Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-20 / 237. szám

T. JZAOGYÜL?: KÖNYT-tRA /Képviselőhöz kőtiyvtáva BUDAPEST V«£» S & e T á a parlament bötern 1843 o ki ób e r 20 --------- - ->2ra 16 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ-----POSTATAKARÉK­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 12148. I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-E. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 11 SZ. kéziratokat nem adunk vissza a német birodalom vezetői FONTOS TANÁCSKOZÁSOKAT TARTOTTAK A VEZÉRI FŐHADISZÁLLÁSON EBIte sere «leli Imre lómból Dnyepropelrovsxlc és Kremfencsug Itözoll Eden, Hull és Mólótc v tanácskozása megkezdődött Ellenséges repülőgépeit bombásciaK bolgár városokat Bőse: „Még ebben az évben megindul a nagy küzdelem India felszabadításáért“ A MOSZKVAI NAGY DIPLOMÁCIÁI MÉRKŐZÉSRE öezpontosul most a világ közvéleményének figyelme. Kétségtelen ugyanis, hogy a szovjet fővárosban a szö­vetségesek között kemény viták fognak le­zajlani, habár valószínű, hogy ezekről a nyilvánosságnak nem sok tudomása lesz s a hivatalos közlemény előreláthatólag teljes egyetértésről fog beszélni, ha csak Sztálin nem látja úgy, hogy érdekei nem követelik meg a diplomáciai finomságokat, vagy In­kább; hogy érdekel „szövetségeseivel“ szem­ben is és az éles követelések előtérbeállitá­­sára jogosítják. Eden és Hull hétfőn érkezett meg Moszk­vába s a kiadott hivatalos közlemény sze­rint hétfőn este már meg is tartották első megbeszélésüket. A sajtó részére mind a két vendég külügyminiszter nyilatkozott s udvariasan örömüket fejezték ki, hogy ellá­togathattak Moszkvába és viszonozhatják Molotov londoni, illetőleg washingtoni láto­gatását. Hull hozzátette, hogy nagy remény­séggel tekint a megbeszélések elé, Eden pe­dig a hozandó határozatok rendkívüli fon­tosságát hangsúlyozta. Mintegy az értekezlet bevezetéséül és a Szovjet iránti jóindulat hangsúlyozásaként kedden Londonban angolszász—szovjet egyezményt Írtak alá s abban London és Washington kötelezték magukat az Oroszor­szágnak szóló szállításaik jelentékeny foko­zására. A megegyezés értelmében a bolse­visták részére nagyszámú vadászgépet, bom­bavetőt, továbbá a nyersanyagok közül re­zet, horganyt, nikkelt és alumíniumot szál­lítanak, de arra is kötelezték magukat, hogy élelmiszerekkel, különösen kanadai búzával, zsírral és konzervvel látják el a szovjet szövetségest. A londoni „Times“ hétfőn az értekezlettel kapcsolatban sugalmazott cikket közöl. A moszkvai tanácskozásokat a mostani háború legfontosabb diplomáciai eseményének mi­nősítette s annak fő céljául a háború meg­gyorsítását s a győzelem tökéletessé tételét jelölte meg. A politikai megbeszéléseknek, Írja, az kell legyen a fő célja, hogy a há­rom 1 latalom magatartását összeegyeztessék olyan széthúzó és részben versengő mozgal­mak tekintetében, amelyek a katonai mű­veletek színterein, vagy olyan területe­ken léteznek, amelyek a legközelebbi jö­vőben ilyen területté válhatnak. Megálla­pítja a „Times", hogy Olaszországban az eddigi politikai döntéseket a három hata­lom közösen hozta meg, Jugoszláviában azonban amellett, hogy a partizánoknak minden támogatást megadnak, még nézetel­térések vannak Mihajlovics tábornok és csa­patai tekintetében. Lengyelországban az an­gol lap szerint különféle illegális ellenállási szervezetek vannak a külfölddel összekötte­tésben és ha az orosz hadsereg lengyel te­rületre érne, súlyos félreértésekre kerülhet sor. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges a legszorosabb együttműködés. A „Times“ tehát világosan rámutat azok­ra a nehézségekre, amelyek a szövetségesek közötti határozott véleményeltérésekből fa­liadnak, azokra a problémákra, amelyeket a már áldozatul odadobott és felmorzsoló­dott s most igényekkel jelentkező kis-szövet­­ségesek ügyei jelentenek. Mintegy memen­­tóként éppen most következett be a görög emigráns kormány lemondása. Ennek a le­mondásnak okaként a Badoglio-féle olasz kormány hadviselő félként való elismerését említik. A görög kormány a leghatározot­tabban követeli, hogy a szövetségesek Olaszországtól igényeljék Görögország ré­szére azoknak a károknak jóvátételét, ame­lyet a görög—olasz háború okozott. Magá­ban Görögországban is jelentkeznek az éles ellentétek a politikai táborok között s amint a „Neue Zürcher Zeitung“ Londonból jelen­ti, Görögország középső részén nyílt harcra is kerül sor a két tábor között. Múlhatatlan, hogy ezek a kérdések ne ke­rüljenek szóba Moszkvában, hiszen máskép­pen meg sem lehet kezdeni a tanácskozást az úgynevezett együttműködésről. A svéd la­pok londoni, washingtoni és moszkvai tudó­sítói egyaránt megállapítják, hogy sok olyan kérdés van, amelynek elintézését a háború befejezéséig felfüggeszthetik, de viszont van­nak mások, mit például a Balkán jövője, amelyet még a háború vége előtt meg kell oldani. Szövetséges körökben ismételten utalnak arra a tényre, hogy mielőtt a Bal­kánon nagyobb hadművelet indulna meg, szükséges a szövetségesek és az oroszok kö­zötti megegyezés a balkáni államok jövendő helyzetének és politikai státusának kérdésé­ben. A szövetséged diplomaták ezek szerint az értesülések szerint behatóan dolgoznak, különösen a jugoszláv probléma megoldá­sán s a ba’kánl katonai terveknek az oro­szokéval való párhuzamba hozásán. A Balti államok kérdése a többször el­hangzott szovjet nyilatkozatok szerint Moszkva akaratából már nem is kerülhet megvitatásra. A „Sunday Times" cimü ame­rikai lap azonban azt Írja, hogy az ameri­kai közvélemény semmiképpen sem tud megbarátkozni a Balti államok eltűnésének gondolatával. Még kevésbbé rokonszenves az Óceánon túl az a gondolat, hogy Lengyelor­szág a háború után kedvezőtlenebb feltéte­lek közé jusson, mint amilyeneket 1939-ben Németországtól kaphatott volna. Végered­ményben a háború Danzig ügyéért indult meg. A nagy diplomáciai játszma végeredmény­ben a második arcvonal kérdése körül fő­ijük. A Szovjet egyszerűen azt követeli, hogy szövetségesei erősebben harcoljanak és hozzanak olyan véráldozatot, mint amilyent az ő számára jelentettek ez addigi küzdel­mek. Az angolszászok, amint egy lisszaboni jelentés mondja, mindenképpen arra is fog­nak törekedni, hogy megbékítsék a Szovje­tet a második arcvonal kérdésében s ha az angol és amerikai csapatok hajlandók na­gyobb kockázatot vállalni, akkor úgy látszik Moszkva belemegy hosszabb lejáratú kérdé­se megvitatásába is, «így másik kényes pontja a moszkvai T - fának a japán—szovjetorosz viszony kérdé­se. A stockholmi „Sozialdemokraten“ lon­doni tudósítója szerint az angol fővárosban úgy vélik, hogy ezt a kérdést feltétlenül szóbahozzák. Eden és Hull kezében ez bizo­­nj’os mértékben visszavágás a második arc­vonal kérdésére. Ha a Szovjet a Németor­szág elleni hadviselést akarja erőteljesebbé tenni, akkor á másik oldalon Amerika a Japán elleni harc fokozását kívánja. A Szovjet eddig nem tett eleget annak az amerikai kívánságnak, hogy repülőtámasz­pontokat bocsásson át Keletszibériáhan. Vi­lágos választó vonalat kell létesíteni végre a szövetségesek és ellenfeleik között ■— ez­zel érvelnek Londonban és Washingtonban — s ezért nem engedhető meg, hogy a Szov­jet és Japán ne álljanak egymással szem­ben. * A SZOVJET HADVEZET ŐSÉG a keleti arcvonalon még fokozni Igyekszik támadá­sainak erejét. Kétségtelen, hogy jó bizonyít­ványt igyekszik szerezni magának a mosz­kvai értekezlet ideje alatt s a indenképpen szeretne Igazi nagy hadászati sikert elérni. A német sajtó jelentései őszintén megálla­pítják, hogy a mostani harcok valóban rendkívül súlyos feladatokat rónak a német csapatokra, ezek azonban feladataikat nagy harci lendülettel oldják meg, úgy, hogy az orosz áttörési kísérletek sehol sem vezettek átütő eredményre. A német fővárosban reámutatnak a német ellenintézkedések sikereire. A Pritjet torko­latánál egy német páncélos hadtest, miután visszaverte a heves támadásokat, gyors el­lentámadással két orosz gyalogos hadosz­tályt és egy páncélos dandárt semmisített meg. Az Azovi-tengertöl északra, ahol a szovjet támadások a Krim bejárat elrete­­szelését akarják elérni, olyan vervesztesé­­geket szenvedett az ellenség, hogy támadá­sai lényegesen vesztettek lendületükből. Kievtöl északra és Velikije Lukinál nagy elhárító sikert értek el a német fegyverek. A kievi területen egy ellenséges harci cso­portot elvágtak hátsó összeköttetéseitől, Velikije Lukinál pedig visszahódítottak egy fontos területrészt. A harcok súlypontja ugylátézik változat­lanul Kremjéncsug körül van. Itt a bolse­visták a Dnyeper nyugati partján létesített hídfőjükből Igyekeznek előre törni s a küz­delem még nem dőlt el. * AZ OLASZ HARCTÉREN egyelőre még mindig csak helyi jellegű küzdelmek foly­nak. Az arcvonalakon nem történt tényleges változás. Az angolszászok csapataik előnyo­mulásának lassúságát a heves esőzésekkel, a sár- ee uaap tengerrel mddkolják, de azt is elismerik, hogy a tengerparti szakaszo­kon nem tudják leküzdeni a rendkívül he­ve« német ellenállást. A német csapatok tor I sündissnöállást. létesítettek s ezek nagy gondot okoznak Clárck és Montgo­mery csapatainak. Angolszász jelentések szerint csapataik előretörtek, Bodiánoig és ezért a városért még folyik a küzdelem. Az olasz közvélemény a harcterek esemé­nyein kívül természetesen a legnagyobb ér­deklődéssel figyeli a fasiszta köztársasági kormány munkáját. Római sajtókörökben * legnagyobb figyelemmel fogadták azt a hirt, hogy Graziam tábornagynak Hitler ve­zérnél tett látogatása alkalmával elhatároz­ták, hogy a fasiszta csapatokat nem az olasz harctéren vetik be, hanem az európai küzdelem más arcvonalain használják fel, hogy igy elkerüljék az olasz testvérharcot. A szövetségesekhez átpártolt Badoglio­­kormány a „Bund“ cimü svjei lap értesülé­sei szerint, újból átalakulási nehézségekkel küzd. Badogüo már többször felajánlotta a. királynak, hogy visszalép, a jelek szerint azonban mind Victor Emanuel, mind a szö­vetségesek azt óhajtják, hogy BadogUo ma­radjon a kormány élén mindaddig, amig Olaszország hadszíntér. * A LÉGI HÁBORÚ TELJES ERŐVEL TART. Keddre virradó éjjel ismét Hanno­ver városnegyedeit bombázták az angolszász repülők és veszteségeket okoz'ak a polgári lakosságnak. A német légvédelem 15 ellen­séges bombázót lőtt le. A német repülőgépek London felett jár­tak s Zürichbe érkezett jelentés szerint hétfőn éjszaka heves légi harcok voltak az angol főváros fölött. Talan a Balkán elleni szövetséges had­műveletek előjelének lehet tekinteni azt, hogy amint a Német Távirati Iroda Szófiá­ból jeleöti, hétfőn ellenséges gépek repültek Bulgária területe fölé. Néhány városra bom­bát dobtak és géppuskával lőtték az utcá­kat. Skoplje lakónegyedeiben néhány házat szétromboltak. A bolgár polgári lakosság körében a támadásnak több halottja és se­besültje van. * A SVÉD TÖRVÉNYHOZÁS most meg­nyílt uj ülésszakán Hanson miniszterelnök és Günther külügyminiszter külpolitikai nyi­latkozatot tettek, a kijelentések azonban titkos ülésen hangzottak el. Úgy tudják, hogy a Svédország felett elhaladó futárre­pülőgépek ügyéről volt szó. Ebben a kér­désben a külügyminisztérium közleményt is adott ki és hangoztatta, hogy a svéd kor­mány nem tett semmiféle különbséget a hadviselő felek között. A külpolitikai vitát a nyíl ánosság előtt a szerdai ülésen kezdik meg. A konzervatív és szociáldemokrata képviselők felvilágost­­tá sokai kértek a kormány katonai intézke-

Next

/
Thumbnails
Contents