Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-25 / 267. szám

1943. NOVEMBER 25, 5 KthtiUjkxg *■ AGYAR. CNÄL Maillol Ott ahol a Rhone a tengerbe torkollik, a spanyol határ és Marseille között, ha­talmas, sziklás vidéken, Port Vendre közelében egy kis falu húzódik meg: Banyuls sur mer. Fölötte, mintha a le­vegőben lógna pompás várkastély áll. Lakóját már évek óta nem látta ember­fia, jóllehet egész Franciaország ismeri. Csend és béke honol errefelé, mérföldes csizmáival a Halál másmerre arat... Aristide Maillol él itt, Franciaország nagy szobrásza, Rodin óta a legnagyobb ' művész. Röviddel ezelőtt hire járt, hogy I nagy beteg. Tekintve magas korát— 82 9 éves — igen félő, hogy nem tud megbir- §9 kózni a súlyos kórral. Egész Franciaor­szág figyelme a magányos várkastély felé száll, ahol rideg, fütetlen szobában, egyszerű katonaágyon egy istenáldotta művész-aszkéta viaskodik a nagy Ka­szással. Egész élete munka és munka volt. Ö maga mondotta nem egyszer: „Mindig kell dolgoznom, nem tudok munka nélkül élni!“ Müveit mindég ke­resték, alkotásaival ma is túlszárnyalja a többi francia művészt. Gazdag ember lehetne, s ez a csupa-lélek ember mégis teljesen szegény. Mindenét szétosztotta a kis falu ínségesei között! Szobáit csak a felületes szemlélő lát­hatja ridegnek. A nagy Szegénység pompás köntöst visel; amely egy hosszú élet művész álmaival van át meg átsző­ve. Csodálatos kövémeredt álmok és életre kelt természeti kincsek borítanak el minden kis zugot: gyönyörű szobrai és utánozhatatlan művészettel festett ké­pei, melyeken él a napfény, az árnyék, a levegő és a viz. És ebben az álomvilágban az örök béke követjének intésére vár a nagy ál­modó, hogy szertefoszló lelke tovább él­jen a táncos napsugárban, a fáradt al- konypirban, viharban, szellőben — Isten szemmellátható képmásában, a Szépben. — Fáy állam titkár — a kecskeméti cser­készcsapat tiszteletbeli parancsnoka. Kecs­kemétről jelenti a Magyar Távirati Iroda: A kecskeméti Petur Cserkészcsapat disz- gyillés keretében adta át Fáy István val­lás- és közoktatásügyi államtitkárnak a csapat örökös tiszteletbeli parancsnoki ki­nevezéséről szóló főcserkészi okiratot. — HÁZASSÁG. Romfelă Erzsébet Gyergyószehtmiklós és Csegezy Antal Kolozsvár 1943. november hó 22-én há­zasságot kötöttek. — Felolvasó ülést tart pénteken az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztállyá. Az Erdélyi Muzeum Egyesü­let Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomá­nyi Szakosztálya november 26-án, pénte­ken délután 6 órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében (Mikó-utca 2. szám) tudo­mányos felolvasó ülést tart. Makkái Ernő dr.: „Sipos Pál filozófiájának és vallásfilo­zófiájának hatása Kazinczy munkásságára“ címmel tart előadást. A tudományos ülésre az elnökség a szakosztály tagjait és az ér­deklődőket ezúton is meghívja. * Az intézeti és magánzeneoktatók de­cember 1-éig jelentkezhetnek a Kolozsvári Zenekonzerva tórium Egyesület alsófoku Ze­neiskolájának igazgatóságánál, Mussolini ut 5. Tájékoztatásképpen közli az egyesület vezetősége, hogy a magánzeneoktatás kér­dését olyképpen oldotta meg, hogy az érde­kelt zeneoktatók az eddig kialakult rend­szer és anyagi feltétel mellett fejthetik ki tevékenykedésüket. Az intézet a művészeti és adminisztrátiv ellenőrzésért — függetle­nül a zeneoktató által beszedett tandíj ösz- szegétől, havi 3 pengő befizetéseié kötelezi a zeneoktatásban részesült tanulót. FUTÓTŰZ Az elmúlt vasárnap ünnepélyes filmbe­mutató színhelye volt a kolozsvári Mátyás király-filmszinház. Meghívott közönség előtt akkor vetítették le Patkós György „Futó­tűz" cimü filmjét, amely Déryné ifjasszony hányatott életének egyik kolozsvári epizód­ját dolgozta fel. Az események torlódása miatt csak most foglalkozhatunk a filmbe­mutatóval, s csak most nyílik alkalmunk ' arra, hogy a filmet Ismertessük és az alkal­mat megragadva, a magyar filmgyártás né­hány alapvető kérdését is érintsük. A film bemutatásának ünnepélyes külső­ségei minden bizonnyal amellett szólnak, hogy a „Futótűz“-et készítőik kivételes ér­tékű alkotásnak s mintegy uj állomásnak szánták a magyar filmfejlődés történetében. Unghváry Sándor tanár, a Kolozsvári Tár­sadalmi Együttműködés ügyvezetője beve­zető szavaiban a magyar színjátszás misz- sziós küldetésére utalt s hangsúlyozta, hogy ez a film a XIX. század üzenete a XX. szá­zadnak. Akkor Is voltak, akik küldetést tel­jesítettek s példájukkal bizonyították, hogy érdemes magyar ügyért harcolni s áldoza­tot hozni. Molnár Sándor dr., a nemzetvé­delmi propagandaminisztérium kiküldöttje Déryné Széppataki Róza kü’detését ismer­tette a magyar színjátszás hőskorában. Elő­adása szuggesztiv meggyőző erővel mutatta ki, hogy Bécs elnemzetlenitő törekvéseivel szemben milyen értéket jelentett a magyar színészet hőskora. Ezután pergették le a filmet. Jellegzetes mozzanattal indul a cselekmény: Déryné ifjasszony ekhos szekéren utazik Ko'ozs- várra. Kolozsvár határában a szekér, tenge­lye eltörik. Továbbutazásra nincs remény s a város még jó két órányi távolságban van. Déryné tudja, hogy várják s nála nélkül nagy bajba kerül a színház. Gyalog teszi meg az utat s az utolsó pillanatban meg­menti az előadást. Egy bárgyú tordai fu­varos kifütyüli az ünnepelt színésznőt. A sértést a rajongó ifjúság torolja meg. E lovagi felbuzdulás során ismerkedik meg Déryné ifjasszony a deli kolozsvári ifjúval, a gubernátor konziliáriusának fiával. Az Kolozsvár, november 24. A mezőgazdák részéről az utóbbi időben sok panasz hang­zik el az időjárás miatt. Különösen az er­délyi gazdák panaszkodnak amiatt, hogy hónapok óta alig volt számottevő csapadék és ez a körülmény súlyos kihatással van a gazdasági életre. A csapadékhiányt már nem egyizben a háborúval hozták összefüggésbe s azt állí­tották, hogy a légibombázások és az elhá- ritóágyuk működése befolyásolja a lég­áramlat alakulását s igy a csapadékot is. A csapadékhiány okairól és a háborúnak az időjárás alakulásába való „beavatkozá­sáról“ beszéltünk Balogh Ernő dr. egye­temi tanárral, a kiváló tudóssal, aki egyik legalaposabb ismerője Erdély sajátságos időjárási viszonyainak­Kérdésünkre először te megcáfolta azt a felfogást, hogy a háborúnak valami köze lenne az időjáráshoz. — Semmi összefüggés nincs az időjárás és a háború közölt — mondotta Balogh dr. professzor. — Az idén valóban kevés csa­padék volt egész Erdélyben és általában egész Magyarországon, de ezt korántsem Sehet a háború számlájára Imi. Gondoljunk csak arra, hogy tavalyelőtt Is dúlt a há­ború s mégis milyen csapadékos volt az idő. — Mi a magyarázata mégis a csapadék- talan időnek? — Erdélyi viszonylatban — adta meg kérdésünkre a választ a tudós professzor — a csapadékos Időjárás aszerint köszönt be, hogy a nyugatról jövő légáramlatot fel- fogják-e Erdély nyugati szegélyén lévő he­gyek, vagy sem. A csapadékot ugyanis nyugatról kapjuk. A nyugati hegyl&ncoiat csak akkor engedi át az esőt, ha a lég­áramlat páratartalma igen nagy. Ennek igazolására elég megemlítenem, hogy amíg az elmúlt hetekben az Alföldön sűrűn volt csapadékos idő, addig Erdélyben szép idő járta. Ha a légáramlat páratartalma kicsi, ugyan már-már vőlegénye a gubernátor leá­nyának, de első látásra be'eszeret az lfjasz- szonyba. S Déryné maga Is lángra lobban. Ez a szerelem a fütótüz. Am nem tart so­káig. Dérynét a fiú apja figyelmezteti, hogy a fiú már nem szabad. Az ifjasszony dönt: lemond a boldogságról s megy tovább a magyar színész rögös, keserves utján. Szabó Ilonka igen finom és előkelő színé­szi eszközökkel varázsolta é’etre Déryné Ifjasszony már szoborrá vált alakját és em­lékét. Gyönyörű hangja bravúros könnyed­séggel győzte le a régi operaáriák nehézsé­geit s teljesítménye az európai énekesnők fllmprodukcióinak első vonalába emeli. Já­téka és szövegmondása is olyan érték, amit a jövőben gyakrabban is kihasználhatnának a pesti filmgyártás koronázatlan fejedelmei. A többi színészek munkája is csak a leg­nagyobb elismerést érdemli. A film minden szereplője a legtöbbet adta s a rendezés is igyekezett egy egységes vonalvezetéssel összhangolni a sokféle epizódból összetett cselekményt. A felvéte’ek ragyogó tiszták és árnyalatban gazdagok. Az az érzésünk, hogy műszaki szempontból valóban forduló­pontot hozott a magyar film megalkotásá­nak fejlődési folyamatában a „Futótűz“. És* mégis, a film e sok kiválósága sem oszlatja el azt az aggodalmunkat, hogy a „Futótűz“ után is még mindig ados a buda­pesti filmgyártás a teljes értékű mpgyar film megalkotásával. Maga a „Futótűz“, kü­lönösen a kolozsvári nézőben, ott kelt enyhe csalódást, hogy a film felvételei mmd-mind kuüszák között készültek s alig néhány mé- tér jutott Kolozsvárra. Tudjuk nagyon jól, hogy a külső kolozsvári felvételeknek nagy akadálya az, hogy az utcák képe Déiyné ifjasszony óta alaposan megváltozott. Az utcák szélét a régi kövezés helyett modern aszfalt burkolja, oégtáb’ák, modern portá­lék egész serege, lámpaoszlopok, villanylám­pák meredeznek minden méterre. Hy körül­mények között valóban nehéz, szinte lehetet­len korszerű filmet fényképezni. A film azonban azért film, hogy a nehézségeket le- küzdje és a lehetetlent te lehetségessé vará­zsolja. A Hója-erdő valóban rendelkezésére a kicsapódás már nem éri el az erdélyi szé­leket. — Tudományos alapon kimutatható rend­szeresség az időjárásban? — Errenézve pontos adataink nincsenek, — mondotta Balogh dr. —- de az eddigi észleletek szerint, az időjárás alakulását a napfoltok jelentkezése határozza meg; Ál­talában tizenegy evenként Ismétlődnek meg a napban jelentkező elváltozások s ez min­den bizonnyal szoros összefüggésben van az időjárással Is. Az Idén színién igen é’énk napfolttevékenységet észleltek s ez hatá­rozta meg az Időjárást is. Tudományos ki­mutatható esős, száraz periódusok mindig a napfolttevékenységétől függnek. Jelenleg száraz periódusban vagyunk, de lehet, hogy jövőre már megfordul a kocka. A periódu­sok 4—5 évig tartanak s ezalatt megy végbe a változás a naprendszerben ts. Az utóbbi időben sokat beszéltek arról, hogy Középeurópa középhömérsék'eté emel­kedett, viszont a me’egebb éghajlatú öveze­tek hőmérséklete csökkent. Éppen ezért megkérdeztük Balogh dr. professzortól: igaz-e ez? — Arról nincs szó, hogy a trópusi égöv alatt mérsékeltebb éghajlat következett volna be s a kontinensen melegebbé vált volna az átlagos hőmérséklet. Az éghajlat sohasem egyenletes, mindig kimutatható némi ingadozás. Ezt akkor is észle’hetjük. ha az évi középbömérsék'etet birá'juk el. Egyik évben enyhébb, másik évben hide­gebb a hőmérséklet. Kolozsvár átlagos kő- zéphőmérséklete például közel százéves megfigyelés alapján 8—9 CelzHis fok kö­zött Ingadozik. így van ez a csapadékkal Is. Kolozsváron *z évi át'agos csapadék- mennyiség 600 milliméter. Vannak évek, amikor ezt az át’agot jóval túlhaladja a csapadék, van, amikor mélyen alatta van az átlagnak. Az időjárás és a csapadék ingadozásából tehát még nem szabad álta­lános következtetést levonni. (V.) állott volna a fűm alkotóinak, miért kellett a hójabeB. jeleneteket mégis máshol fénykén pezni ? És hogy kerül a Hójába aa a pazar hegyőröm, amelyben az Oltárkőt véljük fel­ismerni! És Déryné ifjtiszony első kolozs­vári vacsorájának terítékét vájjon honnan szerezte a film keKékese? Kissé feltűnő hogy a szegény faJuzá szinészasszooy aszta­lára olyan porcellánok, üvegek és ezüstök kerülnek, aminöket csak főúri házakban lát­hatunk. Kiemeltük a színészek pompás jáfé- kát, de ezzel kapcsolatban rá kell mutat­nunk arra, hogy ez a film sem szakit azzal a jól Ismert és már-már pesti jellegzetes­séggé vált filmrendezői hagyománnyal, hogy az epizódszinószek alakítását nem csak meg­hagyja a színpad hagyományos stílusában, de a gesztust és a mimikát még tovább te fokozza. Ezért ez a film is hangsúlyozottan azinpadszeril nagyon sok jelenetében, holott — úgy érezzük — a fűmben megkövetelt játéké! Un« eg'szén más, mint az, amit s színpad lehetőségei előírnak. S amity mertmtó Déryné emberi tragi­kuma ebi en a fllmbén. amily szép és nemes az a mód, ahogyan a film megalkotói a ko­lozsvári főiiemesség nagy együttérzése a magyar színjátszás ügyével, mégis azt vár­tuk volna épp a filmet bejelentő előadások hatása alatt, hogy a magyar színészet hős­korát ne csak egy fellobbanó és hamvába roskadó szerelmi idillre korlátozzák a film alkotói. Mindezt lelkiismereti kötelességünknek tartottuk megjegyezni, mert ebben a neme­sen elgondolt, szépen és gondosan megalko­tott fűmben éreztük meg elemi erővel a ma­gyar filmgyártás jövendőjének kulcskérdé­sét. JSnnek lényege röviden a következő: A magyar film „Pesten" készül. A film­szakma finanszírozói. Írói, rendezői tulnyo- mórészben mind pestiek. Pestet pedig túlsá­gosan hatalmában tartja, valósággal lenyű­gözi a színházak atmoszférája. A színpad va­rázsa alól magyar film még allg-alig tudott kiszabadulni s egyre jobban elhatalmasodik az az aggodalmunk, hogy amig a magyar film Pesten készül, addig nem Is találja meg soha a maga külön lelkét és formanyel­vét. A legnemesebb szándékok Is hajótörést fognak szenvedni azon a puszta földrajzi és lélektani tényen, hogy Pest sajátos légköre hatása alatt tartja a magyar filmgyártást. Csak egy megoldás kínálkozik. Elvinni Pestről a magyar filmgyártást, s ha már a pesti műszaki szakembereket nem nélkü­lözheti is a magyar filmipar, kíséreljen meg olyan fiatal szellemi gárdát bevonni s felne­velni, amelynek szemét és szemléletét még nem befolyásolták a pesti filmipar sajátos szempontjai. Kolozs vármegye és Kolozsvár thj sz. kir. város Vitézi Székének Társadalmi Bizottsá­ga a Nemzetes Asszonyok Társasága ren­dezésében f. hó 28-án délután 5 órakor a Redout nagytermében (Unió u. 19. sz.) tea­délutánt rendez. A teadélutánra magyar társadalmunk minden tagját szívesen látják. A tiszta be­vételt a szegény vitézi gyerekek felsegé­lyezésére fordítják a Nemzetes asszonyok. A fentiekkel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy f. hó 26-án és 27-én délután 4—6 óra között veszik át a Hölgybizottság tagjai a Vitézi Szék helységében (Kolozsvár, Kos­suth Lajos u. 58.) a vitézek és családtagjaik által felajánlott tombola-tárgyakat. A Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága ne­vében: Elnökség. — A kolozsvári rendőrkapitányság hírei. Kosztándi Márton, Fellegvári-ut 4. szám alatti lakos, a „Terján és Egyed" malom- tulájdonosok nevében előadta a rendőrség bűnügyi osztályán, hogy a Csuzdából nyolc lovasszekéren tüzelőiét szállított bérfuva- rosökkal a malomba. Egyik fuvaros, amely­nek széké: én tiz mázsa tüzelőfa volt, fá­val együtt megszökött. — Bartha Ferenc, Ady-utca 18. szám alatti lakos bejelentette a rendőrkapitányságon, hogy ismeretlen tettes leszerelte a Kisfaludy-utca 32. szá­mú ház előtt hagyott motorkerékpárja fon­tos alkatrészeit es ellopta. Kára megha­ladja a 200 pengőt. — Neuvirth Istvánná, Unió-utca 20. szám alatti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes eűen, aki az 1. szá­mú tarsasgépkocsm ellopta pénztárcáját, amelyben 210 pengő készpénz, valamint összes élelmiszerjegyei voltak. — Varga István magyariórai 66 éves gazdá’kodó a Wesse'ényi-utcában kiesett a robogő autó­buszból. Állítólag a heringmódjára szorongó utasok szorították ki a kocsiból. Jobb- kulcscsonttöréssel a sebészeti klinikára szállították. —- Orbán József, Szent László­ul 58. szám alatti lakosnak, aki az ,.Erba" gőzfürészgyárban dolgozott, munkaközben a gép levágta Jobb kezéről az ujjakat. ▲ sebészeti klinikára szállították. Nincsen össz az időjárás és a háború közöli! Beszélgetés Balogh Ernő dr. egyetemi tanárral Erdély időjárr $ viszonyairól A Vitézi Szék hitei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents