Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-21 / 264. szám

KutrMmíG 4 1943. NOVEMBER 9 t Ncgyarorszégi Szent Erzsébet napján... Ä szeptembervégi délután arany fé­nyében egy órát a csiksomlyói barátok templomában töltöttem. Sokszor jártam már ott a kisasszonynapi búcsúk színes, ünnepi forgatagában, vagy kedves, nyári napok gépkocsi-kirándulásain, de soha­sem láttam még a templomot olyan cso­dás i'étiyözönben. Ahogy elbűvölve jár­káltam az oltárok között, egy addig még nem látott oltárkép megállásra késztetett. Magyarországi Szent Erzsé­bet nézett le az oltár-fülke faláról, de nem a rózsákat elővarázsló fejedelmi asszony, hanem az otthonából száműzött asszony, aki a havas erdőn, csupasz fák között, apró gyermekeit védelmezve megy előre az utón, amely a szentek lé­giójába vezette. Különös, lenyűgöző erő van ebben a képben, fog’va tartja a tekintetet. Ahogy hosszan elmerülve néztem, hátam mö­gött vékony gyermekhang súgta .vala­kinek árauló magyarázattal: — Nézzed csak, a havasi Madonna! Ez * meghatározás illik legjobban erre a képre, anieiy önkéntelenül a havas .hó­fehér, tisztult világát juttatta eszembe. A havasi ember tiszta hite világlik a fiatal arcon, egész lényéből fensőbbséges erő árad ki. A téli fehérségből, a háttér­ben Wartburg várának körvonalai tűn­nek fel, ahonnan férjének, a thüringiai őrgrófnak családja Erzsébetet apró gyermekeivel együtt ki kergették a téli hidegbe. Riadt arcú gyermekek védel­met esdö tekintettel tapadnak hozzá a barnaruhás, fiatal anyához, aki valami nagy, benső tisztaságból fakadó elszánt­sággal néz szembe sorsával. A havas utón a gyűlölet elől menekülő, az el­hagyottak kálváriáját járó, fehérkendős asszony feje felett láthatalanul, de tneg- érzetten ott lebeg a magyar királyleá­nyok végzeté, akiket titkos küldetésük idegen országba vezetett, hogy küldeté­sük beteljesülésével újabb szentekkel gazdagítsak a történelmi magyar múltat. A sokat szenvedett és végül a zárdái élet magányát választó legendás király­leány emléke a gondolatok villanás­szerűen felgyűlő fényénél felidézi ki- vályleány társait, sorsosztályosait a szenvedésben, a hősies áldozathozásban. Ha a szentéletu királyleányok nem jár­tak erre soha, szellemük ott él a rend­ház falai között, a ferenorendi barátok lelkében, akik a letűnt századok folya­mán. a történelmi sorsfordulatok ide­jén is hűséges őrei voltak a magyar ki­rályleányok' erkölcsi örökségének. A fiatalon elhalt királyleányok között ott látjuk Kingát, IV. Béla király leg­idősebb leányát, aki már 14 éves korá­ban .elszakadt otthonától, hogy mint Bolcszlő lengyel herceg menyasszonya, uj hazájába menjen. Lengyelország ké­sőbbi védszentje a házasságban is asz­kéta (Setet folytatott, lemondott az asz- szonyélet örömeiről, szüzességi fogadal­mat tett, hogy jobban szolgálhassa Krisztust. Miként Erzsébet, ő is zárdá­ban. önsanyargatások között fejezte be életét. Szent Kinga testvére volt a Nyulak- szigéte legendájáról mindenütt jól is­mert, Árpádházi Boldog Margit, akinek szentteavatási pere már befejeződött. A pápai bulla aláírásával Boldog Margit a magyar szentek sorába lép. Születése idején a gyűlölet és rombolás szelleny? uralkodott az ország felett. Magyar- ország földjét tatárhordák dúlták. IV-ik Béla király legkedvesebb leányát. Mar- gitot ajánlotta fel Istennek népe váltsá- gára. A büszke árpádházi királyok sarja vállalta az áldozatot. Világi, arany­korona helyett töviskoronát viselt, Ural­kodás helyett Krisztus szolgálóin lett. És a Nyulák-szigetéről, ahol mint a Dom okos-rend egyszerű apácája folyto­nos önsanyargátások, szigora böjtök és durva munka mellett pergette le földi létének rövid éveit, elindult a gyönyörű Margit-legenda és a világ figyelmét fel­hívta az országra, amelynek olyan hös- lelkü királyléáuya volt. A Nyulak-szigetének regényes törté­nete különösen az ifjú szivekben élt to­vább és egy másik királyleányt, Nagy Lajos misztikumok iráni annyira fogé­kony lelkű leányát, Hedviget is sokat foglalkoztatta. Már magában az a kö­rülmény, hogy IV-ik Béla építtette a KBRâTsÎDHYRirMsFMOStÍü I vásároljon KÖNYV ajándékot p Kovács könyvkereskefiéslien 11 Szentegyház îl 3. Telefon: 11-07. I Kcrien na fen tönvvienuzéfcet W visegrádi várat, boldog gyermekéveinek nyári otthonát, titkos, lelki kapcsolatot teremtett az élet felé induló, viruló Hedvig és a legendák szomorú király- leánya között. Akkor még a budai vár­kertben, gyermekvőlegényével, Vilmos osztrák herceggel játszadozva, Hedvig nem sejtette, hogy az emberi sorsokat irányító, isteni akarat milyen fájdalmas áldozatot követelő feladatok végrehajtá. sara szemelte ki. Serdülő leány korában már mag kellett hoznia az első áldoza­tot. Atyja és nagyanyja, Erzsébet len­gyel királyné halála után, magasabb nemzeti érdekek azt kívánták, hogy ott­honát, vőlegényét elhagyva, idegen or­szágba menjen és az előzőleg neki szánt Szent István koronája helyett, a lengyel uralkodóház. a Piasztok koronáját vi­selje. Először lázongva utasította el az annyi áldozatot követelő politikai ter­vet, de rajongásig szeretett apjának, a nagy uralkodónak példája, a nemzeti érdekekre való hivatkozások előtt a ma­gyar királyleánynak meg kellett hajol­nia. A második áldozat egyéni életének megsemmisülését, a női boldogságról való lemondást követelte tőle. A kérész lónysóg érdeke, uj hazája jövőjének biz. tositása azt kívánta a már megkoroná­zott és felszentelt királynőtől, hogy a szeretett vőlegény helyett Jagelló litván fejedelemnek nyújtsa a kezét, hogy ezzel a házassággal nemcsak a pogány Jagellót, de egész népét megnyerjék a kereszténység számára. A magasabb Kolozsvár, november 20. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanacsát már évek óta foglalkoztatja a mérai tejszövetkezet, néhány vezetötagjá- nak és a velük üzleti kapcsolatra lépett Ady Zoltán kolozsvári nagykereskedőnek bonyo­dalmas vajdrágitási pere. A közellátási hivatal ellenőreinek leleple­zésére a per még 1941 nyarán indult meg. Annakidején a mérai tejszövetkezet három igazgatósági tagja, Simon György, Fekete György és Simon István ellen Indult eljárás, mert — a vádirat szerint — 119 métermázsa és 35 kg. vajat a megszabott 4.90 pengős viszonteladói ár helyett összesen 1065 pen­gővel magasabb áron adtak el Ady Zoltán Kossuth Lajos-utca 46. szám alatti kolozs­vári kereskedőnek, aki nyereséget célzó továbbadásra vásárolta meg azt. Emiatt, Üzletszerűen elkövetett árdrágító visszaélés vádjával Ady Zoltánt is perbe vonták. Ady Zoltán közben megbetegedett, ezért ügyét elkülönítették. Az egyideig őrizetbe vett mé­rai tejszövetkezeti igazgatókat az uzsora- bíróság hármastanácsa ismételt tárgyalás után 1942. április 11-én bűnösnek mondotta ki a vádbell büncseleikményben és ezért fe­jenként 6—6 havi börtönbüntetésre, 3|-3 évi jogvesztésre és 100—100 pengő pénzbün­tetésre Ítélte, továbbá 200—200 pengő va­gyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. A megállapított tényálás szerint, a mérai tejszövetkezet termékeit a felszabadulás Idején Kahjj.n Jenő kolozsvári zsidó keres­kedőnek szállította, akivel erre szerződése volt. 1941 nyarán azonban, a kereskedelem keresztény vonalra történő átállításával, Kahámmk vissza kellett lépnie. Kakán utód­jaként Ady Zoltánt ajánlotta be, aki maga Is kiutazott a hely színére. A szövetkezet igazgatóságának fentnevézett tagjai erre Adyval uj szerződést kötöttek. A szerződés a szövetkezetnek sok tekintetben előnyösebb volt, mint a régebbi. Amíg ugyanis Kahán- nak a szállítási költség vállalásával adták át az árut, Ady a 4.90 pengőben megálla­pított átvételt áron kívül a csomagolást költséget, a tejüzem egyik alkalmazottjának fizetését, sőt Kahán állítólagos tartozásának törlesztése fejében még havi 300 pengőt vállalt magára. E tetemes költség fedezésére Ady szintén hatósági áron felül, a viszonteladói árat meghaladó 5.Í0 pengőért, egyes esetekben még drágábban továbbította a szövetkezettől átvett vajat. A kolozsvári vásárfelügyelöség által beterjesztett Ady elleni feljelentéssel kapcsolatosan, bűnrészesként még a szer­ződést elkészítő ügyvéd ellen is eljárás in­dult, azzal a váddal, hogy a szerződő felek ár drágító bűncselekményét közreműködésé­vel előmozdította. Az idei március 22-én kelt. újabb ügyész­ségi vádiratot megelőzően tavaly október 22-én már az elitéit tejszövetkezeti igazga­tók megfellebbezett törvényszéki ítéletének életeszmék, finomultabb érzések világá­ban nevelkedett leány-király vissza­borzadt a pogány’' élettárstól, szerelmes leányszive kétségbeesve tiltakozott egyéni életének ily módon való feláldo­zása ellen. Heves, hosszú küzdelem kez­dődött, amelyben egyfelől az idegen or­szágban, az övéitől elszakitott, a boldog­sághoz, emberi jogaihoz kétségbeesetten ragaszkodó leány-királynő, másfelől az egyház érdekeit elősegitni kívánó fő- paook, a politikai kapcsolatok előnyeit hidegen mérlegelő államférfiak állottak. A nagyon vallásos légkörben nevelke­dett Hedvig életének válságos időszaká­ban a valláshoz menekült és a krisztusi bit adott neki erőt, hogy önmagát le­győzze, a földi élet boldogságáról le­mondva, történelmi hivatásának eleget tegyen. Áldozatának felemelő nagyságát akkor érezte igazán, amikor a felszen­telt kereszt elindult az őspogányok ha­zájába, hogy a krisztusi eszmék nagy, örök diadalát hirdesse. Lemondása árán született meg lelkében az igazi, meg­váltó szeretet és ennek a fájdalomban fogant szeretetnek a világánál vezette népét, amely rajongott a szép. fiatal királynőért, aki áldozatával nemzetének és egyházának fejedelmi ajándékot adott. Népe már életében mint szentet tisztelte, de csak az utóbbi években tet­tek lépéseket szentté avatása érdekében. Hedviggel lezárul a szeutéletii király, leányok sora. Amikoy Erzsébet napjan felgyűlnek a kegyelet gyertyái a Magyar- országi Szent Erzsébet tiszteletére emelt oltárokon, lobogó fényük bevilágít a ré­gen porladó magyar királyleányok áldo­zatos életébe, akik őseik nyomdokain haladva, a krisztusi alapon álló Magyar- ország dicsőségét szoln’élt«V. HORY ETELKA táblai tárgyalására is. sor került. Amíg ugyanis az elsőfokú Ítéletet a királyi ügyész tudomásul vette, az elítéltek fellebbezést jelentettek be felmentésükért. Fellebbezésü­ket. azonltan az Ítélőtábla elutasította. Leg­főbb érvükkel ellentétben, mely szerint a bivaly-vaj ára nem képezte ármegállapítás tárgyát s a leszállított vaj főként bívalytej- böl készült, az Ítélőtábla megállapította, hogy a bivalytej Is a tehéntej fogalma alá tartozik s így annak termékeire az ármeg­állapítás szintén vonatkozik. A másodfokú Ítélettel szemben, újabb, még figyelembe nem vett bizonyítékokra hivat­kozva, Simon György és elitéit társai per­újrafelvételt kértek. Perüket ezúttal egye­sítették az Ady Zoltán ellen külön folya­matba tett árdrágitási bünperrel s abba a szerződéskötésben még érdekelt feleket is belevonták. Az uzsorabiróság Vitos Pál dr. törvény- széki tanácselnök elnöklésével ülésező hái mastanácsa a szombatra kitűzött, tárgyalá­son, a terjedelmes periratok ismertetése és az előzetes vallomásokra ezúttal megesketett tanuk szerepe után a valóságos tengevikl- gyóvá fejlődött uzsorabünper további tár­gyalását a jöv<1 évi január 21-ére napolta el. Az uj tárgyalási határnapra megidézték a vádat képviselő Schielt Jenő dr. királyi ügyész részéről bizonyitáskiegészités coljá­ból bejelentett tanukat. A védelem kénvi­selőjének ezirányu indítványát a oiróság elutasította. öngyilkosságot kísérelt meg két kolozsvári nő Kolozsvár, nov. 20, Az elmúlt 24 óra leforgása alatt két öngyilkossági kísérlet történt Kolozsváron. Az első öngyilkossági kísérletet a Ki­rály-utca 11. szám alól jelentették a mentőknek, ahol Gicsa Gizella 46 éves rríagánzónő eddig még ismeretlen okból nagymennyiségű altatóval öngyilkossá­got kísérelt meg, de tettét még idejében észrevették. A mentők Gicsa Gizellát gyomormosásban részesítették és mert állapota nem életveszélyes, lakásán hagyták. A másik öngyilkossági kísérlet uén.e- ken a késő esti órákban történt. lm,-eh Irén az egyik kávéház 22 éves ‘rafikos- nője. záróra után a Széchenyi-téri híd­ról a Szamosba akarta vetni magát. Már éppen át akarta vetni magát a hid vas- korlátján, amikor egy férfi, aki Imreh Irént szemmel tartotta, hirtelen megra­gadta és visszarántotta. Az életunt fia­tal trafikosnő nem volt hajlandó elárul­ni még a rendőrségnek sem öngyilkos­sági szándéka okát, de valószínű, hegy érzelmi okok miatt akarta eldobni ma­gától az életet. Hangverseny ‘ A karmester megragadta a pálcikát. Int. Olyan mint az állomásfönök. A vonat elin­dulhat. Itt ülök én is, megületödve. Sokát nem értek a hangversenyhez, annyit előre bocsaj- tok. De ma nagyon jól ide akarok figyelni... Minden hangra, minden kicsi részletre. Mi­lyen nagyszerű is, hogy Erzsiké hívóit, ki­sérjem el. A kezdet nagyszerű, nagyon tetszik, s még hozzá elég hangos is. Most még a ka­ka-sülön is mindent hallanak. Csupán az a lehangoló, hogy egyenesen kell ülni és sö­tétség van. Ka legalább újságot lehetne ol­vasni, vagy más effélét. Érdekes események tört.... A hölgyet ott, a másik oldalon egészen el­varázsolhatta és hatalmába kerítette a mu­zsika.. Vájjon mire gondol? (Különben egész csinos a hölgy.) Én is mélyen ma­gamba akarok temetkezni, gondolkozni. Most egész magasra hág a dallam és vé­kony hangokat hallok. Ez biztosan a trian­gulum. Forrásra gondolok, zöld fűre. és az erdő fáira. És a szél balzsamos illattal ro­hangál a völgyekben, a háttérben mag vala­mi történelmi rom áll. Milyen jó is lenne kicsit utazgatni, ki a nagyvilágba. Egy ilyen szimfónia egyenesen az ember *legtit­kosabb vágyait ébreszti föl. A székek azonban alaposan kemények. Olyan nehéz egyenesen ülni. Imre barátom, a !> alól dali szomszédom, mindig tudja jól, hogyan hívják ezt, vagy azt a hangszert, amely ilyen vagy olyan hangot ad. Ez a fa­gott, — mondja. Szóvgl ez az, gondolom. * elhatározom, hogy megjegyzem magamnak, hogyan is fest az ilyen fagott. Imre azt mondja (persze halkan), sok függ attól is, hogy kicsoda vezényel. Az ördög tudja. (Jon- dolom, itt van mindegyiknek a kottája, a karmester arra vigyáz, hogy egyszerre vt~ gezzék be. Oh milyen szép... pedig most nem is a zenére gondoltam. Megjegyzem, ha az em­ber egy előadást hallgat, s nem figyel oda egyideig, nem is érti meg a folytatást. A zenénél úgy van, hogy be lehet kapcsolódni bármikor. Mióta, is játszanak1 öt perce. Remélem, fél óránál nem tart többet a szimfónia. Ej- nye, meg kellett volna előre tudjam a pénz­tárnál. Most aztán mindegy. Valahogy agyon kell ütni as időt. Szét kell, hogy nézzek szom­szédaim között. Az öreg néni azért, a, kalap­ját levehette volna, nem látom tőle a szim­fóniát, A kövér ur milyen töredelmesen fi­gyel, szívja magába a muzsikát. És a kicsi szőkeség ott, hát persze, elhozta a pajtását is ide és milyen érdekes, hogy a csinos lányok ide is csinos fiukkal jönnek, a csú­nyák pedig egyedül ülnek. Akárcsak a hal­ban. Pedig azt hittem, hogy egy ilyen hang­verseny elvonatkoztatott, szellemi valami. Kéz a kézben ülnek ök, Jó ötlet, megfogom én is Erzsiké kezét, kicsit megsimogatom, de ö elhúzza a kezecskéjét. Már tizenegy perce játszanak. Úgy lát­szik, hogy tetszik nekik. Legalább ásítani szabadna. Valamelyik kellemes emlékemre gondolok most, mondjuk a multheti kirán­dulásra, A barna asszonykára., akinek saj­nos, a férje is ott volt. Hát ilyen romlott vagyok kérlek, kedves hangverseny, bocsáss meg nekem ezért. No de itt alaposan szűk a hely. A lábamat óvatosan előre nyújtom,, ropog ez az átko­zott szék. Bocsánat Erzsiké, talán nem va­gyok elég udvarion. No de ekkora iramot igazán nem vártam volna ettől a karmester­től, Száz kilóméteres sebességgel rohan. Jó jel, mintha a vége felé járna, a muzsika be­fut a pályaudvarra. Csodálatos szimfónia, volt. s csak negyven percig tartott. Az utasók kellemes arckife­jezéssel ülnek, Erzsiké, Isten veled, pilla­natra kimegyek. Légy szives, figyelj jól oda, aztán később elmondod nekem is a tartal­mát. Megyek a szomszédba, iszom egy fröccsöt. a kocsmában. Van még két pen­gőm, lesz egy fröccsöm. Ha nem jövök el erre a koncertre, tizen­két pengőm volna még. Még öt fröccsöt ihatnék!.. És hat fröccs könnyű szédületében, dú­doltam volna néked, Erzsiké... m j. Akasztótóra juttatta a lcve»s«i»Yzési szenvedé'v Budapest, nov. 20. A pestvidéki törvény­szék rögtönitélő tanácsa három héttel ez­előtt halálra Ítélte Weinberger Nándor 36 éves péksegédet, aki a pestmegyei Mogyo­ród községben esötétités alatt betört egy lakásba. Azzal védekezett, hogy lóversenyző szenvedélye vitte bűnre. Szombaton délelőtt közölték vele, hogy nem kapott kegyelmet. Délben Bogár János állami Ítéletvégrehajtó végrehajtotta rajta a halálos Ítéletet, Januárra halasztották a mérai tejszövetkezet tengerik; gy óvá dagadt vajdrágitási perének tárgyalását

Next

/
Thumbnails
Contents