Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-29 / 245. szám
1913. OKTOBER 29. 3 KtllttUtSXG Jillv&nlk uifa Srla i ör. Péler Ernő Uli bizony könnyű volna eltévedni a sok útvesztő között, ha egészséges ösztönünk el nem igazítana bennünket. Hiszen ilyen óriási vajúdásban talán a népvándorlás óta nem élt az emberiség, mint napjainkban. A politikai és társadalmi átalakulások még igen sok meglepetést hozhatnak, a jövő kibontakozását senki nem láthatja előre. Ebben a helyzetben tehát kétszeres éberség kell azok részéről, akik ma a magyar glóbus őrzői. Többé-kevésbbé azonban mindnyájan azok vagyunk, ezért valamennyien fele’ősek is Vagyunk bizonyos mértékig a jövendőért. Minden hang, vagy mozdulat, amely bennünket érint — akár kintről, akár bentről, — különös figyelmet érdemel, mert a helyes magyar ut megtalálását befolyásolja. Igen veszélyes helyen élünk, ahol évezredek óta a legkülönfélébb érdekek ütköztek össze. Ne csodálkozzunk tehát problémáink bonyolultságán, mert azok egyedül ebből a nehéz helyzetünkből fakadnak. Mennyivel egyszerűbb dolguk van azoknak a nemzeteknek, amelyeknek nincsen nemzetiségi prob’émájuk, vagy megoldották a társadalmi kérdést, esetleg fokozatosan elintézték az esedékes belső átalakulást. Nekünk mindezekkel számolnunk kell és ezért a jövőféltés számunkra csakis reális, járható utat jelö' meg. Sajátos adottságaink ismeretében érthetjük csak meg azt a magatartást, amely ezer esztendő óta jellemez bennünket. Ha európai megtelepedésünk kezdetén azonnal Nyugathoz csatlakoztunk is, azért egy kis Kelet a rhai napig maradt bennünk. Életünk állandó „fenntartás“ volt, hol Nyugat, hol Kelet ellen kellett harcolnunk váltakozva, de meg nem szűnve. A többi európai nép életétől nem függetleníthettük magunkat, azonban Európában is magyarokként akartunk élni. A többi nemzetekkel együtt akartunk működni, de egyetlen eggyel sem öszszeolvadni. Ezek a kettősségek folytathatók volnának. Kánk illik a „kis nép, nagy nemzet“ megjelölés, de az is, hogy a világon szinte egyedülálló csapások és veszedelmek tettek bennünket nagy nemzetté. A nagy veszedelmek idején megtanultuk, hogy igazán egyedül önerőnkre számíthatunk, a saját hitünk és erőnk adhat bizalmat a jövőre. Ha kellő időben önmagunkra találtunk, akkor a legnagyobb csapást Is elviseltük. Ha egy pillanatra meginogtunk, mindig nyomorúság, szegénység, sokszor majdnem szolgaság következett ránk. Ma ismételten arról van szó, hogy függetlenségünk, megmaradásunk miként biztosítható? Mit tegyünk a jövőért, az örök Magyarországért? Milyen világnézetet fogadunk el, milyen politikát kövessünk, hogy erős ország legyünk? Az újabb korban kezdődött meg az egyes nemzetek között, vagy fölött a nemzetközi alapon való együttműködés a szociáldemokrácia és a kommunizmus jelszavaival. A tetszetős elméletek azonban a gyakorlatban nemcsak hogy nem váltak be, de éppen az ellenkező következményekkel jártak. Nem gyár életünk fenntartása, magyar céljaink elérése tehát isteni akarat, küldetés. A külön szinü magyar élet kiteljesitése a feladatunk, amely nélkül értelmetlen volna egyéni életünk és a világ számára is értéktelenek volnánk. Aki magyar létére ellenkezőt hirdet, az árulója a legszentebb isteni rendelésnek, mert bár élvezi a magyarság adta védelmet, de talajt készít idegen mohóság számára. Tudnunk kell azt, hogy a manimutnemzetekhez képest nekünk létkérdés, hogy hangsúlyozottan erős nemzeti életet éljünk. Az uj világháború ötödik esztendejében, talán igen súlyos megpróbáltatások előestéjén igy látjuk a ml utunkat. Katonai és gazdasági erőink hitet, reményt adhatnak mindnyájunknak a jövendőnkben. Hoztunk és tudunk még hozni sokkal súlyosabb áldozatokat szabadságunkért, jogaink teljességéért, hazánkért. A fizikai erőforrások mellé azonban keil a lelkek megingathatatlan energiája, az a belső fanatikus hit, amely a holt anyagot mozgásba lenditi, a pillanatra megállót uj erővel teliti és feltétlenül magyar győzelmet akar. Ehhez elvezet bennünket a mélyebb szocializmus és az erősebb magyarság útja. fl Csíkszeredái értekezlettel megkezdődött a székely kongresszus előkészítése Sepsiszentgyörgy. október 28. (MTI). A tavasszal összeülő második székely kongresszus anyagának előkészítésére — mint ismeretes — a székely megyékben előkészítő értekezleteket tartanak. Az első ilyen értekezlet Csíkszeredán folyt le igen nagy érdeklődés mellett mintegy 120 szakember bevonásával. Az értekezlet elnöke Kovács Károly főispán megnyitójában történelmi visszapillantást J vetett a székely múltba és méltatta a kongreszus jelenőségét. — A felszabadulás megmutatta. — mondotta többi között — hogy az ujjászületet Magyarország nagy szeretettel karolja fel a székely ügyeket. Biztosra vehető, hogy az összehívandó második székely kongresszus határozatait a kormányzat magáévá teszi és azok keresztülvitelét teljes erővel támogatni fogja. Az 1902-ben tartott első kongresszus határozatai abban az időben a politikai helyzet miatt nem valósulhattak meg. Az értekezlet a főispán javaslatára a letárgyalandó anyagot három csoportba osztotta: az őstermelés, az ipar és kereskedelem, valamint a társadalompolitika és nemzetpolitika kérdésének csoportjára. A három csoportba tartozó kérdések megvitatására és a határozatok kidolgozására az értekezlet bizottságokat küldött ki. Fazekas József csomafájai kovács kalapáccsal meggyilkolta az anyósát Kolozsvár, október 28. Megdöbbentő gyilkosság történt a Kolozsvárhoz 36 kilométerre lévő Csomaíája községben. Fazekas József 35 éves kovácsmester 'egy kalapácsosai agy fejbesujtotta anyósát, hogy az néhány pillanat múlva kiszenvedett. A gyilkos vöt a csendörség őrizetbe vette. Fazekas József állítólag rosszul élt feleségével s napirenden volt közöttük a veszekedés. Néhány nappal ezelőtt éppen akkor toppant be Fazekas szomszéd faluban lakó anyósa, amikor a fiatalok újból összeszólalkoztak valamin. Az idős asszony békitgetni kezdte leányát és vejét, majd amikor látta, hogy a veszekedés még jobban kezd elfajulni, vejének szemébe vágta: — Bár soha meg ne ismertünk volna. Pokollá tetted mindkettőnk életét! Fazekas nem szólt semmit anyósa megjegyzésére, hanem kiment a kovácsmühelybe és hozzáfogott a munkához. Amikor azonban az anyós még mindig nem akart elhallgatni, hanem tovább szidta őt, a kezében lévő kalapácsot a konyhaajtónak hajította. Anyósa éppen az ajtó mögött állott s a kalapács az ajtó üvegablakán keresztül áthatolva pontosan a koponyájába vágódott. Irtózatos sikoltására a szomszéd szobában foglalatoskodó leánya nyomban segítségére sietett, de akkorra az idős aszszony már elveszítette eszméletét. A kalapács annyira a fejébe fúródott, hogy annak csak a nyele látszott ki... Fazekas, amikor látta, hogy mi történt, lélekszakadva rohant a szomszéd faluba orvosért. Akikkel útközben találkozott, azoknak azt mondotta, hogy anyósa leesett a padlásról s betörte a fejét, azért kell orvos. Alig haladt ki azonban a faluból egy kilométernyire, amikor utánaszaladtak, hogy ne menjen sehova, mert anyósa meghalt. Fazekas azonban Kolozsborsáról kocsin mégis orvost vitt anyósa holttestéhez. Útközben leszállóit a kocsiról és két nap két éjjel a környező erdőkön bujkált. Harmadnap önként jelentkezett a csendőrőrsön, éppen azon a napon, amikor anyósát már temették. A csendörség Fazekas Józsefet őrizetbe vette. szükséges részletesen kifejteni, hogy miért nem sikerültek gyakorlatban ezek az elméletek, de megállapíthatjuk, hogy ma még sokkal inkább Krisztus tanítása alapján kell keresnünk a szociális igazság megvalósítását, mint bármikor. Isten nélkül nincs uj élet és nem lesz boldog emberiség. Ezért mi magyarok, akik a múltban soha nem oldódtunk fel semmiféle világnézet, vagy korszellem bűvöletében, hanem azokat magyarrá hasonitvn fogadtuk el, a jövőben is csak a magunk világnézetét vá’ihatjiik. Mélyebb, őszintébb szocializmusra van szükségünk, ha bent erősek, kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ez a szocializmus azonban csak magyar lehet szellemében is, kihatásaiban és eredményeiben is. Amint Széchenyi a maga korában a liberalizmust helyesen igy értelmezte: „Mint hü tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy tu ságos liberalizmus által, túlzó indulat által vezettetve, másokért soha nem fogom megtenni, hogy a magam gyerekét dobjam ki a. bárkából“, — s ha ez valósult volna meg a „boldog béke idök“-ben. akkor egészen másképpen állnánk — éppen igy a mi magyar megújulásunkban is a szociális fejlődést az igen rászoruló fajtánk javára akarjuk. Magyarságunk megőrzése isteni rendelés számunkra. Küldetésünk van Itt a Kárpátmedencében, amit nálunk jobban senki be nem tölthet. Lassan majd ellenségeink is belátják, hogy a hatalmas szláv és germán erők ütköző pontján a többi kis nemzetnek is az az érdeke, ba, erős Magyarországgal működnek össze a dunai béke megőrzésére. Bármelyik más nemzet nye’vi, faji vagy' vallási okokból sokkal kisebb ellenálló e-őt tud kifejteni, mint mi, ezért Kelet és Nyugat között egyrészt a kiegyenlítést, másrészt az összehangolást rgycdül mi tudjuk biztosítani. Erősebb magyarságra kell tehát törekednünk lélekben, kultúrában, gazdasági éleiben egyaránt. Mi hisszük, hogy a Gondviselés bölcs célzattal vezérelt benrünket ide és őrzött meg annyi veszély közben. Ma-Vítéz Nagy Vilmost Marosvásárhely díszpolgárává választották Marosvásárhely, október 28. Marosvásárhely város törvényhatósági bizottsága ma délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében Mikó László főispán elnökletével. A főispán megnyitó beszéde után a felsöbbhatósági határozatok kihirdetése következett, majd dr. Kennel Ferenc városi főjegyző a közgyűlés elé terjesztette a vitéz nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes, volt honvédelmi miniszter Marosvásárhely díszpolgárává való választására vonatkozó javaslatot. Vitéz Vida Gyula vezérőrnagy,- vitézi székkapitány nyújtotta be a székely főváros egyhangú kívánságát kifejező javaslatot, vitéz nagybaconi Nagy Vilmos díszpolgárrá választása ügyében. Most is vitéz Vida indokolta meg a javaslatot. A székely főváros ezzel a cselekedetével háláját és szeretetét igyekszik kifejezni a székelység nagy fia iránt, aki elsőnek vonult be annakidején Marosvásárhelyre, mint az Erdélyt felszabadító honvéd hadsereg egyik vezére, majd pedig honvédelmi minisztersége alatt lelkes munkát fejtett ki a Székelyföld kérdéseinek megoldása érdekében. A város rendkívüli közgyűlése nagy lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadta a javallatot és kimondotta vitéz nagybaconi Nagy Vilmosnak Marosvásárhely díszpolgárává történt, megválasztását. A közgyűlés ezután a napirendre tűzött kérdésekben határozott. jHH&irr HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN B ZONSEGE oNaaa A kolozsvári § yetmeknt/araífatás beszédes számadatai Kolozsvár, október 28. Kolozsvár város vezetősége az idén is megrendezte gyermeknyaraltatási akcióját junius közepétől szeptember elejéig. A gyermekeket ezúttal is a jegenyefürdői nyaralótelepen látta vendégül a város vezetősége. A, nyaralótelepet a város az Egeresi Kőszénbánya RT vezetőségének, elsősorban Bauma Viktor igazgatónak és a tulajdonos bányamunkásoknak jóvoltából díjtalanul kapta. A város viszont elvállalta, hogy a bányászgyermekek nyaraltatását is megszervezi és igy a természet szépségeit a kolozsvári és egeresi gyermekek együtt élvezhették. A gyermeknyaraltatási akcióban öszszesen 371 kolozsvári és 204 egeresi gyermek vett részt, összesen tehát 575-en élvezték 2—2 héten keresztül a napfényt és jótáplálkozást. A kolozsváriak közül 218 fiú és 153 leány volt. Az egresiek közül pedig 131 fiú és 73 leány. A nyaroló gyermekek szüleinek foglalkozási megoszlása a következő volt: napszámos 85, iparos 136. kereskedő 16, önálló foglalkozású 38, földműves 10, gyári munkás 56, bányász 126. közalkalmazott 35, más foglalkozású 78. Egy gyermekes családból származott, a kolozsváriak közül 22, az egeresiek közül 5 gyermek, 2 gyermekes családból 57 kolozsvári, 24 egeresi, 3 gyermekes családból 75 kolozsvári, 54 egeresi, 4 gyermekes családból 62 kolozsvári, 29 egeresi, 5—8 gyermekes családból 90 kolozsvári, 72 egeresi, 8-nál több gyermekes családból 16 kolozsvári és 6 egeresi gyermek. A gyermekek közül apa nélküli árva. 34 kolozsvári* 11.. eaozesx, orayi jtélküh Mert ezt » iaaot «Z ORSZÁG EGÉSZ VEVÖKEPES KOSzámtalan emberen segít a Pyramidon tabletta. Ön sem kivétel! árva 14 kolozsvári és 4 egeresi gyermek volt. Egy szobás lakásból való 121 kolozsvári és 35 egeresi gyermek, egy szoba konyhás lakásból 122 kolozsvári és 101 egeresi, két szoba, konyhás lakásból 17 kolozsvári és 6 egéresi, nagyobb lakásból 3 kolozsvári gyermek. Az otthoni viszonyokat tekintve 327 kolozsvári és 184 egeresi gyermek alszik ágyban, 41 kolozsvári és 15 :geresi szalmazsákon, 6 kolozsvári és 2 egeresi a földön alszik. Fekvőhelyén egyedül alszik 56 kolozsvári, 28 egeresi, ketten alszik 197 kolozsvári és 108 egeresi, harmadmagával alszik 66 kolozsvári és 64 egeresi, többed magával alszik 52 kolozsvári és 24 egeresi gyermek. A gyermekek otthoni táplálkozását tekintve 4 kolozsvári és 12 egeresi gyermek napjában egyszer eszik, 37 kolozsvári és 12 egeresi napjában kétszer, 248 kolozsvári és 162 egeresi napjában háromszor, 72 kolozsvári s 28 egeresi napjában többször kap ételt. A gyermeknyaraltatás anyagi szükségleteit az Országos Gyermekvédő Liga 20.000 pengős adománya tette lehetővé, amelyhez hozzájárult az Országos _ Nép- és Családvédelmi Alap és Kolozsvár város 10.500—10.500 pengős adománya. Az Országos Gyermekvédő Liga részéről Petri Pal dr. titkos tanácsos, ny. államtitkár meg is látogatta a nyaralót. Reformációi emlékünnepély a kolozsvári református teológián Kolozsvár, október 28. A református teológia dísztermében október 31-én, vasárnap délután 6 órakor reformációi emlékünnepély lesz, melyen előadást „Leszámolás Isten előtt“ címen dr. Gönczy Lajos igazgató tart, énekel a teológiai énekkar és alkalmi verset mond Németi Rudolf teológiai hallgató. — Belépti dij nincs. Más világrészekben internál! magyaroknak élelmiszert szállított a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt tengeri hajóin élelmet, szállított Ausztráliába, Indiába, Angliába és Kanadába a magyar internáltaknak. A nemzetközi Vöröskereszt kormányzótanácsába 62' nemzet kiküldöttje közül beválasztották vitéz Simon Elemért, a. Magyar Vöröskereszt országos elnökét. A háború utáni szociális rendezés központi irányítására néhány tagú bizottságot alakit a Nemzetközi Vöröskereszt és ebbe a bizottságba meghívták Vállon Gyulát, a Magyar Vöröskereszt ügyvezető igazgatóját. Budapest székesfőváros polgármestere, Szendy Károly a Magyar Vöröskeresztnek székház épités céljaira telket adományozott. A 624 négyszögöl kiterjedésű, 100.000 pengő értékű telken 1944. tavaszán kezdődik meg a székház építkezése. A pestszentlőrinci Vöröskereszt Hadikórházban lelkes tanárok nyáron is tanították a honvédeket, úgy, hogy azok most tettek le a polgári iskola II. osztály vizsgáit. A pestszentlőrinci Vöröskereszt Fiók tagjai tanítják a sebesült honvédeket, a költségeket is ők fedezik s igy hozzá segitik őket a négyközépiskolai végzettséghez. A Nemzetközi Vöröskereszt bizottsága jelenti, hogy a Hadifogoly Gondozó Központ négy év alatt tízmillió 25 szavas üzenetet továbbított a hadviselő államokba internált'' polj&íri egyéneik számára*
