Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-17 / 260. szám

KiuuUjsKg 8 1943. NOVEMBER IT Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter erélyes rendszabályokat ígért a közérdeket veszélyeztető pártokkal szemben Internálják a beszivárgott zsidákat - Rendezik a tisztviselők státusát — Általános­ságban és részleteiben is elfogadta a képviselőbáz a belügyi tárca költségvetését Budapest, nov. 16. Az 1944. évi állami költségvetés tárgyalását kedden folytatta a Ház a belügyi tárcával. Tasnádi-Nagy An­drás elnök a napirend előtt bejelentette, hogy József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszqcy házasságkötésének 50-ik év­fordulóján a Ház nevében jókívánságait fe­jezte ki. Ezután Hunyadi-Buzás Endre előadó is­mertette a költségvetésnek a belügyi tár­cára vonatkozó adatait. Hangoztatta, hogy Magyarország elsősorban szociális állam. A társadalomépitö szociális gondolat a háború és a hadihelyzet ellenére is az első vonalban szerépei. Kiemelte az országos közegészség- ügyi intézet áldásos munkásságát. Bejelen­tette az intézet átszervezését, hogy a meg­oldásra váró feladatok elintézésére még al­kalmasabb legyen. Ezután Jaross Andor a Magyar Megúju­lás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezér­szónoka állt fel szólásra. Beszédében főleg a közigazgatás kérdéseiről szólt. Hangoztatta, hogy nagyobb felelősséget és önállóságot kell adnunk, de kívánunk is a közigazgatási tisztviselőtől. Éles szavakkal kelt ki a bü­rokrácia kinövései ellen. Beszélt a hátsó arcvonal minden körülmény között történő biztosításának nagy horderejéről, majd egyenlő elbánást kért a politikai pártok szá­mára. Igen éles szavakkal foglalkozott a független kisgazdapárt, a parasztszövetség és a szociáldemokrata párt szervezkedésével. Kérte a belügyminisztert, hogy a legerélye­sebben védje- meg a társadalom ellenálló szellemét. A következő felszólaló Kossuth Pál dr., a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka. Beszédében hangoztatta, hogy a letUnőben lévő közigazgatási rend helyébe egy uj, szo­ciális gondolattól áthatott közigazgatási rend kezd lépni. A közigazgatás felfrissítése az intézmények átszervezésével, uj intézmé­nyek létesítésével és személyi természetű kérdések megoldásával megy végbe. Az át­fogó nagy reform készen áll, csak a háború az oka annak, hogy nem kerül alkalmazásra. Az elismerés hangján szólott a belügyi kor­mányzat szociális intézkedéseiről. A költ­ségvetést elfogadja. A szegényebb népréteg ellátása legyen az ONCsA feladata A következő felszólaló Maróthy Károly, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka volt. Élesen támadta a belügyminisztert a gyüle­kezési jog tekintetében elfoglalt álláspontja miatt. Kérte az OTI önkormányzatának fel­függesztését, mert szerinte a szociáldemo­krata párt ebben az intézményben túlzott mértékben érvényesíti befolyását. A legeré­lyesebb intézkedéseket, kérte a marxista front szervezkedésének megakadályozására és élesen tiltakozott az ellen, hogy a „Nép­szavát" Erdély egyes részein propaganda szempontból igen terjesztik. A költségvetést nem fogadja el. A következő vezérszónok Albrecht Dezső erdélyi képviselő volt. Hozzászólása elméleti síkon mozgott és bevezetőjében főként a törvényhozásban ajánlatos változtatásokról és módosításokról beszélt. Ezután behatóan vizsgálta a közigazgatást nemzetiségi szem­pontból. Ellentéteket vélt felfedezni a ki­sebbségi kérdés szempontjából a kormány- intézkedések és az ország érdekei között. Ezen a térén úgy lehet az ellentéteket ki­küszöbölni, hogy a, közigazgatás megmarad a szehtistváni tárgyilagosság mellett, a ma­gyar nép 1 lekéit pedig annál erősebben le­het megvédeni, minél hatásosabb a magyar összefogás. Felszólalása végén behatóan foglalkozott a jóléti intézményekkel és an­nak a vé'eményének adott kifejezést, hogy az ONCSA a mai Időkben feladatát bővítse ki abban az irányban, hogy a szegényebb néprétog közellátása terén nyújt segítséget, tekintettel arra, hogy a házépítési problé­mák megoldása a mai körülmények között nehézségekbe ütközik. A költségvetési ja­vaslatot bizalommal fogadja el. Malasits Géza közbelépést kért a kor­mánytól a lakosság körében pusztító három népbetegség, nevezeteşen a tüdöbaj, a vér- baj és az alkoholizmus pusztításai ellen. A javaslatot nem fogadja el. Nyilas Ferenc a MÉP következő vezér­szónoka a belügyi tárca költségvetését a szociális célokra fordítandó nagy összegekre való tekintettel teljes biza’ommal elfogadja. Donátit György Budapest számára mű­szaki képzettségű alpolgármestert Kér. Ez­után a magyar közegézségügy időszerű kér­déseiről beszélt és a legnagyobb dicséret hangján szólott a népegészségügy fejleszté­séről. A belügyi igazgatás időszerű kérdé­seiről szólva a közbiztonsági és közrendé­szeti szolgálat nagy munkájának fontossá­gát jelölte ki, amelyek rendkívül eredményes munkát fejtenek ki a társadalom rendjének biztosítására. A belső front biztonságát cél­zó munkában azonban a társadalomnak is Id kell vennie részét. A javaslatot elfogadja. Mátéffy Viktor megemlékezett a néppárt megalakulásának 50 éves évfordulójáról. A keresztény párt, amely a néppárt örökségét Kranlz Raymond, Szabó Zoltán, Baky László, Rosta Lajós és Meskó Zoltán fel­szólalásai után Tors Tibor alelnök a vitát bezárta. Ezután vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter általános figyelem kö­zepette emelkedett szólásra és a tárcája körébe tartozó, úgyszólván minden időszerű kérdésre kiterjedő beszédének elején azt hangoztatta, hogy tárcájának költségvetése semmi újat nem tartalmaz. Meg kellett elé­gednie azzal, hogy az eddigi programot és célkitűzéseket életbentartsa és megvalósí­tásukat biztosítsa, még ha lassúbb tempó­ban Is. Köszönetét mondott a pénzügymi­niszternek azért, hogy a mai rendkívül ne­héz államháztartási viszonyok és pénzügyi helyzet mellett az ONCsA dotációja az idén megint lényegesen nagyobb, mint a tavalyi. Az ÓNCsA dotációja mutatja meg a leg­jobban, hogy miként értelmezi a kormány a kisemberek megsegítésének szükségessé­gét. „A rendkívüli feladatok teljesítésén van a hangsúly“ — Ami a tisztviselői kérdést illeti — mondotta a belügyminiszter — teljesen osztom azoknak a nézetét, akik azt mondot­ták, hogy a közigazgatási tisztviselők kezdve a községi jegyzőtől, olyan mérték­ben túl vannak terhelve, hogy már szinte nem lehet tőlük kötelességük pontos betar­tását kívánni. A közigazgatási tisztviselők olyan mértékben vannak túlterhelve, hogy valóban csak a legfontosabb, életbevágó ügyek elintézésére szorítkoznak. Kétségte­len, hogy a háborús viszonyok a maguk következményeivel olyan fokozott feladato­kat mérnek a közigazgatásra, amelyek ed­dig teljesen idegenek voltak tőle. Ennek ellenére azt kell mondania, hogy ebeknek az uj és rendkívüli feladatoknak a teljesítésén van a hangsúly, mert ezek a feladatok legnagyobbrészt • olyanok, amelyek pontos teljesítésével az ország szociális nyugalmát és rendjét biztosítjuk és a mai időkben igenis, ez a legfontosabb. A belügyminiszter ezután hangoztatta, hogy a tisztviselők túlterheltségén segíteni nagyon nehéz, mert nem lehet mcgfelorb utánpótláshoz jutni. Ott, ahol ennek lehe­tősége meg van, Igyekszik a helyzetet ki­használni és megfelelő létszámemeléssel a tisztviselők ‘munkáját enyhíteni. A belügyminiszter' a továbbiakban a köz- igazgatás működéséről szólott. Hangoztatta hogy bár a tisztviselők túl vannak terhelve közigazgatási szerveink nagyobb és mélyre­hatóbb erőfeszítéssel és tiszteletreméltó eredményekkel végzik a maguk kötelessé­gét. Többször hangoztatta már, hogy a köz A belügyminiszter ezután a karhatalmi szolgálat problémáit tette szóvá. A háborús idők — mondotta — meg­követelik tőle, mint az ország rendjéért fe­lelős minisztertől, hogy nagyobb figyelmet és gondot fordítson az ország közbiztonsá­gára. Ennek érdekében megtörtént elsősor­ban a rendőrség és a csendőrség megfelelő létszámemelése. Nagy ölömmel látja a se- gédrendöri szolgálatban mindazokat a szer­vezeteket, amelyek már bizonyságot tettek a maguk magyarsága és nemzethüségük mellett. Jaross Andor és Maróthy Károly felszó­lalására utalva a belügyminiszter szóvá-- tette, azzal vádolják öt, hogy a maga köte­lességét politikai elfogultsággal látja el és bizonyos báloldali irányzatokat kedvez­ményben reszesitett a többi pártokkal szembén. Ezzel a váddal az ország nyilvá­nossága e'ött kivan szembenézni. Termé­szetes dolog, hogy neki Is van politikai meggyőződése, ezt sohasem tagadta, min­vette át, a mostani jubileum alkalmából a nevét ismét visszaváltoztatta néppártra. Hangoztatta, hogy a párt az uj néven is ugyanazt a politikát követi, amelyet meg­alakítása óta követett. Ennek a politikának alappillére a keresztény világnézet, a ma­gyar kisember védelme és a szociális fejlő­dés biztosítása. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott ezután a magyar csendőrről. A költségvetést elfogadta. Hornicskó Vladimir a költségvetés me'lett szólott. Kárpátaljai időszerű kérr” *• tett szóvá. igazgatásbaji bizonyos nivósüllyedés követ­kezett be. Most azonban meg kell állapita nia, hogy ez a süllyedés lassan-lassan a javulás és a fejlődés útjára lépett. Az a nevelömunka, amelyet a tisztviselők to­vábbképzésének érdekében megindítottak, kezdi éreztetni hatását és ennek kihatásait látjuk ma. Különkérdést jelent a visszatért területek közigazgatása. Ezen a téren is határozott a javulás. A javulás, ha lassú is, de határo­zott és eredményes, mert meg van a remény, hogy ezeknek a területeknek a közigazgatá­sa hamarosan el fogja érni az országos szín­vonala t. Rendezik a tisztviselők státusának kérdését A belügyminiszter a közigazgatási kérdé­sek során szóvátette az önkormányzati tisztviselők státusrendezésének kérdését Is. Kiemelte, hogy ez a státus a különböző ál­lami státusok rendezése következtében ked­vezőtlenebbé vált. A pénzügyminiszterrel már érintkezésben Vart, hogy ezt a költség- vetés után megtárgyalják és a lehetőségek szerint méltányosan rendezni fogják. Ezután közegészségügyi kérdésekkel fog­lalkozott. Hangoztatta, hogy ha megelége­déssel tekinthet is vissza azokra az eredmé­nyekre, amelyeket az évek folyamán a köz­egészségügyi szolgálat és igazgatás terén sikerült elérni, ezek még mindig elmarad­nak a kitűzött céloktól. Ennek oka pedig egyrészt a pénzhiány, másrészt az orvos­hiány. Malasits Géza felszólalásával kapcsolatban foglalkozott a népbetegségek kérdésével. Rámutatott arra, hogy a népbetegségek elleni küzdelem érdekében hozták az 1940 évi IV. törvénycikket, amelynek végrehajtá­sa folyamatban van, de ezenkívül is min­dent elkövet a népbetegségek leküzdésére. Mindehhez pedig pénz kell és idő. Az alko­holizmus fokozódása különösen a terület- visszacsatolások óta tapasztalható, amin segíteni kell. Az OTI-nál nem azért vannak hibák, mert önkormányzata van és abban szociáldemokraták is helyetfogialna.k. Az OTI ingatlanvásárlásait a legszigorúbban ellenőrzi. Ezután részletesen foglalkozott az Országos Nép és Családvédelmi Alappal, ame’y két esztendő óta szolgálja a törvény által kitűzött célokat. Nagyjában és egészé­ben azt mondhatja, hogy az intézmény mű­ködéséhez fűzött remények beváltak, mégis azt mondja, hogy az ONCsA még mindig az első kísérletezés és próbálkozás stádiumá­ban van, még mindig javítani, fejleszteni kell és még mindig kell produkálnia. dig megvallotta és 20 esztendő óta nem változott. Sok példát látott arra. hogyan kell politikai meggyőződés mellett kitar­tani és legyen mindenki meggyőződve ar­ról, hogy Ő a meggyőződését sohasem fogja megváltoztatni. Ezzel a meggyőződésével él gs Ital. Pólitikat meggyőződését azonban sohasem viszi bele hivatali kötelessége tel­jesítésébe. Hivatali kötelességét politikán felül teljesíti, mert az a meggyőződése, hogy amikor az ország rendjét akarja biz­tosítani, nem szabad politikailag elfogult­nak lennie és mindenféle pártpolitikai te­kintetben felül kell helyezkednie. Az egyforma mértéket mindig és min­denkivel szemben betartotta, de hosszú ta­pasztalat alapján meg kell állapítania, hogy mindig erősebb mértéket kellett alkalmazni azokkal a pártokkal szemben, amelyeknek a csillaga felfelé ment és gyengébb mérté­ket alkalmazni azokkal szemben, amelyek­nek csillaga hanyatlóban volt. Ez nem rendszer kérdése, mert egyforma mértékkel mérni csak úgy tud, ha Igazsá­got tesz. Másik törekvése; korlátozni min­den pártot abban, hogy a közérdeknek árt­hasson, hogy a közrendet és nyugalmat a maga agitációjával veszélyeztesse. Ha bár­kinek sérelme volna e tekintetben, hozza elé a konkrét eseteket. Azt is szemérevetik, hogy a szociálde­mokrata és a független kisgazdapártnak bizonyos előnyöket adott a szervezkedés­ben. Egyáltalán nem adott nekik semmi­féle előnyöket, sőt amikor látta, hogy szer­vezkedésük kezd olyan tüneteket mutatni, amelyek a közrendet veszélyeztetik, szigorú utasítást adott, hogy az ilyen tüneteket meg kell akadályozni, meg kell torolni. A magyar alkotmány szellemében dolgoztam A belügyminiszter ezután az ellen 3 szemrehányás ellen tiltakozott, mintha ö bi­zonyos rendszer érdekében fejtene ki mű­ködést. Ha rendszei-nek nevezik a magyar alkotmányt, a magyar állam rendjét, nyu­galmát, akkor rendszer mellett dolgozott, dl ha valamely politikai rendszert értenek ez alatt, hangsúlyoznia kell, hogy nem rend* szerért dolgozik. A belügyminiszter ezután Maróthy Károly képviselőnek arra a kijelentésére válaszolt, hogy a képviselő szerint 15.000-nél több zsidó szivárgott be Horvátországból és Szlo­vákiából. A miniszter ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a külföldi zsidók beszi- gásáról tényleg lehet beszélni, de természe­tes az is, hogy a kérdés megoldására a leg­szigorúbb intézkedéseket tette folyamatba, Esek az intézkedések abban állanak, hogy a beszivárgott zsidókat azonnal vissza kell küldeni. Ha az ország területén belül kerí­tenek kézre beszivárgott zsidókat, azokat internálótáborokba küldik. A rendelkezésére álló adatok szerint a beszivárgott zsidók közül 1530 van internálótáborban. Ebben a számban nincsenek benne a 14 éven aluli gyermekek és a 70 évnél idősebb férfiak, továbbá a nők. Az országba beszivárgott zsidók száma 3100 körül van. Lehet, hogy bujkáló zsidók is vannak, de ezeket állan­dóan razziázzák. A továbbiakban a parasztszövetségiéi De­szélt. Nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy az a szándék, amellyel a parasztszö­vetség létesült, tiszta és jó volt és bizto­sította a Házat arról, ha a parasztszövetségi, vagy annak akármelyik helyi szervezete politikába kezd, vagy pártpolitikai munkát vesz át;, azonnal fel fogja oszlatni. A belügyminiszter beszédét többször sza­kította félbe helyeslés és taps. Beszéde után a belügyi tárca költségvetését a Ház álta­lánosságban elfogadta, majd részleteiben Is megszavazta. Tors Tibor alelnök napirendi javaslatára a Ház ezután úgy határozott, hogy legkö­zelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakpr tartja és annak napirendjén az 1944. évi költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos vitája szerepel. Rendeletben szabályozták a munkavállaiék légitámadás esetén járó javadalmazását Budapest, november 16. (MTI) A Buda­pesti Közlöny szerdai száma közli a minisz­tériumnak az egyes munkavállalóknak, il­letve hozzátartozóiknak légitámadás esetén járó javadalmazásáról kiadott rendeletét. A rendelet a hatálya alá tartozó olyan ipari, kereskedelmi, közlekedési, bánya és kohó- vállalatokat, üzemeket, üzleteket, amelyek legalább 5 munkavállalót foglalkoztatnak, arra kötelezi, hogy ha légitámadásból, vagy légitámadás elhárításából kifolyólag üzemü­ket, üzletüket megszüntetni, vagy szünetel­tetni kénytelenek, munkavállalóik részére a légitámadás napjától számított két hét tar­tamára a javadalmazást abban az esetben is fizessék meg, ha ez idő alatt a munka- vállalókat nem foglalkoztathatják. Olyan vállalat, amely üzemét, üzletét légitámadás­ból vagy légitámadás elhárításából kifolyó­lag megszüntetni, vagy, szüneteltetni kény­telen, munkavállalói körében a légitámadás napjától számított egy hónapon belül fel­merült minden elbocsátást köteles a helybeli állami hatósági munkaközvetítő hivatalnál, ha pedig ilyen a helységben nincs, a köz­ségi elöljáróságnál, városokban a polgár- mesternél, haladéktalanul bejelenteni. — Elmarad az egyetemi Mária Kongre­gáció világnézeti előadása, A kolozsvári egyetemi Mária Kongregáció csütörtök es­tére hirdetett világnézeti előadása, amelynek megtartására Várkonyi Hildebrand. dr. egyetemi tanárt kérték fel, elmarad. Az elő­adást később időpontban tartják meg a Mátyás Király Diákházbzn. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utea 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tata karékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiők: 71. sz. Kéziratokat, nem adunk viasza, ____ wjti " ■■ ■■"»»»"■ ...... ‘ —■*­A Sülten« irodalmi és Nyomdai Műústézst Bt. nyomása, 3?, vw. Sfejor J&sgeg. i „Erősebben keli tartani azoknak a pártoknak gyeplőjét, amelyeknek csillaga felragyogott" Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents