Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-28 / 270. szám

1943. NOVEMBER 28. „Németország nem hatalmi helyzetéért, hanem Európáért, az európai kuitura multiéért és Hívőjéért harcol I“ — hangoztatta Dietrich von Jagow német követ a Magyar-Német Társaság kolozsvári csoportjának ünnepélyes alakúié ülésén WuttiUjsxg A legszebb, legpraktikusabb karácsonyi ajándék a könyv! Előnyárak kizárólag a Keleti Újság olvasói részére: Hl ifiM a halhatatlan költő 8 legszebb falsyil , verséről késszült 8 eredeti réz karc. Balázs G. Árpád festőművész remeke. Forra- radalmian elegáns, állomszerüen szép, albumsze- rüen egész angol vászonkötésben, a kötésből kive­hető, visszarakható és berámázbató kivitelben ára P 120.— nAf«A> .a magyar váro­ncalciuir SOKÉRT“ c. könyvé­ről az egész magyar saitó osztat'an elismei éssel iit. A könyv nagy sikerének legjobb bizonyítéka, hosry az ötödik kiedást érte máris meg MA­GYAR VAROSOKÉRT“ elvezeti az olvasót Magyar- ország összes városaiba s az olvasó úgy beleéli m gát ezen remekmű olvasásába, hogy csak .akkor jön tudatára annak, hogy otthon van, mikor a könyvet leteszi. A díszes kötésben a anv betűkkel celophán csomagolásban megjelent mii ára ............P 18.— CIMTáftAK: A viszatérl Délvidék címtára díszes vászonkőtéshen P 25— Szeged Szab Kir. Város és a Szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara hatásköre alá tartozó városok címtára P 25.— Fenti müvek megrendelhetők a DÉLVIDÉKI NAPI ÉS HETILAPOK KIADÓHIVATALÁNÁL Budapest, V., Pozsony.-ut 41. szám. Kolozsvár, nov. 26. Legutóbbi számunkban röviden megemlékeztünk már arról a be­szédről, amelyet Diettrich von Jagow, buda­pesti német követ, meghatalmazott minisz­ter a. Magyar Német Társaság ünnepélyes alakuló ülésén mondott. Most módunkban áll a beszéd teljes szövegét, szószerinti for­dításban közölni. Jagow követ az alábbi be­szédet mondotta: — Először is köszönetemet akarom kife­jezni a mai ünnepre történt baráti meghí­vásért. őszintén örvendek, hogy a Magyar- Német Társaság ebben a szép városban is testvérszervezetet létesített. Szivbeli köte­lességemnek érzem, hogy a Magyar—Né­met Társaságnak és kü önösen a Társaság elnökének, Tásnád i - N agy ökegyelmességé- ne.k különös örömet és megelégedésemet fe­jezhetem ki afölött, hogy olyan nagy ered­ménnyel törekszik feladatainak valódi be­töltésére. Nem az a födolog ugyanis, hogy szervezetet létesítsünk, hanem az, hogy ezt élő és megelevenítő sze'lemmel töltsük meg, azzal, amelynek szolgálnia keU. A Magyar —Német ’ţârsasâg azt tette feladatává, hogy a magyar és német nép közötti barátságot ápolja. Meggyőződtem arról, hogy ezt a feladatát őszintén teljesiti is. — Régi Idők óta sokfé'e kapcsolat fűzi össze népeinket. Ezekből széles körökben barátság fejlődött ki. A barátság minden megpróbáltatással szemben és a mindennap különböző kérdésein túl állandóvá vált és annak kell maradnia a jövőben is, mert, nem egyes külön érdekeken alapszik, hanem an­nak a sorsnak közösségében gyökerezik, amelybe a Gondviselés népeinket beleálll- fotta. Ez a sorsközösség éppen ma egészen szemléletes jelentőséget kap. Németország szövetségeseivel együtt a legnehezebb harc­ban áll, amelyet valaha is népeknek vivniok kellett, olyan harcban, amelyben nem csak államaink és népeink, hanem közülünk min­den egyesnek sorsa eídöl. Efelöl nem leilet semmi kétség. Végzetes tévedés volna azt hinni, hogy Európában lehetséges az ango­lok, vágj' az amerikaiak, vagy a bolsevisták győzelme. Csak a németek, vagy a bolsevis­ták győzelme lehetséges. Azt azonban nem szükséges, hogy kifejtsem önök e'őtt, hogy mit jelentene, ha a bolsevisták győznének. Európa ekkor megszűnne a szabad népek közössége és minden kultúra és civilizáció hordozója lenni s a zűrzavar, barbárság és rabszolgaság világa kezdődnék, amelyben elviselhetetlen lenne számunkra az élet. Ép­pen a mai napokban lett te jesen világossá a szemünk előtt, hogy mit várhatnánk ellen­ségeink győzelme esetén. Éppen ezért min­dent latba kell vetnünk, hogy győzelmüket megakadályozzuk. Ha még valamilyen két­ség lehetne afölött, hogy me’jók oldalán áll a jog és az igazság, akkor a moszkvai érte­kezlet lassanként egyre világosabban kiraj­zolódó eredményeinek véglegesen meg kell szüntetniük ezt a kétséget. Anglia könnyel­műen idézte fél ezt a háborút azért, hogy Lengyelország szabadságát védje meg. Ma ugyanaz az Anglia, Amerikával együtt az atlanti okmány ellenére nem csak Lengyel- országot, hanem egész Európát áldozatul dobja a bolsevlzmusnak. Németország ma nem hatalmi helyzetéért, hanem a létéért is harcol, de egyúttal küzd Európáért, ennek szabadságáért, békéjéért és jólétéért, harcol az európai kultúra múltjáért és jövőjéért. — Katonáink nehéz harcban állanak. Hogy mit teljesítettek és naponta mit cse­lekszenek, egykor a történelem talán job­ban fogja méltatni, mint ahogyan az má lehetséges. Mi, németek bizonyosak va­gyunk ’ afelől és önök is, kedves magyar barátaink, meg lehetnek győződve arról, hogy a német katona nemcsak ellenáll az ellenséges viharoknak, hanem, ha eljött az Ideje, ld is veri a fegyvert az ellenség ke­zéből és győztesként fogja birtokolni a csa­tateret. Még ellenségeink sem bíznak ahy- nyira fegyvereik győze’mében, ahogyan azt a világgal elhitetni szeretnék. Éppen ezért minden eszközt felhasználnak, hogy ellen­álló és a nehézségek fölött dacoló akara­tunkat aláássák és belső arcvnalunkat meg­törjék. Éppenugy, ahogyan ellenségeinknek a blokádba az ellátási helyzet rosszabbodá­sába, a nyersanyagok elfogyásába és a ter­melés csökkenésébe vetett reményei meg­semmisültek, úgy fognak és úgy kell az idegháboruba vetett reményeiknek is telje- siiletlenül maradniok. A német belső arcvo­nal ma zártabb és határozottabb, mint bár­mikor. Senki sincs ma a német népben, aki ne lenne tudatában annak a kötelességének, hogy minden erejével hozzá kell járulnia a győzelemhez. Az idegháboru éppen ezert meg fog hiúsulni az otthon erején. Ennek a háborúnak nagy a tétje és igy a győze­lem is csak nehéz áldozatokkal érhető el. Végső célkitűzéseinkben, a győzelem eléré­sében azonban semmi sem szabad, hogy megtévesszen bennünket. A harc nemcsak az arcvona'akon dől el, hanem itthon is, ahol ellenségeink minden lehetséges módon megkísérlik a rendbe vetett bizalom meg­zavarását, hogy igy győzelmük útját egyen­gessék. Nem kell különösebben kiemelnem, hogy különösképpen a zsidók ellenségeink leg'buzgóbb és legtevékenyebb cinkosai, mert Az ünnepélyes alakuló ülést követően, mint megírtuk, a meghívott előkelőségek a Központi Szálló éttermében társasvacsorán vettek részt. Szász Ferenc dr. alispán, a Magyar-Német Társaság kolozsvári cso­portjának elnöke Hitler birodalmi vezérre és kancellárra mondott pohárköszöntöt, Jagow budapesti német követ pedig a kö­vetkező pohárköszöntöt mondotta: — Mélyen tisztelt Alispán Ur! _ Pohárköszöntöjében nagy tisztelettel emlékezett meg Vezéremről és a nagy Né­met Birodalomról. Legyen szabad, hogy erre válaszul a Kormányzó Urra és a magyar nemzetre ürítsem poharamat. Mint a nagy Német Birodalom követe, az a feladatom, hogy a szövetséges nemzeteink közötti ba­ráti kapcsolatokat ápoljam és amennyire lehetséges, még jobban elmélyítsem. Senki ők, — ahogyan azt Antal miniszter ur nem­régiben mondotta — annak az álláspontnak alapján, amelyen a háborúval és az uj rend­del szemben állanak és a közvélemény be­folyásolására különösen alkalmas jellegze­tes tulajdonságaiknál fogva rendkívül ve­szélyesek. Mindnyájunknak, akiknek itthon kell munkánkat végeznünk, kötelességünk