Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-12 / 206. szám

\ Ä mozi egyike azoknak az olcsónak mondható és éppen ezért közkedvelt szó­rakozásoknak, melyekhez a legszélesebb népréteg hozzájuthat. A moziban tragé­dia és humor kedvelője egyaránt meg­találja szórakozását. Ezt a szórakozást azonban nem mindig a filmek nyújtják, hanem maga a közönség is minden ere­jével azon van, hogy szórakoztassák egymást. A moziban tehát sokrétű szó­rakozásban van része az embernek és, ha van egy kis humorérzéke, akkor egyenesen kitünően töltheti idejét né­hány fillérért. A szórakozások tarka mezejéről át­nyújtunk egy kis csokrot azoknak a boldog embertársainknak, akik ekép- pen még nem szórakoztak: Jegyet váltasz idejében, még délelőtt. Tanultál a múltkori esetből, amikor Fáncsi néniék voltak nálatok Pestről és el akartad vinni őket a moziba, de a pénztárnál arról értesültetek lesújtva, hogy nincs jegy. Bosszankodva mentél haza és Fáncsi néni haragosan tért vissza pesti hazájába. El lehetsz ké­szülve rá, hogy többé nem ir képeslapot az állatkerti Grundel-étteremből és — ha legközelebb Pesten jártok —r nem fog szállást adni nektek, annyira meg­sértődött. De most megvannak a jegyek. Fogod a frakkjukat. Két darab zsöllye a pá­holyelőtti sorban... Jó hely, kielégitő látási viszonyokkal és aránylag nem drága ... Fölényesen nyomod az előtér lánccal elkerített részében álló portás­szerű ember orra alá a zsöllyéket. Az szúrós szemmel megnézi elől, aztán há­tul, újra elől és ismét hátul ... A vizs­gálódása már szinte kellemetlen... A hátad mögött ismerősök álldogálnak és botrányt sejtenek... A jegyek esetleg tavalyiak... Még csak az hiányzik, hogy a pórtássapkás jegyszedő előhúz­zon egy újságot a zsebéből "és össze­hasonlítsa a fizimiskádat az ország­szerte körözött likőrgyáros gyilkosá­val ... Brrr... — Tessék befáradni! — mondja a jegy­szedő és visszaadja a jegyeket, miután akkurátusán leesipte a jegyek sarkát. Fellélekzel... nincs semmi baj, nem köröznek és a jegyek is jók. Az izgal­mas kis előjáték után belibeghetsz ne­jeddel a moziba. Útközben a ruhatár mellett haladsz el. — Ruhatárt tessék! — mondja 'ruha­tároskisasszony, mintha a ruhatárban levő holmikat ajánlaná neked az ósze- ren, pedig azt akarja mondani, hogy tedd be a kalapodat és a feleséged ka­lapját a ruhatárba, amig a nézőtéren csücsülsz. Szemlesütve haladsz el a ruhatár mellett. Nem teszed be a kalapokat. így húsz fillért spórolsz, mert a tizenöt deka cukorral és egyéb műanyagokkal töl­tött csokoládé fantáziákkal már elég magas összegre rúg a mozi. Legalább ezt a húsz fillért megspórolod .. Leg­közelebb hozd el az egész ruhásszek­rényt, ne tégy be semmit a ruhatárba és az lesz az érzésed, hogy rengeteget spóroltál. A ruhatároskisasszony ajkbiggyesztve néz utánad. Smucig ember vagy. Hosz- szan néz utánad, amint eltűnsz á nehéz függönyök mögött a mozi nézőterén. Szerencsére ez a pillantás nincs -élesre töltve. Különben már vihetnének a mentők — tarkólövéssel. A vásznon helybéli kereskedők hirde­téseit vetítik. Jegyszedőnő nem talál­ható, Valahol elöl beletemetkezett a „SHIP-SHIP-HURRÂ!“ roppant szel­lemes reklám nézésébe. Most jó mulatság kezdődik: « — Szabadi — kérdezed udvariasan annak a sornak legelején ülő nézőtől, ahol a helyedet sejted. Az ür morogva enged utat és be­húzza lábait. Annyira azonban ez nem sikerül neki, hogy a sötétben rá ne lépj a cipőjére. Az ur sziszeg és te sürü bocsánatkérés közepette átpréseled ma­gad rajta és az utána következő néző­kön is. — Üljön le! — mondja valaki a hát­térben barátságtalanul, pedig még csak egy helybeli vaskereskedőnek a reklám­ját vetítik. ' Elkomorodsz ennyi megnemórtés hal­latára és csak tovább gyömöszölöd ma­gad előre, oda, ahol helyeiteket sejted. Feleséged őnagysága morcosán követés kifejezi azt a nézetét, hogy jobb lett volna otthon maradni. Mostmár azon­ban csaknem a sor közepén vagytok és gyávaság lenne megfutamodni. Még egy-két vakondmozdulat és a kivánt helyre fúrtad magad. Ott azonban ki­derül, hogy szimatod alighanem hamis' volt, mert a kérdéses két helyen csü­csülnek. Egy hölgy és egy ur. Azon­kívül az ur a sötétben kirajzolódó szi­luettje után Ítélve sokkal izmosabb, mint te, és igy nehéz lesz kitessékelni onnan. — Bocsánat,.. — dadogod — ez a két hely... Az ur, neje nevében is, fölhördül: — Mi van ezzel a két hellyel! Ezek foglaltak, amint látja... Hová szól a magáé? — Hát ez meg a tizennegyedik. Más­kor nézze meg! Hallatlan! — dühöng az ur. Lehajtott fejjel a -sötétben pirulva fúrod magad vissza. Mostmár sokkal gyorsabb iramban haladsz, tehát kímé­letlenebből is, mert' a hiradókat vetítik és azt nagyon szeretitek nézni. — Már a hiradók mennek — suttogja rosszalólag és ösztökélve hátul a fele­séged. Kolozsvár, szeptember 11. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület veze­tősége Erdély különböző vidékein tett látogatásai során megállapította, hogy igen sok müemlékszámba menő épület elhanyagolt állapotban van. Gondozásuk­kal senki sem törődik s a községek nem is tudják kellően felbecsülni a műemlé­kek jelentőségét. Az EMKE vezetősége az erdélyi műemlékek megmentése ér­dekeben illetékes helyről kapott felkérés alat.ján most mozgalmat indít. A veze­tőség magára vállalta azt a feladatot, hogy az Erdélyben feltalálható becses milem'.ékeket nyilvántartja s azokról pontos ismertetőt készít. A műemlékek helyreállítása és további gondozása ér-”’ dekében az EMKE összeköttetést teremt a Műemlékek Országos Bizottságával és egyben megkeresést intéz a falvak lelké­szeihez, tanitóihoz. közigazgatási veze­tőihez és felkéri őket, kövessenek el mindent, hogy a műemlékeket a pusztu­I lástól megmentsék. Az EMKE vidéki ki­szállásai során, egyébként erőteljes hír­verést fejt ki a műemlékek érdekében Átgázolsz az embereken. Egy hölgy­nek lesodrod a kontyát. Másiknak ölé­ben tartott kalapját. Átzökkensz a sor elején ülő mogorva uron, aki most nem huzza be a lábait* hanem látszólag el akar botlasztani, bosszúból, de ügyesen és ravaszul áiugrod, mint boldogult futballista.'korodban az- ellenfél lábát. A jeg-yszedő a ribillióra előkerül és elvezet végre a helyetekre, mely nem középen van, mint hitted, nem balolda­lon, ahol kerested, hanem jobboldalon és nem a tizenkettedik sorban, hanem a tizenötödikben ... Egészen a sor -szé­lén van a két hely az oszlopnál és te gyanakodva pislogsz 'a szomszédokra, nem foglalták-e élőled a jobb helye­ket— De sebaj, egy kis nyújtózkodás árán tűrhetően látod a híradót. De nem úgy a melletted ülő ur! Izeg- mozog. Hajolgat. Tekeri a nyakát. Ágaskodik, hogy á vászonnak legalább egyharmadát láthassa. Egyszer a vál- ladra támaszkodik; Ha megengednéd, az öledbe ülne. r tí •— Ne mozogjon, mint egy sajtkukae — mondja a mögöttetek lévő sorban egy mély basszushang, melynek tulajdono­sa, ugylátszik, nem rendelkezik a szük­séges humorérzékkel és ebből kifolyó­lag dühös izgő-mozgó szomszédodra. Sajtkukac ur most bosszút forral. Föltámasztja, a -széké ülőlapját és az élére ülve magasodik ki a sorból, mint egy Eiffel-torony, így kitünően lát, de most meg a bassznshang tulajdonosa van pácban, mert eltakarták előle a. vásznat a szomszédod vállai, — Tessék, levenni a kalapot! — hal­latszik odébb egy méltátlankodó hang. A figyelmeztetés egy hölgynek szól, aki indignálódva fordul hátra. — Ez nem kalap, hanem turbán! A hölgy mellett ülő férfi hölgye vé­delmében vésztjosló hanggal mordul fel, — Hallja-e, urrammm! — Psszttt! — figyelmezteti a toronnyá merevedett Sajtkukac ur- a társaságot. — A film következik! Előbb azonban még egy elkésett néző bök oldalba, — Bocsánat kerem, ez a hely...! Te is megkaptad.;. Most rajtad lenne a sor, hogy felmordulj, de jön a jegy­szedő és messze előre vezeti az atyafit... Nézd csak, jó, hogy nem a páholyba akart ülni zenekari ülésével, Vannak ilyenek... Élelmes- ember . Most végre a film következik. Már pergetik a beharangozó szöveget, a ké­szítő filmvállalatot, a vállalkozót, a forgalombahozót, a rendező, nevét, a segódrendezőét, a harmadrendezőét, az asszisztensekét, a díszlettervezőjét, a ruhaszalont, a hangmérnököt, a tanács­adót, az Írót, az ötletadót, a felvétel helyét, idejét, költségeit, a főszereplő­ket, száztizenhét statiszta nevét, a közre­működő cigányprímást és bandáját, a műtermi szolgák, diszlethordozók és hozzátartozóik neveit, a filmgyár por­tásáét, a felhasznált film márkáját, a zeneszerzőt, elhallgatva azt, hogy kinek a műveit használta fel. Ez az egy név maradt ki a félórás névsorból és után. végre megkezdődik a film. Most végre valóban moziban vagy, az ötperces szünet illnzióromboló kellemet­len villanyfényétől eltekintye ... Most egy órát át valóban moziban vagy. Mert eddig cirkuszban voltál... Irta és rajzolta: DOBRY LAJOS s a népművelési szerelvény falujárö kőrútjain előtérbe állítja a műemlékek megbecsülésének fontosságát és ismerteti azoknak történelmi jelentőségét. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egyébként erőteljes .mozgalmai indit Erdély területén a székelyudvar helyi ipari szakiskola felkarolása érde­kében. Ez az intézet eddigi működése során fa- és agyagipari osztályokkal mű­ködött. Az iparügyi minisztérium most villamosipari tanfolyamokkal bővitette ki az intézetet s ennek látogatottsága ér­dekében indított most az egyesület erő­teljes mozgalmat. A vezetőség ösztön­díjak létesítésével igyekszik a szegény­sor su székely fiuk taníttatását előse- gini. Ennek érdekében az EMKE megke­resést intéz a nagyobb vállalatokhoz, in­tézményekhez, hogy egy-egy székely fiú neveltetésére alapítsanak a székelyud­varhelyi intézetnél ösztöndíjakat. A há­roméves ipari tanfolyamra egyébként nyolc elemi iskolai, vagy 2—3 közép­iskolai osztály elvégzése után lehet be­iratkozni. 1943. SZEPTEMBER 12 Könyvek között ALFÖLDI GÉZA: CSAK A GYÖKÉR KITARTSON — Versek — Érdekes költő Alföldi Géza. - Ha az em­ber végigtanulmányozza a sze-ző saját ki­adásában megjelent vaskos kötetet, akár­hogy forgatja magában a dolgot, arra a meggyőződésre, végső következte; ésre jut, hogy a -költőnek, Alföldi Gézinak, nincse­nek élményei. Legalábbis költeményei ezt árulják el róla. Élmény helyett rengeteg hatásos „témát“ dolgoz fel rímben és rim- telenül. A kötet első versét a fa névtelen gyökereinek ajánlja. Sok verséoen hang­súlyozza: „paraszt vagyok“. Ez egyhangú­vá és kissé sivárrá teszt költészetét. S bár mértéket, metrumot nem ismer, vagy ha Ismer is, elhanyagolja a forma zártságát, mégis sokszor érezzük soraiban az átfü- töttség forró szenvedélyét. Az Alföldről szürke sorokban s mégis megkapóan igy énekel: Sár, • végeláthatatlan zöld és barnaszinü táblák, amott szik, arrább terméketlen sárga futóhomok: de nagy leike lehetett annak, aki erről a földről Himnuszt álmodott! Mutatóban ide iktatjuk az „Ormányság“ c. megragadó versét is: Ránk már nem ragyog a nap, minket már a fény is kikerül, mi már lehúztuktéH zsalukat, s itt a téli éjben egyedül már csak Bodri kutya ugat céltalan csaholássál, a telkekre hasztalan harcod fontak halotti leplet. Sirasd meg, Uram, mikor egy népet ilyen könnytelén kutyamód temetnek. Meg kell állapítani azt is, hogy Alföldi Géza verseiben igen sok Ady és Sinka-ha- tás uralkodik. Kíváncsian várjuk újabb kö­tetét, amelyben talán hatásoktól mentesen, kevesebb programszerüséggel, de őszintéb­ben, közvetlenebbül és nagyobb műgonddal mondja el mondanivalóit. (—) NAGY MARTON: SZÜCSIPARI SZAKKÖNYV Nagy Márton debreceni eaüstköszorus szücsmester több, mint százoldalas szak­könyvet irt és adott ki a szücsipar elemi ismereteiről és mesterfogásairól. Radó Re­zső dr., a debreceni iparkamara miniszteri biztosa a pompás kiállítású mü bevezetésé­ben megállapítja, hogy Nagy Márton hír­neves kisiparos családból származik és igazi mestere szakmájának s könyvében a szücs­ipar eljárásait és finom müfogásait pazar bőkezűséggel ismerteti. Könyvének áttanul­mányozása után megállapíthatjuk, hogy Nagy Márton világos, szemléltető előadásban közli gazdag ismereteit s gazdag recept­gyűjteményben sorolja fel a festési eljárás­hoz szükséges vegyszereket és szemléltető ábrákon mutatja be a bőrök kikészítésének módjait. Könyve rendkívül hasznos vezér­fonál a szakma ifjainak, de mesterek is sok haszonnal forgathatják lapjait. Az értékes munka megrendelhető a szerzőnél (Debre­cen, Szent Anna-ut 3.) és Budapesten a Zádor Gyula cégnél. A m. kir. honvédség szállítója Világmárkás zongo­rák, pianinók, har- móniumok, akordeo- nok és minden egyéb hangszer a legjobb minőségben, nagy választékban jutá­nyos áron kapható. DÁVID haisgszerház k.k.t. Kolozsvár, Unió-utca 12. Kérjen árjegyzéket. Az EMR E gondjaiba veszi Erdély pusztuló pfietnlékeif

Next

/
Thumbnails
Contents