Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

1948. NOVEMBER 27. s Wr rrrrffrcNV; VASÁRNAP MÉG ADHAT! a kolozsvári ruhasegélyakciónate A tizedesek ezen a napon befejezik a gyűjtést, amely megmutatta, hogy Kolozsváron él a testveri együttérzés I Rendelettervezet készült az üzletek hétffii zárvatartásáról, a 9 órai nyitásról és az 5 órai zárásról osierö le érd»seit el vitatlak meg a 1HI P ktuk n<r p ’án Budapest, november 26. (MOT.) A Ma­gyar Élet Pártja csütörtökön Igen nagy lá­togatottság mellett tartotta meg szokásos' heti klubnapját. A közellátásügyi tárca költségvetésének letárgyalása után a Ház­ból a párt tagjai Kállay Miklós miniszter- elnökkel az é’en, aki szintén végighallgatta a köze’látási tárca vitájának nagy részét és Szász Lajos miniszter expozéját, átvonul­tak a MÉP helyiségébe. A miniszterelnökön kivü! a kormány tagjai közül megjelent a klubban Bornemisza Géza iparügyi, báró Bánffy Dániel földmivelésügyi és Antal Ist­ván dr. nemzetvédelmi propagandán-iniszter, továbbá vitéz Thuránszky László miniszter­elnökségi, vitéz Bonczos Miklós igazság­ügyi. Bárczay János fö’dmüvelésügyi, Ger- gelyffy András belügyi és .1 üresei, Béla közellátásügyi államtitkárok, továbbá Krúdy Ferenc, a képviselőhöz alelnöke, a párt vezetősége részéről Bárczay Ferenc országos pártvezérhe’yettes, Kölcsey Ist­ván, a párt ügyvezető országos alilnöke és a párt többi ale'nöke is. A kormány tagjai a párttagokkal és a főispánokkal közvetlen eszmecserén, külön csoportokban vitatták meg az időszerű kérdéseket. R falvak riéne és az ipar! munkásság kapcsolatainak kiépítését szolgálja a Munkésfőiskola és a Hivatás- szervezőt vasérnani ünnenélve Kolozsvár, nov. 26. Megírtuk már, hogy a Mátyás Király Diákházban vasárnap, no­vember 28 án délután 5 órakor gazdag mü- soru munkásünnepólyt rendeznek. A szóra­koztató számokkal é'Ank'tett műsor gondo­san összeválogatott előadói mintegy megtes­tesítik az ünnepség megrendezőinek szándé­kát, az uj. szociáb's Magyarország evangé­liumi keresztény szellemben történő gyakor­lati megismertetésére. Az idevezetö utakat és irányelveket Vida István, a Hivatásszervezet országos főtitká­ra vázolja fel. A napi kérdések és gondok tárgyilagos taglalása mel'ett a főtitkár ke­mény bírálatot mond m'nden felforgató ki­lengésről is, hangsúlyozva az elképzelt jövő megalapozásához nélkü'özhetet’en egységes erő és töretlen cél jelentőségét. Nyíró' József az erdélyi népiélek nagy is­merője irodalmi eszközökkel ugyanezt az eszményt hirdeti, Hajdú Németh Lajos ezüstkalá-szos gazda, a Hivatásszervezet ag­rártagozatának dunántúli 'titkára, mint az uj szel emet képviselő faluvezető a falu és az ipari munkásság természetszerű kapcso­latairól számol be. Hajdú Németh Lajos az érdi Munkásfőiskola hallgatója volt, tehát közvetlenül illetékes a szóbanforgó kérdés ismertetésére. I* y<ttaloI irt ki ®se Erdélyi 1VT s.-v s> t !>«» Kolozsvár, november 26. Az Erdélyi Ma­gyar Dalosszövetség ifjú Halászi Sándor fiatalon elhunyt hegedűművész emlékére tett alapítványból pályázatot hirdet a következő müvekre. 1. Gyászdal: férfikarra, amelynek szövege és zenéje fejezze ki az ifjú művész halála fölött érzett fájó visszaemlékezést. Pályadij: 100, azaz egyszáz pengő. 2. Dalgyűjtemény: egyszólamu énekre. Ez a gyűjtemény a középiskolák felső osztályai számára legyen alkalmas. Tartalma legyen tekintettel a zenei alaktan és a zenetörténet támogatására. Foglaljanak benne helyet a dalirodalom gyöngyei, azaz válogatott és teljes becsű népdalok, katonadalok, váloga­tott magyar nóták (Egressy, Szentirmay, Dóczy stb dalai). Főképpen a magyar zene- történet dalirodalma domborodjék ki belőle, tehát a legrégibb történeti dalok, históriás énekek, virágénekek, kurucdalok (régiek és újak), inszurgens és szabadságharci dalok, a világháború költészete és a magyar mü- dalirodalom gyöngyei. Ezenkívül az idegen dalköltészet remekei. (Schubert, Schumann, Grieg stb.). Végül a velünk rokon (finn, ja­pán és más keleti) népek dalai eredeti szö­veggel és magyar fordításban. Pályadij: 500, azaz ötszáz pengő. Pályázati határidő: 1944 március 1. A pályázato.cat jeligés levéllel ellátva, az Erdélyi Magyar Daloszövetség (Kolozsvár, Farkas-utca 8.) címére kell küldeni. Kolozsvár, november 26. A tüzelőanyag­gal és világítási árammal való takarékos­kodás érdekében a kereskedelemügyi mi­niszter rendelettervezetet készített a nyílt- árusítási üzletek nyitási és zárási idejének ideiglenes módosításáról. A rendeletterveze­tet véleményadás végett megküldte a ke­reskedelmi és iparkamaráknak és a kolozs­vári kamara meg is kezdte az egyes keres­kedelmi ágak képviselőinek meghallgatá­sát. A rendelettervezet több lényeges újítás bevezetését tartalmazza: A leglényegesebb módosítást az a válto­zás jelentené, hogy mindazokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyek nem tartoznak a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszer, tü­zelőanyag, vagy élővirág árusítására beren­dezett üzletek sorába, valamint az ezekhez « tartozó irodai és raktárhelyiségeket az or­szág egész területén hétfőn a teljes napon át zárva kell tartani, más köznapokon pe­dig délelőtt 9 óra előtt kinyitni és délután Cikkünk a ,,Berliner Börsen- zritung“ egyik vezércikke alap­ján világítja meg a távolkeleti katonai helyzetet. A Kínéban és Burmában újra megindított japán offenzivák a keleteurópai harctéren folyó iszonyatos mérkőzés napjaiban is elég je’entösek ahhoz, hogy a figyelem sugárké­véjébe állítsák azt a háborút, amelyet Ja­pán már hetedik éve visel Csagkajsek ellen. És ezze1 egyúttal ismét felvetődik a kettős kérdés is: vájjon meghozhatják-e ezek az offenzivák a -döntést, vagy miben remény- kedhetik még Osaagkajsek a japán-kinai háború hetedií; évében? A kínai hadszíntér legújabb térképe sze­rint északon a Boangho könyökétől dél­nyugaton az asszami határig egy kereken 5000 kilométeres arcvonalon bárom olda­lon veszik körül a japánok Csangkajsek uj fővárosát, ahová Hon kan megszállása után vonult vissza, tehát az angolszász szövetségben álló Kínának már nincsen összeköttetése a tengerrel. És ha a körnek még nyitva álló cikke­lye, légvonalban mintegy 1.500 kilométer széles is, ez tulajdonképpen nem sokat je­lenthet, hiszen Csungking mögött nem ke­vesebb, mint 3000 kilométeres mélységben csupán lakatlan, majdnem teljesen utta.lan területek fekszenek. Ezenkívül még csak azt kell számításba venni, hogy a baráti szomszédokkal kapcso­latot kereső Csungking-Klnát mind Indiától, mind pedig a Szovjetuniótól egy-egy ezer kilométeres mélységi) magas hegyvidék vá­lasztja el, és nyomban érthetővé válik, hogy miért tartották szükségesnek Csangkajsek szövetségesei megkezdeni a legendás burmai ut pótlására annak az asszami útnak a megteremtését, amelynek továbbépítését a japánok most szintén megakasztották. A jelen helyzetben a légiszállitásokon kí­vül, amelyek gyakorlatilag alig je’enthetnek számottevő könnyebbséget, Csungking-Klna kizárlag a teve és öszvérkaravánokra van utalva, ezeknek azonban a tibeti selyemuton keresztül Indiáig hat-nyolc, sőt Mongólián át a Szovjetunióig tizenkét hétre van szük­ségük. Világos, hogy ilyen ókori eszközök­kel a korszerű háború szállítási igényeinek nem lehet megfelelni, sőt Csungkingot nem­csak fegyverekkel és hadianyaggal, hanem még élelmiszerrel sem lehet ellátni. Ebhez a helyzethez járul még, hogy a még Csang­kajsek ellenőrzése alatt maradt terü’etek tu­lajdonképpen még az önellátásra sem elég­ségesek. Mert ha igaz is, hogy Csungking- Kina lakosságát még mindig mintegy száz millió emberre lehet becsülni, az országnak nemcsak legfontosabb' hadászati pontjai, ha­nem ipar- és nyersanyagterületeinek kilenc­tized része is japán megszállás alatt van. Ilyen körülmények között Csangkajsek erejét akkor sem lehet tu’ságosan nagyra értékelni, ha esetleg Igazuk is van azoknak a esungkingi adatoknak, amelyek szerint jelenleg három millió katona ált a marsall zászlói alatt: ez ugyanis csak annyit jelent, 5 órán túl, szombaton este 7 órán tel nyit­va tartani nem szabad. Karácsony első napját megelőző 12 köz­napon, valamint a husvét első napját meg­előző hét keddjén, szerdáján, csütörtökjén és szombatján az ország egész területén este 7 órakor, nagypénteken déli 12 óra­kor, december 24. napján pedig délután 5 órakor lenne a záróra, A kizáróan, vagy túlnyomóan élelihiszer, tüzelőanyag, vagy élővirág árusítására be­rendezett nyilt árusítási üzletek nyitásának és zárásnak időpontját illetően a 134.800/ 1942. K. K. M. számú rendeletnek rendel­kezései hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az üzleteknek zárási és nyi­tási ideje a mai állapothoz képest nem vál­toznék. Az élelmiszer és tüzelőanyag árusítására berendezett üzleteket 'egálébb reggel 8 órá­tól déli 12 óráig és délután 3 órától a ha­tályban levő záróráig nyitva kell tartani. hogy ha emberanyagban Csangkajsek nem is szenved hiányt, annál nagyobb szüksége lenne fegyverszállításokra. Arról, hogy mek­kora ez a szükséglet, jó képet nyújthat már maga az a puszta tény is, hogy Csangkaj­sek nemcsak a repülőgépeket és páncélko- eslkat, hanem még a gépfegyvereket, gép­pisztolyokat. sőt puskazávárzatokat is szö­vetségeseitől kénytelen importálni, mert sa­ját hadiipara úgyszólván csak puskacsö- ^yek és puskaagyak gyártására van beren­dezkedve. Annak, hogy Tokióban mégsem számit senki sem a,rra, hogy a mostani offen zivák- ka,l ki lehetne a. japán-kinai háborúban a döntést csikarni, az a magyarázata, hogy Csungking-Kina reménytelen helyzete elle­nére sem Szingapúr vagy Manila, amelynek elfoglalásával egy hadjáratot be lehetett fe­jezni: Csangkajseknek még elég sivatag áll rendelkezésére, ahová szükség esetén víssza- huzódhatik. A távolságok szerepének a ja­pánok mindig is tudatában voltak és ezért kezdettől fogva óvakodtak attól, hogy Csangkajsek csapatait egészen a végtelen kinai-tibeti térség belsejéig üldözzék, mint­hogy azonban közvetlen katonai céljaikat ilyen józan önmérséklettel tűzték ki, termé­szetesen arra sem volt szükségük, hegy Kína ellen minden erejüket harebavessék. Ha Japán eddigi kinal hadműveleteit majd­nem kivétel nélkül offenzív elhárító rend­szabályoknak tekintette, arra sincsen ok, hogy Tokioó terveiben és szándékaiban alap­vető változásra kelljen számítani. Amint Japán Kina elleni háborúja folya­mán eddig is mindig Angliával és Ameriká­val való leszámolásra tartogatta erejét, bi­zonyosra lehet venni, hogy ezúttal és ez­után is az. angolszászokban látja főellensé­geit, akiknek támogatása nélkül Csangkaj­sek egyébként sem tarthatta volna magát eddig. Ezt a politikát már azért is minden aggodalom né'kül követheti, mert Csang­kajsek a kínai ember ismert igénytelenségé­re támaszkodva még elég erős lehet ahhoz, hogy országa elszigeteltsége* fegyver- s áruhiánya s mindezeken kívül még katasz­trofális gazdasági és pénzügyi he’yzete el­lenére tovább vegetáljon, számottevő ellentámadásra a lehetősé­gek keretében esetleg még fokozott an­golszász-szovjet támogatás esetén sem gondolhat. Rejtélyes éjszakai lövöldözés a Hitíer-téren Kolozsvár, november 26. A Hitler-tér la­kóit csütörtökön éjjel 1 óra tájban éles re­volverdörrenések ébresztették fel. A lövés zajára a közeli rendőrkapitányság épületé­ből nyomban a helyszínre rohant egy meg­erősített őrjárat, de az elsötétítés miatt nem tudtak az éjszakai lövöldöző nyomára bukkanni. A vakmerő tettes egyébként le­lőtte a Bethlen-utca 2. számú ház előtt levő úttest! villanykörtét is. A nyomozás tovább folyik. Pizsamában jelent meg egy vádlott a kolozsvári uzsorabiróságon Kolozsvár, november 26. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiró3ág egyesbirája még az elmúlt év júniusában tárgyalta Szobota István 30 éves kereske­delmi alkalmazott, — jelenlegi állítása sze­rint — műszaki rajzoló, cipődrágitási ügyét. A kereskedösegéd, mint a Mátyás király­téri ifj. Kenner Frigyes cipőnagykereskedő alkalmazottja, Péter Ferenc ügynök rábe­szélésére néhány pár cipőt csent ki főnöke üzletéből és azokat jegy nélkül, jóval ható­sági áron felül adta át értékesítésre az ügy­nöknek. Gergyesi detektív tettenérte. Az uzsorabiróság annakidején hathavi börtön- büntetést szabott ki Szobota Istvánra. Szo­bota az ité'etet megfellebbezte. A tab1 a alaki okok miatt megsemmisítette az első­fokú ítéletet, amennyiben a vád tárgyává tett lábbelik közűi egy pár, ugyancsak el­vitt bakancsról nem történt említés az Íté­letben. A táblai döntés értelmében pénteken ke­rült sor Szobota István ügyének újratárgya­lására. Az éppen esküvője előtt álló fiatal­ember, hogy az Ítélet kellemetlen következ­ményeitől legalább egy időre megmeneked- jék, Holdvilág-utcai lakásáról előző este a mentőkkel hevített« magát a klinikára. Az orvosi vizsgálat azonban állítólagos beteg­ségéről semmit sem állapított meg és ezért egyelőre megfigyelés alatt tartották. Mint­hogy a tárgyalásról való távolmaradását Szobota István nem igazolta megfe’elö or­vosi bizonyítvánnyal, Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök, uzsora egyesbiró elren­delte azonnali elővezetését. A kíséretére küldött rendőrrel a vádlott elhagyta a kórházat s kék pizsamában je­lent meg a bíróság előtt. A megismételt tárgyalás eredményeként, saját beismerő, és Gergyesi Imre detektív terhelő vallomása alapján a biróság folytatólagosan elköve­tett árdrágító visszaélésben mondotta ki bűnösnek az egyéb vétségekben már szin­tén büntetett előéletű vádlottat és ezért héthavi fogházbüntetésre Ítélte. (Operettbemutató a kolozsvári Nemzeti Színházban) Az elmúlt budapesti évad egyik hangos sikere, a fekete Péter“ Kolozsváron is na­gyon tetszett a. közönségnek. Maga az alap­ötlet, a végzetesen peches Fekete Péterről, igazán ügyes s az ismeretlen szerző, Somo­gyi Gyula, akinek neve alatt alighanem valamelyik nagytecimikáju pesti szindarab- gyáros rejtőzik, mindvégig ötletesen variálja a témát. Eisemann Mihály muzsikájának majd minden száma régen sláger. Az előadás nagyobbrészt a pesti rendezői ötletek alapján épült fel. A harmadik felvo­nás azonban mintha rendezésbelileg nem lett volna felépítve. Az efféle súlytalan bohózat! jelenetekben majdnem minden a rendezőn múlik. A két első felvonásért azonban igy is meg kell dicsérni Kenessei Ferencet. A címszerepet játszó Andrási Márton tu­datosan lemondott arról, hogy megszokott operettes groteszk stílusát érvényesítse. Egyszerű és sima volt, néha finom is. Ebbéli igyekezetének azonban az lett a következmé­nye, hogy itt-ott szürke lett az alakítása. Nagyon jó volt Szende Bessy, Jaczkó Cia, aki már véglegesen a közönség kedvence lett, szokott kedves groteszkségével ismét nagy sikert aratott. Kenessei Ferenc igen nagy igyekezettel és határozottan ügyesen oldotta meg feladatát. Ezt a szerepet rá­osztani azonban hiba volt. Kenessei jelleg­zetesen intrikus színész s még hozzá nem is a legrosszabb. Színészi egyénisége erre predesztinálja. Bonvivánként azonban nem éppen szabad használni. Az epizódisták kö­zül Kőszeghy Margit és Czoppán Flóri re­mekelt. Dárday Antal és Várady Szabolcs is határozottan ügyes volt. Szabó Ica nagy lendülettel és energiával vezette a zenekart. Bartos Irén táncai ha­tározottan ötletesek. Varga Mátyás díszle­tei mint mindig, most is szépek és stíluso­sak. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Hadsereg — fegyverek nélkül Meghozzák-e p döntést az uj japán-kinai offenzivák?

Next

/
Thumbnails
Contents