Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-14 / 232. szám
IMS OKTOBER it. Kmrmjsxo Több kolozsvári személy is résztvett a nagyszabású kisbácsi cukorpanamában A esen döf ség minden részleiében kinyomozta a szerte” ágazó visszaélést 6 bűnös községi dijnok utazgatásra, ui ruhákra, iá életre költötte el a 72 mázsa „fekete“-cukor hqsznot Kolozsvár, október 13. Általános feltűnést keltett a Keleti Újság két cikke a kisbácsi és szuesági cukorpanama leleplezéséről. Mint. ismeretes, a nagyarányú visszaélést Péter István kisbácsi közellátási dijnok követte el és bűntársaiul szegődött mind a két község több kereskedőjén és gazdálkodóján kívül számos közismert kolozsvári személy is. A széleskörű nyomozást a kolozsvári csendörség nyomozó alosztálya irányította és rövid időn belül napfényre hozta a mintegy száz emberre kiterjedt bünláncolát minden részletét. A vizsgálatot végző cséndőrközegek tökéletes munkát végeztek s most már a messzehálózó vizsgálat teljesen befejeződött. A szövevényes ügyben a Kelet Újság munkatársának módjában áll an alábbi tudósításban a nyomozás valamennyi izgalmas részletéről tájékoztatni a közönséget: Kipattan a panama Szeptember 15-e táján özvegy Bari Albertné füszerkereskedő megjelent a kisbácsi körjegyzőségen, hogy ott cukorkiutalást kérjen kisbácsi üzlete részére. A közellátási ügyeket az akkor éppen beteg Péter István közellátási dijnok helyett Dutkai Miklós körjegyző intézte. Dutkai közölte özvegy Harinéval, hogy üzlete már meg van terhelve 3 mázsa cukorral s így uj igénylést nem adhat ki neki Karíné megütközve vett tudomást a dologról, mert amint mondotta, ö nem igényelte a terhére irt három mázsa cukrot. Az esetet már másnap jelentette Kolozsváron, a Farkas-utca 4. szám alatt lévő megyei cukorkiutaló központnál. Itt átnézve a kiutalási könyvecskéket, közölték vele, hogy szeptember 6-án az ő pevére szóló igénylőlapra 2 mázsa cukrot adtak ki, tehát újabb igénylésre valóban nem tarthat számot. A közellátási hivatal cukorkiutalási osztálya özvegy Bari Albertné esetével kapcsolatban mindjárt sejtette, hogy emögött visszaélés huzódhatik meg s ezért jelentést tett a kolozsvári csendörnyomozö alosztálynál, amely azután nagy körültekintéssel megindította a nyomozást, amely csaknem egy hónapi időt vett igénybe és ezidő alatt úgyszólván éjjel-nappal folytak a kihallgatások. Végül is az először két-három mázsának mutatkozó hiány nem kevesebb, mint 72 mázsára emelkedett. Az első hamisítás Eleinte hátráltatta a nyomozás sikerét az a körülmény, hogy Péter István községi dijnok, amikor megneszelte a dolgot, ismeretlen helyre távozott. De, amint már meg' irtuk, később önként jelentkezett a kolozsvári csendörségen s ótt megtette vallomá' sát. Vallomása szerint március folyamán --a napra pontosan nem emlékszik — megjelent nála Botha Mihály kisbácsi kereskedő és arra kérte, állítson ki számára cukorigénylést olyan módon, hogy az ne kerüljön a kiigénylési nyilvántartásba. Péter vallomása szerint, Botha minden ilyen kiló cukor után 1 pengő hasznot ajánlott fel neki. ö teljesítette Botha kérését s kiállította számára az igénylést 400 kiló cukorról, amiért megkapta a 400 pengőt. Az eset ettől fogva havonként megismétlődött. Péter több esetben özvegy Bari Albertné nevére állította ki Botha igénylését, amiről Harijténak természetesen fogalma sem volt. Bikali Györgyné szuesági fűszeres Péter István „jóvoltából“ ugyanilyen módon jutott hozzá 24 mázsa cukorhoz. * Bikáimé azonban nem elégedett meg azzal, hogy a községi dijnok hamis igénylési lapjával ilyen hatalmas mennyiségű cukorhoz jutott, hanem a hamis igénylőlapok összegét még ö is meghamisította, olyan formán, hogy például, amikor egy 80 kilós tételre kapott igénylőlapot Péter Istvántól, a 8-as számjegy elé még irt egy 1-est s a 80 kilóból mindjárt 180 lett. De ö csak 80 kilő után adott kialkudott részesedést a haszonból a községi dijnoknak, a 100 kilót elhallgatta... Bikáimé ellen ezért okirathamisitás miatt külön eljárás is indul. „Csináljon egy kis „fekete“ eu’cr-« írnok ur.. Botha Mihály szuesági kereskedő s nyomozás során Péter István állításaival homlokegyenest ellenkező vallomást tett. Előadta ugyanis, hogy még a nyár elején megjelent az üzletében Péter István s azt kérdezte tőle, nem tudja-e, miképpen lehetne egy les pénzre szert tenni t — Csináljon egy kis „felcete“ cukrot, írnok ur — mondtam neki — vallja Botha Mihály. — Ba megfelezzük a keresetet, szívesen — válaszolt erre a községi dijnok. ■ ■ Október f4"én d. u. 2 órakor «versenyek Botha Mihály a továbbiak során elmondotta, hogy mert „nagy“ üzletet sejtett a dologban, beavatta Papp Sándor nevű sógorát is. Papp Sándor gazdálkodó ettől az időtől kezdve fontos szerepet töltött be a cukorpanama körül. Amint a nyomozás megállapította, Péter István 25 mázsa cukrot igényelt a már ismertetett módon Botha Mihály részére s ezt a nagymennyiségű cukrot Papp Sándor váltotta ki Kolozsváron, ő értékesítette természetesen feketén. Papp Sándor a nyomozás során beismerte a terhére rótt bűncselekményt. Elmondotta, hogy sógora vitte rá a visszaélések elkövetésére s abban egyeztek meg, hogy amit a cukorért a hatósági árón felül kapnak, egyik fele a Péter Istváné, másik felén pedig vele, Botha Mihállyal osztoznak. Kikkel folyt a „láncolás"... A nyomozás adatai szerint Papp Sándor a két mázsa cukorral elment a Kétviz-közé egy Kain nevű zsidóhoz, akinek Sarolta nevű lánya vásárolta meg a két mázsa cukrot kilónként 6 pengőért. A következő alkalommal újból két mázsa cukrot .szállított Káinnak, majd újabb 100 kilót, 100 ki1 ót pedig Szilasi János Kádár-utca 6. szám alatt lakó kárpitosnak. Papp Sándor ezután újabb piac után nézett s közvetítő utján igy találkozott Goldberger Miksa Unió-utca 26. szám alatt lévő fűszeressel, aki 7 pengő 50 filléres kilónkénti álban megvásárolt tőle 150 kiló cukrot, Goldberger a nyomozás so-án beismerte a „fekete“ cukorvásárlást s felsorolta azoknak a nevét is, akik azt nagyobb tételekben — befőzési célra, — tőle megvásárolták. A vásárlók között vannak Braunféld Henrikné, dr. Farkas Imréné, Féder Richárd, Fodor Dezsöné 10—20 kilós tételekkel. Szilasí János Kádár-utca 6. szám alatt lakó kárpitosnak is szerep jutott a feketeüzletben. A Kádár-utoa 6. szám alatti telken szoktak ugyanis megszállani a szuesági és kisbácsi szekeresek s itt szállott meg fekete-cukor szállítmányával Papp Sándor is, aki egy alkalommal cukrot kínált fel Szilaslnak. Szilasi vett is 100 kiló cukrot s egyúttal 20 mázsa 62 kilót közvetített özv. Sándor Lászlóné Széchenyl-téri piaci árus részére, aki azt 6—11 pengőért vásárolta meg kilónként, özv. Sándor Lászlóné természetesen továbbadott a hatalmas mennyiségű cukron. így adott el vallomása szerint 50—50 kilót három ecetben Sebőit István, Szentegyházrutcai cukrásznak 30 kilót, Avrám Simonná Hosszu-utca 30. szám alatti lakosnak 10 pengőért kilónként, mig a többit kisebb nagyobb tételekben adta el. n Ne féljen, tiszta bolt ez__ I« Szilasi elmondotta, hogy egyszer már ö is megsokalta a Papp Sándor által szállított cukrot s megkérdezte tőle. hogy honnan szerzi, mire Papp azt válaszlta: — A falumban vásároltam össze a cukorjegyeket az emberektől. Ne féljen, legyen nyugodt, „tiszta“ bolt ez. Mikor azonban már 12 pengőt kért. Papp a cukor kilójáért, nem volt hajlandó azt átvenni. Szilasi a nagy szállítási üzem lebonyolítására Jcézi-taligás embereket is szerződtetett, akik a Kádár-utca 6. szám alatti lakásáról a többek között Keiser Gyu'a, Gidail Mór, Lengyel Valter kolozsvári lakosokhoz szállították a cukrot. <5k aztán a hatalmas tételeket kiépített fekete vevőkörüknek adták tovább, persze busás haszonnal. Ugyancsak része volt a fekete üzletben Szép Zsigmondné kisbácsii füszerkereSkédőnek is. Péter István vallomása szerint Szép Zsigmondné egyszer azzal állított be az irodájába, hogy nagyon „élazámitotta“ magát a cukorkiosztással s ha nem tudja valahogyan pótolni a hiányt, nem is tudja, mit fog tenni, majd könyörögni kezdett, hogy állítson ki egy olyan igénylőlapot, amit majd nem vezet be a kimutatásba, mint ahogyan a többi kisbácsi és szuesági kereskedőknek tette__Péter István elmondotta, hogy előbb megijedt, amikor tudomást szerzett arról, hogy üzelmeiről nemcsak az érdekeltek tudnak s kiállított Szép Zsigmondnénak is 400 kiló cukorra szóló igénylést, amiért Szépnétöl előbb 200, később pedig 400 pengőt kapott. Szép Zsigmondné — amint a nyomozás megállapította, — a nagymennyiségű cukrot Morar Anna Széchenyi-téri kávémérés tulajdonosnak adta el, akit a környéken „Anna néni“-nek ismernek. „Anna néni“ egyébként Papp Sándortól Is vásárolt több alkalommal, legutóbb szeptember 2-án 200 kiló cukrot 800 pengőért. 72 mázsa cukrot panamáitok el A nyomozás során tüzetesen áttanulmányozták a kisbácsi községházán lévő cukorkiutalási könyveket s ennek során pontosan megállapították, hogy összesen 71 mázsa 83 kiló cukrot pa namázott él Péter István községi dijnok. Amint a. nyomozás megállapította, a súlyosan megtévedt községi írnok ily módon hatalmas „mellékjövedelemre" tett szert, amelyet azonban vallomása sze-Teljes eredménnyel járt a kiütéses tífusz uj gyógymódja Berlin, október 13. Ez év tavaszán a világsajtóban tudósítások jelentek meg a lembergi Behriug-intézet nagyarányú kisérletsorozatáról, melyet a kiütéses tífusz kórokozóinak kikutatásával és a betegség leküzdésével kapcsolatban folytattak az intézet tagjai. Csak most kerültek nyilvánosságra a kísérletek eredményét feltüntető statisztikák, amelyekből megnyugvással látják orvosi szakkörök, hogy végre sikerült a kiütéses tífusznak — minden háború legszörnyübb kísérőjének — kórokozóját és egyben gyógyítását is megtalálni. A kiütéses tífusz kórokozója a Kleken professzor emlékére ,,Rlckettzia“-nak nevezett baktériumok, melyeket kizárólag tetvek terjesztenek. Tetücsipés nyomán kerül az emberi szervezetbe a baktérium, heves fejes végtagiájdaliuakkal, majd erős lázrohamokkal jelentkezik a ltetegség. Rövidesen a központi idegrendszer, zavarai is caatlakozrint úgy „elvert“, ahogyan jött... A pénzből utazgatott, ruhákat csináltatott, általában „úri módon élt.“ A közeljövőben meg akart nősülni s nősüléaére Is eszközölt már kisebb-nagyobb befektetéseket. Péter Istvánon kívül valamennyi tettestárs szabadon van, mert vagyonnal és bejelentett lakással rendelkeznek, így szökésüktől népi kell tartani. nak a tünetekhez (a beteg szédül, bágyadt, dadog), három hét után pedig foltos kiütés támad a beteg testén. Sajnos, a legmeszszebbmenö elővigyázatosság és a leggondosabb egészségügyi rendszabályok mellett sem lehet elkerülni — például! a háborúban, — nagyobb embertömegek megtetvesedését. így legelőnyösebb még a betegség jelentkezése előtt védőoltással ellátni mindazokat, akiket az e-tetvesedés veszélye fenyeget, vagy pedig kiütéses tífusszal fertőzött vidéken kényszerülnek élni. A védőoltás hatóanyagát tetvekben tenyésztik ki, majd gondos és aprólékos munkával kioperálják a tetvek béltartalmát és ebből készül az oltóanyag. Gyermekeknél és fiatal embereknél általában jóindulatú betegségnek mutatkozott a kiütéses tífusz, minél idősebb azonban a beteg, annál súlyosabb a betegség lefolyása és aggastyánoknál! már 70—80 százalék a halálozási arányszám. A Behring-intézet egyévi működése mondhatni, százszázalékos eredménnyel járt: a megbetegedések száma erősen csökkent, halálos kimenetelű pedig csak ott volt a baj, ahol más betegség (például tüdőgyulladás) is csatlakozott a tiíuszfertőzéshez. Szilágyvármegyei népművelés — számokban Szilágysomlyö, okt. 13. A Szilágy várme* gyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság most készítette el beszámolóját az 1942—i 43. év munkájáról. A vármegye népművelési bizottsága valóban nagy, szép és áldásos munkát végzett, amit bárki megállapíthat a statisztika szemüvegén keresztül is. Esze« rint tanfolyamokra, könyvekre, vetítőgépekre 41.082 pengőt számol el a költségvetés. Nemcsak a vármegye szórvány magyarságának szellemi és gazdasági megerősítésére, öntudatra való nevelésére törekszik al népművelési bizottság, de a nem magyae ajkú lakosság kulturális, gazdasági, egészségügyi fejlődését is szivén viseli. Éppen ezért nem csak a magyar, de a román községekben is tartottak előadásokat és háziipari tanfolyamokat. Ennek során sok száz férfi tanult és tálált jövedelmező téli foglalkozást a gyékény, fafaragás, vesszőfonás, a nők pedig a főző, varró, szabó, kötő, vászonszövő, perzsa csomózó tanfolyamok által, amelyeket a falvakban és városokban 8280 órán át tanítottak. Ezek a tanfolyamok a háború okozta nehézségek áthidalását, a belső arcvonal megerősítését célozták. A vármegye népének művelődését fokozták a szórakoztatva nevelő előadások, mesedélutánok, tiszta erkölcsű színdarabok, amelyeket két városban és 99 községben rendeztek 1633 esetben. Ezenkívül 600 analfabéta, 700 továbbképző, 50 helyesírási, 960 gazdasági, 40 kézimunka, 20 egészségügyi órát adtak az említett helyeken. A népkönyvtárak megalapítására és gazdagítására negyvenezernél több könyvet szereztek, részint vásárlás, részint pedig ajándékozás utján. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 17.241, az EMKE 4390 kötet könyvet ajándékozott. Egy év alatt 27 községben tartott a Népművelődéi Bizottság vetitettképés előadást 305 Ízben. Népművelési rádiót 21 községben szereltetett fel, 12 uj kulturházat a'apitottak, 9 ifjúsági és legényegyletet, 7 leányegyesületet létesítettek, vöröskeresztes ifjúsági csoport 127 iskolában alakult meg 4498 taggal. Olvasókör 6, kaszinó egyesület 6, Gazdakör 38, Gazdasági Egyesület 5, román földműves egyesület 3, dalárda 26, ezenkívül számos kü önbözö felekezetű nőegylet és vallásos társaság megalakulását végezte el egy év alatt a Népművelési Bizottság. Az EMGE három községben 3—3 hetes zöldmező, pásztorképző, gazdasági elöljáró képző tanfolyamokat tartott. Az előadások sikerét lelkészek, orvosok, tanárok, tanítók, jegyzők, közigazgatási tisztviselők, földbirtokosok biztosították, összesen 742 előadó dolgozott egy év alatt Szilágy vármegye fejlesztésén. Utazásnál a változó életmód zavarja a randa* emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtse, hogy utazáshoz szükséges a r jó hashajtó, \ I ■ > ‘ — Felemelték a postamesterek gyermeknevelési segélyeit. A Poetavezérigazgatóeág juiius 1-töl visszamenő hatállyal felemelte a postamesterek gyermeknevelési segélyeit. Az első és második gyermek után e segély összege ezentúl havi 45 pengő, a harmadik gyermek után 55 pengő, a negyedik gyermek után 65 pengő, az ötödik és ezen felüli gyermekek után 75 pengő. —• Zsarolás miatt került a bíróság elé. Tavaly december közepe táján Ambrus G. András magyarköblösl gazdálkodó három szekér fát hozott be Kolozsvárra. Az egyikre egy ismeretlen ur alkudott a Szamosközi-utcában. Éppen útba indította fűvarát a megadott címre, amikor valaki fenyegetőzve hozzálépett: — Látja, az az ur az én gazdám, — mutatott a távozó vevőre, — neki adta el ilyen drágán ezt a fát, most vagy ad az árából 30 pengőt, vagy szólok detektív nagybátyámnak s ő majd ellátja a maga baját. Ambrus András gazda nem ijedt meg, galléron ragadta a fenyegetőzőt s igy sikerült is leigazoltatnia. Kiderült, hogy Kiss Mátyás Észak-utca 15. szára alatti kolozsvári lakos a hetvenkedő, aki ellen Ambrus András feljelentést tett. A vizsgálat adatai alapján zsarolási vétség kísérlete miatt indult eljárás Kiss Mátyás ellen, ügyét szerdára tűzte ki a törvényszék büntető hármastanácsa. A vádlotton kívül azonban senki más nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a vádat tagadó Kiss Mátyás kihallgatása után a tárgyalást elnapolták, - „ - . ---■.........
