Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
Ssz o ml* at if). 3. november 6‘ MA s TELJES •MŰSOR Ára te fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZÁM/ 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 251. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA EURÓPA EGYETLEN KATYN LESZ, —------------------------- —..... ..... ■« IWT »1 r ............... . HA A SZOVJET TERVEI MEGVALÓSULNAK — irţa a spanyol sajtó lőrőkország bizalmatlan » Szovjet iráni és nem néki közömbösen az európai tervekei Keres és Kiev körül tombol a keleti front gigászi csatája Benes szövetséget köt Sztálinná! Japán, Nanking-Kína, Mandzsukuó, Burma, a Fülöp-szlgetek és Szabad India vesz részt a nagykeletázsiai értekezleten AZ EURÓPAI SAJTÓT továbbra is nagymértékben foglalkoztatja a moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közlemény és az ott hozott valószínű határozatok. A spanyol sajtó egyértelműen reámutat a bolsevista veszedelemre. Az„ABC“ cimil lap azt irja, hogy a döntések szovjet győzelem esetén tarkólövést jelentenek minden európai számára. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki az„YA“ a következő mondattal: Európa Katyn lesz, ha Sztálin megvalósítja terveit. Az „Alcazar“ azt fejtegeti, hogy a Szovjetunió a nemzetközi kommunizmus szive és agya s a nemzetközi kommunizmus pedig baktérium- telepek módjára vár a világ minden részén a kedvező alkalomra. Sztálin a megsemmisítés szelleme. A kommunista veszedelem csak akkor szűnik meg, ha a Szovjetunió halálos döfést kapott. A jtortugál sajtó is a legnagyobb mértékben aggódik a kisnemzetek sorsáért. A „Voz“ cimü lap a következőket irja: „Hogy lehetne hinni a moszkvaiak ígéretében, hiszen a Szovjetunió még azokat a kötelezettségeket sem ismeri cl világosan és egyértelműen, amelyeket szövetségesei vállaltak. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az angolszászok esetleg egy nagy keletuerópai államszövetséget terveznek, a „Voz“ megállapítja, hogy a Szovjet, amely már kitátotta a torkát ezek felé az államok felé, semmiesetre sem ért egyet egy ilyen tervvel. Német vereség psetén — állapítja meg a „Voz“ — semmiféle európai államszövetség sem volna képes Moszkva vágyaival dacolni. A Szovjet mindenütt a legnagyobb tevékenységet fejti ki, hogy az angolszászok engedékenységét terjeszkedésre felhasználja. A „Les Nouveaux Temps“ cimü francia lap megállapítja, hogy a Földközi-tengeri térséget is kiszolgáltatták a szovjet befolyásnak. A szovjet tevékenység erejére jellemző hogy Algírban hétfőn 5000 algiri kommunista nagygyűlést tartott. Gyűlés után zárt menetben vonultak fel a kormányzói palota elé és átnyújtották a gyü’és határozatát, amelyben sem többet, sem kevesebbet nem kívántak, mint azt, hogy Algírt alakítsák át kommunista köztársasággá. A ' tüntetés alkalmával a rendőrséggel való összetűzésre is sor került. Az algíri kommunista izgatás középpontja teimészetesen a nem régiben odaérkezett szovjet nagykövet, Bogomolov, aki azt a megbízást kapta, hogy megteremtse a Földközi-tengeri szovjet uralom előfeltételeit. Az algiri eseményekkel kapcsolatban a „Berliner Nachtausgabe“ cimü lap a következőket állapítja meg: a bolsevista imperializmus vágyálma az, hogy egész, Európát és a Földközi-tengeri térséget a szovjet köztársaságok mozaikjává változtassák. Ez volt a célja az egész eddigi szovjet uralomnak, az óriási felfegyverkezésnek és ez a célja a Szovjet jelenlegi harcának îs. A „Pester Lloyd“ genfi jelentésében foglalkozik a svájci sajtó értesüléseivel. A „Gazette de Lausanne“ cimü lapban Edmond de Rossier azt irja: „Legalábbis feltűnő, hogy a nyugati hatalmak úgy érezték, hogy valamit mondaniok kiül azoknak a népeknek javára, amelyeket Németország megszállva tart és ezért Ausztriát választották. Ezt Oroszország szívesen vette és megelégedett lehetett, hogy választó vonalat tettek egy az ő érdekterületén kívül álló állam sorsa és ama más államok sorsa között, amelyekről Oroszország nem akart beszélni. Ugyanennek a lapnak londoni tudósítója az Ausztriára vonatkozó tervek politikai kihatásaival, nem pedig Ausztria említésének kulisszatitkaival foglalkozik. Eszerint Londonban úgy hiszik, hogy nem elég ismét feltámasztani a független Ausztriát, hogy a dunai térségben ismét olyan állapotokat teremtsenek, amelyeket a svájci lap tudósítója a „politikai és gazdasági biztonság“ kifejezéssel jelöl. A svájci tudósító úgy sejti, hogy Moszkvában bizonyos elvi megegyezés jött létre olyan értelemben, hogy a dunai államoknak „szorosabb együttműködésre“ kellene egy (Kikapcsolód illők. Más forrásokból is hasonló meggondolásokat lehet kiérezni, irja a „Gazette de Lausanne“. A szövetségesek véleménye az, hogy a feltámasztott Ausztriának azt kellene megértenie, hogy érdeklődését ne nyugatra, hanem délkeleti« irányítsa. Ezt ugyan elsősorban gazdaságilag értik, de a helyzet politikailag sem maradhatna következmények nélkül. A „Neuer Zürcher Zeitung“ értesülése szerint washingtoni jól értesült körökben kijelentették, hogy Moszkvában elhatározták Németország teljes katonai megszállását a szövetségesek győzelme esetére. Csak ennek a megszállásnak véghezviteléig tűmének meg valamilyen kormányt Németországban. A német belső közigazgatás fölötti döntések a londoni európai bizottság hatáskörébe tartoznának. Megegyeztek abban is, hogy a német hadiiparnak teljesen el kellene tűnnie. Németország jövendő határai, vagy a birodalom feloszlatása tekintetében a döntéseket elhalasztanák, hogy lássák, vájjon az északi és a déli németek fenh akarják-e tartani a kapcsolatot, de a különválás! mozgalmaknak mindenesetre szabadkezet engednének. * KAIRÓBAN MEGKEZDŐDTEK AZ ANGOL-TÖRÖK TÁRGYALÁSOK, Eden megérkezése után. A megbeszéléseken, zürichi értesülés szerint, több magasrangu katona is résztvesz, azt a hirt azonban, hogy ott van a török vezérkari főnők Is, más oldalról nem erősitik meg. Eden egyébként Moszkvából való elutazásakor a következőket mondotta: „Azzal a boldogító tudattal hagyom el Moszkvát, hogy most jobban megértjük egymást, mint bármikor. Ez azt jelenti, hogy az angolszászok helyeslik Moszkva imperiaiisztikus és bolse- vizáló terveit. A kairói tárgyalások tulajdonképpeni értelméről, lényegéről különböző hírek kerin- g '-K. A Magyar Távirati Iroda ankarai jelentése szerint török politikai körökben azt hangsúlyozzák, hogy a megbeszéléseknek nincsen különleges jellege és annak nyomán semmiféle változást sem lehet várni Törökország jelenlegi magatartásában. Me- nemencsoglu kairói látogatásának „tájékozódási.“ jellege van. Hangoztatják Ankarában, hogy a török magatartást világosan megszabják a fennálló szerződések és egyelőre semmi okot nem látnak arra, hogy az angol—török szövetségi szerződés keretén belül Törökországra eddigi feladata teljesítésén kivül más feladatok vállalása következzék. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda azt jelenti a török fővárosból, hogy ott éppen az angol—török szövetségi szerződésre való hivatkozással különös megértést várnak az ország helyzete tekintetében az angolok és amerikaiak részéről. A törökök is kifogásolják azt, hogy a moszkvai nyilatkozatban egy szó sincs az Atlanti-tengeri egyezményről. Sadak képviselő, a török sajtó egyik legirányadóbb közirója azt irja, hogy az ország nincs ugyan háborúban, de nem nézi közömbösen az Európa uj rendjére vonatkozó különböző terveket. Ankarai politikai körök ezt a nyilatkozatot illetékes helyről elhangzott figyelmeztetésnek tekintik, abban a kérdésben, hogy Törökország milyen álláspontot foglal el a jelenlegi viszonyok között. A török közvélemény megállapíthatóan bizalmatlan a Szovjet terveivel szemben s szerinte azok a török függetlenség rovására mennek. Ebbe azonban a török kormány semmiféle engedményre sem hajlandó. •* A DÉLKELETEVROPAI PROBLÉMÁKKAL kapcsolatos az a cikk is, amelyet a ,J)cutschc Nachrichten in Griechenland“ c. athéni német lap közöl Neubacher dr. követtől, a német külügyi hivatal délkeleteurópai különmegbizottjának ’ tevékenységéről. A lap a következőket irja: Az európai és az európánkivüli sajtóban ismételten megjelentek olyan állítások, amely szerint Neu- bacher követ, mint a birodalom délkeleti különmegbizottja megbízást kapott arra, hogy balkáni szövetséget hozzon létre. Ezek az állítások teljesen alaptalanok. Ugyanis téves az a feltevés, hogy Németország gyengesége tudatában elhatározta, hogy délkeleten uj politikát kezdeményez. Németország e valóban meglévő kezdeményezésének magától értetődő kiinduló pontja Olaszország Földközi-tengeri birodalmi politikájának összeomlása. Tekintettel arra, hogy annak az eseménynek a bekövetkezéséig olasz befolyásos területet létesítettek Horvátországban, Montenegróban, Albániában és Görögországban, a német ügy számára természetszerűen adódott az a szükségesség, hogy a délkeleti részeken uj utakat jelöljön ki a további kialakulás számára. Németország a délkeletet nem uralkodása területének tekinti, hanem az európai együvé- tartozás részének. Már ma megkezdte e terület viszonyainak rendezését, amely terület a természetes gazdasági kiegészítés viszonyában áll Európa egészével. Németország ezért a délkeleti részen e területtől idegen hatalmakkal ellentétben, a legnagyobb politikai és gazdasági állandóságra törekszik és Olaszország leválása után még a nehéz háborús viszonyok között is alkotó pólitika érvényesitését határozta el.-* a Krím Félsziget bejáratat, a DNYEPER-KANYARULAT ÉS KIEV VIDÉKE, ezek a keleti nagy küzdelem súlypontjai. A bolsevisták különösen Keres vidékén és északon a Krim-félszigetre vezető keskeny földnyelven, Perekopnál fejtenek ki nagy erőfeszítéseket. A keresi hídfők megerősítésére újabb csapatokat igyekeztek szállítani, a német tengeri erők bevetése azonban súlyos veszteségeket okozott a szovjet szállitó hajóknak. A német parti tüzérség tüze is elsüllyesztett több partraszállási naszádot és motoros gyorsnaszádot. November 3. óta a bolsevisták a Fekete- tengeren és a finn öbölben 3 gyorsnaszádot, 1 motoros ágyunaszádot és 3 partraszállási jármüvet vesztett el. A perekopi térségben azokon a keskeny földnyelveken folyik a küzdelem, amelyek a Krim-félszigettől északra fekvő Holt-tenger vizei és mocsarai között valóságos hidakat alkotnak. Itt a bolsevisták nagy erőket zsúfoltak össze, sok üteget vonultattak fel s erős tüzérségi előkészítés után egy páncélos hadosztály támogatásával megkísérelték az áttörést. Egész napon át tartottak a súlyos harcok, s ezeknek során a szovjet páiicélos kötelékeket felmorzsolták, a lövészcsoportokat pedig a mocsarakba szorították. Egy betörési helyen még folynak a harcok. Máshol a németek megtartották partraszállásaikat. A német hadvezetöség további kemény küzdelmekre számit. A Nogaj-steppén a német ellenrendszabályok meghiúsították a bolsevisták nyugat felé való előretörését és ezért a bolsevista csapatok északnyugat felé tértek ki. Heves harcok alakultak a Dnyeper alsó folyása irányában. A németek hamarosan védekezésre kény szeritették a bolsevistákat. Kiev- nél sem járt sikerrel a bolsevisták kísérlete. * RAMA ELFOGLAL AS A V AL a szövetségesek Olaszországban elérnék céljukat, írja
