Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-10 / 229. szám
1943. OKTÓBER 10. KlltTlUdSXG S Herriol él Agyszéihüdés érte es Kancyban ápolják Zürich, október 9- (MTI). Mint a Tribune de Geneve Lyonból jelenti, Daladier volt miniszterelnök és Jonhaux, a francia szakszervezeti szövetség volt főíitkára Tirol különféle helyein éjnek felügyelet alatt kényszertartózkodási hélyen. Másrészről jelentik, hogy Herriot — akinek halálhírét jelentették — Nancybrin van az egyik klinikán. A számára tartózkodási helyül ki jielölt Vittelfcen ugyanis agyszéihüdés érte és utána a nancy-i klinikára szállilotlák. Állapota az utóbbi időben hir szerint javult. Mandel volt francia belügyminiszter hir szerint most Németországban van. Merész Gyula kiállítása a Műcsarnokban Szombaton^ október 9-én délben nyílt meg a kolozsvári Műcsarnokban Merész Gyula, az európai hirü magyar festőművész képkiállitása. Felvinczi Takáts Zoltán egyetemi tanár megnyitó beszéde után Keledy Tibor dr. polgármester fejezte ki köszönetét a város közönsége nevében a művésznek, hogy képeit a kolozsvári Műcsarnok rendelkezésére bocsátotta. Ezután a meghívottak megtekintették a hatalmas anyagot bemutató Iciállitást, ami valóban teljes képet nyújt a kiváló mester művészetéről. Különös érdekessége ennek a kiállításnak, hogy mintegy geológiai rétegezésekben mutatja be a művész fejlődését, a kezdettől a kiteljesedésig. Merész Gyula, aki mint Ferenczy Károly, Benczúr és Balló tanítványa indult el, hogy aztán Lucien Simontól tanuljon, majd Manet, Monet, Delacroix, Géricault, Menard, Laurens művészetének hatása alatt, tovább csiszolódjék. Az uj európai festészet legragyogóbb tehetségeinek hatása érezhető Merész Gyula alkotásain. Ez a hatás azonban nem utánérzésben vagy éppen utánzásában nyilvánul meg, hanem azok eredményeit saját művészi egyéniségén átszűrve jutott el céljához, az önálló formanyelvhez. Csak a legnagyobb tisztelettel közeledhetünk művészetéhez, hiszen olyan kevesen vannak a mai festők között, akik ilyen biztos, avatott ismerői a festészet mesterségbeli tudásának. A vonal és a szin egyaránt engedelmes eszköz Merész Gyula képein, aki a komponálóképesség nem közönséges ismeretéről is tanúságot tesz. Ez a fölényes mesterségbeli tudás arra utál, amit annyian szeretnének ma elfeledni, hogy a festészet nemcsak adottságokat, azaz tehetséget, hanem a mesterség kifogástalan ismeretét is követeli, s ezeknek az elemeknek együtthatása nélkül igazán értékes alkotások nem is születhetnek. Úgy érezzük azonban, hogy ez a kivételesen biztos technika néha elragadja a festőt. Különösen vonatkozik ez korábbi fejlődési korszakából származó müveire. Egyegy képén, úgy látjuk, csak a bravúr izgatja, túlságosan figyel a hatására, s igy néha majdnem a teatralitásba téved. Ez azonban csak a kiállítási anyag egy, elég jelentéktelen részére vonatkozik. A legtöbb kép kiforrott nagy mester müve, aki kevés eszközzel, mértéktartó formák között igazán nagyot tud alkotni. A kiállítás talán legérdekesebb darabja, a nagyteremben lévő „Balatoni népfürdő“ tökéletes tudással megkomponált képe, amelyet szinte építészeti biztonság, az arányok pontos mérlegelése, összecsendülő harsányan friss színek jellemeznek. Méltó párja a „Somogyi vásár“ tarkaságának hatalmas mozgalmasságával. A vibitó vörös központra felépített kép egységének felépítése mesteri munka. Kitűnő, a megszokott Kormányzó-arcképeken felülemelkedő értékű, a Horthy-portré. Általában a portré erős oldala Merésznek. Vem pepecsel, hanem erős, bátor vonásokkal az egyéniség egészét ábrázolja. Kiállított arcképei közül szülei és Böhm Károly portréit tartjuk legértékesebbnek. Merészt izgatják a nehéz feladatok. Gyakran szinte mintha csak a nehézségek kedvéért vágna neki egy témának, hogy a maga külön látásmódjával és bravúros technikájával megoldhassa. A végtelenségig egyszerű „Kolozsvári ködös reggel“-ben, a fátyolos halványkék színek szimfóniáját komponálja meg. A ,J?adovai zsidónegyed“ árnyból fénybe csapó bonyolult rajza is bravúros. A „Termékenység“ masszív ereje, a *ötét tónusu színek pontos adagolása s a figura megalkotásának tökéletes plaszlicitása is igen figyelemreméltó. A hatalmas anyagból ki kell még emelni olasz tájképeit s nagyon tetszett „A Dráva este“ című kép sápadt, sárgászöld színeivel. Általában, egy nagy mester kiteljesedett álkötómüvészete nyilvánul meg ezen a kiállításon s csak hálásak lehetünk Kolozsvár városának, hogy alkalmat nyújtott Erdélynek megismerni a kiváló festőt. (n. e.) n kolozsvári egyetemi és főiskolai ifjúság minden munkájával az erős és szociális Magyarország felépítését akarja szolgálni Újból Martonyi János egyetemi tanár lett a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének tanárelnöke — Ifjúsági elnökké Major Lászlót választották Kolozsvár, okt. 9. A kolozsvári egyetem és teológiák magyar ifjúságát magába foglaló Kolozsvári Magyar Diákok' Szövetsége most tartotta évi közgyűlését a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának egyik tantermében. A közgyűlésen megjelent Buza László dr., az egyetem rektora, György Lajos dr. egyetemi ny. r. tanár, a Diákvédő Hivatal elnöke, továbbá a KMDSz egyes karainak és munkaközösségeinek vezető tanárai közül Ludány György dr., Malán Mihály dr., vitéz Rajty Tivadar dr., Bónis György dr. egyetemi professzorok, üsy József dr. egyetemi magántanár, intézeti tanár, Erőss Alfréd dr. egyetemi magántanár, róm. kát. teológiai tanár és Maksay Albert ref. teológiai tanár. A KMDSz tagjai igen nagy számmal vettek részt a közgyűlésen. A Hiszekegy elmondása után Martonyi János dr. egyetemi tanár, a KMDSz tanárelnöke nyitotta meg a közgyűlést és terjesztette elő jelentését a KMDSz munkájáról, majd Major László jelentette, hogy a közművelődési munkaközösség tagjai 28 szórványközséget látogattak rendszeresen; társadalomtudományi munkaközössége keretében tovább folyt a bálványosváraljai falukutatás nagyjelentőségű adatgyűjtő és feldolgozó munkája. A külügyi szakosztály az összes munkaközösségek tagjai számára „Magyarság és Európa*4 cimen szemináriumot rendezett. A leánycsoport tagjai vöröskeresztes betegápolási tanfolyamon vettek részt és ennek végeztével vizsgát is tettek. A KMDSz élénken kivette részét az országos diákegység megteremtését célzó mozgalomból is; kiküldöttei résztvettek az Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter elnöklete alatt májusban tartott lillafüredi országos ifjúsági értekezleten. Major László, miután köszönetét mondott Szinyei-Merse Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi miniszternek és az egyetemi hatóságoknak a KMDSz munkája iránt mindenkor tanúsított meleg jóindulatukért, majd jelentését igy fejezte be: — Mi a legjobb lelkiismeretűnk szerint indultunk el azon az utón, amelynek helyessége ma már vitán felül áll; nem tértünk sem balra, sem jobbra, egyenesen haladtunk a magyar utón. A magyar nép égető problémáit megismerve készülünk fel az életre. A. beszámolót követőleg Martonyi János dr. tanárelnök intézett beszédet az ifjúsághoz s ennek során hangoztatta, hogy a KMDSz példát mutatott az egyetemi ifjúság egységes szervezetbe való tömörítésére. A KMDSz sikeres tevékenységének elismeréseként fogható fel az, hogy Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszternek ez év tavaszán kiadott rendelete továbbra is különleges helyzetet biztosított a kolozsvári diákságot összefogó szövetségnek. Bejelentette, hogy kultuszminiszteri rendeletre tanárelnöki tisztségét az egyetemi tanács rendelkezésére bocsátotta; a tanács azonban a KMDSz vezetőségének meghallgatása után újra felkérte a tanárelnökség vállalására és ezt a határozatát megerősítés céljából felterjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Hangsúlyozta, hogy ugyanabban a szellemben fogja továbbra is vállalni nehéz tisztének ellátását, amely kezdettől fogva vezette: a nagy nemzeti érdekek szolgálata, megértés az ifjúság problémái iránt és feltétlen őszinteség. Igen fontos feladatának tekinti az egyetemi hatóságok és a diákság között a bizalomteljes, harmonikus kapcsolat fenntartását. A KMDSz hivatásáról szólva, hangsúlyozta Martonyi János dr., hogy minden erőt a virágzó, szociális Magyarország felépítésének szolgálatába kell állítani. — Uralkodóvá akarjuk tenni — mondotta — az igazi magyar szellemiséget, javítani akarjuk fajtánk erkölcsi és biológiai minőségét és lehetővé akarjuk tenni, hogy szabadon fejthesse ki értékeit. Az igy megerősödött magyarság játszhatik majd történelmi múltjához méltó szerepet a Dunamedence népei között és teremthet velük egy uj együttműködést. Kitért a tanárelnök a fajiság, az aszszimiláció és a népi gondolat napjainkban sokat vitatott kérdéseinek helyes nemzet jövő vezetőrétegétől alapos szaktudást, szigorú erkölcsi alapot, határofelfogására, majd hangoztatta, hogy a zott jelleget és önzetlen gondolkodást kell megkívánnunk, amely nem a pozíciókért törtet, hanem valóban szolgálni akar. A KMDSz gyakorlati munkatervével is foglalkozott a tanárelnök. A KMDSz mindenütt képviselni fogja a diákság jogos érdekeit és igyekszik tagjait eligazítani napjaink égető kérdéseiben; a kari összejövetelek keretében a hivatásbeli képzettséget, a munkaközösségi gyűlések során pedig a magyarságismeretet igyekszik elmélyíteni. Erőihez keimst szeretne hozzájárulni a jövő nagy szociális programjának kidolgozásához és felkészül a külföldi kapcsolatoknak a háború befejezése után esedékessé váló kiépítésére. — A munka sikerének és a nemzet jövőjének a háború dulása közben való biztosításához feltétlenül szükséges, hogy az ifjúság szigorú fegyelmet tanúsítson, tartson távol magától minden agitációt, mert most semmiféle rendbontást nem lehet tűrni! Álljon a diákság a KMDSz vezetősége mögött és működjék bizalommal együtt az iránta annyi szeretetet érző hivatalos tényezőkkel. Tartsunk ki keményen, mint a belső front katonái, mert sorsunkat egyedül a nemzet szellemi és fizikai ereje dönti el a háború végső kimenetelének pillanatában. Előttünk most valóban egy nemzet sorsa áll, amelynek alakulásáért az egyetemi ifjúságot a felelősség jelentős része terheli. A Mindenható segítsen bennünket komoly akarásunkban és engedje megérnünk a békés, szebb jövőt! — fejezte be nagy tetszéssel fogadott szavait Martonyi János dr. tanárelnök. Ezután az ifjúság meleg ünneplése közben Buza László dr. rektor emelkedett szólásra. Örömét fejezte ki afelett, hogy résztvehetett a KMDSz közgyűlésén és az elhangzott megnyilatkozásokból meggyőződhetett arról, hogy a KMDSz milyen komolysággal és sikerrel szolgálja a mai kritikus időkben a boldogabb magyar jövő kialakítását. Biztosította a diákságot, hogy mindig a legnagyobb jóindulattal támogatja nemes törekvéseiben és boldog lesz, ha valamit tehet az ifjúság helyzetének javítása érdekében. A továbbiakban Siposs István pénztáros bemutatta a pénztári jelentést, amelyet a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt megadta. Takácsy Miklós külügyi vezető előterjesztette a választmány javaslatát a KMDSz alapszabályainak módosítására nézve. Ezek a módosítások, egyrészt a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a 26 éves korhatár bevezetése tárgyában (éppen a KMDSz kérésére is) kiadott rendelet egyes intézkedéseit illesztik be az alapszabályba, másrészt a KMDSz központi adminisztrációjának sima és szakszerű voltát igyekeznek biztosítani. A módositások megszavazása után, ugyancsak Takácsy Miklós indítványára egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy a KMDSz belép a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségébe, mint az egyetemi városok egységszervezeteinek központjába, amelyen keresztül jut képviselethez a diákság országos csucsszervezetében, a Magyar Nemzeti Diákszövetségben. A közgyűlés végén Martonyi János dr. tanárelnök megköszönte a mutatkozott nagy érdeklődést és kihirdette a karonként, illetve munkaközösségként tartandó választások időpontját. Ezeken az október 4—5-én megtartott választásokon a jogi kar Szathmáry Istvánt, az orvosi kar Major Lászlót, a bölcsészeti kar Sándor Gábort, a mate matikai és természettudományi kar Albert Péter Pált, a közgazdasági kar Keresztes Sándort, a róm. kát. teológia Páll Dénest, a ref. teológia Sántha Pált, az unitárius teológia pedig Péter Ödönt választotta elnökévé. A most felsorolt elnökök október 6-án ültek össze a diákszövetség elnöki tisztének betöltésére és egyhangúlag Major László orvoskari elnököt választották meg a KMDSz ezidei elnökévé. A választmányban helyet foglaló munkaközösségi elnökök megválasztása október 7-én történt meg. A közművelődési munkaközösség elnöke Agyi Zoltán, a társadalomtudományi I Mátyás Király Diákházban október hó I l-én este 7 órakor BHSIUDES Máma ária és dalestje. munkaközösségé Markos András, a szövetkezeti és közgazdaságtudományi munkaközösségé Siposs István, a néprajzi munkaközösségé Dobos László, a leánycsoport vezetője pedig Lőrinczi Julia lett. Ezzel a KMDSz ,olyó tanévi munkája teljes lendülettel megindult. Csak arcodat?... Már érzem, egyre jobban érzem, hogy nem bírom a magányt és nem bírom el: távol élni Tőled. Én mindig távol éltem mindenkitől s ki velem volt, csak egy órát volt velem. Ó, felejthetetlen órák és felejthetetlen napok, mit órák adtak össze. Ezekért az órákért éltem, melyekről tudtam, hogy jönni fognak [újra és feltörik magányom ajtaját Ezekért az órákért éltem, míg tartottak az órák, s hogy elmúltak, egy kicsit én is elmúltam velük. Míg kezed kezemben pihent a halált is éreztem szívemben, valami mindig meghalt bennem- és tudtam, ha el is megyek, itt maradok — mégis — Veled, mert nem tudom magamat egészen elvinni Tőled, itt marad, Nálad marad, ami Te voltál bennem, És most, egyre jobban érzem, hogy nem bírom a magányt, nem bírom el: távol élni Tőled. Én mindig csak arcokkal éltem és minden arcot, kit szerettem magammal vittem. Arcok között éltem s az arcok nem törték, nem törhették [össze szívem körül a magányt. A magányt csak valaki törhetné össze, de én magammal még senkit sem vittem. Magam—M magamhoz még í sem hoztam. Az út . hosszú volt mindig tőlük — hozzám és nem tettük meg ezt a utat soha, hozzám. És most, ha elindulok újra, újra csak arcodat vigyem hosszú utamra? FLÓRIÁN TIBOR, AMIT MEGNYERHET - NE HALASSZA HOLNAPRA!! VEGYEN HÉG HA OSZTÓLYSGRSJEGYET mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben Egymillió P-t NYERHET! 0«aSBHnaHBRaHiHi Sorsjegyárak osztályonként: Nyolcad 5, Negyed 10, Fél 20, Egész 40 P. Húzás: október 16.
