Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-30 / 271. szám

KtltuUjSKG 8 1943. NOVEMBER 30. Véget ért a jövő évi költségvetés általános vitája I vita befejező beszédében magánkezdeményezést és összefogást vár el a pénzügyminiszter Budapest, nov. 29. A képviselőház hétfői ül étén fejeződött be az 1944. évi állami költ­ségvetés általános vitája. Utolsó tárcának a pénzügyminiszter kötség vetése maradt. A hétfői ülést 10 órakor Tasnádl-Nagy András nyitotta meg. Napirend előtt bejelentette, hogy a finn képviselőház elnöke választáv­iratot kiildött a magyar képviselő háznak a finn-ugor népek rokonsági ünnepe alkalma­iból a. finn képviselőháxnak kiildött üdvözle­tére. Ezután Ináutsi Papp Elemér előadó is­mertette Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter jelentésében a pénzügyi tárca költségvetését. — Az uj. költségvetésbő' kitűnik — mon­dotta, — hogy a. pénzügyminiszter az állam­háztartás összes kiadásának csak mintegy 4 6 százalékát kitevő 280 millió pengő hiányt kívánja hitelművelet- utján fedezni, a kiadá­soknak 95.4 százaléka megfelelő bevételt tud biztosítani. Az előadó beszéde további folyamán rész­letesen ismertette „a kormány .adópolitikájá­ban bekövetkezett változásokat és hangoz­tatta, hogy a szociális szempontok érvénye­sülését minden vonatkozásban szolgálni igyekeznek. Minden remény megvan arra, hogy a pénzügyminiszter politikája továbbra is ezen az utón fog haladni az országépités és az országvédelem utján. Kérte a pénzügyi tárca költségvetésének elfogadását. Az előadó tetszéssel fogadott beszéde után Horváth Ferenc (Imrédista) szólalt fel, majd Demel Aladár, a kormánypárt első vezérszó­noka, emelkedett szólásra. Utána Tauffer Gábor (Nyilaskeresztes párt), majd gróf Bethlen László (Erdélyi Párt) szólalt fel. Szővátette a köz'iaztv'se- lők és a fíxfizetésü alkalmazottak helyzetét. A jövedelmi adóalap fe1 emelését legalább kétszeresére kérte, mert szerinte a mai kö­rülmények között még a munkások is bele­kerülnek a jövedelmi adózásba. A hitelpoli­tikáról szólva rámutatott a kisbitelek prob­lémájára. Az árpolitika eltolódása következ­tében ma a kishiteleknek legalább a két­szeres összeg felel meg. Szükségesnek mon­dotta, hogy a hitelszövetkezetek rendelkezé­sére megfelelő hitelforrások álljanak. Fő­ként Erdélyben sóit egzisztencia függ attól, hogy megfelelő gyorshitelt tudjanak a Kis­emberek támogatására bocsátani. Az ingat­laneladásokkal kapcsolatban ajánlotta, hogy egyes pénzügyi igazgatóságok mellett bi­zottságokat állítsanak fe), amelyek az ingat­laneladásokat eszközöljék, illetőleg ellenőr­zés szempontjából a gazdasági körülmények ismeretében véleményt nyilvánítanak. Végül az állami beruházások, az állami szubven­ciók és az árszínvonal kérdéséről szólott és a költségvetést a legnagyobb bizalommal elfogadta. Vásár,y István (Független Kisgazdapárt) után Bonkay Ferencnek, a MÉP második vezérszónokának, majd Kabók Lajosnak, a szociáldemokrata párt vezérszónokának fel­szólalása következett. Vitéz Ma-rtsekényl Imrével (MÉP) és gróf Eszterházy Móriccal (Nép Párt) a vezérszó­nokok sora lezárult. Zimmer Ferenc emel­kedett szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy felelősséggel tartozunk a nemzet irányában ezekben a komoly időkben. Hatékony eszkö­zök alkalmazására van szükség az egyen- sulyhelyzet biztosítása érdekében. Balás Károly és Csoór Lajos voltak a. kö­vetkező felszólalók, majd Tóth Balázs (Er­délyi Párt) szólalt fel. Hivatkozott a mult évben a költségvetési vita alatt elmondott beszédére, amelyben az adófizetés feltételei­vel foglalkozott. Most is gyakorlati kérdéses két említett fel. Helyénvalónak tartaná, ha a községi pótadókat egy kulcs alapján egy­ségesítenék. Példának hozta fel az erdélyi katolikus egyház anyagi helyzetét. Az egy­ház vagyontárgyait a román Imperium alatt elvesztette és csupán néhány háza maradt meg. A házak után. az egyház pontosan fi­zeti az adót, de azokon tatarozást nem vé­gezhet és fenntartásuk is igen nehéz. Kérte, hogy mentesítsék az egyházközséget az adó egy részének fizetése alól, mert ezáltal ja­vítási munkálatainak költségeit fedezni tud­ná. Szükségesnek tartja a termőföldek ön- biztositását. Holdanként 5 fillér biztosítási teherrel il’essék a termőföldeket és az így befolyt összeget a természeti csapásoktól sújtott gazdakárosultak részére folyósítsák. Ennek az önbiztositási összegnek a befolyá­sát az állami adók beszedésével együtt hajt­sák végre. Kérte a román imperium alatt nyugdíjazott, de még munkaképes tisztvise­lők újbóli alka'mazását és a dohánygyári munkások fizetési helyzetének javítását. A költségvetést a miniszter iránti legteljesebb bizalomból megszavazza. Meshó Zoltán úgyszólván kizárólag csa­ládvédelmi kérdésekkel foglalkozott. — lUovszky János köszönetét mondott a pénz­ügyminiszternek. hogy a mai nehéz időkben távoltartja az országot az inflációtól. Tors Tibor elnök ezután a vitát bezárta és beje­lentette, hogy a pénzügyminiszter kíván szólani. Amikor a pénzügyminiszter szólásra emelkedett, a padsorok már be voltak népe­sedve és az egész Ház, pávtkülnöbség né'kül rendkívül nagy érdeklődéssel várta a pénz­ügyminiszter megnyilatkozását. A kormány tagjai közül ott volt Kállay Miklós minisz­terelnök, Csalay Lajos honvédelmi miniszter, báró Bánffy Bániéi földmüve’ésügyi minisz­ter, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közokta­tásügyi miniszter, vitéz Lukács Béla tárca­nélküli miniszter, valamint igen sokan az államtitkári kar tagjai közül. Renicnyi-Schncller Lajos pénzügyminisz­ter egyórás beszéde elején kieme’te a pénz­ügyi politika alapelveit, változatlanságát már kifejtette expozéjában és ezúttal in­kább azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a vita folyamán vetettek fel. — Több képvise’ö foglalkozott azzal a párhuzammal, — mondotta — amely gazda­sági t'S pénzügyi életünkben az, Mimiit vi­lágháború és a jelenlegi világháború helyze­te között fennáll. Rendkívül nagy külön! sé­gek vannak az akkori és a mai viszonyok között. Az első világháborúba az ország és minden egyes egyén bizonyos mértékű tarta­lékokkal tudott belemenni. Amikor a világ­háború kitört, felszere't hadseregünk vc’t, a magyar középosztály többé-kevésbbé szintén jól meg volt alapozva anyagilag, ellentétben a mai he'yzettel. Az 1989 őszén kitört világháború tartalé­kok nélkül érte az országot. A második nagy különbség, hogy az első világháború alatt a civi’életet úgyszólván egyszerűen lezártuk. Ma pedig, a háború kellős közepén a felépítés korszakában va­gyunk, a polgári étet lényegében a régi medrében van és igen sokan továbbra is úgy viselkednek, mintha nem volna háború. És talán ebből a felfogásból ered, hogy bizo­nyos helyeken ax egyén és a lakosság nem érti meg, hogy háborúban állunk* és nem vonja le a konzekvenciákat. A harmadik, a gazdasági és pénzügyi szempontból legmélyén járóbb különbség a két háború között az, hogy az a nemzedék, amely akkor benne volt a habomban, fo­galma sem volt arról, hogy mi a háború, inig a mostani nemzedék nagyjából ugyan­az, amely a múlt háborút végigélte. Ennek meg vannak a maga lelki kihatásai. Ez szakadatlan összehasonlításokra vezet. Min­denki azt nézi, hogy mi volt az első világ­háború 3. és 4. esztendejében, de a leglé­nyegesebb összehasonlítást, hogy olyan rend és nyugalom, mint ma, akkor nem volt az országban, elfelejtik, fis az országnak azok az ellenségei, akik ezen a helyzeten változ­tatni óhajtanak, minden áron fel akarják idézni ezt a helyzetet, amely 1918-ban állt elő. A pénzügyminiszter beszéde további so­rán a deficit kérdésével foglalkozott. Ná­lunk is van természetesen deficit és ezt belső kölcsönök felvételével kell fedezni. A rosszemlékű hadikölcsön most is kisért, noha ezen a téren valorizáltunk. Éppen ezért igyekezett valamilyen újszerűt alkotni a kötvénykibocsátások terén. így jutott a buzakötvény gondolatára. A pénzügyminiszter ezután a zálogleve­les kölcsönök visszafizetéséről szólott. Vigyázni kell arra, hogy a kisemberek részéről való visszafizetést tegyük lehetővé. Hitelpolitikai vonalon maradva a pénzügy- miniszter hangoztatta, hogy a kisemberek­nek a hitelnyerés lehetőségét elő kell moz­dítani. Az adókérdésekre áttérve a pénzügymi­niszter a beruházási hozzájárulások terén elsősorban a tervezett háborús költségekhez való hozzájárulásról emlékezett meg. A pénzügyminiszter örömmel állapította meg, hogy az egyszerüsitést, amelyet az egységes állami pótjdóval terveztek, egészében be­vált. Beszéde további során az adómorál kérdését fejtegette és hangsúlyozta, hogy az megjavult. A hadirokkantak adóztatásáról szólva hangoztatta, hogy sürgősen intézkedni fog ezen a téren, hogy a szociális szempontok maradéktalanul érvényesüljenek. Az alkalmazotti kereseti adóalapnak, il­letve jövedelmi alapnak 1000 pengőben és 3000 pengőben megállapított alsó határát nem tudja felemelni, mert as adómentes lét­minimumot az eaész világon leszállították. Részletesen beszélt a miniszter a szesz- egyedáruság kérdéséről és megállapít, tta. hogy az egyedáruság rendkívüli mértékben emelkedett. A cukorrépatermelők részéről elhangzott panaszokra válaszolva hangoztatta, hogy a kisemberek érdekében mindent meg fog tenni. A pénzügyminiszter foglalkozott még az ingatlanforgalom szabályozásával s a beru­házások kérdésével. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a lakosság magatartá­sáról, amely a nagy terheket zokszó nélkül viseli és ezért az egész ország hálás az adó­fizetőknek, A pénzügyminiszter a továbbiakban nagy elismeréssel emlékezett meg a pénzügyigaz­gatósági tisztviselői karról és hangoztatta, hogy Igen komoly lépések történtek a liszt- viselői kérdés terén a családi pótlék tekin­tetében. A nyugdíjaztatás kérdése igen ne­héz. Itt vigyázni kell, mert hiszen az emberid életkor általábanvéve meghosszabbodott, te­hát meg kell fontolni, helyes-e, hogy nyug­díjba vonuljanak életerős, munkaképes em­berek, akiknek szakértelmét nehezen lehet nélkülözni. A pénzügyminiszter beszéde befejező ré­szében örömét fejezte ki afelett, hogy a kor­mány — ellentétben az 1914—1918. évi vi­lágháború gyakorlatával — elhatározta azt, hogy a háború ellenére is rendes költségve­tést terjeszt a Ház elé. Ezután azt a véleményét fejezte, ki a pénz­ügyminiszter, helytelen, hogy minden kérdés megoldását egyedül és kizárólag az államtól és a kincstártól várják. Magánkezdeménye­zésre, vagy társadalmi összefogásra is szük­ség van. A pénzügyminiszter végezetül örömmel állapította meg, hogy az idei költ­ségvetési vita olyan rendkívül magas szin- 1 vonalú volt. — Ez azért volt lehetséges — mondotta, I — mert valamennyien egy gondolatban forr- £ tunk össze, mégpedig abban, hogy biztosit- ■ Berlin, november 29. (MTI) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Führer a napokban beszédet intézett a hadsereg, a ' haditengerészet és a légierő, valamint az SS alakulatok mintegy 20.000 újonnan felavatott tisztjéhez. Hitler kifejtette a németekre kényszeri- tett, a létért, vagy nemlétért folytatott harc okait, majd rámutatott arra, hogy a brit politika mögött álló zsidó erőknek a célja az volt, hogy a Szovjetunióval szövetkezve, a háború kirobbantásával elsősorban Német­országot irtsák ki és igy egész Európát a bolsevism-us kezére játszók. Ha Németország ezt a háborút nem nyer­né meg a maga és Európa számára — mon­dotta a Führer — bevonulna a szteppék barbarizmusa szárazföldünkre és elpusztíta­ná a hit s az emberi kultúra forrását. Azok, akik a háborút kezdték és akik ezért a há­borúért felelősek, maguk sem hagynak két­séget abban a tekintetben, hogy végered­ményben éppen ez volt az akaratuk. A la­kosságot és a német katonákat át kell hat­suk ennek n nemzetnek azt a helyet, amely­hez ezer éves küzdelmünk alapján, amelyet Európa kultúrájáért és a kereszténységért folytattunk, bennünket megillet. A pénzügyminisztert beszéde elmondása után Kállay Miklós miniszterelnök és a kor­mány tagjai üdvözölték, majd a Ház tagjai pártállásra való tekintet nélkül gratuláltak nagyjelentőségű beszédéért. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök be­nyújtotta az 1944. ért statisztikai munka­tervet, amelyet előzetes tárgyalás végett a közgazdasági, a közlekedési, valamint a pénzügyi bizottsághoz tettek át. A munka - terv előadójául Zermann Antalt jelölték ki. Az elnök a pénzügyi tárca költségvetéséről szóló javaslatot szavazás alá bocsátotta és a Ház a költségvetést Kabók Lajos három határozati javaslatának elvetésével általá­nosságban és részleteiben elfogadta. Az elnök napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, hogy legköze’ebbi ü'ését kedden délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén az 1944. évi költségvetés törvényjavaslatának folytatólagos tárgyalásával. Ezzel az ülés véget ért. Ülést tartott a képviselőház mentelmi bizottsága Budapest, nov. 29. (MTI) A képviselöház mentelmi bizottsága hétfőn délelőtt Mezey Lajos és vitéz Tóth András elnöklésével foly­tatólagos ülést tartott, melyen a bizottság 30 képviselő mentelmi ügyét tárgyalta. A bizottság letárgyalta a képviselők mentelmi ügyét. A mentelmi ügyeket vitéz Váczy György és vitéz Zerinváry Szilárd előadók ismertették. nia annak a meggyőződésnek, hogy ez ns iszonyú harc, amelyet ellenségeink akartak, amelyért felelősek és amelyet ránk, kénysze­rít ettek, másképpen nem végződhetik, mint német győzelemmel. Emberileg és anyagi­lag minden körülmények között abban a helyzetben vagyunk, hogy megálljuk a he­lyünket ellenfeleink koalíciójával szemben és éppen ezért érthető, hogy végül is meg­nyerjük ezt a háborút. Ezután a Führer a német történelem nagy és kemény korszakaira vetett visszapillan­tást, kifejtve, hogy a győzelem mindig olyankor következett be, amikor a némete­ket megingathatatlan hit és akarat hatotta át és bízva bíztak a felemelkedésben. — Mint annyiszor a múltban, a Gondviselés ma sem ajándékozhat meg bennünket ér­demtelenül — mondotta. — Éppen ezért mi magunk, a legsúlyosabb próbatételek idején otthon és a harctéren, kell, hogy kivívjuk a győzelmet. A parancskihirdetés befejeztével Keitől vezértábornagy hitet tett a Führer mellett a sokezer ifjú tiszt hatalmas lelkesedése közepette. Lisszabon, nov. 29. (MTI) A „Daily Mail" newyorkl jelentése szerint az Egyesült ál­lamokban makacsul tartja magát az a hir, hogy a szövetségesek a jövőben diplomáciai ■ és politikai téren nagyjelentőségű kezdemé­nyezésbe fognak. Hangsúlyozzák, hogy rö­WrtfjYfelcfifosecpi* «fsp^o*^s»c5aí és politikai kezcScménYeiés hire fer fedi A metiifáhan UJSiói szabályozták a tűzrendészet! kertieteket Budapest, november 29. (MTI.) A Buda­pesti Közlöny keddi száma közli a belügy­miniszter rendeletét a tűzrendészért kerü’e- tek területének újabb szabályozásáról. Esze­rint a kolozsvári tűzrendészet! kerület terü­lete Bihar, Beszteree-Nasződ, Csik, Három­szék, Kolozs, Maros-Torda, Szilágy, Szol- nok-Doboka és Udvarhely vármegye, vala­mint Kolozsvár és Marosvásárhely szabad királyi törvényhatósági és Nagyvárad tör­vényhatósági jogú város. Székhelye Ko­lozsvár. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK videsen nagyjelentőségű esemény várható. A_zt mondják, hogy hivatalos nyilatkozat je­lenik meg, amely elhomályosítja a legutóbbi moszkvai érteltez'étről kiadott nyilatkoza­tot is. Budaptinlr« érftezeli por ti «iát Vornt Kereszt á>l!»trdó meţtl’îzoiltja BUDAPEST, november 29. (MTI.) A portugál Vörös Kereszt állandó megbí­zottja, Triere De Adriádé Budapestre érke­zett, hogy egyesületének megbízásából láto­gatást tegyen a Magyar Vörös Kereszt el­nökségénél. Triere De Adriádé neves diplo­mata és töhblzben képviselte a portugál kormányt ügyvivői minőségében. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­taiak i rékpénztári csekkszámla száma; 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Hitler az uiennan felavatott német tisztekhez: Ez az iszonya harc nem végződhetik másként, csak német győzelemmel A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet -Rt. nyomása, JT„ jy; Major József*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents