Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-13 / 231. szám
1943. ÖETÓKEB 13. tCmnüJSiCG 5 M nápolyi pélc&a Negyedszázaddal ezelőtt győzték le „Afrika átkát* A tudományos világ cikksorozatokkal ünnepelte az egyik legveszedelmesebb tropikus járvány; az álomkór tökéletes gyógyításának negyedszázados évfordulóját. As álomkór terjesztője a csecse-légy, azonban csak annak a légynek a csípése fertőző, mely előzőleg már álomkórban szenvedő beteget csípett meg.. A betegség kórokozója, egy hétig fejlődik a légy testében, ezáltal bacillushordosóvd válik s néhány légy teljesen kipusztultat egy egész falut. Évek hoSszu során át hiába keresték as álomkór gyógyszerét s ezelőtt 25 esztendővel sikerült először előállítani a Germanin nevű gyógyszert, amely nemcsak gyógyítja a betegséget, hanem megelőzi a fertőzést is. A Germanin az egyetlen ólomkör-gyógysser, amelyet nem kell befecskendezni a szervezetbe és mégis hónapokon keresztül a vérpályában marad. Bayer, a hírneves német kémikus, 1923-ban expedíciót szervezett, amely Afrikában, a, helyszínen kutatta az álomkór okozóját és a gyógyítás lehetőségeit. — A japán császár leánya férjhez megy. Tokióból jelentik: (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A császári udvar közleménye szerint Sigeko császári hercegnő és Morihiro herceg esküvője október 13-án lesz. A császár 18 éves leányának frigyrelépése annál is inkább nagy érdeklődést kelt a nép körében, mert 29 év óta császári hercegnő nem kötött házasságot. — ORVOSI HÍR. Prof. Dr. Veress Ferenc szabadságáról hazatért és rendeléseit. bőr-, nemi- és kozmetikai betegek részére újból megkezdte. Kolozsvár, Jökai-u. 5. Telef. 26-41-— Joggyakornoki kinevezések. Az igazságügyminiszter Valentini Tibor dr. kolozsvári lakost a nagyváradi, Pozsár Pál dr. kolozsvári lakost a kolozsvári, Kerekes Jenő dr. kolozsvári lakost a kolozsvári, Képessy Gábor dr. budapesti lakost a kolozsvári, Honét István dr. szegedi lakost a kolozsvári, Nagy I.ászló dr. kolozsvári lakost a kolozsvári királyi ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségi bírósági joggyakornokká nevezte ki. — drótkötélpályáról levált csiliével a mélységbe zuhant, egy munkás. Nagybányáról jelentik: Vaum György erzsébetbányai napszámos drótkötélpályánál dolgozott, amikor egy csille különös módon levált a drótkötélről. Vaum egy hídon állott, a csille éppen arra a hidra esett s azt nagy súlyával beszakitva, a munkással együtt a mélységbe zuhant. A különös baleset áldozata szerencsés módon csak a balbokáját sértette meg. — Balesetek a bányavidéken. Nagybányáról jelentik: Tyekár László kapnikbányai vájár a bányában fúrógéppel dolgozott, amikor fúrója váratlanul eltörött és a tört rész két ujjának félsöizületeit levágta. A szerencsétlenül járt vájárt kórházba szállították. — Véletlen szerencse mentette meg a haláltól Horváth Vilmos segédvájárt. Horváth a bányában ügynevezett kopogást végzett, közben feje fölött, levált egy körülbelül kétszázkilós szikladarab. A lezuhanó kőtömb Horváth mellett a fa állására esett s azt leütve a munkást a feljárón keresztül a kőguritóba dobta s ezáltal kisebb sérülésekkel menekült meg a veszélyes helyzetéből. — Keresztes Lajos kohómunkás balkezét két egymásnak utödő csille sebesitette meg. Ugyancsak a csille okozott sebet kifordítás közben Szaszarán Demeter jobblábán is. — A burgonya téli eltartása. A fo'dmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének népszerű kiadványai sorában, amelyek szerkesztési munkálatait dr. Solty Ernő miniszteri osztálytanácsos végzi, most jelent meg második kiadásban a 12. számú füzet „A burgonya téü eltartása“ címmel. Szerzője dr. Tóth Tibor gazdasági akadémiai r. tanai'. írója mindenki által könnyen érthető formában, szakszerűen ismerteti a burgonya téli eltartásával kapcso'atos tudnivalókat, beszámol a burgonya őszi kiválogatásától kezdve a táro'ás ég eltartás különböző módjairól s bemutatja a takarmányozási célokra szo’gáló burgonya tárolására Németországban általánosan használt burgonyasilót, amelyben a burgonya éveken át eltartható. A nagy anyagi áldozattal 10 ezer példányban kiadott ismertetést a földmiveílésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége díjtalanul bocsátja az érdeklődő erdélyi magyar gazdák rendelkezésére. Németország külpolitikájának egyik vezető személyisége állapította meg, közvetlenül Mussolini bukása után: az olasz nép nem volt méltó vezéréhez. A helyzetnek ezt a megfogalmazását ma már igen sokan klasszikusnak tekintik s annyi bizonyos, a megfigyelőnek óhatatlanul az a benyomása alakul ki, hogy a Duce politikai rendszerének célkitűzései és az olasz nép vágyai között, legalábbis az utóbbi években, az összhang nem volt teljes. Mussolini, aki kétségtelenül évszázadunk legjelentékenyebb politikai alkotó szelleme, — azt kell hinnünk, — nem mérlegelte kellőképen az olaszok lelki teherbir óképesség ét és háborús elszántságát. Egyetlen ember akaratára felépített államrendet egyedül a siker igazol. S ha ez a siker elmarad, minden elégedetlenség annak az egyetlen embernek a fejére szakad, bár hibái mellett esetleg sok nagyot és értékeset is alkotott. így alakult ki Olaszország egyes rétegeiben az az ellenérzés a Duce iránt, ami végül módot adott a Badoglio körül esoportosultaknak államcsinyjük végrehajtására. A meglehetősen ingatag, szélsőségekre, csapongásokra hajló olasz lélek számára Mussolini hősi életformát, rendet és fegyelmet követelő rendszere nyilvánvalóan kényelmetlen volt. S amint a háborús évekkel nehezebbé vált a helyzet, egyre fokozódott ez a belső izgalom. Az olasz magatartás vizsgálatára talán a legjobb példa Nápoly esete. Günter Weber német haditudósító a hivatalos német álláspontot visszatükröző „Donauzeitung“ október 6-iki számában rendkívül érdekes cikket közöl a nápolyi eseményekről. A haditudósító elmondja cikke bevezetésében, hogy a fasiszta rendszer fennállásának két évtizede alatt mindent elkövetett, hogy kiemelje ezt a festői szépségű várost a semmittevés mocsarából. Ez azonban nem sikerült. A nápolyiak tekintet nélkül mindenre, gátlásmentesen, csak keresni akartak a háborún. A nápolyi csőcselék — Írja Weber, — szabotálta a háborút. Pénzért mindenki megvásárolható volt a legközönségesebb hazaárulásra is. A kommunista csőcselék szeptember 28-iki zavargása — folytatja a német haditudósító — leplezte le igazán ennek a városnak karakterét. Mialatt a német parancsnokság mindent elkövetett, hogy a bombázásoktól sújtott város ellátását biztosítsa, maguk a nápolyiak elrejtették az élelmiszeritiszteteket, hogy későbbi időpontban magasabb árakon adhassák el. Julius 25-én, a fasizmus bukása napján, ujjongtak, mert azt remélték, ezentúl még jobb üzleteket köthetnek. Szeptember 9-én német tiszteket és katonákat támadok meg. Amikor aztán a német véderő energikusan közbelépett, néhány óra alatt semmivé oszlott a zavargás és Nápoly „fasisztább lett, mint valaha“. Az emberek megint fölvették a fekete inget, hogy ezzel igazolják magukat a németek előtt. Amikor a német Salerv.o-lrontoi visszavonták és az angolok néhány kilométernyire megközelítették a várost, s Capri előtt angol cirkálók és rombolók vonultak fel, akkor Nápoly hirtelen Ismét megmutatta igazi arcát. A kommunisták még egyszer megkísérelték elfoglalni a fegyverraktárakat. Földalatti rejtekhelyeikről géppuskák, fegyverek, kézigránátok tömege került elő. Ablakokból, romok közül, légvédelmi pincékből kezdett tüzelni szeptember 28-án a tömeg. A kommunisták azonban elszámitották magukat, — folytatja az események leírását Günter Weber. Túlságosan erősnek, gondolták magukat, nagyon közelinek az angolokat és gyöngének a németeket. Mialatt a VezUvtól délre a német Salem o-diviziók Kolozsvár, okt. 12. Halálos gépkocsigázolás ügyében indítottak vizsgálatot a hatóságok. Az áldozat Haraszthy Róbert 7 éves kisfiú, Mússolini-ut 13. szám alatt lakó nyomdász gyermeke. A szerencsétlenség kedden délelőtt fél 1 óra tájban történt. Szemtanuk állítása szcvmt a kisfiú a Mussolini-ut egyik járdájáról a kocsiuton szaladt keresztül, de közben egy arra robogó tehergépkocsi elkapta és elgázolta A szerencsétlen kisfiú véresen maradt az úttesten, a következő pillanatban azonban a gépkocsivezetőnek sikerült megfékeznie gégét ş végrehajtották elhárító mozdulataikat, a biztosító csapatok megtisztították Nápolyi. Néhány német harci csoport bevetésével kíméletlen erővel leverték a kommunisták megmozdulását, egymásután füstölve ki az ellenállási központokat. Robbantó alakulatok végezték az előirt rombolásokat, használhatatlanná téve a kikötőt. Nápoly elvette büntetését sokéves árulásáért, — fejezi be cikkét a német haditudósító. Túlzás volna azt állítani, hogy Nápoly magatartása az egész országra jellemzőnek 'fogadható el- De a példa mindenesetre tanulságos és meggondolkoztató. Ilyenformán nehezen képzelhető el, hogy ez a kétségtelenül rendkívüli képességű, fajtájáért élő férfi, Benito Mussolini, maga mögött tudhatja ma az olasz nép többségét. Hiszen tulajdonképen ma az a helyzet, hogy nem tud túlságosan sokat ígérni azoknak, akik melléje állnak. Németországgal szemben ma bizonyos mértékig alárendelt szerepet játszik ^ s azok a szigorú lépések, amire a Weh‘rmacht-ot a katonai szükségesség s az érthető keserűség kényszeritette, aligha teszik népszerűbbé a Dúcét. Kesselring tábornagy Északolaszországban és Spackel tábornok Rómában mindent elkövetnek, hogy a német véderő mellé állítsák az olaszokat Milyen sikerrel — erről egyelőre nincsenek adataink. Nehézzé teszi a Duce helyzetét az is, hogy valamennyi kézzelfogható eredményétől megfosztották. A horvátok rátették a kezüket Dalmáciára, mig Montenegrót és Albániát függetlenné nyilvánították. Ilyenformán Olaszország alig valamivel több ma annál, amit Metternich — földrajzi fogalomnak nevezett-Mind e nehézségek ellenére, a törhetetlen energiájú Mussolini, bizonyára mindent elkövet, hogy a rendelkezésére álló nagyszámú fasiszta tisztviselővel megszervezze a német megszállás alatt álló olasz területet- Kormányát a fasiszta párt szélsőjobboldali elemeiből állította össze. Közülük hárman a fasiszta nagytanács tagjai voltak, s a kevesek közé tartoztak, akik a nagytanács utolsó történelmi ülésén is hűen kitartottak vezérük mellett. Ezek: Buffanini-Guidi, aki 1933—35 között a párt titkára volt, Tringali Casanova tábornok, a különleges törvényszék elnöke és Biggini, a pisai egyetem egykori rektora. A kormány tagja Graziam marsall is, akiről közismert, hogy sohasem volt valami jó viszonyban Badoglióval. Ricci tábornoknak, a milícia parancsnokának sincsen valami könnyű helyzete- Olaszországnak ma nincsen rendes: hadserege. Ricci igyekszik újjászervezni a feketeinges légiókat és felszólította a katonákat: álljanak ismét szolgálatba. Kérdés azonban, hogyan reagál majd erre az olasz nép? Igen érdekes, hogy a köztársasági fasiszta rendszer is fönntartja a Badogliotörvényt és szigorú vizsgálatot folytat a rendszer volt tisztviselői vagyoni helyzetének tisztázására. Mindez megtisztulási folyamatra mutat s kétségtelen, hogy azok, akik kedvezőtlen körülmények között is Mussolini, mellé állottak, valóban törhetetlen hívei és igy talán módjukban lesz a rendszer tisztultabb formáit felépíteni. Befejezésül érdekesnek tartjuk idézni René Pcu/ot-nak, az ismert svájci külpolitikai publicistának megállapítását a „Journal de Génévé“-ben Mussolini viszszatéréséről irt cikkéből: „Nyilvánvaló, hogy Mussolini tekintélye az olasz területen a Wehrmacht előnyomulásától, vagy visszavonulásától függ. Ebben reilik kormányának gyöngesége. Még jobban, mint a múltban a Reich-hoz kötötte sorsát s most mint annak pártfogolt] a jelenik meg.“ (n. e.) Haraszthy Roberttel, aki ekkorra már eszméletét veszítette, a .sebészeti klinikára robogott. Itt az orvosok mindent megkíséreltek, hogy magához térítsék és megmentsék az életnek, de a szegény kisgyerek a műtőasztalon Mszenvedett. Szemtanuk állítása szerint a szerencsétlenség úgy történt, hogy a kis Haraszthy Róbert unokanővére te^'et hozott a gyermek szüleinek s megpillantva a fiúcskát átkiáltott hozzá, hogy a tejet átadja neki: — Gyere át Robika .. A kisfiú i— amint állítják, «s előbb 6va-Teliertjéplkocsí haSalraf^ázoIt pqy Iftoüozsvári fSucsIcat tosan szétnézett, de nem vette észre, hogy teljes sebességgel közeledett egy tehergépkocsi, amelyet vezetője nem tudott Idejében megfékezni s a szerencsétlenséget már nem lehetett elkerülni. A gázoló gépkocsivezető ellen megindult az eljárás. Basilides Mária Kolozsváron yjtőnyörület Uram"... lehetett volna szebben, meginditóbban kifejezni Stradella egyszerű daliamái? Ez az igazi művészet, mely egyik pillcmatról a másikra egyesíti és a napi élettől egészen más régiókba viszi a hallgatóságot. Bctsilides Mária szólt hozzánk és megcsodáltatta velünk az olasz praeklas8zikusok áhítatát, vidám szerelmét. Gyönyörű pianoi, crescendó és decrescendói bizonyították, mennyire ura bámulatos hangjának, különösen a magasabb regiszterekben. A Bach-dalok szép egyenletes vonalvezetése, egyszerű nemes tolmácsolása talán nem igen győzte volna meg az idegent, hogy ezek után igazi, pezsdülő átérzéssel előadott népi dalok is következhetnek. A műsor utolsó részében pedig Kodály és Bartók gyűjtése nyomán ilyen népdalokat hallhattunk. Mussorgskij „A hálál dalai és táncaié című ciklusból négy dalt énekelt Basilides Mária. Talán egy időben erősen megrázóan hatottak a nagy mester élete utolsó tragikus éveiben — mikor idegbaja mindjobban elhatalmasodott rajta — komponált dalciklusa. Ma azonban az őszinte érzés mellett is kissé teatrálisnn hatnak és szerkezetükben nagyon is szétesök. Ezen az előadás se változtathatott, haibár Basilides Mária sötét biborámyalotu hangja is egész szépségében tündökölt. Gazdag műsorába Brahms szépséges dalaiból is felvett négyet. A nagy művésznő két münépdal ráadással köszönte meg a közönség ünneplését. m. b. «. Betörésre használta fel a talált lakáskulcsot — félévi börtönre ítélték Kolozsvár, október 12. A nemrégiben elhunyt Papp Zsigmond dr. rendőrtanácsos özvegye október első napjaiban arra a kellemetlen felfedezésre jutott, hogy Hitler-tér 2. szám alatti lakásából valaki elemelte néhai férjének három pár cipőjét. Amint utánanézett a dolognak, kiderült, hogy az ismeretlen látogató a hálószoba egyik szekrényéből is elvitt egy pár női cipőt, a gyermekszobából pedig gyap jutakar ót. gyapjusálat és kesztyűt szedett össze. Az eltűnt holmi értéke elérte az 500 pengőt. A rendőri nyomozás hamarosan megállapította, hogy a tettes Jaskó Katalin, a szomszédos lakó cselédlánya. A cseléd egyik szeptembervégi napon a lépcsöházban véletlenül megtalálta özv. dr. Papp Zsigmondné D&mm-záras lakásának elvesztett kulcsát. „Szerencséjével“ eldicsekedett egyik barátnőjének. — Biztatni kezdett, hogy éljek az. alkalommal — vallotta a bíróság előtt Jaskó Katalin. — Én azonban háromszor is elutasítottam, de a végén mégis reávitt a rosszra — igyekezett szabadulni a felelősségtől. Az ügyet tárgyaló Lehner Richárd dr. büntető egyesbiró, törvényszéki tanácselnök — Karda Csaba dr. ügyész vádbeszéde után — a lopott holmik értékének arányában, hathavi börtönt és négyévi jogvesztést szabott ki büntetésül Jaskó Katalinra. Az ügyész súlyosbításért, az elitéit enyhítésért fellebbezett. — A szamosi) .ivari református egyházközség hírei. A népes szamosujvári református egyházközség élén hosszabb idő óta minden segítség nélkül működő Czirmay Zoltán lelkész mellé uj segédlelkészt neveztek ki Piinkösti Miklós személyében. Az uj segédlelkész most érkezett meg előző állomáshelyéről, Bánffyhunyadról Szamosujvárra. —‘ Az egyházközség az egyre nagyobb számban beiratkozó gyermekek részére a nyár folyamán uj iskola építéséhez kezdett. Erre a célra a még 1940-ben a református templom szomszédságában a Szűcs Társulattól megvásárolt telkét használták föl. Az Iskola fö’építése a hívek áldozatkészségével már annyira előre haladt, hogy az egyházközség a tanítást itt kezdhette meg. Az iskolát al közeljövőben Vásárhelyi János püspök fogja föilszentelni. * Az Officina Könyvtár sor ozat uj kötetei: Böiöni Faarkas Sándor: Utazás Eszakamerikában P 8,80. Bonfini: Mátyás király P 5-20. Schumann zenei írásaiból: Pillangók és karnevál P 5.20. Tolsztoj levelei P 3.40. Kaphatók: MINERVA Rt. Könyvosztályán, Kolozs•* vár. Mátyás király-tét. S»