Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-20 / 263. szám

1943. NOVEMBER W. 1 HutriU'jxnc, Három uj rádióközvetítő állomást állítanak fel Erdélyben Zsindely Ferenc dr. miniszter nagy beszédben ismertette a kereskedelem és közle­kedés nagyfontosságu reformjait - Elkészült az átmenetgazdálkodási munkaterv Elfogadta a képviselőház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését tény kereskedelmi hitelakciók jelentős vn::i- télcben hozzájárulnak a keresztény 'keres- kedötársadalom anyagi helyzetének rimy.'u- vitásához. A fedezetnélküli akció folyósíts • sához a hitel összegét felemelte. A 'v. c - • tény kereskedői hitelakció 20 mii1 ió petty i- vei indult, de a hitelkeret jelenleg mái millióra emelkedett. Az akcióból másfél év alatt mintegy 30 millió pengő hitelt folyó­sítottak és_ ebből nemcsak a kereskedelem­nek, hanem később a középiparnak ■» ut tatott. Az állam nem az egész kihite.er tt összegért vállal garanciát, hanem csak a hitelösszeg 25 százalékáért. A kereszté t kereskedelem támogatásának további módja az áruellátás folyamatossága. Budapest, november 19. A képviselöház pénteki ülésén a kereskedelmi és közlekedés- ügyi tárca költségvetését tárgyalták. Angyal László előadó ismertette a tárca költségve­tését. Többek között hangoztatta, nem, le­het máról-holnapra megszervezni egy keres­kedőtársadalmat. Részletesen szólott a köz­lekedési problémákról. Valóban szükség van a közlekedési ügyek egységes irányítására. A helyes közlekedési politika fö célkitűzése megtartani az országot azokban a feltéte­lekben, amelyeket az ország helyzete az átmenő forgalom szempontjából kiró. A forgalom szükségleteit meg kell érteni és ki kell szolgálni. Ezzel együtt alkalom nyí­lik az idegenforgalom fejlesztésének foko­zására- is. Mittdenckelött a közlekedés za­vartalanságát kell biztosítani a háborús cé­lok szem,pontjából. A polgári közlekedés másodrangu fontosságú kérdés. A feladatok teljes megoldásához szükséges az ország korszerű úthálózatának további kiépítése. Ennek elvégzésében nagy munka vár a dol­gozó rétegekre és a mérnöki karra. A gép­kocsiforgalom ideiglenes leállítása átmenő jellegű intézkedés. Nagy feladatot jelent a magyar hajózási forgalom fejlesztése, a VKMilak további kiépítése, a hajópark gya­rapítása és uj kikötök létesítése. A tárca költségvetéséhez elsőnek Kunder Antal, a Magyar Megújulás Pártjának ve­zérszónoka szólt hozzá, majd Szabó Gusztáv (MÉP) és Abonyi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka után Patzkó Elemér, az Erdélyi Párt vezérszónoka kérte a Székely­föld anyagi megsegítését. Kérte, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény mintájára a kereskedelem fejlesztésére is hozzanak törvényt. Vasváry Lajos (MÉP), Zsegora Ödön (Kárpátalja), Horváth Sándor (nyilas), Me- gay Károly (MÉP), Rapcsányi László (Ma­gyar Megujjulás Párt) felszólalása után /?- lovszky János (MÉP) védelmébe vette a Baross Szövetséget, amely 24 év fájdalmas munkájával indította el a keresztény gazda­sági átállítást. Ezt az irányzatot a Szövet­ség nem is fogja sohasem feladni. Deák Imre (Délvidék) hozzászólása után Beké Ödön (Erdélyi Párt) a kereskedő­társadalom legsürgősebb problémái egyiké­nek a magyar köztudat átszervezését tartja. Elve az, hogy a kereskedői és a kereskedel­mi pályára készülni kell, nempedig ötletsze­rűen odatódulni. A javaslatot elfogadta. Lili János (imrédysta), Polonkay Tivadar (Erdélyi Párt), Homicskó Vladimir (Kár­pátalja) és Kunde László (MSP) felszólalása után Zsindely Ferenc kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter emelkedett szólásra és válaszolt az elhangzott beszédekre. érdekképviseleteknek igen jelentős szerep jut az átmenetgazdálkodásban. Elsőrendű feladatának tekinti, hogy a rendesein működő' kereskedők számára a megfelelő erkölcsi és anyagi alapot bizto­sítja-, a megfelelően képzett nj generáció számára pedig megteremtse. Gondoskodni kiván arról, hogy a nemkívánatos elemeket távoltartsa a kereskedelemtől. Az első lépés ennek a célnak elérése érdekében az ipar- jogosítványok kiadásának korlátozása. A vonatkozó rendelet végrehajtása során mód nyilik a folyamodók rátermettségének és szakképzettségének vizsgálatára is. A fenn­álló üzlethelyiséghiány enyhítése céljából intézkedések történtek az üresen álló, vágy- nem rendeltetésszerűen használt iMathei ín­ségek Igénybevételére, vonatkozóan. Külön nyert szabályozást a borkereskedői üzlet- helyiségek és felszerelési tárgyak igénybe­vétele. 40 millió pengőre emelkedett a keresztény kereskedői hitelakció A miniszter ezután a kereskedelem támo­gatásáról beszélt. Hangoztatta, hogy az uj kereskedönemzedék támogatását már az is­koláiban kívánják elkezdeni és ezért az egyes szakiskolákban a hivatali elődjei által léte­sített tandijkedvezményes és ösztöndíjas helyeket szaporították. Szükségesnek tartja, hogy az iskolából kikerülő, megfelelő gya­korlati előképzettséggel is rendelkező uj generáció üzletalapitását előmozdítsa. Ennek a kérdésnek a megoldását, valamint a meg­lévő kereskedők számára megfelelő hitel- nyújtást kiván biztosítani. Mind a fedezet­nélküli kisipari hitelakciók, mind a keresz­terjeszthetö a lőporegyedárüságról szóló törvénytervezet. Ismertette Magyarország kü kereskedelmi kapcsolatait, majd így folyta’-ta: — Külkereskedelmünkkel kapcsola> os fel­adatok a kereskedelempolitikai megállapo­dások vég óhajtása, beszerzési lehetőségek teljesítésének el enőrzése. A bonyolult kon- tingensrnegáliapodások és súlyosbodó nyeis- anyagnehézségek, valamint közellátási szem­pontok nem csak a behozatali enged-lyezési eljárást, hanem kivitelünk ellenőrzését is szükségessé teszi és avatja csaknem egész terjede műkben minisztériumi feladattá. Az érdekeltek számára ezzel járó nehézségeket a minisztérium igyekszik minél több szak­értelemmel, tapintattal és a méltányossági szempontok figyelembevételével mgköny- nyiteni a többi tárcák közreműködésével. Az egyes tárcáknak a Külkereskedelmi Hivatal ál rendelkezésére értékes munkájával. Ez­ért folytatni kívánja hivatali elődei munka- programját és az I944-es költségvetés, év­ben is gondoskodott a hivatalnál előirány­zott állami rendszerű fizetési osztályú állá­sok számának emeléséről. A Külkereskedel­mi Hivatalnak ez az államosítása ner.i je­lenti a külkereskedelmi ügyek intézésének bürokratizálását, mert súlyt vet arra, hogy az ügyintézés ugyanolyan rugalmas »zenem­ben történjék, mint a mu tban A Hivatal külföldi kirendeltségeit a háború utáni gaz­dasági helyzetre tekintettel íenntar ani kí­vánja. Ez a meggondolás teszi indokolttá a koppenhágai uj k'rendeitség fe’á'.l'tásá’’ Zsindely Ferenc min'^zter beszéde égén részletesen válaszolt az egyes ielszói»lá- sokra s azt a meggyőződését fejezte ki hogy a kereskedelem és a közlekedés terén je ent­Zsindely miniszter beszéde a kereskedelem és a közlekedés időszerű kérdéseiről Zsindely Ferenc kereskedelem és közle­kedésügyi miniszter beszédét a közlekedési kérdések tárgyalásával kezdette meg. Beje­lentette, hogy a tárcát érintő átmenetgaz- dálkodási munkaterv elkészült, amely a köz­lekedési ágazatok vonalán jelentős munka­alkalmat biztosit. Mit tartalmaz a munkaterv? A munkaterv szerint a különböző közle­kedési ágazatok fejlesztése akként történik, hogy azok egymást kiegészítve, a számukra legmegfelelőbb munkaterületen szolgálják az ország közgazdaságának érdekeit. A fo­lyó évre előirányzott 287 millió pengővel szemben az 1944-ik évre 367.4 millió pengőt irányoztak elő beruházásokra, az emelkedés kereken 28 százalék. Ebből útépítésiekre 28.9, hídépítésekre 8.7, hajózásra 25, állam- vasúti beruházásokra 275.8, postai beruhá­zásokra 29 millió pengőt jut. Az útügyi feladatok három csoportba oszt­hatók: 1. az úthálózat kifogástalan állapot­ban való fenntartása; 2. korszerű igények­nek megfelelő utak épitése és 8. bekötőutak építésének támogatása. A jövő évben 8837 kilométer hosszú állami úthálózat igazgatá­sáról kell gondoskodni; ebből 2960 kilométer (34 %) portalan burkolatú, 5977 kilométer (66 %) makadámutpálya. Fő feladat az utak leromlásának rendsze­res fenntartási munkával való megelőzése, mert a késedelmes, vagy elmulasztott javí­tás következtében a javitási munka költsége hatványozottan emelkedik. Az útfenntartás elsősorban a burkolt útszakaszokra irányul, mert ezek a nemzeti vagyon jelentős részét teszik és ennek fenntartása elsőrendű fel­adat. Az útfenntartásnál jelentkező anyag- és munkaerőhiány leküzdésére a szükséges intézkedések megtörténtek. Az eddig be­szerzett 15 hómarógépen fe!ül további igen nagyteljesítményű gépi berendezés beszerzé­sét vették tervbe, hogy havazásolt és hófú­vások idején biztosítva legyen az útpályák megtisztítása. Az 1944-ik évben útépítésekre biztosított hitelből előreláthatóan 82.4 kilométer ut fog megépülni. A múltban megkezdett és befeje­zést nyert útépítések közül a legjelentősebb útépítés a kárpátaljai útépítés és a ferihegyi tij közforgalmi repülőtérhez vezető ut. Az állam mellett a városi és vármegyei törvény- hatóságok is gondoskodnak az ország köz­úti hálózatának fenntartásáról és fejleszté­séről. 1943-ban a törvényhatósági útalapok bevétele 124.5 millió pengő volt, amiből út­fenntartásra 56.7 millió, uj törvényható ági és bekötőutak építésére 52 millió pengőt for­dítottak. A törvényhatóságok 38.100 km. közút karbantartásáról és kereken SCO km. közút kiépítéséről gondoskodtak. Mind az üzemanyag, mind a gumiellátás terén nagy hiány jelentkezik. Fötörekvés » katonai, közellátási és közleke­dési szükségletek kielégítését biztosítsák. A polgári gépjármüvek részére biztosított motalko mennyiséget ezév tavaszán — a háború kitörése óta hatodízben — csökken­tették, mégpedig 20 százalékkal. \ propán- bután gázra és fagázüzemre történt átállí­tás következtében jelentős megtakarítás mutatkozott. A gépiármtiforgalom a legszi­gorúbb ellenőrzés alatt áll és ezév augusz­tus 1-éig 1200 személygépkocsit állítottak le szabálytalan használat miatt. A magyar folyamhajózást a dunamenti országok a mult évben teljes mértékben foglalkoztat­ták. A teherárufuvarozás a német és szlo­vák hajózással együttműködésben, a többi állam hajózási vállalataivá) díjszabási kő zösségben történik. A MFTR forgalma és üzleti eredménye kie’égitö, az 1942. évet felesleggel zárta. A MFTR támogatására és hajóépitésekre 3 millió pengőt biztosítot­tak. A körösmenti városok és községek közlekedési viszonyai, a Csongrád és Békés között napi személyszállító hajójárat beál­lításával megjavultak. A bajai téli kikötőt is bővítik és korszerűsítik. A hajószemély­zet anyagi és szociális helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A ten­gerhajózás a háború miatt szünetel, a Du­na Tengerhajózási Részvénytársaság foly­tatja hajóépítő programját. A nemzeti és szabad kikötő most érte el fennállásának tizenötödik esztendejét s ma már az ország közgazdasági életének egyik jelentős té­nyezője. A csepeli és a komáromi telep át­rakási forgalma nagymértékben fejlődött. A háború következtében a nemzetközi áru­forgalomban bekövetkezett eltolódások és különböző korlátozások a kikötő forga'mat is csökkentették az utóbbi időben, de ez csak átmeneti jelenség. A háború utáni idők feladataira tekintettel a kikötő és fióktelepeinek felkészültségére gondot for­dít. Három rádióközvetitő állomást létesítenek Északerdélyben A vasút és a posta adatainak felsői olása közben Zsindely miniszter beje’entette, hogy a rádió vételi viszonyainak megjavítása fo­lyamatban van. A visszacsatolt erdélyi ré­szeken három közvetítő állomás fogja szol­gálni az igények kielégítését, a meglévő ál­lomásokat pedig tökéletesítik. Megfelelő erkölcsi és anyagi alapot biztosítanak a rendesen működe kereskedők számára A miniszter ezután a kereskedelem fel­adatait vázolta. Rámutatott arra, hogy a háború következtében a kereskedelemnek is rendkívüli feladatokat kell megoldania. A kereskedő tevékenységét anyaggazdálko­dási, áruelosztási és árszabályozási rendel­kezések korlátozzák. A közellátással kap­csolatos kereskedelmi feladatok szabályo­zása és ellenőrzése a közellátásügyi minisz­ter felügyelete alá tartozik, így ezen a té­ren csak általános kereskedelempolitikai szempontok érvépyesitésére van módja. A* áruhiány, az áremelkedés és a fekete­piac miatt a kereskedelmet szokták okolni, holott ezeknek a jelenségeknek a kereske­delem nem oka, sőt maga is ezek miatt szenved a legtöbbet. A legális és komoiy kereskedelem a feketepiactól mindig távol­tartotta magát, az ilyen üzelmek az ipar- jogositványhoz jutni nem tudó, bujkáló ele­mek magatartására vezethető vissza. A szabad érdekképviseleti szervek újjá­alakítása megtörtént. Komoly szándéka a hivatalos érdekképviseletek: a kereskedel­mi- és iparkamarák autón óm iá.iának vissza­állítása is és ezzel kapcsolatban a kamarai intézmény reformjának megvalósítása. Az Készülő' törvényjavas' ttok A miniszter ezután ismertet'e a készülő törvényjavaslatokat. A kere' kedeiem kéoe- sitésbez kötéséről szóló törvénytervezet az érdekeltségekkel tárgyalás alatt áll. A ke­reskedelmi- és iparkamarák fegyelmi jog sö­réről szóló törvénytervezet rövidesen az ér­dekeltségek elé kerül. Ez a tervezet a ke­reskedelembe. nem tartozó elemek kiküszö­bölésére alkalmas. A kereskedelmi és ipar­kamarák megnövekedett munkakörét és vég­leges szervezetét biztosítja a kereskedelin;- és iparkamarák reformjáról és alkalmazot­tainak szolgálati viszonyáról szóló törvcay- tervezet, amely most van szövegezés alatt Tárgyalás alatt áll az üzleti Uirde'ésekrő' szóló, valamint a vásári és piaci árusításról szóló törvénytervezet. A képviselöház elé Utoljára látható ma as Egyetem Mozgóban 6róf Monte Cristo első része Holnaptól; Gróf Monte Cristo második része A BOSSZÚ A rendkívüli előadásra való tekintettel vasárnap kivételesen 5 előadás lesz: Első előadás d. e. 11-kor Második előadás d. u. i/i-Sor Harmadik előadás d. u. 3' -kor Negyedik előadás d. u. 5-Ucr ÍHődík előadás esíe74’kgr R i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents