Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

1943. NOVEMBER 24. s KéietiUjsxg ä AGYAR. ORAL — Scopos Sándor kinevezése. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: A vallás­áé közoktatásügyi miniszter a gyorsírás-, gépírás- és szépirástanitók képesítése tár­gyában a 134.800/1942 VKM sz. rendelettel kiadott szabályzat 3. §-a értelmében Szopos Sándor kolozsvári állami gyakorló gimná­ziumi tanárt, az ismert festőművészt a ko­lozsvári székhellyel működő gyorsírás, gép­írás és szépirástanitőkat vizsgáló bizottság­ban a szépirási szak ügyvezető alelnökivé az 1942 évi szeptember hő 1. napjától szá­mított 5 éves időszak hátralévő részére ki­nevezte. Karády Katalin é s Jávor Pál az Ópiumkoringó-ben. A CORVIN műsora. — Sinka István és Féja Géza Irodalmi esten vendégszerepei Désen. Tudósitónk je­lenti: Dés Népművelési Bizottsága novem- bér 26-án este fél 7 órakor a vármegyeháza M dísztermében népi jellegű irodalmi estet B rendez. Az irodalmi estet Püski Sándor dr. előadása vezeti be; a népi irodalomról és annak képviselőiről értekezik. Ezután az egyesített dési énekkar, Incze János vezeté­sével öt népi eredetű éneket mutat be. Sinka István, az ismert népi költő, versei­ből ad elő. Mészáros Erzsébet, a kolozsvári Nemzeti Színház operaénekesnöje népdal- feldolgozásokat énekel, Endre Béla karnagy zongorakiséretével. Szünetben a népi Írók könyveiből könyvvásárt tartanak — a je­lenlevő Írók könyveiket aláírják. A műsor második részében Féj^ Géza „Élet és iro­dalom" cimmel tart előadást, majd újból Mészáros Erzsébet énekel és Sinka István olvas fel verseiből. Bezáróul a kórus három kánont ad elő. A népi esten résztvesz a vármegyei tanítóság és papság, valamint a gazdakörök tagjai. Az est iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánul meg. * FELHÍVÁS. Felhívjuk a Monostort ut «— Sörháztól Kálvária-utcáig terjedő útsza­kasza — Ingatlan tulajdonosait, hogy víz, csatorna és fedélviz bekötésüket üzemünk­től még ez évben kérjék. Azok az ingatlan tulajdonosok, kik bekötésüket csak a „mü- ut“ elkészítése után kérik, annak nagyobb helyreállítási költségeit is meg kell majd térítsék. Kolozsvár, 1943. november 22. Ko­lozsvár thj. sz. klr. város Viz- és Csatorna­müvek Igazgatósága. — Népművelési előadás. A Horthy Mik­lós úti állami népiskola tanítótestülete no­vember 24-én, szerdán este 6 órai kezdettel népművelési előadást rendez. Az előadásra az érdeklődőket magyar testvéri szeretettel meghívják. Előadók: Kovács Béla dr., ta­nár: „A magyar élet nehézségeiről“ és La­katos Lajosné tanítónő: „A hősök tiszteleté­ről“. * Ha gyomrát túlterhelt« és ennek kö­vetkeztében émelygést és hányingert érez, igyék minél előbb egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ keserüvizet, mert ez az egész tápcsatornát gyorsan és alaposan kitisztítja és csakhamar kel­lemes közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát! — „Unitárius nap“ Nagybányán. Nagy­sikerű „unitárius napot“ rendezett a nagy­bányai unitárius szórványegyházközség, az unitárius egyház első püspöke halálának év­fordulója alkalmából. Az unitárius napot délelőtt 10 órakor istentisztelet vezette be, amelyet a Munkásfőiskola dísztermében Si- mén Dániel, kolozsvári unitárius teológiai tanár tartott. Ezalkalommal avatták fel az egyházközség uj harmóniumát Is. Istentisz­telet Után egyházközségi közgyűlés volt, amelyen Símén Dániel teológiai tanár, Suka Sándor egyházközségi gondnok huszonöt­éves munkásságát méltatta. A közgyűlésen megjelent Kiss Elek dr. unitárius püspök­helyettes is. Délután öt órakor a Polgári Kör helyiségeiben folytatódott az unitárius nap, amikor is Kiss Elek dr. tartott elő adást „Az unitárius vi’ágszemlélet és annak fontossága a magyar életben“ cimmei, majd Simén Dániel mondott beszédet a épegy­házról. Végezetül Lőrinczy Géza 'elkász teológiai m. tanár köszöntötte a megjelen­teket és az előadókat. ERDÉLY ÍGY ÜZEN... A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége az elmúlt vasárnap műsoros estélyt rende­zett a katolikus diákotthon-mozgalom ja­vára. Emlékezünk jól arra is, hogy az év elején ugyancsak a K. M. D. Sz. rendezett estélyt a protestáns Darányi Kálmán-diák- ház-akció támogatására, mindez természe­tes és magától értetődő, hiszen oly kézen­fekvő, hogy a magyar diákság jobb jöven­dőjét szolgálni hivatott intézmények meg­teremtésében elsősorban a magyar főiskolás ifjúságnak kell a maga bajtársi kötelessé­gét teljesíteni. Ez annyira természetes és magától értetődő magyar szolgálat, hogy sem érdemet, sem dicsőséget nem látunk benne. Az ilyenfajta kötelességteljesitésnek a jól végzett munkában és a szép eredmény­ben már amugyis megvan érdeme, dicső­sége egyaránt. Van azonban a K. M. D. Sz. bajtársi estélyeinek egy másik vonatkozása s annak jelentőségét szeretnék a mai ma­gyar tudat közkincsévé tenni. A K. M. D. Sz. bajtársi estélyeinek meg­rendezésében igen érdekes mozzanatok ra­gadják meg a figyelmet. Amikor a protes­táns diákház javára rendezett estélyt a ko­lozsvári főiskolás ifjúság, az ünnepi szónok, Bárdossy László nyugalmazott miniszter- elnök, a mélységesen katolikus államférfiu volt. A mostani estély egyik ünnepi szó­nokaként pedig Karácsony Sándor, a pro­testáns szellemi élet egyik legkiválóbb rep­rezentánsa állt a közönség elé és Pázmány Péterről, a magyar ellenreformáció kima­gasló harcosáról beszélt hallgatóságának. Szivünkből örvendünk a célkitűzések, elvek és emberek ilyen szép, meghitt s minde­nekelőtt őszinte egymásratalálásának. Mert ebben az egymásratalálásban gyönyörű el­gondolás megvalósulásának kezdeteit lát­juk. A fiatalság már látja tiszta és elfogu­latlan pillantásával, hogy vallás és feleke­zet nem lehet akadálya annak, hogy ma­gyar és magyar egymással találkozzék, ma­gyar ügyekben összefogjon, egyetemes ma­gyar célokat szolgáljon. Igaz, ebben eddig sem volt hiány. Ahogy azonban a kolozs­vári főiskolás diákok megadták a módját és izét ennek a magyar kötelességteljesités- nek, az uj és a maga újdonságában felenie- löen szép. Mert annak már számtalanszor voltunk szemtanul, hogy az egyes felekeze­tek a maguk sztikebb életterében miként munkálták és szolgálták a magyar ügy egy­Eljutottunk odáig, hogy a kolozsvári Nem­zeti Színház opera együttese immár harma­dik éve folyó kemény, következetes és lelkes művészi munka után teljes értékű, jelentős művészi eseménynek számitó Wagner be­mutatót tarthat. Ez volt a kolozsvári opera­együttes első nehéz vizsgája, hiszen Wag­ner az, aki a legtöbbet követeli énekesektől, zenekartól, énekkartól és a színpadi tervező­művésztől egyaránt. Wagner követelőző és igényes, mint minden lángész. A zenetörténet feljegyezte, hogy „A boly­gó hollandi“ alapeszméje akkor szü'etett meg, amikor Wagner Richárd 1838-ban Ri­gából, adósságai miatt szökni kén; szerült. Az örökös pénzzavarban fuldokló ifjú mu­zsikus apró kereskedöhajó fedélzetén, hosz- szas viszontagságok és kalandok után Lon­donba utazik. Vadregényes norvég fjordok előtt suhan el a kis hajó s esténként kisér­tet-történeteket adnak elő az öreg tengeri medvék, mialatt künn bőgve tajtékzik a ten­ger. Éz a romantikus környezet eszébe jut­tatja Heinrich Heine ,,Salon“-ját, ahol a költő részletesen beszámol a bolygó hollandi legendájáról. A hajósok elbeszé’éseiböl is újabb részleteket tud meg s a titokzatos északi legenda megragadja a kénzeletét. Közben tovább vándorol. Londonból Boulog- neba kerül, majd Párisba utazik. Itt. hogy megélhessen, sanzonokat ir, közben azonban befejezi a Rienzit s kidolgozza A bolyó hon- landt-t. Ez a mű fordu’ópont Wagner művészeté- , ben. Itt találja meg igazi stílusát, ismeri fel í erejét és képességeit. Innen kezdve töretle- ’ nül fölfelé Ívelő alkotásainak vonala. A boly- i gó hollandit 1843-ban mutatják be e'őször I Megbukik. De már abban az évben Kassel- I ben az idősebb Spohr sikerre viszi az operát I s ettől kezdve állandó müsordarabjává válik ? valamennyi operaházának. Mindez azonban csak a mű külsőségeinek J története. Ami lehet érdekes, de semmi- I egy kis mezejét, de arra csak most, Itt Ko­lozsváron láttunk nagyszerű kezdeménye­zést, hogy egyik felekezet a másikért áll ki a felekezetek felett álló magyarság ügyének bajtárslas szolgálatában. Ebben a kezdeményezésben a kolozsvári magyar főiskolások ugyanazt az utat jár­ják, mint a honvédség nemes szelleme. Ez a szellem elsősorban és kizárólagosan, átfo­góan és egyetemesen magyar. Ebben a szellemben és ebben a szemléletben vallás és egyház nem elválasztó vonal, hanem csak külön szín s a közös, ami mindeniknél ugyanaz: a magyarság. Csak örülni lehet annak, hogy ez a bátor és egészséges szem­lélet a magyar főiskolás fiatalság közvetí­tésével útjára indult a magyar közéletben s az eddigi uttörésekkel máris követendő jó példát mutat mindnyájunk számára. A mai időkben ilyen bátor és önzetlen kiállásra van szükség minden vonalán a magyar életnek. Szükségünk van arra a nemes és emelkedett bátorságra, hogy a katolikus államférfiu kiálljon a protestáns ifjúság jobb jövendőjéért, szükségünk van arra, hogy a protestáns közélet egyik leg­exponáltabb szellemi képviselője beszélhes­sen Pázmány Péterről, mert ha nem a részt, hanem az egészet tekintjük, minden vallásu, minden felekezetű magyar feleba­rátunkat csak a magyarság öntudata és sorsvál’alása tesz egy nagy, közös csa­láddá. Ma már nem foglalkozhatunk azzal, hogy miért vannak katolikus és protestáns magyarok. Ma erre figyelmeztet a világ mai szörnyű felbolydulása — magyar köte­lesség tudomásul venni és megnyugodni a meg nem változtatható tényben: vannak ilyen és vannak másva'lásu magyarok, mindnyájan magyarok. Ebben vagyunk egyek, testvérek és hajtársak s ennek a legnagyobb közösségnek erejét, öntudatát kötelességünk ápolni, fokozni, mert amig magyarok vagyunk, Istent dicsérhetjük és szolgálhatjuk ilyen, vagy olyan árnyalati különbséggel, de vájjon megmaradhatunk-e magyaroknak, ha Istent semmiképpen sem adatik meg nékünk dicsérni és szolgálni? Köszöntjük a kolozsvári magyar diákok szövetségét a szép és hátor kezdeménye­zésért. Köszöntjük fiainkat és öcsélnket azért, mert megcsenditették újra a szel­lemnek és tettnek azt az összhangját, amely eddig is oly békéssé és termékennyé tette az erdélyi közéletet. S szeretnök, ha esetre sem döntő. A külső világ eseményei befolyásolhatják a művészt, de a mű szüle­tése belső eseményektől függ, amiket kívül­álló nem is sejthet. A lényeges az, hogy „A bolygó hallanál" az első nagy állomás Wagner sti’izáló mű­vészetében. Ennél a műnél érkezik el az úgynevezett „zártszámok“ határára s kez­dődik meg a wagneri zenei nyelv kialakulá­sa. Senta balladájában, mintha csillogó aranypánt fogná körül, egybefoglalva előt­tünk áll az egész mü eszmei és zenei tar­talma, mindkét értelemben a teljes motivika A bolygó hollandi, akárcsak a Tannhau­ser és a Lohengrin, a szerelem örök tragi­kumának megjelenítése s az ifjú Wagner a zeneileg kevésbbé képzett ha’lgatóság szá­mára is te'jes mértékben élvezhető. Ha va­laki el akar jutni a Nagy Wagner-müvek élvezetéig, A bolyó hollandi-nái kell kezde­nie. Ezért kell dicsérnünk a ko’ozsvári opera előadását, amely művészi élvezetet tud nyújtani s ugyanakkor neveli is a kö­zönséget. A kolozsvári előadás telies mértékben ki­elégített. Vaszy Viktor, a karmester fel [, tudta idézni Wagner szellemét. A zene nem­csak kiséret volt, hanem szerves része a drámának. Ezt a wagneri szellemet és sti üst érvényre tudta Juttatni a kitűnő karmes­ter, akinek oroszlánrésze van a siker céltu­datos előkészítésében. Oláh Gusztáv, az európai hirü díszletter­vező Wagner szelleméhez méltó színpadké­peket tervezett. A fények játéka, s az éne­kesek és a kórus beillesztése a különleges wagneri játékstílusba, a kitűnő rendezőt di­csérik. Oláh Gusztáv e kettős feladatkörét kiválóan oldotta meg. A második felvonás fonójelenetének beállítása, az első felvonás kezdő képe, vagy az utolsó felvonás matróz­tánca: mind mesteri produkció. Az énekesek fel tudtak emelkedni a zene­óriás színvonalára, s ez a legnagyobb dicsé­a kolozsvári példa, fényét meglátná minden magyar, az egész ország. Csak az össz­hang, az egység és az egymásért végzett bajtársi szolgálat ad nekünk erőt és hatal­mat arra, hogy megálljuk, a most következő történelmi próbatételt. Ezt üzeni Erdély a magyar föld minden tájának, az erdélyi szív minden magyar szívnek. HUMÁNUMOT A KISGAZDÁKNAK? Tildy Zoltán ur, a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnöke az egyik budapesti napilap hasábjain cikket irt. Idézzük alábbi sorait: — A jövendő Magyarországnak tovább­ra is a tiszta humánum, az emberiesség hazájának kell lennie. — Az állam polgárai között, keresztény kulturáltam semmiféle szempontból nem tehet különbséget s egyformán kell meg­szabnia jogokat és kötelességeket, egy­aránt, mindenkitől megkövetelve a nem eethez való hűséget és a nemzeti közös­ségben végzendő munkát. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy a magyar nemzet gerincét jelentő magyar kisgazdák szerte az ország minden táján, értik azt, amit pártjuk ügyvezető elnöke az idézett sor-okban mond? Valószínű, hogy nem. De- hát ez nem is mindig szükséges a politiká­ban. Minek is tudná azt az alföldi kisgazda, hogy Tildy elnök ur és a párt legmagasabb vezérkara a magyarság „üdvére“ azon fára­dozik, hogy a magyar életközösségből nagy nehezen eltávolított rétegek, a magyar föld­től törvény erejével elszakított vámszedők a jövőben ismét jogot kapjanak arra, hogy újra rátelepedjenek a magyar nép nyakára és újra maguknak szivják ki a magyar föld zsirját. Minek tudná azt Kiss Péter és Nagy Jó­zsef s a magyar föld többi névtelen hőse, hogy csak azon az áron lehet Magyarország a „tiszta humánum hazája“, ha az embe­riesség nevében újra visszaállítjuk azt a régi rendet, amelyben a magyar föld heréi miatt újra vándorbotot vehet kezébe a magyar föld népe. Szerencse azonban az, hogy a magyar föld dolgos közkatonái, a búzamezők és kaszálók névtelen hősei nem sokat törődnek azzal, hogy mennyi és milyen a „humánum“ eb­ben a hazában. Szerencse, hogy a magyar kisgazda nem is kiváncsi arra, hogy ml a * humánum, az ö gondja a jó vetőmag, a jó trágya és az Időjárás. Ebből lesz az ország kenyere. Pesti aszfalton termett propagandaszőlamokat hiába vet a magyar földbe hasított barázdába, nem kenyér lesz abból, hanem olyan zivatar, amelynek nyo­mán egyszer már akasztófák nőtték tele a magyar földet. Ebből a vetésből pedig nem kér többet sem a magyar föld, sem annak dolgos köz­katonája, a magyar kisgazda. rét. Pócza Ella, Senta szerepében elsőrendű, Igen fejlödésképes énekesnőnek mutatkozott. Képességei, hangjának vlvöereje és drámai szépsége, Wagner szerepekre predesztinál­ják. A Senta balladájának felépítése kiváló. Egészen kiváló basszistának mutatkozott az eddig második vonalon ál’ó Horváth László. Kitűnő játékkészsége s hangjának mélysé­gei mind olyan értékek, amiket ezentúl fo­kozottabban kell kihasználni. A hollandi rendkívül nehéz szerepét éneklő fiatal Sza- nati József a kezdet nehézségein túljutva komor, megragadó erővel ábrázolta a figu­rát. Sikolya István lágy, tiszta tenorja Igen jól érvényesült a kormányos szerepében. Benkő Sándor, az uj tenorista Is dicséretet érdemel. Ha művészete még nem Is érett, de mindenesetre sokat Ígérő. Ferencz Anikó, kulturált, biztos tudásu énekesnőnek mutat­kozott. Külön fejezetet érdemel az énekkar. Szita Oszkár karigazgató keze alatt teljesen ösz- szevágó, művészi munkát végeztek. A máso­dik fe'vonásban a női kar egyenesen reme­kelt. örömmel állapíthatjuk meg, hogy énekkarunk hozzánőtt a feladathoz. A közönség lelkesedéssel fogadta a Wag- ner-bemutatót s a nagy siker jelzi, hogy Kolozsvár zeneértő közönsége Immár meg­érett a nagyvonalú zenei életre. (n.e.) — Betörők jártak egy kolozsvári füszer- Uzletben. Vakmerő lopás ügyében indított nyomozást a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya Székely Gyula, Ka’andos-utca 34— 36. szám alatt lakó füszerkereskedő felje­lentésére. Székely Gyula a rendőrségen elő­adta, hogy keddre virradó éjjel ismeret­len tettesek betörtek Kárpát-utca 1. szám alatt lévő füszerüzletébe, felfeszitették a pénztárszekrényt és 2500 pengő készpénzt loptak. Ezenkívül elloptak még a betörők 40 üveg pálinkát és különböző likőrt, to­vábbá kenyér-, liszt- és cukorjegyeket. A füszerkereskedő kára megközelíti az 5000 pengőt. A bolygó Wagner da1 müvének bemutatója a kofOTsvóri Nemzeti Színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents