Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-31 / 247. szám
1943. OKTÓBER 31. Estélyi blúzok Muszlin blúz, gallérján plisszlrozás, apró gyöngygombokkal csukódik. Elején szegőkkel. Fekete bársony, blúz, magas „stuart“nyakkaJ, hátul apró behúzott gombokkal csukható. Csak jóalaku. szép hosszúnyaku és derekú hölgyeknek ajánlom. c Lamé, szatén, vagy fémszálas anyagból készülhet. Szép drapériája teszi nagyvonalává. Csipke és lamészalagok kompozíciója. OLAJOS ÉVA 7 KÉlttlUJSXG veL Károlyi olykor már hajladozott belépni a pártegyesülésbe, másszor mereven elzárkózott s mialatt folyt e tétovázó munka, Károlyi Mihály már kinyilatkoztatta, hogy megalaki. tóttá a Nemzeti Tanácsot, amely kezébe vette az elégedetlen lézengök, a szökött katonák, a forradalmi szellemtől megmérgezett diákok és a csőcselék szervezését. Október 26: Károlyi a sajtóellenőrzés tilalmával nem törődve, világboldogitó frázisoktól duzzadó proklamációt bocsátott ki. Az ország ügye lejtőre került. A Nemzeti Tanács megszervezte az utcát. A király habozott, Hadik Jánost, vagy Károlyi Mihályt nevezze-e ki miniszterelnökké- Október 27-én. magával vitte ugyan Károlyit Bécsbe, de ott azuDán nem is fogadta, hanem József főherceg személyében homo régióst nevezett ki, hogy tárgyaljon a pártokkal- József főherceg Hadiknak adott kormányalakítási megbízást és ez csak olaj volt a tűzre az ellenzés előtti Amikor Hadik kinevezési hire elterjedt, a felizgatott tömeg elindult a Vár felé. A' Lánchídon karhatalom várta a tüntetőket, akik megütköztek a rendőrökkel, A lánchíd] csata véres eseményei tovább vitték az ország sor. sát a beteljesülés felé. A fegyveres erő is megingott s október 30—31-én a Nemzeti Tanács úgyszólván ellenállás nélkül birtokába kerítette ax államhatalmat. József főherceg az utca hangulatának engedett, amikor Károlyit bízta meg a kormányalakítással. A Károlyi-kormányban Batthyány Tivadar, Buza Barna, Lovászi Márton a függetlenségi, Nagy Ferenc, Jászt Oszkár, Szende Pál a radikális, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond és Lindner Béla a szociáldemokrata párt részé-* ről vett részt. A kormány lehetette az esküt, de 24 óra múlva felmentését kérte esküje alól s a felmentést meg is kapta. Ezzel meg. szakadt a kapcsolati a király és kormány között. Elszakadt a közjogi kapocs, amely Magyarországot Ausztriához fűzte. A dualiz« mus megszűnt. Magyarországnak egyedül kellett keresnie boldogulása útját. Az őszirózsás forradalom kitört. Az utca irányította a politikát. Október 31-én végigsikoltot a hir az országon: Tisza Istvánt meggyilkolták. Családtagjai szemeláütára, behatolt katonák lőtték le. Tisza nem védte magát s a földre omolva, uoisó szavai ezek voltak: — Ennek Így kellett történnie ... A gyilkosság 6 óra tájban történt,: fél 5 órakor Kéri Pál az Otthon Körben megnézte az óráját s ezt mondta: —- Már csak másfél órája van Tisza Istvánnak ... Ez is bizonyítja, hogy Tiszát előre megfontoltan ölték meg. Tndott-e erről Károlyi Mihály? Valószínűleg tudott. Emlékezzünk csak vissza a hires Tisza—Károlyi párbajra, amikor Tisza huszonöt lapos vágással hátráltatta meg ellenfelét. Ekkor Károlyi megesküdött, hogy elpusztítja Tiszát. Azon a napon, amélyen Károlyi győzőit, valóban megölték a magyarság acéléin herét s a forradalom árja hömpölygött tovább, magába roskasztva a nemzetet.-* Ady Endre, akit a forradalom köhőjeként tartottak nyilván, megundorodva, csömörrel fordult el az eszmék lobogója alatt uralomra jutott tehetetlenektől s borzadva fordult el a söpredék uralmától. A megpróbálatások azonban csak kezdődtek az őszirózsás októberi forradalommal. Károlyi lehetetlensége már az első napokban nyilvánvaló volt, de úszott a szennyes áradattal 1919 márciusáig. Ekkor a csőcselék teljesen felülkerekedem s miután a magyarországi Szociáldemokrata Párt aláírta a kommunistákkal kötött paktumot, a hírhedt egységokmányt, Károlyi március 22-én éjszaka átadta a haltaimat Kun Bélának. Ez a moszkvai pénzen hizlalt zsidó terrorista tábor tanácsköztársasággá tette Magyarországot. Száz napig tlartott a vörös hordák rémuralma Magyarországon. Vér, könny és szenvedés szennyezi be a kalendárium minden napját e száz nap alatt. S a szennynek e vörös áradásában mégis kigyult a csillag a magyar sors fölött. A szegedi hazafiak mozgalma Horthy Miklós tengernagyot választotta a megtipor# nemzeti gondolat vezérévé, ő vette kezébe e zászlót s ő vezette az# győzelemre. Emlékezzünk! Szomorú emlékek kísértet" járását boiyditja fel az évforduló. S az emlékek szolgáljanak örök tanulság példájaként. GONDOLATOK Vannak korszakok, melyekben jóformán csak a nők az optimizmus egyedüli hordozói. ők mentik át a derűlátást boldogabb és bátrabb századokra.-* A nő annak a férfinek nézeteiben, akibe szerelmes, még akkor is hihet, ha nem is érti meg azokat teljesen. MMikor szeretett utol járat —* kérdeztem egy lánytól. Mire 6 felelőtlenül és könnyű nevetéssel Így felélt: ,JSgy nő sohasem, szeret utoljára, egy nő mindig szeret.« FLÓRIAN TIBOR Gyors, biztos, eredményes tanulás Polcz Ilona Irén áll. eng. gyorsíró-, gépíró- és szépiróiskolájában Főpostával szemben; Timár-utca 2. szám. UJ tanfolyamok. — Jelentkezés nov. 5-élg bezárólag. így történt! Emlékezzünk! Az idei októberben különös erővel sötétlenek az 1918-as emlékek árnyai. Huszonöt éve, hogy az őszirózsás forradalom a trianoni tragédiába döntötte a nemzetet. Tétlen közönybe süllyedt ország tűrte, hogy néhány kalandor miként ássa meg az ezeréves állam sirgödrét. Hogyan jutott idáig a nemzet? Milyen események előzték meg az összeomlást? Grátz Gusztáv adatai alapján kíséreljük meg a belpolitikai helyzetet felvázolni. A belpolitika természetesen a külpolitika függvényé volt. Az ország voltaképpen 1918 szeptember 27-én lépett a válság korszakába. Bulgária letette a fegyvert, a déli arcvonal megingott. A monarchia koronatanácsot tartott, s az a békekérés mellett döntött. Akkor még komoly politikusokat is elkábitott Wilson 14 pontja. A monarchia is elfogadta alapelvül a wilsoni téveszméket. Ezekben a napokban mutatkozott meg TV. Károly király jőakaratu gyengesége. Uj miniszterelnököt kerésett Magyarországon. Wokerle a horvát bánnal támadt viszálya miatt menni akart. IV. Károly Tiszával, Andrássyval, Apponyival, Nánayval, Szterényivel, Wlndischgraetzzel és Károlyi Mihállyal tárgyalt. Mindegyik más tanácsot adott, megoldás nem jött létre, Wekerle helyén maradt. IV. Károly meneszteni akarta gróf Buriánt is, de a külügyminiszter éppen a béksjegyzéket dolgozta ki, kényes lett volna felcserélni, tehát ő is maradt. Egy hét kellett a békejegyzék megszerkesztéséhez. Október 4-én Burián nyilvánosságra hozta a monarchia békeóhaját. A történelmi események ekkor egymást érték. Október 15-én az uralkodó nianifesztumot bocsátott ki a népek önrendelkezési jogának elismeréséről. Ez már a wilsoni pontok hatása volt. IV. Károly elhatározta Ausztria átalakítását is szövetségi állammá, a király önmaga adta fel az egység tényét. Eredetileg a szövetségi rendszernek az egész monarchiára kellett volna kiterjednie, de Wekerle a királyt koronázást esküjére figyelmeztette s ennek következtében elérte, hogy az átalakítás csak Ausztriára vonatkozik. Sőt a királyi manifesztumba belevétetett egy mondatot, amely szerint Ausztria uj helyzete nem érinti a Magyar Szent Korona országainak területi Integritását. Ezzel Magyarország és Ausztria viszonya az 1867-es kiegyezés hatályon kívül helyezésével a perszonális unió alapjára került volna. A belpolitikái élet izzott. A Házat október 16-ra összehívták. Wekerle hangoztatta, hogy bejelentette lemondását, de azt a király nem fogadta el. Az ellenzék tombolt. Károlyi Mihály fék nélkül hirdette, hogy „ütött a leszámolás órája...“ — A nemzet nem akarja, hogy önök vigyék a pacifizmus lobogóját. * • — vágta oda Wekerlének a békekérelemre célozva. A háború elvesztéséről, béke kérelemről már széltében-hosszában beszéltek, Wekerle és Károlyi beszédei egyaránt mutatták a hadihelyzet alakulását, de sem ennek a tényét, sem a békekérelem következményeit a közvélemény nem tudta felfogni. Maga Wekerle sem. Azt hitte, a nemzetiségi kérdés Magyarország beiügye lesz. De még nagyobb volt Károlyi tévedése, amikor azt remélte, hogy a politikai irányváltoztatás kedvező légkört teremt a béketárgyaláson és ezt a légkörjavulást éppen ő fogja elérni. S mig Wekerle konokul ragaszkodott a hagyományos politikához, Károlyi pedig gyerekes önbizalommal a rendszerváltoztatástól tette függővé Magyarország megmentését, halálharang kongott a nemzet felett. Károlyi egyre hevesebben követelte a hatalom átadását. Feliratot sürgetett, hogy bízzák azokra a kormányt, akik „megértették a korszellemet“, béke és háború felett a döntés jogát népképviselet gyakorolja, hajtsanak végre földreformot, hozzák haza a magyar katonákat. Október 17. Ekkor hangzott el Tisza István emlékezetes bejelentése a Házban: „A háborút elvesztettük...“ Pártegyesülést sürgetett, de Károlyi Mihály visszautasította, mert — jellemző balgaságára — azt gondolta, egy Ilyen pártegyesülést az ántánt rossz szemmel nézne. Tulajdonképpen Tisza beszéde ébresztette fel a társadalmat. Tiszának elhitte a nemzet a lesújtó valóságot. Wekerlének nem hitt, Burjánnak nem hitt, Károlyinak sem hitt. Tiszának elhitte. S a polgárság nem tudott felocsúdni. Ellenállás nélkül várta a fekete sorsot. Tisza Imponálóan ragaszkodott a nemzetiségi politikához, amely egyre inkább felszínre került. Annyira a nemzet ajtaján dörömbölt, hogy október 18-án sor került Vaida-Voevod híres deklarációjának képviselőházi felolvasására. Ebben a románság nem ismerte el a magyar állam által kilátásba helyezett önrendelkezési jogot, valamint a magyar parlamentnek és a kormánynak azt a jogát, hogy magát a román nemzetiség képviselőjének is tekintse és a béketárgyaláson képviselje, mert e kérdésekről majd a románság saját nemzetgyűlésén dönt. A példátlan merész deklarációra Wekerle leszögezne a magyar álláspontot: maga a deklaráció felolvasásának lehetősége és a parlament türelme bizonyíték Magyarország nemzetiségi politikájáról. Wekerle kissé rövidlálóan itéllte meg a helyzetet. Reménykedet# továbbra is abban, hogy Magyarországot ném darabolják fel- Csak Apponyi Albert látnoki szeme jövendölt: —- Magyarország feldarabolása esetén a béke nem lehet tartós, mert az ilyen békébe Magyarország soha belé nem nyugodnék... A parlament hisztérikus hangulatban ülésezést- Az ellenzék tajtékozva követeli Wekerle távozását és Károlyi Mihály kormányalakítását. Október 22: Wekerle megismételte lemondási hajlandóságát, de nem Károlyi javára- Az izgalom egyre fokozódott. Károlyi nyíltan a monarchiára hántolttá a háborús felelősséget. S a kormány tehetetlen az izgató ellenzékkel szemben. A belső bajok sodró erejében képtelen harcolni a nyakló nélkül bujtogató baloldallal. Minden 24 óra meghozz: a maga szomorú eseményét. Október 23: A Károlyi-párt egyik tlagja fiumei táviratot olvasott fel, amely szoridt a 79- ezred legénysége fellázadt, lefegyverezte a rendőrséget, kiszabaditotlta a tömlöcökből a rabokat. Ez már forradalom volt. Az izgalom tetőfokára hágott, a Ház ülését fel kellett függeszteni, Wekerle bejelentette, hogy a kormány lemond és olyan kabinet kinevezését kéri, amely az összes pártokra aámaszkodik. Közben a külügyi tárca élén a változás már meg is történt. Burian Andrássy Gyulának j adta át a helyét, aki mellett még politikai ellenlábasa, Tisza Istlván is kardoskodott. Andrássy politikai tragikuma, hogy meggyőződésteljcs németbarátságát fel kellett áldoznia: különbékét kért, de akciója eredménytelen maradt-Folyj a kormányalakítási tárgyalás. Két lehetőség merült fel: vagy koncentrációs kormány alakulf Hadik Jánossal az élten, vagy radikális kormány Károlyi Mihály vezetéséBUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eo^áqvas szobák 6*—F-tőI 12- P-íg Kétágas szobák 0*— P-től 18*— P-tg Éttermében Veres Kéro'y és cigányzenekara muzsikál Elismertéi kiváló konjjha. Polgári árak.