arra ügyelni, hogy katonáink győzelmét az ellenséges propaganda ne ragadja ki ke­zünkből. Éppen ezért minden kisértéssel és csábítással szemben nemcsak meg kell ál­latiunk, hanem azzal megfelelően szembe is kell szállnunk. — A Németország iránti barátságnak mindenekelőtt a győzelmünkben való szilárd hitben kell megnyilvánulnia. Minthogy a Magyar-Német Társaság ezt a barátságot ápolja, nemcsak Németországnak, hanem Magyarorságnak és Európának is szo’gála- tot teljesít, mert igy hozzájárul ahhoz a győzelemhez, amely mindnyájunk közös győzelme. sem teszi könnyebbé ezt a feladatot szá­momra, mint a magyar állam tiszteletre­méltó feje, a bolsevizmus elleni küzdelem előharcosa és Németország hti barátja. A magyar népet is Németország törhetetlen barátjának és hü szövetségesének ismertem meg. így poharamat őföméltósága Horthy Miklós Kormányzó Urra és a magyar nép boldogságára ürítem! Meghalt özvegy Finta Gézáné Kolozsvár, november 27. Nemesszivü ma­gyar uriasszony távozott el az élők sorából: özvegy Finta Gézáné, született Száraz Anna, 69 éves korában, özvegységének 16-ik évé­ben, pénteken este hosszas betegeskedés után meghalt. Az elhunyt matróna Finta Géza egykori erzsébetvárosi telekkönyvvezetö öz­vegye volt. Az idegen megszállás hosszú esztendei alatt sohasem szűnt meg hinni és reménykedni abban, hogy a trianoni bilin­csek egyszer lehullanak... A sok gond és küzdelem annyira aláásta egészségét, hogy Erdély hazatérése után testben és lélekben teljesen megtört. Több, mint félesztendövel ezelőtt már olyan magatehetetlen állapotba került, hogy úgyszólván állandóan feküdt. A legutóbbi próbalégiriadó alkalmával megfázott s tüdő- gyulladást kapott. Legyengült szervezete már nem tudott a betegséggel megbirkózni. Özvegy Finta Gézáné halálát Finta Jenő postafőellenőr (Marosvásárhely), Finta Zol­tán, a ,Jééleti Újság“ helyettes szerkesztője, Linzmayer Emilné sz. Finta Panna, menyei, unokái és kiterjedt rokonság gyászolja. Te­metése ma, vasárnap délután 3 órakor les* a köztemető halottas kápolnájából. Nyugodjék békében!... íilnifjYáraf lélesifellelc Szeqeden Szeged, november 27. (MTI). Rosta Lajos országgyűlési képviselő felkereste hivatalá­ban Tukafcs Sándor főispánt és Páify Jó­zsef polgármestert, akinek bejelentette a „Szegedi Filmgyár RT“ létesítésének tervét. A kivitelezéshez hat hold telket kémek a várostól. Ezen a telken műtermeket és la­boratóriumokat építenek. Kormányzó Urankat és a magyar népet éltette pohárköszöntöjében Jagow követ £o>5serüség... A takarékosság korát éljük. Legmagasabb helyekről nem egyszer hangzott már el fi- gyelmeztetés a nagyközönség jelé, hogy alkalmazkodjék a háborús időkhöz s takaré­koskodjék, amennyire csak lehetséges. En­nek jegyében áll az uj téli divat is. Külö­nösen télikabátok készülnek két különböző anyag kombinálásából, kopott vagy divatja­múlt holmikból igy válik elegáns, csinos és olcsó holmi... Első rajzunkon télikabátot mutatunk be hölgyközönségünknek. Lehet kombinált is, szövetből, például világosabb és sötétebb szürkéből, drappból és barnából. Lehet per­zsából és szövetből is... Második rajzunkon elegáns kosztüm lát­ható, nyest szőr mézessel. Ez a modell kü­lönösen rövid-dereku hölgyeknek előnyös. Harmadik rajzunkon délutáni, esti silyem- kosztüm látható. A pánt díszítés lehet lamé, gyön gyhimzés. A négyes rajzi magas, karcsú hölgyeinek való délelőtti és délutáni ruhát, ötödik raj­zunk fiatalos délutáni ruhát ábrázol. A cgk- hozás készülhet fehér pikéből is. A szövetruhákon, blúzokon és pongyolá­kon mind gyakoribbá válik a kézifestés, ízlés szerint állatok, virágok, tárgyak és tájak váltakoznak a mintákon. Az ujjak na­gyobbrészt háromnegyedesek, széles kézelő­vel, OLAJOS ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents