Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

S & e r d a 1943. november 24 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 266. SZÁM KIADJA A LAPKI ADŐ RÉSZVÉN YTAB SASA G SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A román kormány elhatározta Bukarest, Konstanca és Ploiest kiürítését Á Szentszék felvette a diplomáciai érintkezést a fasiszta kormaim;-1 Nemei oldalra állt Mali affovKCS §zerL paríizánveiér? Berlinben pótolhatatlan műemlékeket romboltak szét az angol repülők bombái A CHU RC 'HILL—SZTÁLIN—ROOSE­VELT TALALKOZöRőL tegnap még azt jelentették, hogy a megbeszéléseket és ai- talában a találkozó részleteit a legaprólé­kosabban előkészítették, a mai hírek sze­rint a találkozón résztvesz Csangkájsek Is. de az is lehet, Jiogy Sztálin sem megy el arra. így tehát lehet, hogy a Hárma statai- kozó négyes, illetőleg kettős les*,. A new- yorkl rádió is azt közölte hétfőit, hogy Sztálin előreláthatólag nem vehet részt Roosevelt és Churchill legközelebbi sürgős megbeszélésén. Az angolszász államférfiak találkozóját ugyanis annyira romosnak és sürgősnek tartják, hogy le kelt monojának Sztálin részvételéről, ha ez utóbbi jelenleg a háborús helyzet miatt nem ha^ inat ja e: Moszkvát. Az amerikai rádió szószólója szerint azok a fontos kérdések, amelyeket Rooseveltnek és Churchttlnek minél előbb meg kell beszélniök, a Németország elleni legközelebbi katonai hadműveletekre vonat­koznak s valószínűnek jelezte, hogy az Európa elleni támadást korábbi időpontra helyezik. Washingtoni katonai köröknek — fűzte hozzá — az a véleménye, hogy a szö­vetséges támadás pillanatában a vörös had­sereg is rendkívüli erejű uj hadműveletbe fog kezdeni és ezektől a hadműveleti ter­vektől a jövő év nyarára várnak döntést. „A háború és munkásosztály“ című szov­jet lap is azt írja, minden ok megvan an­nak föltételezésére, hogy a második arcvo­nal rövidesen létrejön. Európában nagyje­lentőségű katonai és politikai események állnak küszöbön. A szövetségesek határo­zott hadvezetése, Írja a moszkvai lap, a há­borút lényegesen meg fogja gyorsítani és még bensőségesebbé teszi a szövetséges nagyhatalmak közötti viszonyt. A háború drámai végkifejlödéséhez közeledik — feje­ződik be a moszkvai cikk. Természetesen nem állapítható meg, hogy ezekből a hirekböl mi a valóság és mit kell a propaganda számlájára Írni, mindenesetre ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk lehet azokra a német részről legutóbb is elhang­zott kijelentésekre, hogy Németország a maga összpontosított erő tarta tékáit és leg­keményebb fegyvereit az utolsó nagy csa­pásra tartogatja. A drámai végkifejlödés- ben tehát a létükért küzdő egész erővel ott vannak az európai nemzetek is. * AZ EURÓPAI KISÁLLAMOK SORSÁ­VAL foglalkozik az „Observer“ cimü angol lap. Megállapítja, hogy Churchill utóbbi ki­jelentései és a szovjet félhivatalos nyilat­kozatok között erős ellentét van. Amig Churchill bizonyos nyitott ajtókat hagyott Németország szövetségesei számára, addig az orosz tétel ezeknek az államoknak fel­tétlen megbüntetését követeli. Az orosz fel­fogás, Írja az angol lap, a gyakorlatban Európa balkánizálódásához vezetne. Orosz­ország, amely önmagában is egész földrész, talán elviselhetne egy ilyen állapotot ko­moly következmények nélkül, Anglia szá­mára azonban egy angol vezetés a'atti erős és önmagában megbékült Európa életszük­séglet. Angliának különben megvan a lehe­tősége arra, hogy minden elgondolható biz­tosítékot megadjon Oroszországnak, hogy az angol vezetés alatt egyesült Európa nem fog Oroszország ellen fordulni, hanem az­zal szoros kapcso’atban élne. Az ilyen nyi­latkozatok — fűzi hozzá az „Observer“ cik­kéhez a „Neue Zürcher Zeitung“, már több­ször elhangzottak az angol sajtóban és a parlamentben. Jelentőségüket azonban nem kell túlbecsülni, mert egyáltalában nem bi­zonyos, hogy megegyeznek-e a mértékadó körök nézeteivel. Nyilvánvaló, hogy Anglia angol vezetés alatt álló Európái szeretne, amely neki hozzon hasznot, a Szovjet viszont a sajat vezetését akarja Európára reákényszeriteni. A vesztesek mind a két esetben csak az eu­rópai kisnemzetek volnának. A Szovjet különben nem sokat tétlenke­dik, ellenkezőleg, a legélénkebb diplomáciai tevékenységet folytatja. Benest, London minden ellenkezésével szemben is sikerült Moszkvába utaztatnia s a volt cseh állam­elnök készségesen szegődik Moszkva zsold- jába, mert, amint már mege’özö moszkvai hírek mondták, a bolsevisták nagyhatalmi állást szánnak, természetesen az ő irányí­tásuk alatt, az ötmilliós cseh népnek. Be­nes húszéves szerződést köt a bolsevisták­kal és gondolatban valószínűleg már Kö­zép- és Keleteurópa urának, helyesebben szovjet helytartójának képzeli magát. A Daily Telegraph diplomáciai munka­társa szerint Benes utazásának célja a cseh-orosz szövetségi szerződés aláírása az 1941. évi szerződés alapján. Ez a megálla­podás húsz évre terjed és Németország, valamint vazallus államai elleni védelmi szövetség jellegével bima. Az angol lap szerint ez a szerződés olyan záradékot tar­talmaz, amely Lengyelországnak és Orosz­ország más szomszédállamainak lehetővé teszi, hogy hasonló feltételekkel csatlakoz­zék a szövetségi megállapodáshoz. A lap reméli, hogy Benes mindent megtesz majd, hogy éppen ennek a záradéknak alapján megoldást találjon a Lengyelország és Szovjetunió közötti viszályban. Egyidejűleg Benes valószínűleg azon fáradozik majd a Kremlben, hogy megértést és bizalmat kelt­sen a kisállamok, mint például Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Ausztria és más cso­portok föderációja iránt. A Daily Tele­graph szerint Benes utazása további bizo­nyíték arra, hogy Oroszország és a szövet­ségesék között a moszkvai értekezleten ere­detileg fennállt félreértések közül sokat kiküszöböltek. Illetékes német helyről azt közük tájé­koztatásul, hogy Benes moszkvai utazása nem lepte meg különösebben Berlin politi­kai köreit. Nyilt titok, hogy Benes legfőbb tulajdonsága a hiúsága. Jellemző moszkvai útja, amely a Szovjetunió és Csehszlovákia közti szövetség kérdését van hivatva tisz­tázni, régi önző politikájának újabb igazo­lása és ez a politika mindig Középeurópa érdekei ellen irányul — hangsúlyozzák Berlinben. A finn sajtó főleg azzal a kérdéssel fog­lalkozik, milyen jövő várna Finnországra, a moszkvai határozatok értelmében. A „Hufvudstadsbladet“ „Egyenlő elbánást ki­csinyeknek és nagyoknak egyaránt" cimü vezércikkében megállapítja, hogy a moszk­vai értekezlet esetében is el lehet mondani, hogy az éremnek két oldala van. Nem lehe­tett például megtudni, mely kis á lamokat szándékoznak a szövetségesek a megigé t egyenlőségben és szabadságban részesíteni. Amidőn egyes amerikai megfigyelők Hull szavalt akként értelmezik, hogy az Atlanti- szerződés alkalmazására csak a jövőben ke­rülhet sor, egy washingtoni je’entés Hu'lhoz köff"-!)c kS' ölből azt adia hírül. hogygHull ma is Hü elveihez és síkra akar szállni a balti államok szabadsága mellett. A lap ez­után bírálja Oroszország határozott állásfog­lalását a kis államok szövetkezesei eilen, majd megállapítja, hogy a szovjet jelenleg még földrajzilag sem ismeri el a népek egyenlőségét, ha kis államokról van szó. A szovjet azonban nem hanyagolja el a Földközi-tenger vidékét és a Középkeletet sem. Vizsinszky, útban Moszkvából Algír felé, Teheránba érkezett és ugyancsak itt tartózkodik Kornejcsuk, a szovjet másik he­lyettes külügyi népbiztosa, aki innen a kö­zel Keletre utazik. Nyi’vánvaló tehát, hogy a moszkvai értekezleten beleszólást enged­tek a Szovjetnek az összes kérdésekbe és a szovjet mindenüvé ki is küldi képviselőit. Nagyon fontosnak tartja ezeket a lehetősé­geket, mivel megbízottjait a legügyesebb diplomatákból választotta ki, s pé'dául mind két előbb említett embere előkelőbb szemé­lyiség a szovjet diplomáciában, mint a je­lenlegi londoni és washingtoni szovjet nagy­követek. Londoni hírek szerint az úgynevezett Eu- rópa-bizottság székhelyéül a St. James pa­lotát szemelték ki, mert az a külügyi hiva­tal és a Buckingham palota szomszédságá­ban van. Valószínű, hogy ez a bizottság 10 napon belül összeül. Washingtoni jelentések szerint küszöbön áll egy szövetséges köz­ponti katonai vezérkar létesítése is, ellen­párjaként a politikai jellegű hármas bizott­ságnak. A katonai bizottság feladata azok­nak a fejleményeknek megtárgyalása és irá­nyítása lenne, amelyek a moszkvai meg­egyezésből adódnak. Lehetséges, hogy ez a központi, katonai bizottság szintén London­ban fog székelni. AZ EURÓPA ELLENI TÁMADÁSOK terveivel kapcsolatban, amint a „Basler Na­tionalzeitung“ cimü, svájci lap Írja, Wa­shingtonban úgy tudják, hogy a szövetsége­sek és Moszkva között egyetértés jött létre a Balkán elleni közös akció tekintetében is. A megindítandó . katonai cselekmények a svájci lap szerint valószínűleg meghaladják az eddigi méreteket, de megkezdésükre idő előtt aligha lehet számítani. Általában azt hiszik, hogy már a télen fontos katonai vállalkozások kezdődnek. Ezekkel az ellenséges tervekkel hozható összefüggésbe az az Isztanbulon át érkezett bukaresti hir is, amely szerint a román kormány elhatározta Bukarest, Plojest, Konstanca és Románia más fontosabb vá­rosainak kiürítését. A szerbiai és horvátországi bandaharcok­kal összefüggésben legutóbb az a hir ter­jedt el, hogy Mihájlovics tábornok, az emigráns szerb kormány miniszterelnöke, az egyik bandacsoport vömére ncmrt oldalra, állott. A hirt a német fővárosban nem. cá­folták meg. Illetékes német helyen foglal­koznak Tito személyével és megismétlik azt a meggyőződésüket, hogy Tito tábornok nincs és ez csak álnév, amelyik mögött több bandavezér rejtőzik. * A LIBANONI HELYZET a francia sza- kadárbizottság engedékenysége után sem csillapodott. Piairól hivatalos jelentés szerint Bcirutban nagy tüntetések voltak. A tüntető tömeg elfoglalta a képviselöházat, a főkapi­tányságot, a közlekedési .'.ég‘, közellátásiigyi minisztériumok épületeit és mindenütt' ki­tűzte a szabad Libanon zászlóját, A tünte­tők élén a beiruti rendőrfőnök áll, akit Eddc, a francia szakadárok áltál kinevezett miniszterelnök elbocsátott állásából. Eddéröl a brit hírszolgálat semmi közelebbit sem tud. A letartóztatott volt elnököt és minisz­tereket szabadon bocsátottá'k és hétfőn dél­után Beirutba érkeztek. A tüntetők ellen­zik a francia sza kadáibito l tságnák azt. a követelését, hogy tárgyalásokat folytassanak Calroux tábornokkal s követelik a mruisz- terek visszahelyezését is. A libanoniak elvi kérdésnek tekintik, hogy a francia meg­bízott által elmozdított törvényes és alkot­mányos kormány elfoglalja helyét. A druz törzseknek a városon kívül összevont csa­patai, amelyek a Hbán'oüi kavargások kez­dete óta fenyegető magatartást tanúsítottak, továbbra sem osztottak szél. * A KÖZT ARS AS ACH EASI8ZTA KOR­MÁNY helyzetével kapcsolatban nagyjelen­tőségű az a római hir, hogy a Szentszék elhatározta, hogy pápai nunciust küld Mus­solini székhelyére. A kapcsolatok rendezé­sére a legutóbbi napokban, amint a „Trans- continent Press“ jelenti, a felsöolaszországi egyházi előkelőségek kérésére a Vatikán kezdeményezéséből tárgyalások folytak. A megbeszéléseket a Vatikán részéről maga Maglione bíboros-államtitkár folytatta. A pápai nuncius kiküldésével a Szentszék tehát, felvette a diplomáciai érintkezést a. köztársasági fasiszta kormánnyal: Érdekes hire az olaszországi helyzetnek az is, hogy Umberto olasz trónörökös elha­tározta, hogy az Egyesült Államokba uta­zik. Umberto egyébképpen a napokban csaknem áldozatául esett egy német légi támadásnak. Amikor három gépkocsiból álló kíséretével a Nánoly—római országúton ha­ladt, hirtelen két zuhanó bombázó jelent meg fölöttük és több robbanó bombát dobott le. A trónörökös és kísérete az árokban kerestek menedéket. A bombák a kiséret négy tagját, megölték, az egyik kocsit pedig felgyújtották.-* KIEVTöL NYUGATRA Mansteln tábor­nok csapatai a szovjet elkeseredett ellenál­lásával szemben is tovább folytatják ered­ményes támadásukat. A német Irvatalos je­lentés közli, hogy ezek a csapatok áttörtek egy mélyen tagozott ellenséges védelmi rendszert. Zürichbe érkezett je'entéssk sze­rint a Zsitomirtól északra fekvő térségben is támadásra indultak a német erők és nagy német páncélos csoportok Csernigovnál álla­nak harcban a Szovjettel. A német hivatalos jelentés megállapítja, hogy a szmolenszki gépkocsiut mentén ví­vott hétnapos nagy csata kimosasié német elhárító eredménnyel fejeződön be. A szov­jet itt 34 lövészhadosztálvt és 6 páncélos dandárt zúdított a német állásokra, de min­den erőfeszítése hiábavaló volt s olyan em­ber- és anya gveszt ősegeket szenvedett, ame­lyek még a keleti harctér viszonylataiban is szokatlanul nagyok. Moszkvai jelentések szerint a tél egyre észrevehetőbben mutat­kozik a keleti harctéren. Az időjárás hatása a hadműveletek meglassulásában nyilvánul meg — mondják Moszkvában —- bár a harci cselekmények ereje még nem csökkent je­lentősen. *

Next

/
Thumbnails
Contents