Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-02 / 198. szám

Ära ie fillér CsUförfülc 1943.szeviember 2 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ-----POSTATAKARÉK-» PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 198. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÍ5SZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA XII. PIUS PÁPA BÉKESZÓZATOT MONDOTT A HÁBORÚ NEGYEDEK ÉVFORDULÓJÁN A* angolszászok újabb engedményeket teltek a Szovjetnek London, Moszkva és Washington között élénk a táviratváltás a háromhatalmi találkozó előkészítésére y - 1 Az oj szovjetté me dásokra eredményes ellentámadásokkal válaszolnak a német csapatok Hatmillió fonna hajóteret sülyesztettek el a háború negyedik évében a német buvárhaják Churchill Bulgáriát is a Szovjet érdekterületébe utalta XII. PIUS PAPA a háború negyedik év­fordulóján békeszózatot intézett a vatikáni és az olasz rádión keresztül az emberiség­hez. A legnagyobb tekintélyű s a világ har­cain felülemelkedett semleges személyiség, a katolikus egyház feje megállapította a gigászi küzdelem csúcspontján, hogy a vi­lág valamennyi nemzetében növekszik az ellenszenv a totális háborúval szemben s a népek lelkében az Ilyen háború észszerüsé- gévpl és helyességével szemben megrendült a bizalom. Azzal a kéréssel fordult az emberiséghez, hogy teremtsék meg az alapot az igaz­ságos békére, arra a békére, amely össz­hangban áll a való tényekkel. A háború be­fejezése — mondotta — az elnyomás alatt górnyedöknek biztató fénysugár kell le­gyen, az a reménység, hogy a háború nem a pusztítás jegyében végződik, hanem a testvéri megbékülést és az újjáépítés aján­dékát hozza. * AZ EURÓPAI MÁSODIK ARC VONAL megteremtésére Sztálin sürgetésére — je­lenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda — a britek kétségtelenül széleskörű előkészülete­ket tettek. Délnyugatangliában erősebb csa­pategységeket vontak össze és a délangllai kikötőkben szállító hajók gyülekeznek. Ugyanakkor a Földközi-tengeri térségben Is folynak a szövetséges előkészületek. A német légihaderő az utóbbi időben is­mételten eredményes támadásokat hajtott végre a kelettunéziai kikötőkben és Szicília keleti partján észlelt amerikai brit hajó- gyülekezések ellen. Ezek a hajóösszevonások biztos útbaigazítást nyújtanak az ango'ok további szándékaira ebben a térségben. Eisenhoower a szicíliai harcokban erősen megviselt hadosztályok emberrel és hadi­anyaggal való feltöltése után Olaszország legdélibb tartományai Calabria és Apulia ellen tervez előretörést. Ez a két félsziget még mindig csak a szárazföld előterének tekinthető. További támadási céljai valószí­nűleg Szardínia és Korzika, de ez a hadmű­velet már nagy kockázattal járna, mert nagy tengeri erők harcbavetését igényelné. Az oráni kikötőben egy francia hadsereg gyülekezését figyelték meg. Létszámát mintegy 300.000 főié becsülik. Ezt esetleg Korzika ellen akarják harcba vetni, de va­lószínűnek tartják, hogy a partraszállási vállalkozásoknál inkább politikai, mint ka­tonai szerepe lenne s támadási célul tekin­tetbe jöhetnek a francia partok is. Első pil­lanatra nagyobb kilátással kínálkozik na­gyobb szövetséges erők harcbavetése Dél- görögország ellen és az adriai térségben, itt azonban a magas hegyek és az alig járható terep nagy nehézségeket gördítenek a táma­dó elé, nem is beszélve arról, hogy ezeknek a partoknak, a védelmét kiválóan megszer­vezték. Német részről természetesen számolnak a brit előkészületekkel és ehhezképpest »meg­felelő erőket vontak össze. Megerősítették az Atlanti-fal megszálló legénységét is. A nyugateurópai térség ellen irányuló őrit szándékok teljes felismerését mutatja egyébként az a gyors és eredményes fellé­pés Is, amellyel a Dániában működő brit ügynökök Uzelmeit lehetetlenné tették. / •* A DÁNIÁI BRIT ÜGYNÖKÖK ÉS CIN­KOSAIK már hónapok óta nagy összegek ielhasználásával folytatták uszító munká­jukat — állapítja meg a Nemzetközi Tájé­koztató Iroda berlini jelentése. A német ha­tóságok a legapróbb részletekben is ismer­ték tevékenységüket, ellenőrzésük azonban annyira feltűnés nélkül történt, hogy az uszitók mind bátrabban és vigyázatianau- bul járták el. A katonai kivételes ailapoi elrendelésével az angol pénzen felépített szervezkedés teljesen összeomlott. Az ellen­séges ügynököket és cinkosait ártalmat­lanná tették s a készenlétbe helyezett esz­közöket a propaganda és a romboló tevé­kenység anyagi eszközeit lefoglalták. Maga az angol sajtó és az angol rádió ismerte el, hogy az angol szigetekről küldött ejtőer­nyős ügynökök dolgozták meg Dániát. Érdekes leleplezést közöl ezzel kapcso­latban a londoni „Star“ cimü lap, amikor azt Írja, nogy a dán „lázadás“ tuinamar tört ki. A londoni rádió is azt közölte, hogy a dán mozgolódás csak egyik tagja a ne­met csapatok által megszállott európai te­rületeken tervezett felkeléseknek, amelyek­nek időpontját a szövetséges főparancsnok­ság határozná meg. Dániában tehát az an­gol ügynökök tulgyorsan cselekedtek s a német hatóságok kellő időben történt eré­lyes közbelépésükkel hiúsították meg a szö­vetséges terveket. Dániában egyébként, tekintetted a lakos­ság nyugodt viselkedésére, máris enyhítet­ték az eddigi szigorú rendelkezéseket. A városokban az utcákon való közlekedés ti­lalmát az este 11-töl reggel 5-ig tartó időre korlátozták s a vendéglők, színházak és mozik záróráját 8 óráról este 10-re tolták ki. Ennek megfelelően alakul a társasgép­kocsi és a villamosközlekedés Is. Dánia és Svédország között is helyre­állott a kompközlekedés. Helsinkoer dán és Helsinborg svéd kikötök között utasok­kal' és áruszállitmánnyal a komp már több­ször megtette az utat. Részben megindultak a Repülőgépjáratok Is. A svéd lapok a dániai helyzetet élénk fi­gyelemmel kisérik. Értesüléseik szerint — jelenti a Magyar Távirati Iroda Stockholm­ból — a dán/ király nem gyakorolja jogait, a lemondott Scavenius-kormány tagjai őri­zet alatt állanak. Sok politikus, különösen sok konzervativpárti és az ehhez a csoport­hoz tartozó újságíró is rendőri felügyelet alatt áll. A király helyzetét Stockholmban Lipót belga királyéval hasonlítják összg. Az eseményekkel kapcsolatban, irja a „Klc. hóim* Höningen“, Berlinben mind­inkább valószínűnek tartják, hogy a nyu­gat felőli ellenséges támadás nem Norvé­giában, vagy Franciaországban,' hanem Dá­niában várható. Norvégia megtámadása nehézségekbe ütközik, ezzel szemben egy eredményes dániai betörés elvághatná a norvégiai német csapatokat. * A KELETI ELHÁRÍTÓ CSATABAN to­vább folynak a súlyos küzdelmek. A szov­jet támadásokat a német hivatalos jelentős szerint sikeresen visszaverték és a német ellentámadások eredményesen alakultak. A berlini lapok, jelenti a Budapesti Tudó­sító, szűkszavúan és nagy bizakodással Íté­lik meg a keleti harctér helyzetét.’ Az oro­szok, akik eddig csak taktikai sikereket ér­tek el, most minden erejüket bevetik, hogy hadászati sikert kényszerítsenek ki. Német illetékes helyen, amint a „Pester Lloyd“ Berlinből jelenti, megállapítják, hogy az elhárító csatát a német parancsnokság továbbra is a rugalmas hadvezetés elve alap­ján Irányítja.. Az egyes helyeken végzett ki­térő mozdulatokat már előre tervbe vették s a klsmélységti területátengedéseknek nincs jelentőségük, úgy, hogy általában » nagy csata továbbra is stacionárius .jellegű. A déli szakaszon folytatott elszakadó mű­veletek során a taganrogi német harci cso­portok Jelentős áttörési sikert értek el. Nagy páncélos csatában megverték az előretört szovjet páncélos alakulatokat, széles rést vágták ezekben .s azon át megrohamozták a lovas és lövészalakulatokat. Egyetlen német kötelék 1000-nál több foglyot ejtett. A szov­jet veszteségei rendkívül súlyosak voltak. A további harcokban egy szovjet páncélos dan­dár semmisült meg. Az áttörő német cso­port egész nehéz hadife'szerelését, összes sebesültjeit és hadifoglyait is magával vitte. Német katonai helyről, jelenti Berlinből a „Pester Lloyd“, most közük először, hogy a nyár folyamán a keleti hadműveleti tar­talékból hadosztályokat vontak el. Ezt a szovjet támadással szembeni német védelem megrendithetetlenségébe vetett feltétlen bi­zalom jelének tekintik. A bolsevista táma­dás nem ’ képes meggátolni a német főpa­rancsnokságot hadászati tartalékának meg­erősítésében. A német hadvezetőség ilyen in­tézkedésekre kétségtelenül az esetleges to­vábbi eüröpai hadszíntereken válható kato­nai lehetőségek birták reá. * CHURCHILL KEDD ESTI RÁDIÓBE­SZÉDÉT berlini megítélés szerint az a kí­vánság sugallta, hogy megteremtse az elő­feltételeket egy olyan közös értekezlet szá­mára, amelyen Sztálin is képviseltetné ma­gát Sejttetni engedte, hogy Anglia és Ame­rika hajlandó messzemenő politikáéi enged­ményekre a Szovjettel szemben s kilátásba helyezte az európai második harcteret Is, hogy Sztálinnak még kecsegtetőbbé tegye az ajánlatot. Azt az Ígéretét, hogy Fran­ciaországot a nyugati hadműveletek követ­keztében újabb felemelkedéshez segitik, a fianciák valószinüleg vegyes érzelmekkel fogadják, mert tudják, hogy országuk olyan •teres küzdelmek színtere lehet, amihez vi­sz otyitva az 1940-es harcok csak gyerekjá­téknak mondhatók. Churchill egyébként beszédében nem mondott újat. A német fővárosban még ki­emelik azt is, hogy óva intette hallgatóit a 7 elyzet vérmes reménységü megítélésétől s határozottan elutasított magától mindén, jóslatot a háború tartamára vonatkozóan. Churchill beszéde elmondása után felesé­ge és kíséretének néhány tagja társaságá­ban elutazott Quebecböl Washingtonba, logy Roosevelttel folytassa a tanácskozá­sait. Majszki, a Szovjet volt londoni nagyköve­te közben folytatja megbeszéléseit az an­gol fővárosban Eden angol külügyminisz­terrel és Winant amerikai nagykövettel. A „Laily Mail" értesülései úgy tudják, hogy Majszki Sztálin uj követeléseit hozta ma­gával Londonba. Sztálin újból a második crcvonál azonnali létesítését kívánja és pzenkivül európai igényeinek nyilvános és 'gitározott elismerését — másszóval Euró­pának a bolsexnzmus érdekeinek való ki­szolgáltatását. A" angolszász hangulatra érdekes fényt e et a „Times" egyik keddi cikkének meg­jegyzése, amely szerint a Szovjetnek a mA- scaik harctér iránti újabb követelése lélek- tonilag hamis, mert a hadászatot nem lehet o népek közötti vitákkal irányítani és a háborús terhek összehasonlítása csak ked­vezőtlen hangulatot okoz. XIS. Plus pápa bébeszózaVa Adjátok meg minden nemzetnek az alapot az igazságos békére T atikánváros, szeptember 1. (MTI). XII. I Szózatának elején a pápa hangsúlyozta, Pius pápa szerdán délben negyed 2 órakor I l ogrv milyen súlyos megpróbáltatások zu- béseszózatot intézett az emberiséghez. A I dúltak az emberiségre az elmúlt négy esz- Lékeszózatot a vatikáni rádión kívül az I Undd folyamán. Ma a háború ötödik évé- clasz rádióállomások is köwetitették. 1 trek küszöbén szálljon magába ae emberiség

Next

/
Thumbnails
Contents