Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-28 / 244. szám

1943. 0TK6BER 28.

5

KeiETiUjSKG

A szilágymegyei ásatások leletei csattanós választ adnak adáko-román kontinuitás elméletére

Roska Márton dr. egyetemi tanár és Radnóti dr. muzeumőr tájékoztatója a poroiissumi ásatások fontos eredményeirél

Kolozsvár, Okt. 27. Az Erdélyi Nemzeti Muzeum kezdeményezésére a nyár folyamán nagyszabású ásatásokat végeztek a szilágysági Mojgrád község határában abból a célból, hogy feltárják az egykori Porolissum romjait és újabb támpontokat szerezzenek a sokat hangoztatott dákó-román kontinuitás elméletének megdöntésére.

Az ásatások vezetésére az Erdélyi Nemzeti Muzeum- és Régiségtára az egyik legkiválóbb szakembert, Radnóti Aladár dr.-t, a budapesti Nemzeti Muzeum őrét kérte fel. A munkálatoknál az ország számos múzeumának tudósa működött közre. A több hónapig tartó munkálatok most fejeződtek be a megállapítható, hogy a tudósok fáradozásait a legteljesebb siker koronázta.

Olyan dokumentumok kerültek felszínre, amely egyszersmindenkorra eldönti a románság által annyira hangoztatott folytonossági elméletet s a tudományos világ számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek.

A most befejezett ásatásokról Roska Márton dr. egyetemi tanár, aki lelkes szorgalmazója volt a kutatásnak és Radnóti Aladár dr. muzeumőr tájékoztatták a kolozsvári sajtót.

A föld nem hazudik! •

■— Porolissum a meszesi kapuban, tehát Erdély északnyugati átjárójában, — mondotta Roska dr. professzor — a rómaiak legjobban kiépített hídfőállása volt, amelyhez hátrafelé hatalmas védelmi rendszer csatlakozott. Feltárása még 1908-ban indult meg, de néhány év múlva abba maradt. A megszállás alatt a románok egy Ízben ásattak ottan.

—• A szorosan vett régészeti célokon kívül, Illetőleg ezek elérése rendjén tisztáznunk kellett két igen fontos kérdést és pedig: 1. Van-e az itteni Magurán folytatása a dák életnek a római bódítás után. 2. Folytatódik-e a római élet és munka az alatta elterülő Fometen Dácia feladása után is? Mindenki előtt világos, hogy ezeknek a kérdéseknek szoros kapcsolatuk van a dákóromán kérdéssel, a dák-római-román, helyesebben rumén kontinuitás kérdésével.

— Már a június—júliusi ásatások során bizonyossá vált, hogy a Magurán megszűnt a dák élet és munka a római hódítással s hogy a Potneten összedőlt bástyák, bedőlt és elégett táborkapuk s ezekkel egy nívóban lévő égésfekvetek bizonyítják a hatalmas kiépített hídfőnek Kr. n. kb. 358. táján történt pusztulását s hogy ezek felett az égési rétegek felett nincs semmi nyoma a római élet és munka folytatásának.

— Nem ütöttünk dobot és nem gyújtottunk görögtüzeket, hanem újabb anyagi eszközöket szereztünk, hogy a munkát folytatva még jobban megbizonyosodjunk arról, hogy valóban kidölt-é itten a dákó-román kérdésnek két leghatalmasabb pillére? Az eredmény meglepően ugyanaz. A föld nem hazudik, ha ásatások, rendszeres, komolycólu ásatások által vallatjuk. Megmondja nekünk híven, hogy melyik pontján mikor és milyen nép lakott s milyen volt a kultúrája, milyenek voltak külső és belső élctmegnyllvánulásai.

A tudós kötelessége

— Engem több oldalról ért gáncs — folytatta Roska professzor — hogy dák-római vonatkozású kutatásokra költőm a muzeurn pénzét. ítélje meg a fenntiek után bárki is, hogy ezzel is nem a magunk ügyét szolgáltara-e az egyetemes régészeti érdekeken felül? bem csinálok be’öle titkot, hogy a jövőben >s szigorú rendszerességgel keresztülvirt ásatásokkal és azok eredményeivel kívánok szembeszállni a dákoromán kontinuitás híveivel. Semmi közöm a politikához, de kötelességem közreműködni a kérdés tisztázásában. Az én egyetlen eszközöm és fegyverem i égi: zeti téren a szigorú pontossággal és rendszerességgel keresztü vitt ásatá3, mert csak így vall nekem igazat a föld s csak igy tudom erösiteni a magyar tudományosság hitelét bennt és kinnt. Ezzel a céllal vallattam az idén a na gyesküllői úgynevezett Eskühalmot s fogtunk hozzá ugyanott a régi templom és temető maradványainak feltárásához. Ugyanaz a cél vezetett a dobokai árpádkor! vár maradványainak megvallatásához is. fis ez fog vezetni a dákoktól és rómaiaktól megült he lyek feltárásához is, mert az igy nyert eredményekkel ldvánok hozzájárulni a dákóromán kérdés teljes felszámolásához. Ezt a felszámolást más tudományok terén végzett kutatások eredményeivel is el keli végezni.

Az embertani részben elvégezte Pittard genfi professzor,, a románok nagy barátja még a megszállás éveiben, magyar részről Malán Mihály dr. professzor folytatja ezt a munkát. A kérdés tisztázása érdekében nagy szerepe lesz a néprajzi kutatásoknak is.

— Nagyon természetes — fejezte be nagyjelentőségű fejtegetéseit Roska tanár, — hogy' kutatásaink eredményeit közöljük román szaktársainkkal 1», hadd legyen alkalmuk hozzászólni.

Ezután Radnóti Aladár dr., a fiatal tudós számolt be az ásatások rendkívül érdekes körülményeiről:

Repülők a régészeti kutatás szolgálatában

— A poroiissumi kutatásokat — mondotta — a legújabb segédeszközök igénybevételével kezdtük meg. A Magyar Légierő berepülte Északerdóly nagy részét, rendelkezésünkre bocsájtotta a minket érdeklő légifelvételeket. A légifelvételeket azután kiértékelve, sok, egészen uj felfedezést tettünk éppen a szilágysági Mojgrád környékén, ahol Porolissum romjai rejtőznek. Másrészt a légifelvételek végleg eldöntik a dáciai limes kérdését is. Sok vitára adott okot a dáciai római határvédelem kutatása. A vita főleg egy kérdés körül forgott, -hogy van-e összefüggő sáncrendszer, erődítmény Dácia határain (limes). Még legutóbb a román kutatás is tagadta, hogy ilyen lett volna és a világháború előtti magyar kutatók bejárásait nem fogadták el bizonyító erejűnek.

— A légifelvétcleken mindenütt követni tudtuk a római sáncrendszert és őrtornyait, uj táborokat fedeztünk fel. Valamennyi tereptárgy bejárása még folyamatban van. A bejárások után kutatásainkat közzé adjuk és ezek alapján megindulhat a rendszeres erdélyi limes kutatás. Minden reményünk megvan, hogy a németországi és angliai limes-ásatások érdekességét felül fogják múlni, mivel nemcsak jobb álüapotban maradtak ezek, de a történeti események fontosabbak voltak a római birodalom eme szakaszán, mint másutt.

— Az ásatások kettős célt szolgáltak. A külföld elé akarjuk tárni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Erdély ókori története objektiven megismerhető. Ezt fogják szolgálni azok a publikációk, amelyek a poroiissumi ásatásokról az Erdélyi Nemzeti Muzeum Erem és Régiségtáráűak folyóiratában fognak megjelenni, már a tavasszal. Fiatal erdélyi kutató gárdát akarank nevelni ezeknél az ásatásoknál, akik megtanulják a pontos, mindenre kiterjedő ásató munkát, hogy Erdély ókori történeti problémáihoz avatott kézzel nyúljanak.

— Nem feledkezhetünk meg végül a minket munkánkban támogató hatóságokról. Szilágy vármegye, élén Gazda Endre dr. alispánnal és Zilah városa különösen sokban támogatott abban, hogy a közlekedő utaktől távoleső helyen eredményes munkát végezhessünk. Felismerte a hely idegenforgaJlmi értékét az OMIH. Támogatását azzal igyekszünk viszonozni, hogy a kiásott építészeti emlékeket helyben konzerváltuk és igy azok fiszakerdély idegenforgalmi nevezetességei lesznek. Hasonló jó állapotban levő tábor az egész országban kevés van. A kultuszminisztérium természetesen szintén támogatta az ásatásokat.

— További terveink Porolissumban a következők. A tábor egyik oldalát teljesen szeretnők feltárni. De igen sok munka vár itt még az ásatóra. A táboron kívül sok épületrom között fürdőt, szentélyeket sejtünk. Biztosan tudjuk az amfiteátrum helyét. A polgári városban Is Igen sok feltárni való van. A legközelebbi programunk közé tartozik a Magurán a dák település nagyobb részének feltárása.

A római limes-rendszer kulcspontja

— A római limes-rendszer kulcspontja Porolissum — folytatta Radnóti dr. — A hely jelentősége kettős. Egyrészt a Meszeshegységen itt megy át a legfontosabb közlekedő ut, amely az Alföldet Erdéllyel öszszekötötte. Ez a közlekedő ut már az őskorban is érezteti hatását mind az erdélyi, mind az alföldi leletanyagban. Másrészt Erdély lakói éppen a Meszes-hegység választóvonalát felhasználták, hogy védelmezzék birtokukat. Az Erdélybe törekvő népek' viszont itt igyekeztek megostromolni a természet által alkotott fellegvárat. Ma is Meszes-kapunak hívják ezt a vidéket, ez jelzi a környék fontosságát.

— Ásatásainknál, amelyek elsősorban problémakutatások, nemcsak azért esett választásunk Porolissumra, mert itt fontos történeti események játszódtak le, hanem mért a mojgrádi Pomet hegy tetején látható emlékek első tekintetre is meggyőztek, hogy itt a Somai emlékek aránylagosan jó állapotban maradtak fenn.

— Dr. Roska Márton professzor ur megtisztelő megbízására, aki, mint az Erdélyi Nemzeti Muzeum Régiségtárának igazgatója bízott meg a poroiissumi ásatások vezetésével, kezdtük meg a munkálatokat ez év júniusában. Két hónapi munka után kis szünettel újabb egy hónapi ásatás következett és a napokban fejeztük be az ásatások első idényét. Munkatársaim voltak az Erdélyi Nemzeti Muzeum és a kolozsvári Érem és Régiségtani Intézet fiatal kutatói. De kívülük rövidebb, hosszabb ideig vendégeink voltak más erdélyi és anyaországi intézet és muzeum tisztviselői, akik mind nagy érdeklődéssel figyelték a kibontakozó épületeket és a leleteket már a helyszínen is tanulmányozták.

— Kutatásainkat egyszerre két helyen kezdtük meg, két szomszédos hegycsúcson: a Magurán és a Pometen. A Magurán már Torma Károly dák várat gondolt. Próbaásatásaink során bebizonyosodott, hogy a meredek hegy tetején valóban dák település volt. Nyomait, cserepeit megtaláltuk, de előjöttek ugyanitt korábbi emlékek is az őskorból. A magurai dák telepnek végét jelenti a római hódítás. A kutatások bebizonyították, hogy a telep élete nem térjed túl a római hódításon. Rómái korból származó emléket, amely a Kr. u. II.—-III. századra utalna nem találtunk. Megerősíti ez a tény, hogy Traianus valóban irtó hadjáratot viselt a dákok ellen. Telepeiket, váraikat elpusztította, a dákokat pedig valósággal kiirtotta, vagy pedig régi lakóhelyeikről kiűzte.

— Ehhez kapcsolódik, hogy a szomszédos Pomet hegyén, ahol a rómaiak táborukat felépítették, viszont nem találtunk semmi olyan emléket, amely a dákokra utalna. Tudjuk, hogy Traianus császár elfoglalja ezt a vidéket. Megtaláltuk a római tábor alatt a korai földtábort, amely még Traianus idejéből származik. Kutatásaink gerince egyébként a római tábor tisztázása volt. Feltártuk a tábor három kapuját és nagy területet szabadítottunk ki a tábor közepén, ahol a praetorium, vagyis a hadvezért palota állott. Az ellenség felé eső kapu különösen jó állapotban maradt meg. Két patkőalaku torony védte a két nyílású kapu két oldalát. A kapu egyik nyílását később elfalazták, a küszöbköveket áthelyezték a

szomszédos kapunyilásban. Későbbi ostrom alatt azután ezt a kaput is eltorlaszolták. Igen sok feliratos emlék jött elő ennél a kapunál. Egy teljesen ép feliraton Caracalla császár neve szerepel. A szöveg szerint Kr. u. 213-ban építkezett itt. Mivel 1934- ben már előkerült a tábor délnyugati kapujánál egy pontról-pontra azonos felirat, kétségtelen, hogy a császár a tábort építette újjá. Megerősítette ezt, hogy megtaláltuk az északkeleti kapunál a harmadik hasonló szövegű feliratot. Tudjuk az írott forrásokból, hogy Caracalla császár ebben az esztendőben a Rajna vidékéről Dáciába siet egy ellenséges betörés hírére. Az ellenség, a karpok északról törtek be és valószínűleg a korábbi tábor annyira tönkrement, hogy újat kellett építeni. Ekkor épült az 1.50 méteres falu tábor, belül vastag földpakko- 1 ássál. Ehhez az alaprajzhoz tartoznak a patkóalaku tornyok. Sürgős volt az építkezés, mivel mindenféle faragott követ beépítenek a tábor falába. A korábbi tábor kaputornyát is megtaláltuk. A Caracalla-féle építkezés után már egymásután jönnek az ellenséges betörések. Phillippus császár Idején (Kr. u. 244—249) falazzák el az egyik kapunyilást. Újabb korábbi faragott és feliratos kövek kerülnek beépítésre. Ezek közül több császárfelirat. De fontos kultúrtörténeti jelentősége van az előkerült sírköveknek is. Egy aedicula (sirkápolna) alapját építették be küszöbkönek, amelyen monogramos sírfelirat van „opto sit tibi terra levis“ — „kívánom, legyen neked könnyű a föld“. Égjük sírfeliraton M. Cocceius Alexander volt centurlo és Porolissum municiplum jóspapja (augur) gyászolja a feleségét. Ezenkívül több sírköveket díszítő oroszlán töredéke és szőlőindás dombormű jött elő a beomlott falak közül. Az utolsó ostromnak is bizonyítékát kaptuk a patkóalaku torony felső padlója fölött: a vastag átégett rétegben egy érmet találtunk, amely szerint az ostrom Kr. u. 25i után nem sokkal történt. A másik bástya átégett rétegében fegjrvermaradványokat, csont ijjboritásokat találtunk. Ezzel az átégett réteggel végleg lezáródik a tábor élete. Későbbi élet nyomával nem találkoztunk. Ma a tábort el Is pusztították az ostromlók, ez esetben a gótok és karpok, benne uj életet nem teremtettek, de a nagy katasztrófa után a rómaiság sem lakja többé a tábort. Ez volt a kép mindenütt a táborban, erőszak, égetés nyomát mindenütt feltaláltuk és utána datálható Cserepek, vagy egyéb nyomok nem bizonyították, hogy itt a rómaiak átvészelve a nagy ostromot továbbéltek volna, pedig a tábor volt kétségtelenül a legjobban védhető hely, ahol a szorongatott lakosság meghúzódhatott volna.

— Az északkeleti kapunál hasonló alaprajzot találtunk. Itt a kapu küszöbén az

ajtószámyak megszenesedett részelt Is megtaláltuk vasveretekkel. Egy feliratos tőre-* dék jött elő, amely szerint a Caracalla előtti kötábort Antonius Pius császár építteti (Kr. u. 138—161). Ezt a kaput az utolsó ostromnál teljesen elfalazzák homokkő quaderekkel. Előkerült egy szép oszlopfő Is, amelynek egyik oldalát női mellkép díszíti, a többi három oldalon pedig más szimbólumok vannak. A délnyugati kapunak csak egy nyílása volt. Itt az egyik bástyán sokszori javitás minden fázisát megállapítottuk. Ez a kapu nem volt elfalazva.

A római élet nagy katasztrófája

— A korábbi kutatások és turkálások nem kis kárt tettek a tábor közepén állott praetorium épületében. Ezt a részt kitisztítottuk és nagyobb területeket tettünk szabaddá. A tábor belsejében egjrmást keresztező római utakról egy lekövezett bejárat vitt a praetorium négyszögü, hatalmas kövekkel kirakott udvarára. Ennek hátában monumentális épület volt, mutatják azok a nagy pillérek, amellyen az épület állt. Gazdag díszítésű épület emelkedett itt. fogazott párkányrészek, faragott frízek tanúskodnak. Meghatároztuk az épület rendeltetését. A császárkultusz szentélye volt itt a praetorium közepén. Több császári felirat Jött elő, közöttük egy monumentális felirat töredéke, amely ismét Caracalla császárépitkezésére. utal (Kr. u. 211—215). A kövezett udvaron állottak a császárok szobrai, bázisai, helyük meg is maradt. Közel ehhez a helyhez találtuk meg egy éJetnagyságu bronz lovasszobor töredékeit, amely a kolozsvári muzeum büszkesége lesz. Igen ritkák a provinciákban a bronz lovasszobrok, mert a keresett fémet beolvasztották az idők folyamán. A poroiissumi nagy töredékek a római Capitoliumon álló Marcus Aurelius szobornak testvérei. Sajnálatos, hogy a szobor feje nem került elő, de a finom kidolgozás körülbelül meghatározza készítésének idejét a Kr. u. II. század közepére. A szobor nem itt, hanem valószínűleg Itáliában készült és egyik kiváló II. századi császár képeként a praetorium előtt állott. Ezeken a fontos eredményeken kívül sok más érdekes lelet jött elő. így olyan légiók téglabélyegei, amelyek Dáciában csak ámenetlleg járhattak, valószínűleg Caracaüla idejében. Az egyik Szíriában, a másik

Hispániában (Spanyolország)' állomásozott, emlékei eddig nem voltak ismeretesei: Erdélyből.

— A poroiissumi ásatások első idénye vígét ért, a kiásott emlékek tisztázták a tábor építkezésének minden fázisát, elpusztulásának időpontját és körülményeit. Láttuk, hogy a dákok történelme lezáródik Tratonusszai és a római élet egy nagy katasztrófával véget ér ezen a vidékén. Porolissum kulcsa volt Dáciának, elpusztulása volt a bevezetés az egész római élet felszámolásához Erdélyben. Ahol a római katonaság nem pusztult el, azt visszavonják a Duna mögé és ezt követi a megmaradt romanizált lakosság kiköltözése a Kr. u. III. század második felében.

Egyházi ünnepség közben összeomlóit egy kolostor;

100 halott

Madrid, október 27. (MTI) A Német Távirati Iroda közli:

Mexikói jelentés szerint Itsmam községben egy öreg kolostor falai egyházi ünnepség közben összeomlottak. Az első jelentés szerint 100 ember meghalt, 200 pedig megsebesült.

HIÉRT

BÍRD ESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN

?

Men ezt » izpot az

ORSZÁG EG ESZ

vevők épes txy

ZÖNSEGE ol<