akart úrrá lenni Közép-Európának ezen a részén, feltartóztathatatlanul tört elő a nagy magyar gondolat: a magyar egység gondolata. Ennek a földnek a népe II. Rákóczi Fe- renczel kivette részét ebben a küzdelemben is, amely minden nehézségen keresztül nemcsak fegyverrel és erőszakos eszközökkel, hanem az igazság megmásíthatatlan erejével kiverekedte ismét a teljes, egységes magyar hazát, mint megakadályozhatattan valóságot, hogy a habsburgi monarchiában is teljes területi önállósággal folytassa harcát népének szabadságáért. (Úgy van! Éljenzés, taps.) — Az elmondottakból az a tanulság, hogy Magyarország nélkül, a magyar nép vezető szerepe nélkül államot ezen a csodálatosan egységesnek kiszabott földön alkotni nem lehet. A legnagyobb biztosítékunk pedig az, hogy ez Így volt, ennek igy kell lennie, mert ez az Igazság, ez a jó és másképpen nem lehet, (Taps). — E hősi emlékmű azt példázza, hogy a ruszin nép az elmúlt világháborúban sem volt méltatlan a nagyságos fejedelem már ismert jelzőjére. Hiszen az emlékmű az életüket vesztett magyarok mellett az életüket áldozó ruszinok emlékét és hősiességét örökíti meg. — De nem voltak méltatlanok az elmúlt, húsz esztendőben sem, amikor a viszonyokat nem ismerő és rólunk felelőtlenül rendelkező tényezők kiszakították a magyar állam testéből ezt a földet és nemcsak a magyar érezte magát rabszolgasorban, hanem a rutén is. Kötelességet teljesítek, amikor elismeréssel és hálával emlékezem meg Kurtyák Jánosról, aki ebből a városból, mint központi helyről irányította a ruszin nép autonóm földműves pártjának politikai küzdelmét és aki példásan össze tudta egyeztetni a magyar ezer évet, a ma gyár áliam- eszméhez való törhetetlen hűséget a ruszin nép érdekeivel, szabadságának és törekvéseinek felkarolásával. Ez az em’ékmü az ő emlékét is kegyelettel őrzi és besorozza a ruszin hősi halottak dicsőséges közösségébe. — Politikai hitvallásomat egy pontban ki tudom fejezni: nekünk magyaroknak és a Kárpátok medencéjében élő minden népnek kötelessége, hogy egymás segítségére siessünk és földünk szabadságát, népi és nemzeti életünk, gazdasági életünk függetlenségét, idegen befolyástól mentességét biztosítsuk úgy, hogy abból mindnyájunkra a legtöbb jó, a béke és nyugalom származzék. Ezt munkálni szent emberi és hazafiui kötelességünk. Ennek a kötelességnek teljesítésére szólitok fel minden magyart és ennek a földnek minden népét, mert ha ezt tesszük, akkor a megteremtett egységet, jövő boldogulásunkat semmi veszély nem fenyegetheti és igaz sziwel zarándokolhatunk ide apáinkhoz, testvéreinkhez és hős fiainkhoz, akiknek ezt az emlékművet állítottuk. Erre kötelez ez a szobor es ezt őrzi örök időkre. A miniszterelnök beszédét igen gyakran szakította félbe helyeslés, taps és éljenzés és beszéde végeztével ismét hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették. Utána Bró- dy András országgyűlési képviselő mondott nagy beszédet meg-megujuló helyeslés közepette. Bródy András ruszin nyelven elmondott zárószavai a sokezer főnyi ruszin hallgatóság között kitörő lelkesedést váltott ki. Ezután katonai tiszteletadás közepette lehullott a hősi emlékműről a lepel. Huszt közönsége nevében Popovics Sándor dr. községi főbíró magyar és ruszin beszéddel átvette az emlékművet, amelyet Budapest székesfőváros készíttetett, mint testvérváros. A föbirő nagy tapssal és éljenzé.ssel fogadott beszéde után a római katolikus, a görög katolikus, a református és a görög keleti egyház lelkészei megáldották a hősi emlékművet, majd Ruszinkó Miklós görög katolikus kanonok mondott záróbeszédet. Amikor a Kormányzó Ur nevét emlitettc, a hatalmas közönség hosszan és melegen ünnepelte az államfőt. A görög katolikus kanonok beszédét ruszin nyelven is elmondotta. Ezután megkoszorúzták az emlékművet a miniszterek és a különböző hatóságok és egyesületek. Utána a miniszterelnök fogadta Técső és Visk magyar községek küldöttségét, majd hosszasan elbeszélgetett a felsőapsaí románokkal. A miniszterelnököt és minisztertársait távozásukkor ismét meleg ünneplésbe részesítették. TABLETTÁK Fejfájás, fájdalmak ói rgya kojgrzeí eljár. Hét Széctienyi-téri mészárosbédét törteit fel a vasárnapra virradó éjszaka Kolozsvár, november 8. Vakmerő betöréssorozat történt a vasárnapra virradó éjjel. Ismeretlen tettesek az éjszaka leple alatt feltörték Szabó Zoltán, Sas Ferenc, Szántó István, FeJvinczy Sándor, Fetkes Géza, Szakát» Ferenc és Sylveszter Jenő Széche- nyi-téri mészárosok bódéit s azokból na- gyobbösszegü pénzt zsákmányoltak. A mészárosok bódéi egymásmelleit sorakoznak fel a Széchenyi-tér Hosszu-utcai szakaszán. A rendőrség a vakmerő betörök kézrekeri- tésére erélyes nyomozást indított. EGY ETEM-MOZGOBAN közkívánatra prolongálva: még a mai napra Holnaptól: TÖKÉLETES Jávor Pál Slmor Erzsi Süilicsi Megalakult az Országos Középiskolai Tanáregyesület kolozsvári köre Stfés Gyula dr«: A kör múltjának fcíelerenílése program, azt kell folytatni Kolozsvár, november 8. Vasárnap délelőtt 11 órákor a római katolikus főgimnázium dísztermében tartotta meg alakuló ülését az Országos Középiskolai Tanáregyesület kolozsvári köre. A háromnegyedszázados múltra visszatekintő Országos Tanáregyesület kolozsvári köre 1896-ban, a millénium évében kezdte meg tevékenységét és 1920- ban, a román megszállás alatt volt kénytelen beszüntetni működését. Az akkori tisztikar s az egyesület akkori tagjainak most is élő és Kolozsváron működő tagjai körében egyre jobban erősödött az a gondolat, hogy a kolozsvári kört újra fel kell támasztani, hogy az ország nagyfontosságu kolozsvári tankerületének tanárai is belekapcsolódhassanak az országos egyesület munkájába és tovább folytathassák az elődök tevéknységét. A szervező bizottság hívására a tankerület iskoláiból nagy számban gyűltek ösz- sze a tanári karok tagjai. A tanárság minden munkáját éber és szerető gondoskodással kísérő Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató is megjelent az ülésen s az Országos Egyesület nevében a magyar tanárság több vezető tagjának kíséretében eljött Bernolák Nándor dr. országos elnök is. A Himnusz eléneklése és a Magyar Hiszekegy elmondása után Biró Vencel dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, korelnök üdvözölte a megjelent főigazgatót, a központi kiküldötteket és a tanárság tagjait. Mint a régi vezetőség egyik tagját, a szervező bizottság öt kérte fel az elnöki tiszt válla’ására addig is, amíg az újonnan alakult kör elnököt választ. Méltatta az 1920 előtti kolozsvári kör nagyértékü tevékenységét és meleg szavakkal emlékezett meg dr. Márki Sándorról, a nagy magyar történelemtudósról, aki sok elfoglaltsága között is a legnagyobb szeretettel foglalkozott a középiskolai tanárság ügyeivel s huszonnégy éven át a legnagyobb megértéssel és tapintattal vezette az ügyeket és egyenlítette ki az esetleg mutatkozó ellentéteket. Veretese alatt a kolozsvári kör valóságos pedagógiai társaság volt, amelyben nagyértékü előadások hangzottak el, eleven és magas színvonalú élet folyt, s ez komoly hozzájárulást és ösztönzést jelentett az Országos Egyesületben is. A kör tevékenységére nagy befolyást gyakorolt az akkori főigazgató, Kuncz Elek kiváló egyénisége is. A román megszállás alatt eltelt évek csak kényszerszünet vodt a kolozsvári kör tevékenységében ş a munkát most csak folytatni kell. Felkérte Nagy Jenő tanárt, hogy az előkészítő bizottság munkájáról tegyen jelentést az ü'és résztvevőinek. Nagy Jenő tanár a szervező bizottság nevében beszámolt az előkészítés munkájáról. Nagy szeretettel emlékezett meg a régi kör tagjairól, akik közül többen meg is jelentek az ülésen. Javaslatára a megjelentek kimondották a kolozsvári kör mókájának újra megkezdését és megválasztották az uj tisztikart. E'nökké egyhangú lelkesedéssel Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, alelnökké vitéz Boga Alajos dr. felsőházi tagöt, Dóczy Ferenc és ürmössy József tanügyi főtanácsosokat, ügyvezető alelnökké Kántor Lajos dr. Igazgató tanügyi főtanácsost, főtitkárrá Nagy Jenő tanárt választották meg. Bíró Venczel dr. üdvözölte a megválasztott uj elnököt, meleg szavakkal méltatta egyéniségét és a magyar nevelésügy terén a mult nehéz idejében kifejtett áldozatos és kiváló tevékenységét. Illés Gyula dr. elfoglalva az elnöki széket, köszönetét mondott megválasztásáért s Bíró Venczel dr. üdvözlő szavaiért. Rámutatott arra a nehéz munkára, amelyet a román megszállás alatt a felekezeti iskolák tanári kara a magyar lélek megtartása érdekében végzett, örömmel látja a kör megalakulását s az egyesület egyik főfeladatául tekinti, hogy az állami és felekezeti iskolák tanárainak együttműködéséből általánossá váljék az az áldozatos szellem, amely a kisebbségi magyar tanárok fő jellemzője volt s a másik oldalról a megszállás alatt élt tanárság minél jobban belehatoljon abba a nagy magyar munkába, amelytől két évtizeden át el volt zárva. Nagy elfoglaltsága mellett elnökségét csak átmenetnek tekinti s azt óhajtja, hogy azt minél előbb olyan ember kezébe adhassa át, áld teljes idejével szolgálhatja az ügyet. Köszönetét fejezte kt a szervezők, kezdeményezők iránt és üdvözölte a Tanáregyesület országos elnökét. Hangoztatta, hogy programot nem ad, a kör múltjának felelevenítése program, azt kell folytatni. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszéd után Bernolák Nándor dr. országos elnök üdvözölte a megalakult kolozsvári kört. A tanári munka igazi nemzetépitő tevékenység, — mondotta többek között, — sajnos, még ma sem részesül általában abban a megbecsülésben, amelyet a nemzet életében elfoglalt fontossága miatt megérdemel. A Tanáregyesület célja éppen ennek a megbecsülésnek a kiharcolása. Ismertette a Tanáregyesület jóléti intézményeit, azt a munkát, amit a csonka ország tanárai végeztek s kérte a kolozsvári tankerület területén dolgozó kartársakat, hogy azzal a szeretettel kapcsolódjanak bele a munkába, amellyel a központ fogadja őket. Az ügyrend letárgyalása után megtörtént a választmányi tagok megválasztása, a bizottságok kijelölése s az ülés lelkes hangulatban a Szózat eléneklésével ért véget.
