Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-28 / 244. szám
194á. OTKÓBER 28. 3 KmnUMG Reményi-Schneüer pénzügyminiszter: A mult világháborút követő pénzhígulás nem ismétlődhetik meg Nem szállítják le a cukor- és zsiradagokat — mondotta a nemzetvédelmi propagandaminlsztérium gazdasági értekezletén Jurcsek Béla államtitkár Budapest, október 27. (MTI.) A nemzetvédelmi propagandaminiszter hétfőn rendezte október havi gazdasági tájékoztató értekezletét. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy politikai tekintetben az utóbbi időben jelentős konszolidáció tapasztalható a közgondolkozásban és a kül- és belpolitikai vonalion elhalványulóban van az a hisztéria, amely néhány héttel ezelőtt még a legkülönbözőbb rémhírekkel suttogta tele a világot. A mult hetek eseményei, különösen a miniszterelnök kijelentései, amelyek nyilvánvalóvá tették a reálisan gondolkozó közvélemény előtt, hogy az ország mai helyzetében más politikát, valamint azt, amit a kormány követ, nem lehet folytatni, megtették kedvező hatásukat. Politikai tekintetben országszerte nyugalmat teremtettek. A közvélemény érdeklődése napjainkban inkább a gazdasági kérdések felé fordul. Gazdasági nehézségeink túlnyomó részt nem gazdasági, hanem jelentős mértékben társadalomlélektani okokra vezethetők viszsza. A hitetlenség, a fegyelmezetlenség, a bizalmatlanság, a közösségérzés hiánya, a lemondani és áldozatot vállalni nem akaró önzés áll a társadalmi lelki-okok első vonalában. A gazdasági tájékoztató értekezlet célja pedig az, hogy ezek ellen a társadaiomeJlenes magatartások eilen küzdjön. Ezután Bende István, a gazdaságpolitikai osztály vezetője ismertette az elmúlt hőnap gazdasági helyzetéről szóló jelentését, majd Schandl Károly, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök-vezérigazgatója sürgős segítséget kért a falusi lakosságnak ipari cikkekkel, különösen a mezőgazdasági termelésben szükséges cikkekkel való ellátására. Egyes ipari cikkek ára nagyobb mértékben emelkedett, mint a mezőgazdasági terményeké, ami hátrányosabb helyzetbe hozta a falusi lakosságot. A ruházati cikkek közérdekű forgalmára a közvetítő kezek számának csökkentését mondotta szükségesnek. Fabinyi Tihamér, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének e'nöke szerint az árszínvonal és a bérszínvonal alakítása Igen nagy jószándékkal történt, de nem ugyanazzal az eredménnyel. Legfontosabb teendő a közellátás megszervezése, amelynek feltétele a jó közigazgatás és az, hogy amit jegyre Ígérnek, azt meg is lehessen kapni Sorbanállás nélkül hatósági áron. Ezután általános érdeklődés közepette Reményi-Schnellor Lajos pénzügyminiszter beszélt. Rámutatott arra, hogy a panaszok nagy része tulajdonképpen arra vezethető vissza, hogy van bizonyosfoku félelem a pénzhiglt ás tói, bár az utóbbi hetekben javulás észlelhető. Utalt képviselőházi beszédére. Ismét hangsúlyozta, hogy a múlt világháborút követő infláció nem ismétlődik meg. Nincs semmiféle gazdasági alapja itt a pénzhígulásnak. Államháztartásunk rendben van, nemcsak az a része, amely a költségvetésben található, hanem a hadikiadások terén is. Az államháztartás hiánya nem olyan arányúr" hogy aggodalomra adjon okot. Gazdasági helyzetünkről Is ugyanezt mondhatja. Szakszerű szemmel a bankjegyforgalom emelkedését meg lehet állapítani, de e tekintetben sem állunk rosszabbul más európai államoknál. A drágaság nem jelent pénzh'gu'ást. A drágaság azonban csak azt a hitet kelti, hogy a drágaság erősebben folytatódik és igy elöbb-utóbb becsúszik a pénzhígulásba. Az áralakítás lezárult. A kormány az árszintet tartja. Ezután a zugpiac leküzdésével foglglko- fc zott. A leküzdésére igénybe lehet venni | messzemenő intézkedéseket, mégpedig a szi- [ goru ellenőrzést és még szigorúbb büntetést, ha kell: a vagyonelkobzást, de ezzel egyedül nem lehet megoldani a kérdést. A zugpiacot sokkal inkább le lehet küzdeni gazdasági intézkedésekkel. Ipari téren csak olyan cikkeket szabad előállítani, amely elsőrendű közszükséglet. Ha elvonjuk a zugforgalomból az árut és biztosítjuk a rendes közcllátás számára, akkor csökken a feketepiacon a kínálat és a kereslet egyaránt. A jő közellátáshoz tartozik természetesen az is, hogy azoknak az áruknak elosztása jobb legyen, amelyek a termelés folytonosságában szükségesek. A lényeg tehát az, hogy csökkentsük a keresletet a rendszeves ellátás révén, hogy a közönség ne menjen ki a zugpiacra és csökkentsük a zugpiacra becsúszható áruk mennyiségét, hogy az áruforgalom a rendes ellátásban könnyebb legyen és a zugforga’om számára csak olyan egészen kis rész maradjon, amely nem befolyásolhatja a gazdasági és pénzügyi politikát. Az ármegállitásnak azonban más területre is ki kell terjednie, olyanokra, amelyek a nyersanyag, a termelőképesség és a munkaerő felhasználását befolyásolja. KI kell terjeszteni az árszabályozást bizonyos vonatkozásban az ingatlanok forgalmára is. Konjunkturális haszon van a vevőnél és az eladónál is, mert az ingatlan kialakított ára nincs arányban sem a terményárakkal, sem pedig az ipari cikkek árával, sőt még a zugforgalmi árakat is messze felülmúlja. Az adóztatás kulcsa csak a rendes ár feletti részre vonatkozik. Ennek van pénzbeli oldala is, mert sok felesleges vásárló erő van a lakosság kezében. Vannak olyan rétegek, amelyek nagyobb bevételhez jutottak, árut venni nem tudnak, ahhoz pedig nincsenek hozzászokva, hogy takarékba tegyék a pénzüket. Ezt a vásárló erőt kell takarékbetétként lekötni. Budapest, október 27. A főváros a budai Várhegy barlangjai egy részét, amelyek eddig csak idegenforgalmi látványosságul szolgáltak, barlangkórházzá építette ki. A költség 1,300.000 pengő, ezzel azonban a fővárosnak most nemcsak a bombázástól Budapest, okt. 27. A török köztársaság kikiáltásának 20-ik évfordulója alka'mából a Magyar—Török Társaság a Turáni Társasággal ünnepi ülést rendezett a Szent Gellért-szállóban. Az ünnepi ülést Andrássy Mihály gróf felsőházi tag, a Magyar—Török Társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Cliolnoky Jenő dr. egyetemi tanár mondotta el ünnepi beszédét. Rámutatott arra, hogy az utóbbi évszázadokban a török nemzet volt nemzetünk legjobb barátja. A törökök fogadták be menekült nagyjainkat mindig testvéri szeretettel. Ezt sohasem tudjuk elfelejteni és lelkes örömmel üdvözöljük Törökország újjáalakulásának, felvirágozásának folyamatát és a mai jubileum alkalmából testvéri szeretettel köszöntjük a dicső török nemzetet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Végh Jenő, a GyOSz főtitkára, mint a Magyar-Török Társaság főtitkára török nyelven köszöntötte Sefket Fust Kececi budaEzután a buzakötvények ügyével foglalkozott. A magyar kisgazda nem szokott hozzá, hogy takarékba tegye a pénzét, tehát próbáljunk neki buzatakarékpénztárat létesíteni, mert igy talán megteszi. Végül annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy szigorú intézkedések sorozatával meg lehet akadályozni a zugpiacot és ha erről az oldalról már nem fenyeget támadás, a gazdasági és pénzügyi helyzetben megvan minden biztosíték arra, hogy biztosítsuk a pénzérték állandóságát. A pénzügyminiszter beszéde után Jurcsek Béla közellátási államtitkár hangoztatta, hogy a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésével sikerül majd ellátni az ellátatlanokat. Újabban ismét olyan ijesztő híreket terjesztenek, hogy bizonyos adagokat le akarnak szállítani, igy például a cukor- és a zsirfejadagot. A minisztérium Igen pontos számítások alapján számította ki a beszolgáltatandó mennyiséget és kijelenti, hogy egyetlen cikkben sem fogják az eddig megadott adagot csökkenteni. Az élelmezésben az ország igen széles rétegei úgy vannak ellátva, ahogyan békében sem voltak. Tehát tulajdonképpen csak a magasabbigényü rétegnek kellett áldozatot adnia. A buzakötvény azt jelenti, hogy a pénzügyminiszter olyan jónak tartja a pengőt, hogy hajlandó hosszúlejáratú búzavásárlás lehetőségét adni a közönségnek. Az értekezlet Antal István miniszter zárószavaival ért véget. biztos, hanem teljesen korszerű, önálló villamos- és gázfejlesztő teleppel rendelkező 120 ágyas kórháza van. Még további építkezés is lehetséges. A sajtónak a jövő héten mutatják be ezt a hatalmas uj építkezést. pesti török követet, valamint a követség és a török kolónia teljes számban megjelent tagjait. Rámutatott arra, hogy a török és a magyar nemzet közötti együttérzésnek és hasonló gondolkozásnak eredete nemcsak a származás közösségében van, hanem abban is, hogy mindkét népnek ősi kultúrája azonos tőről fakadtak. Az elhangzott beszédekre Sefket Fust Kececi budapesti török követ töröknye’.vü beszédben válaszolt. Megköszönte az ünnep rendezését, valamint Andrássy Mihály gróf, Cholnoky Jenő dr. és Végh Jenő beszédeiből az egész török nemzet felé áradó köszönet és testvériség mély megnyilvánulását. A magyar—török barátságról szóló szavakhoz azt fűzte hozzá, hogy a török—magyar barátság továbbfejlesztésében továbbra is a két nép bensőséges kapcsolatainak még Inkább való klmélyitésére törekszik. Az ünnepség végén az egyetemi énekkarok a török himnuszt énekelték el. Szinyei’Merse Jenă kultuszminiszter látogatása Székesfehérváron és Bodojkon Székesfehérvár, október 27. (MTI) Kedden délelőtt 10 órakor Székesfehérvárra érkezett Sziyyei-Merse Jenő kultuszminiszter, akit Farkas Sándor polgármester üdvözölt, majd a miniszter meleg hangon mondott köszönetét a fogadtatásért. A vendégek ezután sétát tettek a városban. Megtekintették a Szent István Mauzóleumot, a szobrokat és az uj iskolákat. A kultuszminiszter ezután felavatta a pályaudvarral szemben épült kettes számú polgári iskolát. A miniszter és kíséretének tagjai déli 2 órakor szükkörü, húsz személyes ebéden vettek rését a Vitézi Székházban. Délután 3 órakor gépkocsin Bodojkra mentek, ahol a miniszter megbeszélte az ott felállítandó festömüvésztelep ügyét és megtekintette az átalakítás és átépítés alatt álló kegyhelyet, majd a délutáni órákban visszatért a fővárosba. Perec Az egyetemi könyvtár előtt nagy csődület látható. A csődület oka: egy perecárus nyitotta meg alkalmi üzletét. A kuncsaftok boldogan távoznak két-három sóspereccel. Fogy a tömeg s vele együtt a perec. Éppen egy fiatal diákember válogat a kosárból. Kivesz kettőt, fizet. Ezalatt egy feltűnő elegánciávai öltözött és maszkírozott hölgy jellegzetes orral és hangsúllyal megkérdi: — Hogy a perec f — Tizennégy fülér naccsága drága ■— feleli az árusító néniké, amig a diáknak a visszaadandó pénzt számlálja. Önagysqga lehajol és turkálni kezd a perecek között. Húsz darab perecet választ ki nagy szakértelemmel és szigorral. A kosárban nagy összevisszaság és két tötrett perec marad. Csak nem gondolják, hogy önagysága törött perecet visz haza f Elvégre húsz darabot vett. Hogy közben kettőt eltört? Azt •majd vegye meg más, kevésbé igényes, önagysága előveszi négyzetméternyi pénztárcáját és fizet. A pénzt szóval is megtoldja: — Igazán bosszantó, hogy még mindig ilyen feketék esek a perecek. Most már nyugodtan süthetnék nullás lisztből is, —> mondja meggyőződött hangon. — Szegény Ervinkém a tegnap is otthagyta. Úgy itta meg a kávéját üressen. — örvendjünk, hogy ilyen is van nagyságos asszonyom — szólal meg egy kopottas, de rendes öltözésü fiatalember. — Nem tudom, hol árulnak még perecet az utcán. Mi boldogok vagyunk, hógy ilyen is van. Önagysága a megjegyzésre felhúzta jellegzetes orrát, hirtelen sarkonfordult és élháborgott. így hát csak ezen az utón kérdezhetjük ■meg: ha olyan fekete és olyan rossz az a perec, hogy az a szegény Ervinke „otthagyja“, mi a . szösznek vásárolja „en gross“? Csak azért, hogy nekünk, akiknek így is ízlik, kevesebb jusson? P. Z. — A virágüzletek november 2-lg reggel 7-töI este 7-ig árusíthatnak. Budapestről jelentik: A kereskedelemügyi miniszter abból a célból, hogy a Mindszentek és a halottaknapja alkalmával a temetőlátogató közönség virágszükségletét nehézségek nélkül megszerezhesse, megengedte, hogy a virágüzletek október 28., 29., 30. és 31., valamint november 1. és 2. napján reggel 7 órától este 7 óráig megszakítás nélkül nyitva tarthassanak. (MTI) i .*"•. <?;" ’.-íkr•:' .;••• f.«"*. • • • Özv. Deutsch Dezsődé sz. Kintay Anna a maga, a szülők, a testvérek és minden rokon nevében mély fájdalommal tudatja, hogy hőn szeretett jó férje, a kedves gyermek és rokon DEUTSCH DEZSŐ gyógyszerész, orvosi műszerész, hosszas betegeskedés után, folyó hó 26-án d. u. 3 órakor 41 éves korában visszaadta lelkét a Mindenhatónak. A drága halottunkat 1943. év október hó 2P-án d. e. V2II órakor temetjük el a kolozsvári házsongárdi temető kápolnájából a iómai katolikus szertartás szerint. Részvétlátogalást és Írást mellőzni kérjük. Minden külün értesítés helyett! Kolozsvár, 1943 október hó 27. A székesfőváros barlangkórházat létesített a Várhegy alatt fl magyar-török barátság szellemében ünnepelték meg Budapesten a török köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóját
